Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-06-27 / 51. szám

mcncMci a DBKt;»iiieyyei ívunuiiy juuius ^/-iiw 01. uunanui. Minthogy nincsen kizárva annak lehetősége, hogy lesz munkaadó, a ki a felesleges munkáskészletből olcsóbb munkaerőt remélvén szerezhetni, önmaga fog ürügyet keresni szerződött munkásai elbocsátására s maga fog okot adni a strikera, kijelentem, hogy a földmivelésügyi miniszter ilyen munkaadónak semmi esetre sem fogja a netalán szükséges munkaerőt átengedni, mert ha ily munkaadók is támogatásban ró-zesülnének, a strike meghiúsítására tett intézkedések nemcsak czéltévesztettekké, de a hely zetet jövőre kétségtelenül súlyosabbá tennék. Bárha teljes bizalommal elvárom a járási tisztviselőktől, hogy felelősségük tudatában ezen nagyfontosságú ügyben a legnagyobb buzgalommal, tapintattal, körültekintéssel fognak eljárni és a mint a munkáskészlet indokolatlan felhasználását javaslatba hozni, ép ugy az indokolt kérelmeket elutasítani nem fog ják, mégis netaláni torlódások elkerülése és megelőzése végett szükségesnek tar tom ezennel elrendelni, hogy a járási főszolgabíró, ha valamely munkaadónak a munkások átengedésére vonatkozó kó relmót elutasítja, erről az eset részletes közlése nellett tegyen hozzám távirati jelentést, hogy igy, ha a főszolgabíró eljárását nem helyeselném, a munkaerő kirendelése végett felsőbb helyre idővesztés nélkül javaslatot tehessek. 3 A földmivelésügyi miniszter ur hozzá intézett távirati jelentésemre a Mezőhegyesre e czélból kirendelt gazdasági főigazgatót utasítani fogja, hogy amennyiben rendelkezésre áll, a javaslatba hozott munkaerőt a megnevezett munkaadó részére a megjelölt vasúti állomásra azonnal szállítsa el. A vasúti állomástól a munkahelyig a munkaadó köteles a szállításról gondoskodni. Ha a munkaadó kifejezetten nem kéri, hogy a munkások külön vonaton szállíttassanak, a munkások a rendes személyvonaton szállíttatnak a rendes szállítási kedvezménnyel. Ha a munkaadó Mezőhegyesről kocsin akarja a munkásokat elszállítani, ez a jelentesben kitüntetendő. Tájéko zfsul megjegyzem, hogy a mezőhegyesi munkástartalékból 40—50 munkásnál kisebb csoport rendszerint át nem engedhető. A munkások elindításáról a gazda sági főigazgató az illetékes főszolgabírót és a munkaadót táviratilag értesíteni fogja. A járáfi főszolgabíró (polgármester) a munkások megerkezésóről közvetlenül a földmivelésügyi miniszter úrhoz tegyen távirati jelentést. 4. A munkások munkabérét a Mezőhegyesről való elindulást követő naplói számítva, a munkaadó köteles közvetlenül a munkasoknak kifizetni s a munkásokat teljes élelmezéssel ellátni. A munkások élelme ugy. oly módon és mennyiségben szolgáltatandó ki, mint a hogyan az a szerzcdés teljesítését, megtagadó munkások részére biztosítva volt. Ha az a szerződósben nem volt biztosítva a mezőhegyesi uradalomban, esetleg a munkaadó vidékén divó módon szolgál tatandó ki. A munkások napibére a következő: arató férfi naponként 1 frt 50 kr, marokverő 1 frt. Az esetben, ha a munkaadó eredetileg munkásainak munkabérben napi 1 frt 50 kr, ^illetve 1 frt nál többet fizetett volna, avagy a munkaadó közvetlen szomszédjai eredeti szerződési megállapodás szerint 1 frt 50 kr, illetőleg 1 frtnál nagyobb értékű munkabért fizetnek vagy szolgáltatnak, a kisegítő munkásokat alkalmazó munkaadó a többleteta munkások beszerzési ós készletben tartási költségeinek fedezetére a földmivelésügyi miniszter ur tárczája javára megfizetni köteles. A munkások hazaszállításáról a munka bevégeztével a munkaadó köteles gondoskodni. 