Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-02-14 / 13. szám

mmicnici a ucnccmcgjci iwtivuj iv­11\ U^UIIIUIIV^ , — A g;\u!i'i uj töivénypzéki palotában ren­dezzék be a legkínyt Imesebb garzon lakásodat! — Emlegessenek annyit és ug3 T halálod ut án, mint a héten Csabán — Hirsch Mórt. Atyus. „Békésmegyei Közlöny" távirata. Az országgyűlésből. Budapest, február 13. (Saját tud. iáv.) A képviselőház mai ülésén Kossuth Ferencz interpellált az osztrák-magyar monarchia magalartása iránt a keleti kérdésben s indítványozta sz 1848. fél­százados évfordulója alkalmából e dicső napnak nemzeti ünneppé való avatását. Nagy feltűnést keltett Szilágyi Dezső házelnök bejelentése, bogy Szen­tes város képviselője, Sima Ferencz kép­viselői mandátumáról lemondott. Ülés végén Bánffy Dezső miniszter­elnök felelt Kossuthnak a kréta szigeti háború ügyében tett előbbi interpellá­ciójára. Bá nffy annak kijelentésére szorít­kozott, hogy Görögország a hatalmak ellenzése daczára tette meg lépését s a hatalmak mostani működése oda irá­nyul, hogy a status quo föntartassék. A keleti háború. Budapest, febr. 14. (Saját tud. távirata 3 óra 40 perez ) A török külügyminisz­ter táviratod kapott a ma délelőtti vál­ságos eseményekről. E szerint a gö­rög hadihajóhad kikötött Kanea előtt, állítólag azért, hogy a görög templo­mot megoltalmazzák a muzulmánok fanatikus gyűlöletétől. Tiz ember partra szállott s ezeket a vér­szomjas törökök fölkonczolták. JJ görög hadsereg parancsot kapott Kanea bombázásához. JJ nyílt harcz délután kiütött ÚJDONSÁGOK. — Rendkívüli megyei gyűlés. Békés­vármegye törvényhatósága némely halasz­tást nem tűrő ügyben f. hó 25 én rend­kívüli közgyűlést tart. A, közgyűlés egy­behivását főleg az tette szükségessé, mert jóváhagyást igényel Gyulaváros határo* zata adósságának converziója ügyében. a tárgysorozatot most állítják össze a vármegyén. Hiába foglalkozom nappal fárasztó, idegrontó nehéz munkával, nem tudok pihenni, mert, bár nem siratom a vissza nem térő eltűnt boldogságot, mégis szo moruan hat rám a jelen sivársága. És egyedül vagyok teljesen. Nincs senkim, kinek elmondhatnám, nogy én is szerettem valaha titkon . . . nagyon. De talán ha volna is kinek elmon­dani ezeket — nem mondanám móg sem el. * Nézem az embereket, Látom őket a tettetett boldogság csalóka megelégedettségével, mint rohan­nak le az elindult uton. S mind hazug . . . mind azzal ál­tatja üres szivét, hogy ő róla elhiszik, mit ő senkinek som hisz. Nevetni szeretnék rajtuk, de fáj az a tudat, hogy boldogságukat álarczként hordják csak, mig benn szivükben nem honol semmi boldogság. Sokan kérkednek hiún a boldogság­gal, pedig az sohse volt boldog, ki pi aezra viszi mutogatni irigy szemeknek az igazi érzelmeket, Itt is, ott is lemondást eláruló arez ezal tűnik elém az emberárból egy-egy alak. S összehasonlítom magam velük, Én is olyan vagyok-e már? Talán igen . . talán nem­A külszin még nem ámlel, de belül, a hova az emberi éles szem el nem hat, talán már jobban szót van dúlva min den, a hit, a remény. Igen ... a remény is I Ez éltetett eddig is, most már en­nek is vége . . . vége. * Keressük mind a még a birtokunk ban sem lévő boldogságot — és nem ta­láljuk. S nem fogjuk meg alálni seholsem. Tudjuk ezt jól és mégis valami ösz­tön hajt, hogy feltaláljuk azt. S ón