Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-10-14 / 82. szám

gödrök feliszapolására 19.503 frt, duzzasztó építésre 1940, telephon építés a csabai körgáti zsilipig 3600 frt. Fedezetül szolgál: Pénzt, mar 1897. decz. 31 ón Árvédelmi tartalékalap . . . kamatja Adóvisszatérités Kölcsönjárulék kivetéséből. . M. kir. államv. hozzájárulása . Hullámtér és gátak fütermése. A földhitelintézeti kölcsön után letett tart. alap kamatjából. az ólővizcsatorna munkákra engedélyezett 70.000 frtnyi állami hozzájárulás 4 ik részlete A volt ólővizcsatorna társulati tagokra kivetett járulékból . A kigyósi vadvizcsatorna társulat részére megállapított adóvisszatérités ...... Tőkésitett összeg kamatjából . Az élővizcsatornából engedélye zett vízhasználatokért . . Fedezet összesen Mérleg. Bevétel 1898 évben .... Kiadás 1898 évben .... Maradvány 1898. decz. 31-én 247659 56 14400"— 576 — 105377 56 129083-44 2311760 4400 — 15800'— 14000'— 3316'36 889'84 8000'— 150-566770-36 566770 36 326546'02 24022434 A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Molnár Ínséges indítványa. Budapest, október 13. (Saját tud. táv.) A képviselőházban ma került tárgyalásra Molnár János indítványa, mely a kormányt utasítani kívánja, hogy az ínség ügyben nyújtson be tövényjavas latot. Indítványozó indokolta javaslatát. Ellenben Darányi János előterjesztette a kormánynak ismeretes intézkedéseit ez ügyben. Kérte az indítvány mellőzését. Megtörtént. Kongresszus. Budapest, október 13. (Saját. tud. táv.) A vidéki kerületi betegsegélyző pénztá rak képviselői Matlekovics Sándor elnöklete alatt ma megkezdték kongreszszusukat. ÚJDONSÁG OK. — Állami iskola Csabán. Lukács György dr. főispán ós Rezey Silviusz kir. tanfelügyelő, kedden délelőtt folyamán több csabai ág. ev. felekezeti iskolát vizsgáiiák meg és személyesen győződtek meg a túltömöttségről, melyek miatt és mert a felekezet eleddig is súlyos feladatokat viselt a népnevelés ügyéért, szükséges az állam segítsége iskolaügyünk kifejlesztése végett. Itt, emiitjük meg, hogy Csaba képviselőtestületi gyű lésen K o r o s y László bejelentésére foglalkozott a Csabán létesíteni szándékolt állami iskolák ügyével, annak valósítását érdeklődéssel várja és a közbe eső tárgyalásokra az elöljáróságot fölhívta — A gyomai szövetkezet A gyomai gazdák szövetkezetéről közölt minapi czikkünk mindenfelé nagy feltűnést kel tett. Igy a csabai gazdakör gyűlésén B e 1 i c z e y István indítványozta, hogy a szövetkezet ügyeinek megtekintésére küldjön ki egy bizottságott. A bizottság legközelebb át is megy Gyomára. A kiküldött tagok a következők : B e 1 i c z e y István, S z a 1 a y József, Kocziszky Mihály, Bakos Mátyás és Kovács L. Mihály. Megjegyezzük, hogy Gyomán a mezőgazdák szövetkezetével egyidejűleg egy más szövetkezet alakításához kezdett dr. B á c s y Lajos ügyvéd, mely szinte biztató jövővel indul, de az általunk méltatott szövetkezet, mely tisztán mezőgazdasági czélokat propagál, azzal nem azonos. — A gyulai elmogyégyintézet. Az elmegyógyintézet létesítésének ügye gyors előkészítés alatt áll. A hót folyamán Bartha kir. főmérnökkel megállapittattak az építési tervek s azok a belügyminiszter jóváhagyása alá bocsáttattak. Ezek szerint az elmegyógyintézet kétemeletesre fog építtetni, mert a szomszédos háztulajdonosok oly horribilis árakat követeltek telkeikért, melyeket lehetetlen