Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-09-30 / 78. szám

Vözlöm. Midőn valamely testület, melynek tevékenysége időszaki összejövetelekkel kapcsolatos, tauácskozásra egybegyűl, önként visszavezet az emlékezet a legutóbbi tanácskozás ótalefolyt eseményekre. Részletesen megemlékezik ezekről az alispán ur időszaki jelentése. Magam e helyről csak arra a kérdésre kivánok rövid visszapillantást vetni, mely a folyó óv nyarának országos szempontból is igen lényeges, a mi helyi viszonyainak szempontjából pedig legfontosabb kérdése volt. Értem az aratással kapcsolatos munkás mozgalmakat. A munkáskérdós a folyó óv nyarán nemcsak a hivatali apparátust foglalkoztatta, foglalkoztatta az a társadalom minden rétegét, legközvettenebbül foglalkoztatta a gazdákat, mert az, miről szó van, kenyórkórdóse a munkásnak, de kenyérkérdése a gazdának is. Az idei termósi óv súlyos eredményei nagyon megpróbálták Bókésvármegye mezőgazdáit. Az emberi munkaerőnek akadálytalan igénybe vétele épen akkor nehezült meg, midőn a másik termelési tényező, a természet is legmostohábban nyilatkozott meg. És alig csalódom, ha nyilvánitom, hogy a munkások strikeja összefügg a természet etrikejával. Mert a munkás a nagyon megromlott termést látva, még jobban féltette keresményét, még aggódóbb gondoskodással kivánta biztositani és biztosítékokkal körülbástyázni azt, ami neki és családjának lót fentartásra szükséges. Az aratási strike kísérletek nyilvánultak vármegyékben is, azonban csak korlátoltan, hála gazdáink józanságának és a földmüvelésügyi kormány gondoskodásának. Az elfogulatlan szemlélő, a tárgyilagos itélő nem tagadhalja, hogy a földmivelósi kormány a mezőhegyesi tartalék mnnkáscsapatok készenlétben tartása álíÁl a helyzet szerencsés kimenetelére igen jelentékenyen közrehatott. Az alföldnek gazdáit, köztük az erősen érdekelt bókósvármegyói gazdákat i földmivelésügyi kormány ezen intézkedésével hálára kötelezte. A munkástartalék készenléte által okozott erkölcsi harsnak, továbbá gazdáink józan és móltányos magatartásának, végül hatósági közegeink önfeláldozó tevékenységének következtében sikerült oly helyzetet terem tenünk. bos-fy a mezőhegyesi tartalék munkásokat, az egész aratás alatt csak három jelentéktelenebb esetben kellett igénybe vennünk. Ezen, a szomszédos vármegyék viszonyait tekintve — kedvező jelenségre annál nagyobb súlyt kell helyeznünk, mert Békésvármegye hirneve — mi tűrés, tagadás benne — az utóbbi évek mozgalmaival kapcsolatosan romlott, romlott annyira,hogy az országosközvólemény jelentékenyen sötétebbnek képzelte s részben képzeli még ma is a viszonyokat, mint aminők azok. Ez nekünk hátrányunkra válik'. Igenis, az igazságot elta gadnunk soha sem szabad, közállapotainkról őszintén tájékoztatni a kormányt is, a nagyközönséget is kötelességünk. De nem szabad engednünk, hogy felőlünk és viszonyainkról igazságtalan balvélemónyek terjedjenek. Bajaink vannak, mindazok a bajok, melyek az Alföld bajai, nálunk is megvannak, sőt itj^ott kellebeszédóben,egy derültséget keltő lapszust, mely elvégre megesik mindenkivel. — Uraim 1 annak a hidnak alsó részén olykor folyik a viz. (Persze beszéde tendencziájából kitűnt, hogy ő az árviz esetén való közveszólyessógót bizonyította a hidnak, de Haviár meg nem állotta, hogy szónok beszédébe ne kiabáljon. — Látott móg hidat, melynek alsó rószén,,nem viz, de óletelixir csörgedezett ? Hanem a herényieket ismét hájjal, az elismerés hájával kenegették.H a j n a 1 István a