is keresem mindenfelé a bol dogságot ós nem találom. Néha, ritkán egy részét vélem meg találni, de csakhamar belátom, hogy té­vedtem. - Sárkány Sámuel püspök jubileuma. Pestmegye szerdán mintegy 3000 ember jelentében szép ünnepségetrendezett Sár­kány Sámuel pilisi lelkész és evangéli­kus püspök tiszteletére, akit 50 évvel ez­előtt, szenteltek pappá. A felszázados ju­bileum fényét nagyban emelte, hogy a király Sárkányt ez alkalomból a magyar nemesség adományozásával,illencíalvi elő­névvel tüntette ki, amit Beniczky főispán az ünnepeltnek szép üdvözlő beszédben adott tudtára s egyúttal az erre vonatkozó okmányt is átnyújtotta neki. Az ünnepsé­gen, amely az evangélikus templomban folyt le, jelen voltak: Beniczky Ferenc főispán, Beniczky Lajos alispán, Halász Zsigmond a kerület képviselője, báró Prónay Dezső, báró Podmaniczky Géza, báró Radvánszky Géza, Králik Ferenc egyházfelőgyelő, báró Nyáry Gyula és az egész vidék intelligenciája. A főispán üdvözlő beszéde után a püspök mégha tottan mondott köszönetet s átvette az ajándékokat, amelyekkel tisztelői őt ju­bileuma alkalmából valósággal elhalmoz­ták. Ezután a püspöknél nagy diszlako ma volt. Itt olvasták föl Vlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter üd vözlő táviratát, amelyben a miniszter mél­tatva a jubiláns érdemeit, köszönötét fejezi ki a püspöknek azért a fáradha tatlan tevékenységért, melyet az félszá zados közpályája alatt a haza és az egy­ház érdekében kifejtett s végül jókivána­tait küldi neki A jubilánsnak püspöki kerületének hivei nagy számú táviratban gratulátak. Az üdvözlők között volt Bé késmegye nagyobb egyházai, a szarvasi, csabai egyház és gymnasium. — Vizsgálat E ékesen, A Békésen fo lyamatba tett vizsgálatokról, .melyet he­teken át a pénzügyminiszter egy szám tisztje végezett, az alispáni jelentós a következőket tartalmazza : „Békés község pénz és vagyonkezelését tüzetes és be ható vizsgálat alá vévén, a vizsgálat be-^ fejezése után részletesen tájékoztatni fo­gom a bizottságot." — A bizottság ezt a jelentést tudomásul vette. — Közgyűlések. A b. csabai iparos művelődési egylete ma vasárnap délután fél 3 órakor az agylet helyiségében ren­des évi közgyűlését tartja. A körgyülés tárgyai; 1. Elnök évi jelentése, 2. indit ványok, 3. tisztújítás. A b. e s a b a i ipartestület február 21-én d. u. 3 órakor a városháza permében tartja évi közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Jelentés az elöljáróság működéséről. 2. Zárszámadás, 3. Vagyonkimutatás be terjesztése és a felmentvény megadása. 4. Költségvetés "megállapítása. 5. Indít­ványok tárgyalása. (Az alapszabályok 11. §-a értelmében.) 6. Elnök, alelnök, pénztárnok, ügyész, három számvevő ós Tévedtem én is, mint annyian eddig és mint még annyian fognak ezután. Vannak, a kik kalandot-kalandra hal­mozva játszva élik le rövidre szabott éltüket, vannak kik zsigorgatva az él vezeteket — soká szenvedik az élet keserveit. É* mindenik oda jut a teme tőbe. Sem rang, sem dicsőség, sem anyagi javak meg nem kérlelhetik a halált egy pillanatra is. Lenn azután, nem tudom van e béke, van-e nyugalom? De kell lenni, mert a? élet szenve dóséért nem kapunk az életben pihenést sem. * Mikor e naplót elkezdtem irni, fiatal­nak gondoltam magam és ma, mikor a végén járok, már alig levén egy-két