megadni s ez által meggátolták a tervezett irányban a kór háznak területi terjeszkedését. A kórház a kétemeletes épületben egész kényei mesem elhelyezhető lesz s a mennyiben móg is volna nagyobb telekre szükség, az a gyulavárii ut felé való terjeszkedéssel lesz elérhető. Az Erzsébet ápolda egy részét, sőt a szükséghez képest az egész telket, bizonynyal készségesen fogja a város méltányos árban átbocsátani a humánus intézet czéljaira. Csak aztán a város is ugy meg ne bicsakolja magát, mint a gyulai telektulajdonosok. — A csabai izr. nőegylet estéje. Szombaton este Kunhegyi Miklós Csabán időző színtársulata a csabai nőegylet ja vára előadatja ámult szini szezon egyik slágerét, a „Fanchon asszony leányát". Az izr. nőegylet azok közül való, a mely ritkán fordul a közönség áldozatkészséhez és csöndben végzi emberbaráti fel adatait, valóságos biblikus értelemben. Pedig a mostani balsikeres gazdasági év az ő humanitárius föladatait fokozottabb mérvben hivja föl és éppen azért fordul bizalommal a közönséghez, hogy a szombati előadásra, a jótékony czélt tekintve, siessen jegyét megváltani. Jegyeket a szombati előadásra Friedmann Mór ékszerész üzletében lehet váltani. Hisszük, hogy az amúgy is igen érdekes előadásra minden jegy el fog fogyni. Hiszük és kivánjuk I — Tiszti vizsgák. Gyulaváros arany ifjúságának két tagja Hoffm an n Béla m. alszámvevő s Braun Izidor könyvvezető önkóntesi évüket eltöltvén, előbbi a honvédhuszárságnál, utóbbi a közös hadsereg gyalogságánál a tiszti vizsgát sikerrel letették. í — „Gyulaváros hegemóniája és székhely jellege." Gyulai laptársunk irja szó sze rint a következőket: A mióta az igazságügyi palota építése immár megmásithatlanul befejezett tónynyé vált és ezzel is Gyula város hegemóniája s székhely jellege biztosítva lőn, a törvényszék ós fogház ópités megkezdését türelemmel várja városunk közönsége s az épités már csak annyiban óhajtandó, hogy a munkások a — sajnos — Ínségesnek fenyegetőző kora tavaszszal foglalkozáshoz ós keresethez jussanak. Eme szempont vezérelte vármegyénk főispánját, dr. Lukács Györgyöt, amidőn a törvényszék és fogház építése érdekében mult hó 4-én a földmivelésügyi miniszterhez felterjesztést tőn és hogy s kerrel, bizonyítja a földmivelésügyi mi niszternek a vármegye főispánjához kü! dött következő leirata : „Méltóságos Fő ispán Ur 1 Hivatkozással folyó évi szép tember hó 4-dikén 207. szám alatt kelt jelentésére, értesítem Méltóságodat, mi szerint az igazságügyminiszter ur Ő Nagyméltóságát, azon indokból, hogy az alapozási, anyaghordási s épitési munkálatoknál a munkások s fuvaros kisgazdák alkalmazást találhassanak, felkértem, hogy a gyulai királyi törvényszéki épület épitési munkálatait a jövő óv kora tavaszán megkezdetni szíveskedjek. Fogadja Mél tóságod tiszteletem őszinte nyilvánítását. Kelt Budapesten, 1897. szeptember 27-én D a r á n y i s. k." Érdemben teljesen osztjuk a fölterjesztés célszerűségét és okos voltat, csak a laptárs bevezetésének klaszszikus voltát kell e helyen is kiemelőleg méltatnunk. Ej, ej ! Hát csak mióta az igazságügyi palota épitóse megmásíth a t 1 a n u 1 ténynyó vált, és ezzel i s Gyulavátos „hegemóniája" ós székhely jellege biztosítva lőn, — helyezkedtek Gyulán a türelem álláspontjára ? Másodszor: rendkívül kíváncsiak vagyunk arra, micsoda hegemóniát szerzett az igazság ügyi palotával Gyula