Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám
1897-02-11 / 12. szám
XXIV. évfolyam. B.-Csaba, 1897. Csütörtök, február hó 11-én. 12. szám. BEIESME6YEI EOZLONT POLITIKAI es VEGYESTART ALMU LAP. Szerkesztőség: Megjelenik lietenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/,, sz. (Zsilinszky-féle ház) ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. Apponyi-utcza 891/, sz. (Zsilinszky-féle ház hova a lap szellemi részét illető közlemények, Egyes szám ara 8 k', hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor küldendők. lehet, évnegyeden belül is. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Gyula, Csaba, Békés. Lehetetlen szemet hunyni egy sajnálatos tény előtt, mely hova tovább kiméletlenebbül üti föl tejét s közállapotainkat megmérgezi: hogy a megyében érdekharcok állanak elö s a városok valóságos hadviselést folytatnak egymás ellen. Sajátos és szinte azt lehetne mondani, békésmegyei speciális tünet, hogy itt nem örül egyik-város a másik fejlődésének, azt teljes igyekvéssel elö nem segiti, hanem inkább intrikál és gáncsot ad a felmerülő jó szándéknak. Ha Csaba Békéssel egy időben akar fog) mnasiuniot, gyorsan készen a vád, hogy Csaba ezt Békés rovására akarja, mert — mint mondják — el sem lehet képzelni, hogy mindkét városnak lehessen adni teljes középiskolát. Miért? A felvidéki Rozsnyó Gömörmegyének nem székhelye, annyi lakosa van mint Kondorosnak, kevesebb mint Doboznak es két teljes főgymnasiuma van. S Rimaszombat a maga főgymnasiumát egyáltalában nem félti tőle. Nálunk pedig a városok rivalizálását a közös érdekek szembeállitásának politikáját még messzebb viszik. Mikor feltehető volt, hogy Szarvas bizonyos dologban olyan álláspontot fog elfoglalni, mely neki alkalmasabb, menten ki lett adva a jelszó s ez egy megyei lapban per longum és latum, minden vármegyei bizottsági tagnak megküldött vezérczikkben méltatva is volt, hogy Szarvas valóságos struccpolitikát tíz s nem látja meg, hogy a kapzsi Csaba a szarvasi fögymnasiiunra is ráteszi a kezét. Nem rekrimininálás, csupántételünk megvilágitásáért volt szükségünk a közelmúlt ez eltagadhatatlan tényének felemlitésére, hogy bizonyítsuk, miként a múltban a városok törekvéseit egymás ellen szembeállították, nem is minden siker nélkül. Pedig hova-tovább befogják látni a békésiek, hogy a csabaiak törekvése az ő szándékukat nem lehetetleniti. A közoktatásügyi kormánynak teljesen megbízható adatai vannak arra nézve, hogy a békési és csabai főgymnasium prosperálni fog. Csabának, ha semmi vidéke nem lenne, magának van szüksége főgy mnasittmra ; hiszen a mostani túlzsúfolt gymnasinmban a tanulók 70%-át helybeliek teszik; de meglesz a maga evang. vallású községei Arad, Csanád és részben Békésből, viszont Békés város gymnasiuma sem marad tanulók nélkül, mert ez a tanulóseregét az evang. református sárréti községekből, részben Bihar és Jász-Nagy-Kun-Szolnokból nyeri, de amúgy is, ha a felvidéki Rozsnyónak két teljes főgymnasiuma vau a 6500 lakosa ellenére, miért ne lehetne a 27.000 lakosú Békésen teljes középiskola? Mit jelent az, mely kicsinyeskedő irigységgel érdekellentéteket keres, a helyett, hogy a kultur intézményeknek nemzeti és közműveltségi szempontokból örülne. Aztán végre is, talán azért vagyunk egy közigazgatási organismus tényezői, egymásra utalva, hogy valamelyes