la­pom, nem tudom megállani hogy egy két könnyet nem morzsoljak ki szememből. S ha elmosódott ez írás, ne tekintsd azt másnak mint a könnyeknek, melyeket nem a magam boldogtalanságáért ejtet­tem, hanem vele egy ábrándot, egy hiu ábrándot sirattam meg, De vége 1 , . . A múlton keseregni esztelenség volna — a jövőt megsiratni? . . . ahhoz kevés a könny . . . nagyon kevés| A sivár, vigasztalan jövő előtt állok — a vég jól tudom megvált a szenvedé­sektől ós legalább majd nyughatom — de a küzdés bizodalmat ad mégis szivembe és remélek mégis — hisz én is csak em ber vagyok. * Az ákáczvirág nehéz bódító illatát érzem . . , pedig odakünn őszi szól fuj ós nehéz sürü ködök töltik meg a sáros utozát. Az ablakom nyitva — ós nem látom a betoluló ködöt, csak a te arezodat . . . és nézlek és imádlak . . . Ábrándok I Menjetek tova s keres­sétek fel azt, a ki megtudott valaha ér­teni engem, pedig nem mondtam neki semmit ós kérdezzétek meg tőle, hogy szabad-e nevét imáimba foglalnom — ha néha imádkozni tudnók ? Calefactor. » 20 előljárósági tag választása. 7. A be­tegsegélyző pénztárhoz: 1 felügyelőbi­zottsági tag "ós 1 póttag ; továbbá 30 közgyűlési kiküldött megválasztása. —• Orosháza a dohánygyárért. Orosháza a napokban képviseleti közgyűlést tar­tott, melyen egyhangúlag, helyesléssel fogadták el Veres József esperes, ev. lelkész indítványát az Orosházán felál­lítandó dohánygyár érdekében. — Még egy felebbezés. A kifizetetlen Körös ártéri pénzek ügyében Csaba vá­ros közgyűlésének ismert határozatát özv. Szeberónyi Gusztávnó urnő is megfelebbezte. — Egy egylet jubileuma. A gyulai iz­raelita szentegylet 50 éves fennállásának é\fordulóját üli meg s ez alkalommal márczius hó 11-én jubileumi ünnepélyt rendez az egylet elöljárósága. Az ünne­pély sorozata: Reggel 9 órakor a tem­plomban : Ünnepi istentisztelet, melyen dr. Kecskemeti Ármin rabbijelölt fog alkalmi beszédet tartani, ki már több izben ugy tartalmas beszédével, mint szónoki tehetségével kiváló elismerést aratott. 2. Az istentisztelet után a hit­község tanácstermében a szentegylet dísz­közgyűlése, 3. Este 7 órakor a „Központ" kávéházban közvacsora. — A Mizöberényben tervezett községi takarékpénztár alapszabályait kidolgoz­ták s kinyomatva a képviseleti tagok­nak kiosztották, A tíztagú bizottságban Klein Miksa is mint beválasztott bi­zottsági tag tevékeny részt vett. — Az a börze ! Nagyon sok ember életét mérgezte meg a hirtelen meggaz­dagodásnak sóvár vágya. Nagyon sok társadalmi szerencsétlenségnek volt oko­zója, hogy a büntető törvény nem lép föL megtorló hatalmával, midőn bűnös módon felingerlik az emberek játékszen­vedélyét, hogy aztán csalárd módon ki fosztogassák. Sch. D. kondorosi birtokost is a Gyenes-Balogh fővárosi ezóg uta zója csábította rá, hogy csináljon egy pár schlusst, többet ér az néha, mint egy jó kukoricza termés. A birtokos könnyel­műen belement s csak vesztére szolgált, hogy Ízelítőül kilenQz ezer forintot nyert. Most már nem volt éjjele és nappala s egyre jó papirokon s jó schlussokon járt az esze. Mint minden játékost, őt is a veszteségek csak beletüzeltók a vérme sebb játékba. S a vége krach lett. A budapesti tözsdebiróság Sbizonyos külön­bözetek kifizetésére Ítélte, mire fizetés­képtelen lett s megkérték a csődöt. A hitelezőkkel kiegyezett, de a gyulai