valósághoz hiven igen szépen emelte ki a községnek a kultura iránt való áldozatkészségét. Összesen 174 tárgy volt. Galoppban letárgyalván őket, utánna az összes előadók, valamint K e 11 e r Imre sürgősen pemetefű-czukorkát rendeltek, a mi tudvalevőleg rekedtsóg ellen kiváló. —s. — Kikéri az asszonvt. Egy sunyi legény lépett a héten a biztos elé és ezt mondta: — Tekintetes biztos ur, az Idáér gyüttem. — Miféle Idáért ? — Ugy hivják, hogy Tóbiás Ida . . . — Azért? Hát kend az, akit jól tartott Ida a lopott kácsák pecsenyéjén ? Meghátrált az atyafi. — En-e ? Fulladjak meg, ha tudtam, mit eszek. — Hát m>t akar kend ? — Tessék kibocsájtani az asszonyt. — Ura kend az asszonynak? — Nem, kérem, — csak embere vagyok. — Osztán mit akar kend vele ? —• Élni szeretnék még vele egy kicsit!,,. tóncl jobban is lüktetnek. A bajokkal szemben dolgozunk, fáradunk, megteszszük azok legyőzésére mindazt, ami erőnktől telik. De nem tűrhetjük, hogy vármegyénk régi jó hirneve megrontassák. Lássa meg az ország, hogy oly vármegye vagyunk, melynek becsületes, munkás társadalma van, mely nem riad meg a bajoktól, hanem igyekszikazokat legyőzni becsülettel ós munkával. (Ugy van I) Az idei nehéz gazdasági év külső riasztó jelenségek nélkül mult el. Vár megyénk a nehéz gazdasági megpróbáltatást kiállotta. Vegye ezt tudomásul a nagy közönség, vegyék tudomásul azok is, akik vármegyénk hírnevét mesterségesen megrontani törekedtek. Nem mulaszthatom el ezen alkalom mai, mólyen tisztelt bizottság, épen azért mert együtt érzek vármegyémmel, hogy a köszönet hangján ne emlékezzem meg Bókésvármegye tisztikarának az aratási strike meghiúsítására irányzott tevékenysége felől. Hivatásomból folyólag és a kormány megbízásához képest napról napra együtt dolgoztam tiszttársaimmal ós szemléltem ós ellenőriztem tevókenysegüket. És mondhatatlanul jól esik lelkemnek, hogy a vármegye közönségének színe előtt a földmivelésügyi miniszter ur megbízásából, kijelenthetem, hogy a vármegyei tisztikarnak a strike korlátozása körül kifejtett buzgó és hathatós tevékenysége a minister urnák teljes elismerésével találkozott. (Helyeslés.) De köszönettel kell megemlékeznem Bókésvármegye igen tisztelt gazdáiról is. Mert magam tapasztaltam, hogy gazdáinkat, mint munkaadókat a lefolyt nehéz viszonyok között nemcsak az ész parancsa, hanem a sziv szava is vezette. Gazdáink jövedelmezőségre dolgoznak s azt jól teszik, mert ebben kapják meg befektetett tőkéjük kamaját és munkájuk ellenértékét, de a mellett méltányosak felebarátaik, a föld népe, a munkások iránt, a kik segítenek nekik az anyaföld megművelésében. Jól tudom, mélyen tisztelt közgyűlés, hogy az, miszerint az idei aratási strike mozgalmakon jelentékeny károso dás nélkül estünk tul, csak egy epizód elég szerencsés megoldása. Ezzel a baj szanálva nincs. A bajok orvoslására a teendők egész sozatát kell foganatosítanunk. Munkásaink általában elég jól kerestek a nyár folyamán. A rosz termés daczára a munkások többsége nem néz elé szükségnek. A kisgazdák helyzete nyomasztóbb. Ezeket, valamint azon jóra való munkásokat, kik önhibájok nélkül eleget nem kereshettek, igyekezni fogunk minden megérdemelt ós méltányos tá mogatásban részesíteni. Máris igéretót birjuk a kormánynak, hogy azon kis gazdáink, kiknek nincs elég vetőmagjok, kamat nélkül kapnak az államtól kölcsön vetőmagot. Azok a henye és roszakaratu munkások azonban, statisztikai adatok alapján örömmel mcmdhatom,hogy számuk igen korlátolt, a kik a gazdák