Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-07-11 / 55. szám

oszlásra hivta a tömeget, engedelem nél­kül a gyülésezés tiltva lévén­Végre is a baptisták letettek ellen szenvökről, melyei a kérvényezés iránt eddig tanúsítottak (s bár bélyeget most sem használtak) folyamodtak az enge­délyért. Meg is kapták — nappalra ós pedig a kért helyre, a csabai 2275 szám alá, a hol ájtatosssgi gj iilekezeteiknek, saját kívánságuk szerint, helye vagyon. De ebbe nem tudnak belenyugodni. Ők éjjel óhajtanak gyülekezni s azon­kívül fáj nekik az a nagy ellet.őrzés, mert bar — a beadványuk szerint — nincs titkolni valójuk, mégis sérti, hogy őket hatósági közeg figyeli ájtatossági gyakorlataikban. Addig mindenesetre nem lehet má­megoldás (mert a hatóság az érvényben levő rendelet szerint és helyesen járt el,) mig a megyei törvényhatóság nem ha tároz. Nehogy azonban azt lehessen hinni, hogy a proseliták valami kiváló nagy szektát alapítottak volna, jelezzük, hogy csak a három jaminai lepett ki az egy­házból (az ág. ev. vallasból) es lettek felekezetnélküliek, mig a többiek jobbára kíváncsiságból járnak az ájtatos gya korlatokra s eddig az ev. egyház tagjai Csodálatos volna, ha a lelki misticis mus valami nagy hódítást tenne e józan, vallását szerető népnél, mely az extra vaganciákat soha sem szerette, sem nem követte és igaz vallásossága messze föl­dön tündöklő. A három jaminai apostolnak jobb lenne alkalmasabb helyen hirdetni tanait. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai Az obstrukczió. Budapest, julius 10. (Saját tud. táv) A képviselőházban ma megint semmi sem történt. M e s k ó László békési kövei obstrukcziós beszéde után Maryasy Péter beszélt, azlén kérvényeket vettek targyalás aJá. A fővárosi sajtószabadsági népgyűlés határozatait kérvények alak­jában H o c k János felhozta, ebben a népgyűlés a hírlapi kaucziók eltörlését követeli. B á n f f y kijelenti: hogy a kor­mány a kérdést tárgyalni fogja. Ma újra emlegették a képviselőház­ban, hogy a kormány jövő héten meg kisérti az éjjeli üléseket. Trilby meg én. — Kánikulai erőlködés. — Hallottak-e már arról a kovácsról, aki nagy darab vasból ekét akart halapálni, addig kalapálta, mig elkalapálta, patkószeg se lett belőle. No hát kérem ugy jártam én is, pedig én kovács se vagyok, vasam sincs, egy varrótűt se tudnék gyártani. De azért még is ugy jártam. Ha megígérik, hogy nem neveinek nagyon ki, elme­sélem. Maradjon itthonn, hisz ön irja, Hogy egészséges, mint a makk; S csak azért menne Karlsbadba, Mert igy kívánja a divat. Mert ha ön nyáron honn maradna, Fölzúgna a társadalom És szánakozva nézné végig . . . Maradjon itthonn asszony ! De mért is menne, látja itthonn, Ön missiót is teljesít S ha itthonn lesz, tán tudtán kivül Egy régi nagy bajon segít. A lányok inkább férjhez mennek, Több frigyet kötnek mondhatom, Ha önt a nyáron köztünk látjuk Maradjon itt asszonyom I Mert látja, látja azért félnek 9 Nősülni ifjaink manap, Tudják, hogy mit kíván a „nobless" S hogy mily nagy ur ma a divat. Tudják, hogy mily nehéz megélni S a nőnek igénye vagyon, Bármily kevés a hozománya Maradjon itthonn asszonyom ! ^ Tudják, hogy sok kell toilettre, Estélyre, bálra s többire A boldogságnak nagy az ára, Hát nem nősülnek sohase, Tudják hogy csupán fürdőíésre Kell minden nyáron egy vagyon, Ezért félnek a rózsaláncztól Maradjon itthonn asszonyom I Maradjop itthonn