tör­vényszék a vétkes bukás vétségéért el Ítélte, tekintettel a sok enyhítő körül­ményre, 50 frt pénzbüntetésre. Jó lesz okulni az esetből, a kiknek a más kára hasznára válhat. — Egy békésm«gy»i akadémikus szék­foglalója. A Magyar Tud. Akadémia II ik osztálya Pauler Gyula elnöklése alatt Ülést tartott, a melyen Dr Karácsonyi János levelező tag tartotta meg székfog­laló értekezését. Karácsonyi kimutatta, hogy a pusztaszeri monostor kegyurai az Árpád-korban a Bán-Kalán nemzetség tagjai voltak és elsorolta a pusztaszeri monostor történetére vonatkozó eddig is­mert és részben ismeretlen adatokat. A Bán-Kalán nemzetséget az eddigi törté netirók Bán ós Kalán néven, mint két külön nemzetiséget ismernék, de a felol­vasó kikutatta, hogy e két nemzetség tu lajdonkép egy ós a mai kiejtés szerint Bán-Kalánnak mondandó. A nemzetség aől számos országoshírü főúr származott. Ilyen volt például Kalán, 1100-1218 ig pécsi püspök, Tótország kormányzója, Nánafia Pósa, a király udvarbirája és ha az 1358-ban iró, de kétséges hitelű kró nikásnak igaza van, akkor Bánk bán is. Ismerteti a Bánk bánra vonatkozó törté­neti adatokat s fölhívja a ludósok figyel­mét- arra, hogy Bánk a nádorságot még Gertrúd királyné megöletése előtt elvesz­tette s ennélfogva Bánknak a gyilkosság ban való részvétele hoszu színében tűnik föl. A felolvasásért ugy a jeles hisztéri­kus eddigi munkásságáért a jelenlevő aka­démikusok méltán ünnepeltek a felolvasót. — A gyulai hitelszövetkezetről. A gyulai takarék- és hitelszövetkezet, mely a mult évben alakult, heti tíz krajczárokból 31 ezer frtot gyűjtött eddigelé egybe. A ke­reskedői czégjegyzókbe a mult héten ig­tatta be a gyulai kir. törvényszék. — A szerelem mint bünsaerzö Régen tapasztalta Schönbrunn Albert ké­tegyházi kereskedő, hogy áruezikkeiben kívüle más is gazdálkodik ós napról-nap­ra hiányzik üzletéből egy egy tárgy, mig végre meg unta az ily forma közös gaz­dálkodást és jelentést tett a csendőrség nek, a kinek sikerült a dolog titkát ki­fürkészni. A kereskedőnél szolgáló Szilt Vera nevü cselédjeány ugyanis gyengéd érzelmekkel viseltetett Kürt i Lajos iránt és ennek viszontszerelmét egyes tárgyak ajándékozásával akarta maga részére biz­tosítani. Minthogy azonban ő maga gaz­dájának üzletéhez nem férhetett, az ott alkalmazva levő tanulót igyekezett bűnre csábítani, a mi sikerült is neki és igy vándoroltak azután az egyes áruezikkek Béla ós Vera kezén át Kürti Lajoshoz, a mely tárgyak legnagyobb részét a két szerelmesnél meg is találták. Az eltolva­jolt czikkek értéke mintegy 86 fortot tesz ki. — Orosháza érzéke a szép iránt. Oros­háza képviselőtestülete közgyűlése ki­mondotta, hogy a polgári iskola előtti téren díszes vasrácsos parkot létesít. A tervet Szász tanár készítette el s annak keresztülvitele a 2000 frtot meghaladja. — A békési baleset. Bezzeg Tóth Sándorné sem gondolta, hogy azért, mert az unokáját Lídiát elhitta magához dinnyét enni, még a nagy törvénynél kell állani a birák előtt. A dolog ugy eset, hogy a mult nyáron 3 éves unokáját Lí­diát magához vette s a kis leány egy dézsa mellett játszadozott, a melyben hat centiméternyi víz volt. A siránkozó asz­szony meghatóan beszélte el vigasztalan fájdalmát, midőn észrevette a leánykát fejjel lefordulva a dézsában s holtan emelte ki. A gyulai törvényszék