méltányossága daczára minden tisztességes ajánlatot elutasítottak ós aratáskor nem vállaltak munkát, ne várják a hatóság és társadalom támogatását. A munkás móltányos kívánságait mindenkor meghallgatjuk ós örömmel segítünk raj tuk, de a restségnek és rosszaságnak praeniumot nem nyujtunk. Igyekezni fogunk a munkaalkalmakat, főleg a téli munkaalkalmakat szaporítani. Vármegyénk speczialis viszonyai között legalkalmasabb e részben a némi lendületnek indult háziipari foglal kozások, különösen a szövő ipar ós a vesszőfonás fejlődese és az eredményeseknek ígérkező uj házi iparnemek létesítése. E tekintetben több kezdeményező lépést tettünk, közgazdasági kormányunk közismeretü gondossága bizton engedi remélnünk, hogy kísérleteinkben bennünket hathatósan fog támogatni. (Helyelós.) Gazdálkodásunkat az egyoldalúságból kiemelendők, arra fogunk igyekezni, hogy az eddig elhanyagolt, vagy eléggé ki nem aknázott termelési ágakat is meg honosítsuk, szilárdítsuk és fejlesszük. A gazdák ós munkások közötti jogviszony törvényhozási szabályozása iránt a kormány által megkérdeztetvén, helyi tapasztalatainkra alapjtott nézeteinket közöltük azzal és igyekeztünk lehetőleg hasznavehető adatokat nyújtani a reformmunkálatokhoz. Az egyesülési ós gyülekezési jog (Halljuk) szabályozása tárgyában állás pontom, de azt hiszem a yármegye kö zönségének álláspontja is az, hogy kivételes intézkedésekre nálunkszükség nincs. (Helyeslés.) A munkásköröknek szigo ruan körülirt alapszabályokkal, szoros hatósági ellenőrzés mellett való enge dólyezésóben veszélyt nem látok, ellen kezőleg, ettől viszonyaink némi javulását várom, mert ezen körök révén lehet a munkások féktelenebb elemeit is józan irányban befolyásolni. Ezen állásponto mat kötelessógszerüleg a kormánynál is bőven kifejtettemAmire mindezeken kivül nagy szükségünk van, az az, hogy a munkások dolgaival, bajaival mennél többet foglalkozunk ; a munkásokat egyéb társadalmi körökhöz mennél közvetlenebb vonat kozásba hozzuk, azok aktiv életébe bevonjuk. Nem a kíközösitós, nem az elfordulás, hanem a közelebb hozás, a foglalkozás, a törődés : ezt az irányt tartom helyesnek, ezt követtem, ezt fogom kö vetni. Ugy hiszem Bókésvármegye társadalmát ugyan ez u felfogás vezérli. (Helyeslés.) Tisztelt Uraim ! Dus tárgysorozat az, mely tanácskozásunk anyagát fogja képezni. Közöttük nagy jelentőségű ügyek, hosszú időkre ható uj alkotások. Megvagyok róla győződve, hogy ez a hazafias és magas színvonalú testület az ügyek fontosságá hoz mórt hagyományos bölcsességgel ós tárgyilagossággal fog a tanácskozásra kerülő ügyekkel foglalkozni és megvagyok győződve arról, hogy az üresedésben levő tisztviselői állások betöltésének szép jogát is kizárólag a közérdek szempontjai alapján fogja gyakorolni. Ebben a meggyőződésben ismételten üdvözlöm a mélyen tisztelt bizottságot és a közgyűlést megnyitottnak nyilváni tom. Fábry Sándor dr. a tisztikar nevében indíttatva érezi magát köszönetet mondani. Ha van kitüntetés a tisztviselőre, az csak az elismerés, a bizalom. Meg van győződve, hogy a tisztikar, melynek felszólaló, a mit szerencsének tart magára, első tisztviselője, uj erőt merit a további hivatali buzgalom ós tevékenységhez. — A formás köszönet helyeslést keltett. Szabó János esperes és megyebizottsági tag ezután indítványozza, hogy az elnöklő főispán nagyértékü beszédét, különösen pedig a nemzeti érzés meleghangú és fenkölt kifejezését, egész ter jedelmében jegyzőkönyvbe vegye a törvényhatóság. Az indítvány