s orvosolja A társadalmat, mely beteg Igy mások is tán honn maradnak És sok szegény férj nem remeg Igy nemsokára az megy el csak, A kit betegség átka nyom S a kit az orvos küld fürdőre Maradjon itthonn asszonyom I Alba. Tetszik tudni akadt egy jó tárgyam a múlt­koriba. Nagy szó az nálunk penna-nyövő embe­reknél. Egy jó tárgyért naphosszat elc3alangolunk, botot emelünk boldog-boldogtalanra Tárgyat; tárgyat ! A pesti ujságcsinálóknak csak megjárja, tele rakhatják molochjuk gyomrát, ott mindég akad naponta egy gellérthegyi gyilkosság, — vagy vizbeugró szerencsétlen ílótás, a kit kimentenek rostopcsint töltögetnek bele, de ha nem akad, hát ott az obstrukczió ! Megírják egyik-másik pártvezető keserveit legyorsirásozzák (még ki törik a pennám mig le irom I) a Sima ur kibeszéléseit vagy a Mesz­lényi Lulu belebeszéléseit, de hová legyen a csa­bai ember ? ! Hiszen nem történik itt semmise, legfeljebb, hogy Brádban aranybányákat talált egyik-másik polgártársunk. Azután meg üres is a város, a kinek sok pénze van, meg a kik jól tudnak pumpolni (meg lumpolni) azok Elrepülnek messze szállva. Szebb vidékre, jobb hazákba. Már kinek, hogy telik Carlsbad, Szliács, Bártfa, Tátra-Füred, Telegdi-Sóstó. Ellenben ismertem egy urat, aki Körös-La­dányban volt és valamennyi levelét Ostendéből keltezte. No de nem pletykázni akarok én, hanem a magam keserves állapotját elbeszélni. Hol is hagytuk el ? Igen, hát ott, hogy volt eSy jó tárgyam. Miképp jutottam hozzá, azt is elmesélem. A minap kinn voltam a Széchenyi ligetben, Elméláztam a Madarászék Lili-keringőjén, mikor három öreg és egy fiatal ur telepedett mellém. Elkezdtem diskurálni, persze a politikáról. Az egyik öreg ur kifejtette a obstrukczió nehézségeit, Bánffy előnyét, a Sima szónoklatának és Károlyi grófnak na e-y fontosságát. Csak ugy dült belőle a szó, akár egy sajtó szabadság védő­ből. A többi hallgatagon egyezkedett bele min­denbe és látszott a képükön, hogy milye i nagy politikusok. Esett pedig, hogy a zenekar hűtlen lett Li­lihez és a Repülj fecskémet kezdte játszani, a fiatalabb ur pedig megkérdezte az öregtől, hogy mi is az az obstrukczió tulajdonképp ? Mire az öreg ur jónak látta felfüggeszteni a gyűlést, mondván: ne te ne! milyen szépen játszik ez a banda ! De azért mégis megmaradt nagy politikus­nak, én pedig elhatároztam, hogy kitoldom atiz­parancsot egyel t. i. „Ne tudja a te szád, hogy mit beszél I" Annak Jutánna felkerekedtem és menék a vadonba, nem annyira kőtáblát keresni, a melyre falirjam a Xl-ik parancsolatot. Az Isten tudja hogy és miképp, csakhogy összeakadtam egy rég látott ismerőssel. More patrio fülön fogom és tárgyát kérek tőle. Azt mondja, hogy nincs. Nekem ellenben volt stilétes botom ós az azzal való barátságos fölszóllitá­somra belekezdett egy mesébe. Pompás egy mese volt, tárgynak pompásabb. Rögvest elhatároztam, hogy eposzt irok belőle, hatalmas, világrengető eposzt. Pár nap multán kiábrándultam. Nem lehet eposzt irni belőle ! no sebaj ! Lessz belőle regény, dehogy regény, szín­darab, felséges dráma ! És folyt a munka, már t. i. a tervezgetés. De a szindarab nem akart megszületni. Vissza fanyalodtam a regényre, csináltam a vázlatom tovább. Később engedtem belőle, már csak novel­lát akartam irni. Akkor megírtam a bevezetést. Nem tetszett, még kisebbre szorítottam a váz­latot, szintúgy nézett ki, mint egy kijavított éret­ségi dolgozat — és irtam a tárczát. És Uram fia ! kisült a tárgyamról, hogy nem alkalmas prózai kidolgozásra. Ezt versben kell kioppticzální és mire nem vetemedik az ember — neki feküdtem a versírásnak. E közben aztán zsugorodott az én tárgyam egyre. Emlékszem még, hogy ballada, románcz, satira is járt az eszemben, elég az hozzá, hogy tegnap kifundáltam egy kétsoros epigrammát. De óh fátum ! kinn felejtettem az asztalo­mon s reggel a cseléd kivitte s begyújtott vele ; Rettentő I az én drága epigrammám elham­vadt, hozzá a tárgyam is I Egyikből se jut egy árva szó se eszembe ! De még eddig hagyján ! Most jön a ne mu­lass ! Esett vala pedig ekképpen: Kezdtem már megnyugodni a változhatat­lan sorcsapásban, mikor este megláttam szeren­csétlenségemre Trilbyt Halmayéktól. Trilbyt, egy darabot nekem is kell birni Trilbyből, a ki után bomlik a világ. Regényét nem­sokára kötelező tantárgyképpen fogják tanítani az iskolákban az eltörlendő német nyelv helyett — a színdarabját meg a párisi Theatre Francai­setől a doboz-megyeri Szín Játszó Körig minden jóravaló szinház állandó reportoiron tartja. Ezt nekem is meg kell ismerni. Láttam Nagyfalusi Juliskát és azóta dühön­gök. Nem ám Nagyfalusi Juliska miatt. Hanem azért, mert az én gyönyörűséges tárgyam volt ott megírva szépen regénynek, színdarabnak. Azóta folyton Trilby vei fantazirozok. Azt hiszem, hogy ott ül előttem én hypnotizálom, ő meg hozza le az égből a sok novella tárgyat. És nem birok nyugodni tőle. Reggel 10 óra óta folyton hordja a sok tárgyat, ugy, hogy már mozogni se tudok tőle. Küldtem már mindenüvé obstruálni, ebédelni, a Pokolba, de nem megy. Miután most Csabán van egy ötlet tér­sz érint most töri a fejét, hogy valami „noch nie dagewezenessel" lepje níeg a publikumot, aug. 20-ára beállok rendezőnek. Ott talán én is velők fogom törni a fejemet és megszabadulok kinzó gondolataimtól. Moczkovcsák ur, vegyen föl kérem, rendező­bizottsági tagnak. R—. L—. ÚJDONSÁGOK. — Hirek az arató munkásokról. Az ara­tási munkálatok zavartalan lefolyása tel­jesen biztosítva van. — A készenlétbe helyezett tartalék munkaerőt összesen három helyen vették igénybe, u. m. a Basch-féle füzes-gyarmati bérleten 50 pár aratót, de ezek is csak vasárnapig dolgoznak, akkor füzesgyarmatiak veszik át a munkát, kikkel az uj egyezséget megkötni sikerült. Az orosházi járásban pedig T e n n e r Lipót bérlőnél 30 pár és gróf B e r c h t o 1 d Lipótnónál 80 pár aratóra volt szükség. Az orosházi járás­ban szerződött csongrádmegyei kisteleki aratók, kik horribilis követelés mellett vonakodtak a szerződésnek megfelelni, elbocsájtattak és helyükbe bánfalvaiak szerződtek, kik eleinte szerződést kötni vonakodtak. Bánlalváról 200 pár munkás már elszerződött, 150 párnak elszerző­dése pedig folyamatban van. A hatóság éberen működött közre mindenütt, a fő­szolgabirák állandóan körúton vannak, a központban pedig a fő- és alispán ve­hetik a munkálatokat. Talán végre meg­menekültünk a socialis névtől, mikor ta­pasztalható, hogy mindenütt nagyobb a socialismus, mint nálunk. — Készülődés a kath. autonomiára. Tegnap az egész vonalon kezdetét vette a kath. autonomiai kongresszusra kül­dendő követekre a szavazás. Mint isme­retes, Békésmegye kath. hívei s hozzá Sarkad egy képviselőt választ s nem mint téves szedés következtében közöltük Wenckheim Dénest, hanem a gerlai gró­fot, Wenckheim Gézát fogja bizonnyal nagy