érdekkapcsokat teremtsünk, nem pedig a meglevőket is szétszakítsuk ? Végre is meganynyian Békésmegyének vagyunk lakosai s a vármegye közös szeretetében miért engedünk a szétválasztó érdekeknek ? Micsoda kishitűség föltenni, hogy midőn a kormáuy haj fan dóságot mutat két megyei kul turintézmény gyámolitására, csak az egyiket fogja létesíteni a másik rovására,? Nem lehetne, sőt nem szabadna-e belátni, hogy az állam konszolidált viszonyai között az elmaradott magyar Alföld kulturszükségleteit hatékonyabban, mint eddig, kívánja gyámolítani s ez a magyarázata, miként egyidőben Csabán és Békésen a középiskolák kifejlesztésére a tárgyalások megindultak, sőt a békési főgymuasium már 6000 forint államköltséggel föl is van véve a közoktatásügyi budgetbe ! Ismét hangsúlyozzuk : nem látunk Csabán tüneteket, melyek igazolnák, hogy a szülőhely szeretetében az itteni törekvések túlzásra jutnak s más megyebeli, igazolt törekvések ellen irányittatnának; sőt ha megtörténnék, ez a lap, mely a megyei közös czélok programmját már nevében is jelzi, bizonynyal birna elég önálló véleménynyilvánítással, hogy ilyen túlzó törekvések ellen óvást emeljen. Semmi által nem igazolható vád az, mintha Csaba törekvései jogosulatlanul más községek rovására irányulnának. ez nem is lenne jó. A nélkül, hogy az érdekek szembe állíttatnának, tegyen meg mindent szülőföldje haladásáért minden ember. Az egyes községek pedig ne egymással versengjenek, hanem egymást lehetőségig gyámolitsák, aztán a megyén ne helgi érdekek, de a megye közös érdekei legyenek irányadók. Minél tovább viszik azt a harcot, mely egymással szembe állítja a községeket, annál több keserűség és annál több balsiker részesei leszünk: minél jobban igyekszünk egymás törekvéseit tisztelni, megbecsülni és — támogatui, auuál egyetemesebb fejlődésnek indul Békésmegye és annál jobban kifejlődik a megyei köztudat és a megyéhez való történelmi tradíció. KÖZSÉGI ÜGYEK. Csaba város közgyűlése. A február havi ülésen nem volt sem a Körös ártéri pénzek, sem a patronatus, még csak a dohánygyár sem szőnyegen. Mint feltűnő raritás egy uj képviselő jelentkezett: Francsek István, a kit B r e z n y i k János bizott meg a képviseltetéssel s a ki azonnal aktivitásba lépett s szüzbeszédével nem maradt adós. Különben az uj ovoda ós a város belső területén fölállítandó községi iskolák ügyében folyt a legtöbb szó. S mindkettőnél nem éltek most a vétó jogával, sőt erősen biztat a keddi közgyűlési határozat, hogy meg lesz mind a két, már régen szükséges kulturtényezőnk, mindkettő méltó Csaba városához. A közgyűlésről a következő tudósítást adjuk: Maczák L. György megnyitván az ülést, előterjesztetnek a havi jelentések. Az összes pénztári készlet 38.828 frtban állapíttatott meg, a pénztárak kezelése pontosnak találtatott. A kórházban gyógykezeltetett 20 egyén, a szegények házában ápoltatott 20 egyén. A mult január hóban született 124, meghalt 113 „BékésmegyeiKözlöny"tárcája. A szenátor felesége — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — A mu't nyáron Bárlfán töltöttem néhány hetet. Abban az érdekes városban, melynek főierén a századok viharaival daczoló ieneszansz városháza Magyar országnak leg-zebb műemléke Nemcsak közigazgatasi c/.