egyhangúlag, hosszas éljenzes mellett fogadtatott el. Ezután a napirend tárgyalásához kezdett a közgyűlés. B o d o k y Zoltán dr. h. főjegyző ol vasta föl a vármegye alispánjának minden közigazgatási ágra alaposan áttekintő jelentését. A jelentés foglalalja mindazon eseményeknek, melyeket lapunk azok történetekor ismertetett. Csak iemótlés volna, ha erre a nagy anyaghalmaz közölt kiterjeszkednénk. A soczialis moz galom tudtuladása között érdekes adat, hogy Czegléden 39 en vettek részt me-. gyónkből az ott tartott socialista kongressuson. A jelentésben inditvájy tétetik, hogy felirattal kérje a törvényható ság, miszerint Orosházán katonaság állandósittassék. A termés balsikere sötét, de igaz színekkel ecseteltetik. Az alispáni jelentésben még egy indítvány van ; az nevezetesen, hogy írjon fel a törvényhatóság, miként a gazda és cselédek jogviszonyának szabályozását móg ez évben vegye parlamenti munkába a miniszter. Dr. Fuchs Ede, Kovács Mihály, Tatay János megyebizottsági tagok haláláról részvéttel emlékszik meg a jelentés, továbbá meleg szavakkal emlékszik meg Beliczey István pünkösdkor tartott jubi leumáról, A jelentést tudomásul vették és a benne foglalt indítványokat elfogadták. Előbb azonban Lendva y Márton a Bárdos hidtól való kikövezésérői tesz kérdést. Az alispán felvilágosítására a tett intézkedésekben megnyugodott Az 1%-os megyei pótadó névszerinti szavazással lóvén megszavazandó, az elrendeltetett és az egyhangúlag megszavaztatott. Ugyancsak egyhangúlag megszavazták a vármegyei betegápolási alap javára 1%-os pótadó kivetését. A költségvetés megszavazása előtt B o d o k y Zoltán dr. ismertette az egyes tiszti állások fizetésemelését az állami javadalmazás terhére. Az állatorvos 150 frttal, a járási írnokok 1400 frt, a számvevők I. 1200 frt, II. 1100 frt. III 1000 frt rendszeresen osztályozza. A békési lő szolgabíró fülósi átalányát 45 forintról 70 frtra emeli. Ezzel a költségvetés tóteleiben is megszavaztatott. Erre kiküldetett a kandidáló bizottság és pedig a törvényhatóság részéről Terónyi Lajos, Hajnal István. Kontúr József dr., a főispánt, Nóvák Oamil, Szabó Jánost ós ÍJorvath Hárolyt nevezte ki. A kérvényezők k$t ófáig adják be kérvényeiket. A leányárvaház. Ijodoky Zoltán dr. ismertette az állandó választmány javaslatát a gyulai ieányárvaház ügyében, r^elypt vasarnapi első czikkünk bőven ismertétett ós mól tátott. A javaslat felolvasása után K o r o s y László szólal föl. Meglepődéssel hallja az állandó választmány bi rálatát az egyes községek határozatairól. Tudjuk, hogy a bemutatott vélemények szerint csak három község kiváüja a 30 százalóknak jelzett czélra való kiszakitását, mert az állandó választmánv téved abban, hogy Berény megszavazta. Ez nem történt meg. Kritikai megjegyzést tesz, hogy miért csak a leányokról tétetik gondoskodás. Indítványozza, hogy más forrásból vétessék az az összeg, melj bői az emberbaráti intézmény létesíthető lenne. Jancsovits Péter a törvény szel leméből következtetve indokoltnak látja, hogy az intézmény létesíttessék. Bizonyítja, hogy a megye a községek tartalékalapjairól rendelkezhet, csak a rendezett tanácsú városok tartalékalapjairól nem; ajánlja a javaslat elfogadását. Zajos „elfogadjuk" hangzottak föl, mihez képest az állandó választmány javaslatát elfogadatnak jelenti ki a főispáu. Mint a tárgyalás folyamán hallottuk, az ügyet több község megfelebbezi. A gyulai tébolyda. A közkórház kibővítése kérdését szintén B o d o k y Zoltán dr. főorvos