többséggel, ha nem egyhangúlag megválasztani. Tegnap már több szava­zat adatot le De különösen ma sokan fognak leszavazni. A szavazás utolsó napja holnap lesz, akkor a szavazás név­lajstroma Gyulára adatik be, hol az ered­meny össze fog olvastatni. — Itt közöl­jük, hogy a kerület papsága a napokban Csabán gyűlést tartott s a papi képvi­selőre beadott litkos tizenhárom szava­zat közül esett dr. S p e 11 Gyula gyomai lelkészre tizenkét és dr. K a r s c h Leol­lin dereeskei lelkészre egy szavazat. — Főispáni látogatás. Kondoros köz­ségét julius 7-én látogatta meg dr. L u­k á c s György főispán ós dr. F á b r y Sándor alispán s e^en látogatás egyszerre a legnagyobb rokonszenvre lelkesítette a derék község polgárait a főispán szere­tetreméltó személyével szemben. A köz­ség képviselőtestületi ülésben fogadta a magas vendégeit. A képviselet üdvözle­tét S u h a j d a Antal jegyző tolmácsolta. A főispán szép válasza után bemutattat­ván a képviselők, ezek mindenikéhez volt egy-egy nyájas szava, kérdése. Lel­kes éljenzés között hagyta oda a termet, hogy látogatást tegyen B e d á k ós K e­v i c z k y lelkészeknél, mely látogatások után G e i s z t Gyula nagybirtokossal együtt annak diszes fogatán Csákóra tá­voztak az előkelő vendégek, kinél már előző napon megszállottak. — Gyűlések. Holnap délelőtt a k ö z­i,g a z ga tá s i bizottság rendes havi ülése fog lefolyni', délután fogja a közművelő­dési bizottság a magyar nyelv ok­tatás jutalmait odaítélni, tegnap délután kórházi és jegyzői nyugdijválaszt­mányi ülés volt, ma délután pedig mint ismeretes, a közművelődési egye­sület közgyűlése fog lefolyni, ebből ki­tetszik, hogy a kánikula daczára van még gyűlésező kedv ós elszántság. — Egy föherczefinő Bókésmegyéhez. Klotild főherczegnő, Józseffőherczeg neje kórvónyHntózett a vármegye közönsé­géhez, hogy a Cirkveniczában általa beteg gyermekek ellátására és gyógykezelésére alapított „László gyermekotthon" részére, melyhez a régi Frangepán kastélyt ós nagy parkot József főherczeg átengedte, alapítványokat tegyen, h. kérelem az őszi közgyűlésen kerül tárgyalás alá — Közművelődési egyletünknek, ennek a nagy czélokra vállalkozott egyletünk­nek ma fordulatos nagy napja van. T al­1 i á n Béla távozása ós lemondásával meg­ürült elnöki állást tölti be újra s mint értesülünk, az egyleti tagok általános m elő bizottság, mely a „K ö zl ö n y" minapihir'eóhajtása, hogy a rövid idő Óta nálunk működő, de a komoly munkában már is kitűnt főispán álljon élére az egyesület­nek. Hisszük, hogy ha az egyesületnek szerencséje lesz a főispánt, megnyerni, az egylet vezetésével beállt fordulat uj élethez vezeti az egyesületet is, melynek valóban ideje lenne a tétovázást félbe­hagyva a cselekvés terére lépni, mert kü­lönben a vállalkozás csődjét kendőzni nem lesz lehetséges. — Esküvők. Síép két leányt visznek ismét el Csabáról. A bájos Weisz Ber­tának, Weisz Adolf, csabai mészáros kedves leányának szerdán délután 6 óra­kor esküszik örök hűséget Székely Jenő, nagykőrösi kereskedő. — Csütörtö­kön délután pedig 5 órakor R a d ó Zsig­mond, a Ganz- és társa czég milanói procuristája tartja egybekelését a szép és szeretetreméltó Silberstein Jozefin­n e 1, özv. Silberstein Ignácznó leá­nyával. — Vasutak közigazgatási bejárási. Csaba­kigyós földvár apáczai gazdasági vasút közigazgatási bejárása julius hó 16-án, a nagyvárad-szeghalmi keskeny vágányu