élokra szolgál a négyszáz éves épület, hanem benne van elhelyezve Bártfa város muzeuma. Hétszáz éves okmányok nemc ak a historikusnak de a novellairónak is erdekesek. Róbert Károly, Hollós Mátyás, Zrínyi Ilona levelei mellett, milyen érdekes vig históriát lehelne pöndöriteni, tetzem Beck Márton uramról, a ki városi pék vala nemcsak Bártfa városában és nemcsak az italoknak tevékeny fogyasztója, hanem hazárd koczkajátékos is. Ennek a tivor nyás péknek egy 1650-ből való reversalisát őrzi a nemes tanács mind máig, melyben kijelenti, hogy ba ot még valaki nemes Bártfa varosában szeszes italoknak fogyasztábát avagy a koczkajátékot űzni látja, kötelezi magát 50 igazi forintoknak lefizetésére s fölkéri a tanácsot, hogy az eredeti okmány szavaival éljen „achtTnse in den Herren gelangnis, acht in den Ke.ler sitten." Hogy bedü yizták e és hányszor az öreg polgári, az a pókhálós protokolu mokból szintén kiviláglanék. De hiszen novellairónak elég ez a kis históriai csomó : vig történetet lehetne fűzni ahhoz n igyon. Mostani történetemet egy barifai okmány adta. Szól az okmány Czemnitzky Ferencz szenátorról, szép szőke feleségéről <s Smitz Menyhárt uramról, a ki, a mily ügyefen forgatta a laglót, mint becsücs-ületes meszíros mester, épp oly ügyesen értett ahhoz, hogy kell az asszonyok szivét elbolonditani. Pedig az akkor nehéz volt, mert szigorú törvény őrizte nemes Bártfa városában az erkölcsöket : a hűtlen feleségnek s a csábitónak egyaránt fejét vette a bakó. Innét van, hogy házasságszegő, hűtlen asszonyt századokig nem tudott ebben a pallosjoggal felruházott varosban az emlékezet. De kezdjük el a megható történetet elölről. Szép szőke, szerelmes asszonv volt a Victoris<, Anna. A patrícius Victori-z családból. Az asszonyi szép ?k szép > sar kot verő aranyhajjal, gyémánt tüzű fe kete szemekkel. Arczán az ifjúságnak kelleme. Csapongó vig kedély, édes szerelemmel fűzve a férjéhez, a ki szintén bártfai régi nemes ivadék, a város eDje. Szenátor volt fiatalsága ellenére. Mert bölcs volt és szigorú. Kezében hnj I — mily könyörtelenül tört el a bírói pálc/.a, raegtörhetlen és elszánt, mint minden bártfai. Mikor a szép Victorisz leányt hozzá altak, a bártfai kávénónikék (mert hiszen azok mindég voltak !) megmondták e párról, hogy isten is egymásnak terem telte őket. Mikor asszony ós ember együtt mentek a templom ajtóig, hogy ott szi goru rend szerint kiki a maga helyére üljön, azt sepegték az irigy asszonyok : ez a Czemnitzky szenátornó napról napra szépül. A felhőtlen családi boldogság egén hány boldog napja futott alá a tiszta szerelemnek. Jóformán az volt az első szomorú nap, mikor Ferencz nem viszo nozta mosolylyal a felesége mosolyát, mikor nem vette elébe a gyerekeit s maga is gyerekké nem lett, azokkal játszva. E napon jött m ( >g nemes Bártfn varosához, a hadisorba szóiitó levél * a varosnak btCsületet szerzendő,Czemnit. ky Ferenczre nézett a hadvezetés gondja. Hiszen ha szerető feleség, ha eztk a gőgicsélő gyerekek nem lettek volna 1 De nem azért volt szenátor, nem azért bátor bártfai polgár, hogy lelkének elernyűlését megengedte volna. Mosolyt erőszakolt arczára, gyanút keltő gyöngédséggel akarta a féltő feleség előtt a kitört háborút csekélységnek feltüntetni. A szerető szívnek azonban szintén vannak jogai. Nem ment a válás olyan simán. El morzsolt egy-két könynycseppet a hadba távo^.