ismertette Olvasóink ismerik, hogy 250,000 frt építési ós berendezési költség igényeltetik, melyért a törvényhatóság csak jótállást vállal, mert az állam a gyulai elmebeteg gyógyintézetbe annyi beteget szándékozik elhelyezni, melynek tápdijaiból a törlesztési évi összeg bőven kifut. Fábry Sándor dr. azon kezdi, hogy oly nagyfontosságú a kérdés, hogy indíttatva érzi magát felszólalni. A humanismus az eleő szempont, midőn az intéz ményről szó lehet. Ezek az élő halottak, a kik közveszélyesek is. Csak a napokban beszélte neki egy földbirtokos, hogy éjjelente nem mer kisétálni, mert a falu bolondja az ő kertje egyik faalatti helyét választotta éjjeli szállásul és nem tudni, mikor válik közveszélyessé. Még egy konkrét tényt említhet, a mely Gyomán történt, a hol egy szabadon lévő őrült kettős gyilkosságot követett el évekkel előbb. — Tüzetesen ismertette az épités közbevetett tényeit, a kormány jóakarata nyomán a törvényhatóságnak csak erkölcsi segítsége kívántatik. A kérdést a bizottság apróra megtárgyalta ós éppen azért késett a kérdés beterjesztése, mert minden részletét pontosan tudni kivánta és éppen azért küldötte a kórház főorvosát a gyöngyösi, a lipótmezei és angyalföldi tóbolydák tanulmányozására. Köszönetet mond Dunaynak, hogy alkalmat adott e kérdésnek az első napon való tárgyalására. Móg ismerteti a financiális részleteket ós nagy melegséggel utal a törvényhatóság áldozatkészségére. Az állandó választmány javaslatát elfogadásra ajánlja. A törvényhatósági bizottság éljetei belevesztek a szónok záró szavaiba ós a kórház fölépítése kimondatott. A gyula-veszei útszakasz kiépítése kimondatott. Az öcsöd tiszaföldvári ut kiépítése ellenben egyelőre nem teljesíthetőnek mondatott ki. Névszerinti szavazással kimondatott, hogy a megye közpénzei fölváltva a gyulai ós békésmegyei takarókpénztárba helyeztessenek el. C h r i s z t ö Miklós nyugdíjazása kimondatott. A László gyermek-otthon részére 800 frtot szavaztak meg, mely négy éven át lesz fizetendő. Bartóky József lemondásával megüresedett tagsági helyekre Bodoky Zoltán dr. választatott; ezután az egészségügyi és központi bizottságba Gajdács Pált, a népnevelési bizottságba Csermák Kálmán választatott. Alapitványi helyek a Ludovikaakadém ában. A Lüdovika-akadómiában alapitványi helyek lótesitóséj-e 0 s a n k y Jenő tbfőjegyző által bemutatott indítványt a közgyűlés lelkesen fogadta. Javaslat szerint a katonabeszállásolási alapból éven ként 1200 frtot vesz föl, mig az 24 000 frt tőkévé nem nő meg. Deimel Lajos főszámvevő indítványt tesz, hogy nem két, hanem három alapitványi hely létesíttessék. Hegedűs Mihály szívesen hozzájárul az indítványhoz, de csak akkor, ha a katonabeszállásolási alap megbírja, mert a mai gazdasági rossz esztendőben nem helyeselne ujabb pótadókat. Fábry Sándor dr. maga is foglalkozott az eszmével, hogy pótadók kivetésével lehetne a vármegyéhez méltóan alapítványokat tenni, de a szerencsétlen gazdasági évben nem találta helyesnek, hogy a lakosság ujabb közteherrel megterheltessék. Deimel főszámvevő azt hiszi, hogy miután az 1% os pótadó V30 ad százalékáról letyet szó, — móg a rossz termésű évben sem oly öszszeg, melyről szólni lehetne. Erre a törvényhatóság három alapitványi hely létesítését kimondotta ós pe£jig Fábry Sándor dr. alispán indítványára akként, hogy két alapítványi tjely az akadémiára, három 200—200 frtos pedig a hadapród iskolára. Második nap. Más nap, a választás napján Lukács György dr, főispán azzal nyitotta meg