5. Felhívja a főispán az eljáró közegeket, hogy egyfelől a kisegítő munkások biztonsága tekintében a szükséges intézkedéseket megtenni el ne mulassza, másfelől ügyeljen arra is, hogy a munkaadók a kisegítő munkásokkal igazságosan bánjanak, nehogy a munkások esetleg jogos elógületlensége a helyzetet súlyosbítsa. Bárha e rendeletemben is kifejezettek e részben kételyt nem hagynak fenn, tekintettel mégis arra, hogy esetleges félreértés által egyesek önmaguknak sok kárt okozhatnak, ezúttal is kijelentem, hogy azon munkaadók részére, a kik az aratás megkezdéséig arató munkásokat nem szerződtettek, aratókról méltányos ós a szomszédos birtokosok által elfogadott feltótelek mellett nem gondoskodtak, a miniszter a mezőhegyesi munkáskószletből munkaerőt átengedni nem fog, leg feljebb már az aratás folyama alatt s csakis akkor, ha a közvetítésre igényt tartó munkaadók szükséglete már teljesen fedeztetett. S ez esetben is az ily munkaadók az összes szállítási, a munkáskészlet felfogadásától felmerült ellátási költségeket és napszámokat is köte lesek lesznek megfizetni. * A vármegye alispánja komoly szavakat, melyek intelmet képeznek, intéz a munkásokhoz. Ez igy hangzik: Az ország némely vidékén egyes izgatók arra törekszenek, reá birni a földmivelő munkásokat, hogy tömegesen mondják fel az aratási szerződéseket, s illetve az aratás megkezdése után egyszerre hagy ják abba a munkát ós ez által próbálják túlzott követelések megadására kény szeriteni a munkaadót. Jóllehet bízom. a mi , munkásaink j.ózanságaban, hegy a birtokosokra és saját érdekükre nézve egyaránt káros ily igazgatásoknak hitelt adni nem fognak és bizom munkásaink higgadtságában, melylyel saját jólétüknek biztosítására az eg.< edül megfelelő békés uton törekszenek, mindazonáltal, hogy az egyes megtéveszthető egyének által okozható zavarnak elejét vegyem, szükségesnek látom ez uton munkásainkat a következőkre figyelmeztetni, AZ államnak kötelessége lévén az állami rendet zavarlalanul megőrzeni s a törvényes formák mellett megkötött munkaszerződés pontos teljesítését biztosítani, a hatóság kötelességének ismeri, hogy az aratási szerződéseknek jogtalan és nem móltányos követelések kizsarolása czól jaból leendő egyoldalú, alaptalan felbontását megakadályozza. Ezért a legfelsőbb hatóságok, hogy az Isten áldásának be takaritasa az izgatók által tervezett meglepetések daczára is biztosítva legyen ós a különben is súlyos gazdasági viszonyokkal bajlódó gazdaközönsóg jogtalan zsarolás kényszerétől megóvassók, gon doskodtak arról, hogy nagy munkás csapatok álljanak tartalékban rendelkezésre, a melyek azonnal munkába állíthatók, ha bárhol a szerződött aratók a munkát abban hagyják. Es igy a gazda, kit aratói jogtalanul elhagynak, nem marad munkás nélkül, de a szerződést szegő munkás marad kenyér nélkül. Figyelmeztetem tehát a munkásokat arra, hogy ha az igazgatóknak hitelt adva, a munkából kiállanak, magasabb munkabér helyett egész nyári keresetüktől elesnek, önmaguk kárát okozzák és magukat teszik tönkre. De figyelmeztetem másrészt munkásainkat arra is, hogy a hatóság egyik legfőbb kötelességének ismeri a közrend, a személy- és vagyonbiztonság fentartását is. Ha tehát volnának olyanok, kik elvakultságból ennek veszélyeztetésére történek ós zavargásban keresnék az őket meg nem illető kívánságok kilógitését, avagy az idegenből szerződött, vagy beállított munkásokat munkájuk teljesitésóben meggátolni akarnák : a hatóság a rendelkezésére álló hatalmi eszközökkel lesz kényszerítve oda hatni, hogy a veszályeztetett közrendet s a törvényesen biztosított munka teljesítését föltétlenül megóvja. Osmerve népünk józanságát, remélem azonban, hogy becsületes munkásaink ennyire félrevezethetők nem lesznek, s ezen óvó rendszabályok alkalmazására szükség nem leend. Ellenkezőleg elvárom, hogy azon esetben, ha az aratás alatt a munkások ós munkaadók között ellentétek merülnek fel, mindkét fél teljes bizalommal a főszolgabíró közbenjárását veszi igénybe, a ki kötelességszerűen azonnal és pártatlanul fog határozni és minkenkép azon igyekezni, hogy mindkét fél jogos igénye kielégíttessék ós az egyetértés meg ne zavartassák. Becsületes munka áldást ós jólétet ad, bűnös tettek eredménye csak káros visszahatás és büntetés lehet ! A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Bethlen Gábor halála. Budapest, junius 26. (Saját tud. táv.) Bethlen Gábor, volt erdélyi főispán, az EMKE elnöke Kereszden tegnap este meghalt. Az obstrukczió. Budapest, jun. 