ó férj, kiairta szemeit a szép Anna. M g egy hót múlva, mikor az asszony talpig s\yás/.ban indult, hogy férje óleteórt fohászkodjék az egek urához, sápadt volt a sz 'p mimyec<ke. Azt mondta rá a megszólá-: „Hja! nagyon szereti az urát." A háború sokáig tartott. Nem ugyan oly sokáig, hogy a szép Anna fekete gyászruhái ki nem tartottak volna, mégis azt kezdték észrevenni, hogy a szép asz szony bánata már aligha oly benső. A fekete ruhát fölcserélte azokkal a vígságos kék pruszlikkal, melyekben oly csá bosan tűnt föl sugár termete, azokkal az ingvállakkal, melyekből kivillant a férfiak sóvár vágyát felkeltő márvány karja, arczoc>kájan pajkos mosoly szaladt végig, melvlyel megvette a szivét a csatát vivó férjének, a Czemnitzky Ferencznek. Csúf dolgok is hallatszottak, de csak nagyon sutytyomban, A pletyka nagyon vékonv kötélre volt eresztve a régi Bártfán. Tőből levágták és a piaezon végigkergették azt a némbert, a ki az embertársára pletykált. Azért nagyon sutytyomban méltatlankodtak a szép Anna dolgán. Hogy erkölcsében megtántorodott és nem őrizte meg szerelmét férjének. Balsorsa figyelte azonban a bűnös asszonyt: egy feketelelkü leány. Aki örök pártában kívánt maradni, mert a Czemnitzky Ferencz vágytársát boldogi<otta -zerelmével, Victorisz Annát s nem ö'. Kémeket tartott, kik mindenrfil rr'e sitették. A nagy asszonybolonditó S ni'z Menyhért szédelgéséről, a ki kitartóan üldözi szerelmével a menyec-két H igy eleinte meg sem hallgatia az asszony, de lassan-lassan orvul belopódzott állhatlan szivébe az uj imádó. Tudott azokról a találkozásokról, melyek a várbástya délkeleti oldalán álló öreg fa alatt estek. A holdvilág, ez a bünszerző égi planéta, világított méla fényével a szerelmeseknek. A gálád mészáros éppen átkarolta a menyecske derekát, talán az első csókja akart elcsattanni az uj szerelemnek, midőn alabárdosok törtettek ki a cserjésből. Fúriaként tört rájok a Ludvig Éva. S vad szenvedélytől kiabált az őt követő tanácsbelinek : — No szenátor ur, jól mondtam-e ? Hát mondja, hogy eszeveszett gyanúsító vagyok. Hát vágassa le a hajamat, AZ eró nyes Czemnitzkynó I Gyalázatos asszony 1 Kővé meredt a könnyelmű tilosban talált asszony 1 Odaborult az alabárdosok élén álló ősz szenátor, Victoiisz Henrik lábaihoz — Nagyapám, kegyelmezz meg 1 Kísérteties látvány volt ez a szép nyárestén. Az alabárdosok lámpái és a hold világítottak e rémes képre. Victorisz Anna görcsös zokogással kulcsolta át az ősz szenátor, a nagyapa térdeit. A tetten kapott mészáros mozdulatlanul állott a gyepágv mellett, hol pásztoróráját ilyen nem várt vég érte. Ludvig Eva pokoli élvezettel nézte a rémes jelenetet. Az öreg szenátor szólalt meg, Victorisz Henrik. — Bűnös aszszony, hiába omlanak könynyeid. Én meg nem szabaditlak, mert nem is akarlak ; elítéllek, mert törvényünk rendeli. Kelj föl. Bilincsbe vele. Ludvig Éva mint egy fúria ugrott Victorisz Anna mellé s megfogta kezeit. — Hát bilincsbe kerülnek gyönge kezeid, Anna ? Éa akartam 1 Én rakatom bilincsbe. Elvetted szerelmemet, Czem nitzky Ferenczemet, ón elveszem életedet. Gonosz asszony, mindenkitől megvetve fogsz meghalni, a ki tisztességben éltél; gvalázat reád, a ki a férjek legnemeob bik"t m-gcsaltad. Zörgesd bilincsedet s n c illapodjék ielked vihara. Üldözzenek a oörtön férgei és még jobban bűnös les 1 k-d mardosó kinja. Légy átkozott I Ha főbenjáró bűnt követtek el a pallosjoggal felruházott városban éjjel vagy