vasút közigazgatási bejárása pedig Szeg­halmon julius 17 én fog megtartatni. — Aratógép-verseny Mezőhegyesen. A Mezőhegyesen lefolyt arató gép-verseny — fájdalom, csak idegen gyárak gyárt­mányai — várakozáson felül sikerült. A juribe a békósmegyei gazdasági egylet képviseletében dr. Zsilinszky Endrét választották. Gazdasági egyletünk az első díjjal kitüntetett amerikai gyárt­mányt meg is szerezte s most a csabai határban tizenkét pár munkáját végzi. Mindazok, a kik a gép munkáját látták, el vannak ragadtatva. Hihetőleg fog is terjedni az aratógépek vétele, főleg ha a munkások túlzott követeléseiket nem hagynák abba. — Hymen. M e z e y Lajos, békési főjegyző szép és müveit lelkű leányát, Rózsik a kisasszonyt a napokban je­gyezte el dr. B o r d á c s Miklós, a szom bathelyi kir. törvényszék fiatal aljegyzője. — Ösztöndijak kiosztása. A b.-csabai iparos tanoncz munkakiállitás ösztöndíjai f. hó 11-én, vasárnap délelőtt 9 órakor fognak a kitüntetett tanonczoknak, a vá­rosháza termében ünnepélyesen kiosz­tatni. Ez alkalomra a kiállító tanonczok ós mestereik, továbbá az ipariskolai bi­zottság s az ipartestületi elöljáróság tagjai, valamint az érdeklődő közönség ez uton tisztelettel meghivatnak. A kiállítási ren­dező bizottság. — Lemondás, kinevezés. A főispán Fazekas Géza közig dijnok lemon­dását elfogadta s helyére ifj. Varga Károlyt nevezte ki. -- Leszakadt a békési hid. Békésről jelentik a következőket: Pénteken dél­után két ökör-hájcsár tizennégy ökröt hajtott át a nagy csatorna hídon a mező­berényi vásárra, az ökrök valamitől meg­bokrosodtak s vad futásban rohantak vizsza. Erre a fahíd recsegni kezdett s a hid leszakadt, az ökrök a Körösbe es­tek a hajcsárokkal együtt. A közelállók borzadva nézték a katasztrófát, mely azonban szerencsére elég jó kimenetelű volt, a mennyiben senkinek sem lett ko­molyabb baja, a hajcsárok egy kis meg­ijedósen ós egy kis önkónytelen fürdésen kivül semmi sérülést sem szenvedtek, a tizennégy ökör is nemsokáta megindult Mezőberóny felé ép bőrrel. A csatorna híd­jának leszakadását a sok esőzés okozta. A sok eső elmosta a partot s a hídfő osz­lopokat, ennek következtében szakadt le. Már helyreigazították. — Tanügyi karczolatok. A tanügyi karczolatok szerzője több odalról kifeje­zett óhajtásra felkéri az ivtartókat, le­gyenek szívesek az ivet augusztus else­jéig maguknál tartani és a mennyiben lehet, buzgólkodni a könyv terjesztése érdekében. A „Békésmegyei Közlöny" olvasóközönsége mindig kitüntető szere­tettel fogadta szerkesztőjének kiadvá­nyait, szeretetet és érdeklődést kér a szerző e munkájának is, mely az iskola világát derülten mutatja be, a mint az időszaki kritika elismerte, akként, hogy e nemben egyedül áll irányzatos tanügyi képeivel a magyar irodalomban. E ké­pekben a paedagogia szerb-töviseit ós dudváit irtja. A mű két kötetben jelenik meg, de egy kötete külön is kapható lesz. Olvasóinknak meleg érdeklődésébe ajánljuk szerkesztőnk irodalmi vállal­kozását. —• A közkórház kibővítése. Ismeretes dolog, hogy a megyei közkórház nem képes befogadni a jelentkező betegeket és különösen szükség van az elme-osz­tályt kibővíteni. A kibővítés arányait s pénzügyi részletét egy emlékiratban Ber­kes Sándor dr. tb. megyei főorvos tárta föl. Mint értesülünk, legközelebb a bel ügyminister megbízásából Bókésmegyébe érkezik Niedermann Gyula, egósi-

Next

/
Thumbnails
Contents