26. (Saját. tud. táv.) A képviselőházban Várossy után Barabás Béla gyomai képviselő nagy hatással beszólt a vidéki újságírókról, a kik lankadatlan buzgalommal teljesitik feladataikat. A közvélemény ez éber őreit csak magasztalni lehet. a legközelebbi falu is agy órányira volt s a hűvös szél átjárta, láza volt s önki vületben. Nem sokára magához jött. Szorította az asszony kezét, mintha attól várta volna a gyógyulást s az asszony csakugyan nem sírt; beszélt vidám, biztató hangon, mintha nem fájna neki semmi, ez pedig reménykedett: Jégvirág vidám, nincs komoly bajom. De nem is lehet, egy kis meghűlés. — Groth ide adta az ő köpenyét is, nem fázhattam meg nagyon. Hiába volt a két köpeny, hiába a biztató mosoly, az ápolás, imádkozás ; a a szeptemberi nap egy utolsó mosolylyal búcsúzott el, mikor sajókazai Kaza Gáspár örökre lezárta lángoló, sötét szemeit. Jégvirág most már sirhatott 1 De csak ott állt a ravatal mellett, halotthalványan, esak akkor esett össze hangtalanul, mikor a neház órczkoporsót lebocsátották a földbe. Sok idő telt el. Havas novemberi hideg volt A sugár, gyönge asszony a homályban ott térdelt a sírkő mellett; halvány arczát odaszorítva, csaknem élettelenül már. Groth főhadnagy már messziről felismerte ; sietve ment oda, zajt csinált lépteivel, hogy ne egyszerre riassza fel az asszonyt ; lehajolt hozzá, távozásra akarta kérni. — Assszonyom, mondta elfojtott, megindult hangon. Az asszony felriadt; ellenséges tekintettel nézett rá : — Hát nem elégedett meg, hogy már egyszer vissza hozott a másvilág kapujából ? I A főhadnagyon beteljesült a Balsac mondása. — A kit az asszony szeret, mindent megbocsát, még a hibáit is; a kit nem szeret, még az erényeit sem. Hétfőn a ház folytatja a vitát. Szerdán a czukoradó törvényjavaslatot tárgyalják. T. Olvasóinkhoz. A közeledő évnegyed alkalmával tiszteletteljesen kérjük olvasó közönségünket, méltóztassanak a „BékésmegyeiKözlöiiy "t topábbra is pártolásukkal megtisztelni. A lap olvasóközönségének számban való gyarapodása ós azon nyilatkozatok, melyekkel olvasóközönségünk lekötelező módon a múltban elhalmazott bennünket, arra a vélekedésre hangol, hogy a múltban sikerrel oldottuk meg kitűzött feladatainkat : a megyei és községi érdekeknek szolgálatában álló lapot adtunk olvasóközönségünk kezébe. A „Békésmegyei Közlöny'

4 marad a jövőben is becsvágyó munkása minden üdvös kezdeményezésnek, melyet a megye, a községek, a benne levő intézmények fölvetnek. Magunk is a legnagyobb szeretettel leszünk azon, hogy a haladás útjában fáklyát tartsunk s mindenkor a közvélemény hangját szólaltatjuk meg ós kérlelhetlenül elzárkózunk a klikkektől, egyéni érdekek szolgálatától, midőn a köznek kárát látjuk. Jól tudjuk, hogy a közönség gondosan szerkesztett, válloíatos lapot kiván, lehetőleg felölelve a közéletnek minden nyilvánulását és ezt gondos, irodalmi formában visszaadni: e feladatot soha sem tévesztjük szemünk előtt. Tárgyilagosság, pontosság értesüléseinkben, változatosság ós előkelőség szépirodalmi közleményeinkben, — ezek vezérelveink, melyeknek eddig is sikereit köszönheti a „Békésmegyei Közlöny". Fenntartjuk fővárosi tudósítónkkal Sebők Gyulával, a „Pesti Napló" belső munkatársával való eddigi viszonyt, ki a politikai élet fontosabb nyilvánulásairól pontos távirati értesüléseket fog közölni, rendkívüli esetekben, rendkívüli kiadásokban tudatjuk a politikai élet fordulatos eseményeit. Tárcza rovatunkban helyet engedünk a figyelemre érdemes irodalmi noviciusoknak, e mellett ismert irók müveit eredetiben megszerezzük ós közöljük. Minden erőgyarapodás, mely a „Békésmegyei Közlöny" fokozottabb támogatásával minket ér, hasznos befektetésül szolgál a lap nívójának emelésére. Ez a következetesen vallott vezérelv tette lehetővé, hogy a „Békésmegyei Közlöny" állandóan fejlődik s a központi sajtó véleménye szerint is, egyik legjobb vidéki lappá küzdötte föl magát. Miután nem az egyedüli üzleti érdek vezet, hanem a komoly igyekezet e sajtóorgánum kifejlesztésére, kérjük az olvasóközönségnek támogatását a jövőre is. Munkaszeretet, körültekintő figyelem, közleményeink megbízható tárgyilagossága, zsurnalisztikái érdekesség fog munkánkban vezetni. Viszont kérjük az olvasó közönség pártolását és bizalmát. A Békésmegyei Közlöny szerkesztősége és kiadója. * A Békósmegyei Köslöny ára jövőben is marad: fél évre . . 