véletlen szerencsétlenségnek gerálta az esetet ós fölmentette a siránkozó asszonyt. — Sikkasztás miatt. R o s z i c h Já­nos tagja volt egy szarvasi fuvó zene­karnak, K r á t k y András meg szarvasi korcsmáros, a kit a bandisták afóle letéti pénztárnokul tartanak s igy a pikulás Roszich 17 frtját rábízta Krátkira. Krátki a pénzt hűségesen őrizte, de a saját maga számára. Mikor Krátki semmi szin alatt sem akart fizetni, sikkasztás vádját emelte a hűtlen korcsmáros ellen s a gyulai törvényszék 14 napi fogházra ítélte sik­kasztás vétsége ezimén. — Jótékonyság. Az első gyulavárosi takarékpénztár a vármegyei tiszti nyug­dijalapra ez évben is 20 forintot adomá­nyozott. — Uj mérnök. A szeghalmi kőri mér­nöki állásra, február hó 8-án S 1 e s z á k Vitus oki. mérnököt választották meg. A főszolgabíró az alispánhoz előterjesztést tett, hogy a megválasztottat a járási uti­bizottság mérnökévé is nevezze ki. — Börtön helyett kórház. A gyilkos­sággal, rablással ós gyujtogatással vádolt ifj. K u k 1 a Ferenczet, ki ellen a kúria jogerős határozattal elmekóros állapot miatt aa eljárást beszüntette, átszállítot­ták a fogházból a közkórház elmebeteg osztályába, — A főorvos a jegyzői szigorlaton. A belügyminiszter elrendelte, hogy miután a jegyzői szigorlatnak az egészségügyi törvények és rendeletek is tárgyát képe­zik, a vármegyei tisztifőorvos a vizsgáló bizottság tagjaiul meghívassák. — Vád alá helyezett milliomosok. Az aradi szeszgyár tulajdonosai, a N e u­m a n n-Testvérek ellen J a k a b ff y Vil­mos földbirtokos vádat emelt, hogy uzso­ráskamatokat szedtek tőle, a neki nyújtott pénzbeli kölcsönök után. A Neumann testvérek 1885-ben negyvenezer forintot kölcsönöztek Jakabffynak azzal a kikö­téssel, hogy ezt az összeget 1885. évi augusztus 21-ttl 1887. évi augusztus vé­géig három egyfenlő részletben szállítandó kilencezer métermázsa szemes gabonane­müekkel tartozik visszafizetni, ámde ezen gabonanemüek mótermázsáját hetven kraj­cárral olcsóbban köteles szállítani, mint amennyit a szállításra kikötött határidő­ben az aradi piacon gabonaárt fizetnek. Jakabffy a kikötött' időben nem rótta le tartozását, hanem ujabb kölcsönre szorult. 1895 május tizenötödikéig 128.325 forintot vett kölcsön a Neumann-testvérektől ós ennek fejében 25.200 métermázsa gabonát szállított nekik, a mótermázsáját mindig hetven krajcárral olcsóbban, mintáz aradi piaczi ár. Ez pedig olyan kamatnak felel meg, amely jóval felülhaladja a törvé nyes kamatot. Mint a M—g jelenti, a nagyváradi királyi Tábla ennek alapján Neumann Samu, Neumann Ede, Neumann Sámuel ós Neumann Adolf gyártulajdo­nosokat az uzsoráról szóló 1883. évi. XXV. törvénycikk 1. § ába ütköző ós ugyanezen törvénycikk 2. §-a szerint minősülő uzsora vétsége miatt vád alá helyezte. — Szabadságolt katonák behivása. A közös hadügyminiszter rendeletéből a mult óv őszén tartósan szabadságolták ama katonák nagy részét, kik besorozásuk előtt valamely mezőgazdasági vagy vin­cellér-iskolát végeztek, vagy pedig föld­mivelóssel foglalkoztak. E rendelet értei móben századonkint 15—20 olyan kato nát szabadságoltak, aki már a második szolgálati évet betöltötte. Most arról ér tesülünk, hogy az ekként szabadságolt katonák nagyrészót ismét be fogják hív­ni, mivel a tél folyamán a csapatok lét-

Next

/
Thumbnails
Contents