városa? —Áthelyezések. Győry János postai segédtiszt Szarvasról Kézdi-Vásárhelyre, Ritter Sámuel pt. tiszt Megyesről Csabára, Szencze Vilmos pt. tiszt pedig Csabáról üebreczenbe helyeztettek át. — A buza-uzsorások. Bókésmegye köz igazgatási ülésén nagy meglepetést keltett az alispáni jelentésnek azon szakasza, melyben az alispán egy konkrét esetet, mely bünügyi eljárás tárgya és át van téve a gyulai kir. törvényszéknek, — jelent be. Ugyanis vésztői lakosok följelentették Kom Ignácz, Szász Lajos és több kereskedőt, akik ez év tavaszán kölcsönöket adtak a vésztői megszorult lakosoknak, akként, hogy azt az aratás be fejeztével gabonával kell viszszafizetni. Hogy példával világítsuk meg a helyzetet, előállott az az eset, hogy a kölcsönvevő kapott 10 frtot és kötelezte magát aratás után két métermázsa búzával, vagy esetleg a két mázsának megfelelő piaczi árral fizetni. Igy tiz forint helyett a kölcsönvevő néhány hónap múlva fizet a buza felszökött ára következtében 20—22 frtot. Ez olyan hallatlan uzsora, amelyet elnézni nem lehetett. A beszerzett adatok szerint a följelentett kereskedő nagyban manipulált és kölcsönrendszeréhez a lerovás esetén szigorúan ragaszkodott. — Arról értesülünk, hogy az ilyen fajtájú kölcsön egész rendszeresen megy. Bizonynyal a törvényszék nem nézi el a megszorult emberek eme fifikus kiszipolyoz tatását. — Halálozások. Sajnálatos gyászeset sújtotta Dós a Andor körös tisza-marosi ármentesitő társulat szarvasi h. igazgatóját. Ugyanis fia Sándor meghalt. A szülők gyásza Szarvason keltett mély részvétet. — Ismét egy jóravaló gyulai polgári család borult gyászba, a szerető hitves és édesanya újólag az áldozat, a kit a halál kérlelhetetlenül elszakasztott szerettei köréből. Balog György szűcs mester, városi képviselő neje C z i b u 1 a Rozália, hitves és jó anya hosszas, súlyos szenvedés után jobblétre szenderült Áldás és béke hamvaira I — A csabai nőegylet választmánya szombaton, délután 3 órakor a polgári leányiskola egyik tantermében választ mányi ülést tart, melyen a téli segélyezések, a szegény iskolás gyermekek felruházása és meleg ételek kiosztása tár gyában fog intézkedni. — „Megy a gőzös Boszniába . . Az az (ismeretlen népdalköltő, a ki az 1878—79-ki occupaezió alkalmával megteremtette azt az egyszerű kis népdalt, sohase gondolta talán, hogy az évtizedeken keresztül szájrul szájra szálló igévé váljék. íme, huszadszor szárad el most a fii a „bomdin-odzsaki" sirokon ; liusz esztendeje porlanak a 101-ik gyalogezred hősei az idegen földben, húszszor váltotta fel tél és tavasz egymást, s nem tud feledésbe menni husz év óta : „Verd meg Isten a gőzkocsi kerekét És a szemek éppen ugy könnybe lábadnak, mint most husz éve : mert az emberek most is ugy szeretnek mint akkor, mert a sziv most is ugy érez ... fáj elválni attól a kit szeretűnk. Rég hallgattunk Boszniáról. A minthogy most sem arról beszélünk. Mert a bundásnak, kinek selyem haját kerekre levágják, akármilyen transportban és bárhova indul, a gőzkocsi kerekét ve. reti a jó Istennel és a gőzmasinája Kanizsa felé van irányitva. Csabáról hétfőn mentek a regru ták Fehértemplomra és persze énekeltek elkeseredve és könyeztek titokban, hogy itt kell hagyni az édes otthont. Az ujonczozás a polgári életbe egy kis derűt, változatosságot hozott, Orosházázárói aztán ennek a szabados, költői korszaknak nyárspolgári