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. A közeledő füdőidény alkalmából egy levelezőlapon kifejezett kívánságra bárhova utánküldjük lapunkat, melynek expediálására súlyt fektetünk s ugy adjuk postára, hogy alap megjelenése reggelén minden olvasónk kezében van. Kérjük az előfizetésnek mielőbb való megújítását s e czélra vidéki előfizetőinknek postautalványt mellékeltünk. A kiadóhivatal. ÚJDONSÁGOK. — A főispán a megyebeli községekben. Dr. Lukács főispán, csütörtökön Gyomát látogatta meg, a hol szintén ünnepélyesen fogadták; a város fel volt lobogózva, a vasútnál a fogadó-bizottság élén Rohoska Mihály,járási főszolgabíró fogadta. A képviselőtestület nevében G a r z ó Gyula, ref. lelkész szép beszéddel üdvözölte, melyre a főispán szives választ adott, mely nagy tetszést keltett. meg dédelgeti, csókolja, csitítja, mint a kicsi gyereket. Mi lett volna, ennek a vége, jobb volt már igy, hogy megülték a fényes menyegzőt s elment Kaza Gáspár meg a szép felesége az uj otthonba, ahol ragyogó, kényelmes, édes volt minden, mint a mily szépek, boldogok voltak ők maguk. m. — Már megint ? 1 — kérdezte a férj katonás hangon. — Oh nem, — felelt az asszony, de a hangján még megérzett, hogy csakugyan sirt. A férj nevetett s az asszony is mosolyogni próbált rettenetes erőltetéssel. — Látod, igy szeretlek Katona ember feleségének nem szabad siró babának lenni, most csak egy éjszaka nem voltam itthon, hátha majd elpusztulok a háborúban ? I De ekkor már ott sirt az aszszony a hadnagy ur széles vállán s az a szerető, ölelő két kar megvédte volna a világ minden golyója ellen. Nem is szárniiolt az egy éjszakai lumpolás, szó se volt löbbé róla. Kaza Gáspár hadnagy ur tudta, hogy a nagyobb fájdalom eliiémi'ja a kisebbet s ha Jégvirágnak fájt az egy éjszakai kimaradás, ellensúlyozza a kilátásba helyzett örök válás. Sok ideig ment ez igy. Nem rossz lélekből, merő könnyelműségből gyötörte az asszonyt. Tudta, hogy szeszélyes, akaratos lány volt, megakarta változtatni s az asszony hajolt minden szava után, ha egy kissé ellentállt, már goromba is tu dott hozzá lenni a férje. Látták a helyzetet mindnyájan, látták mint lett halvány viaszvirág a hideg, gőgös, akaratos Jégvirágból, csak a szép jégvirág nem érezte. Néha nagyon boldogtalan volt; aztán jött az ura, szépen szólt hozzá, dédelgette, beczézte, csókolta s el volt feledve minden. Nem. nem felejtve ; nem is volt máskép soha ! Groth ügyetlenkedett egyszer. Hal lotta, mikor Kaza nyersen szólt az asz szonyhoz. — Mért nem mondja meg, hogy ez fáj magának, — mondta főhadnagy és mólyen az asszony sápadt arczába nézett. Egyszerre felgyuladt a halvány arcz, lángolt a szeme : — Mert nekem nem fáj semmi, boldog vagyok. A daaz, gőg hangját kilehetett érezni, többet nem beszéltek erről. Egyszer mámorosan jött haza, az aszszonyt vörösre sirt szemmel találta : — Pfuj I de csúf igy. Ha még egy szer igy látom, nem jövök többet haza, — megtaszította az asszonyt s ez oda ütődött egy szekrény sarkához, keskeny vörös csík vágodott végig a halvány arczon, átlátszó halantékon. Nem szólt semmit, de reggelig nem csukta le a sze mét; meredten nézett a levegőbe, lázas is lett s csaknem öntudatlanul ült. Reggelre a hadnagy kialudta a mámort. Belátta mit tett s könynyelmü lelke igazán bánta ós az asszony bókült a szép szóra, ígéretre, biztatásra, bocsánatkérésre s még ő mondta: — Hiszen én bosszantottalak fel, többet nem fogok sirni. Hűvös szeptember volt; a gyakorlatot a Sajó parton tették, csak estére jut hattak haza. Az asszony azonban hiába várta; egész éjjel minden lódobogást figyelt, de nem jött még se. Reggel kocsin hozták. Bravourból a századát átvitte a vizén, maga ment elől;