hangja és igaz bírálata szólal meg : A mi földmives ifjuságunk azt hiszi, hogy ha benn marad katonának, akkor neki mindent szabad tenni, mert neki „csak a császár parancsol" ! A napok ban egy pár berúgott ujoncz paraszt legény nem tudta, hogy mit tegyen valami nagyot, valami dicsőt, de mégis nagy hősies tettre határozták el magukat; bevertek egynéhány nagyutczai háznak az ablakát. — A hősök tetten érettek s tettüknek komolyabb következményei lettek, mint gondolták, mert hát a császáron kivül móg más is parancsol ám nekik ! — Nagyszabású estély van tervben Gyulán. Hir szerint műkedvelői előadás rendeztetnék, melynek sikereórt nagyban buzgólkodnak özv. Fábry Mártonná elnöklése alatt Nagy Gyárfásnó, Lisz y Viktorné és Kövér Malvin. — A munkás-kérdés versekben. Néhai jó Tatár Péterre emlékeztető verseléssel, de sok jó szándékkal megirott kicsi bro süra jutott hozzánk. A cime : A hazaárulók, a szerzője pedig Z i h Károly b.szentandrási tanitó. A hazaárulók alatt a szerző a szociálistákat érti, a kiktől óva inti a magyar népet. A népnek való, józan érveléssel szól a szocziálistákról. Először elmondja, hogy mi mindennel kecsegtetik őket a szociálisták; azután sorra megdönti a követeléseiket; először a nyolez órai munkaidő, azután a föld felosztás tanát. Az érvelésénél hivatkozik arra, hogy ő teljesen érdek nélkül szól a néphez : Véretekből való vér és csont vagyok én, Nem gazdag, nem bankár, én is csak szegény ; Mégpedig tanitó, igy háthihetitek... Érdekes, hogy a brosur szerzője a szocializmus behozatalával a németet vádolja; a szocialismust a német csel szövésének mondja; a „német" alatt pel dig, — mint a szerző maga csillag alatt"' megjegyzi — az osztrák-németek értetnek, akik irániunk mindig ellenszenvvel viseltettek. Ki a bolonditó ? Senki, csak a német : Édes magyar népem, ezt mér nem érted meg ? A füzet nagy tűzzel, hévvel szól a socialisták ellen. A nemzet,gyilkosainak, hasztalan pribékeknek, rabléknak nevezi őket s szinte csodálatos gyűlölettel be szél rólu k. Erre inti a népet: Ha igaz magyar vagy, végy elő korbácsot, Üzd ki hajlékodból, mint hitvány jószágot Ezt a sok idegen német bujtogatót Csavargót, naplopót és népbolonditót Ezt a sok gézengúz, hitvány sok párát Kik édes hazánkat orozva gyilkolják. A mint e rövid idézetekből is kitet szik, a röpirat nem igen pályázhat a költői babérokra, azonban nagy hasznot tehet az egyszerű nyelven megirt intelem a nép közt, a szoczializmus terjedése ellen. Nincs sok szakértelem benne, de a lelkesedése kipótolja — ós a kinek a rop iratot szánta, annak lelkére az utóbbival lehet inkább hatni. Mindenesetre dicsé rendő a békésszentandrási tanitó szándéka. A füzetnek öt krajczár az ára ; a szerzőnél rendelhető meg.' — Sötétség Gyulán Lukács György dr. főispán rendeletet intézett Gyula városához, hogy alkalmazza a biztonsági és irányító lámpákat a városon. Rendeletében a következőket is mondja : Gyula rendezett tanácsú városban az esteli órákban majdnem absolut, de mindenesetre életveszélyes sötétség uralkodik. Eltekintve attól, hogy Gyulánál sokkal kisebb városokban, a melyek nem is vármegyei székhelyek, a világítás tekintetében jobban van gondoskodva, már köz rendészeti és közbiztonsági érdekek is felette kívánatossá teszik, hogy oly na pokon is, midőn nincsen általános utczai világítás praeliminálva, az utczasarkokon úgynevezett biztonsági, illetve irányító lámpák meggyújtassanak. Bár Gyula rendezett tanácsú város költségvetését nagyobb kiadásokkal megterheltetni egyáltalában nincs szándékomban, de az általam fentjelzett intézkedés oly jogos igénye a közönségnek és hangsúlyoznom kell, oly annyira fontos közbiztonsági érdek, hogy annak kielégítése különösen miután alig számbavehető kiadással jár, elodázhatlan szükséget képez. Gyulai laptársunk szerint a gyulai utcák sötétségét a lámpagyujtók mulasztása, illetőleg elfoglaltsága idézte elő. — Halál a töredelem ünnepén. G y u I á n még most is sokat beszélnek, különösen izraelita körökben arról a szenzácziós halálesetről, mely ott Jomkipur napján történt. Az öreg 78 éves F r i e d Aron, mint jámboróletü izraelita szigorúan megtartóztatta magát az eledelektől és este a csillag fölragyogására sietett otthonába. El is jutott a polgári iskolához, a hol összeesett. Mire felemelték s orvosi segítség érkezett, meg volt halva; hirtelen szívszélhűdés érte a praedestiaáczió nagy napján, ami hitsorsosai körében épp oly szenzácziót, mint őszinte részvétet keltett. A fájdalom nélküli szép halált ért aggastyán végtisztessége péntek détután volt szerettei igaz banatára. — Változnak az idők. Hej valamikor, micsoda gyűlöletes volt ez aszó: német! A szittya magyarok gyűlöletének, megvetésének gyűjtő szava. Nóta szólt róla milyen hunezut és generácziók szolgálták a gyűlöletnek kultuszát. Valljuk meg, volt is oka a magyarnak gyűlölni a németet. A ki megcsalt, aki leigázott, az német volt, a ki szipolyozott, erőszakoskodott ós zsarnokoskodott, német volt, mindig német. A nemzeti megvetésnek korából való az a nóta, melynek csak első sora reprodukálható: „Hej de hunezut a német I" De változnak az idők! Ma szinte nemzeti virtus számba megy dicsérni a a nemzetet, különösen ezeknek ifjú császárát. íme Szarvason a nemzeti fájdalom napján, október 6-án és éppen orthodox politikai gyűlésben, a függetlenségi körben, az ünneplők nagy lelkesedésére olvasták föl a német császár ismert toasztját — és ami természetes — azon fellelkesültek. Tehát a tizenhárom halála évfordulóján, 48 évre, bitóra vitte az osztrák soldakultuszokat tábornok hogy őket teszka e nemzeti hősöket, ápolva, a politikai gyűlölet átalakult politikai bámulattá ós a német szellem iránt való elismeréssé. Ezért mondjuk e kis apróságunk elején, hogy változnak az idők. íme régi igazság, mely annyiszor meg annyiszor redivivus. S miután benne vagyunk a német kultuszban, magyar újság létünkre e helyzetben illik és lehet idéznünk a német költőt, Heinét: „Es ist eine alte Geschichte, Doch bleibt sio imuier neu !" — A gyermekbetegségek keletkezései nek meggátolhatása abban lejlik, hogy a gyermek oly edzett és erős ellenálló képességet kifejtő szervezettel birjon, mely a baj csiráját fejlődni nem engedi. Különféle ezt czélzó gyógyszerkészítmények vannak forgalomban, de általánosan tudott dolog, hogy csak egyetlen szer létezik, mely a hozzá fűzött várakozásnak minden tekintetben megfelel; s e szer a csukamájolaj. A gyermekek a közönséges csukamájolaj bevételétől undorodnak s ezért nagyon hézagpótló a Zoltán-féle csukamájolaj, melynek sem ize, sem kellemetlen szaga nincs s gyermekek, valamint felnőttek szivessen veszik be. Főraktára Zoltán Béla gyógyszertárában, Budapest, V. Nagykorona-utcsa 23. szám, hol üvegenként 1 frtórt kap ható.