Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-06-24 / 50. szám

vés munkaerővel lehetett igy is dol gozni. Mikor aztán a szegedi kender és lenfonó részvénytársaság, legalább a csabai szövőiskolát illetőleg, likvidált, bekövetkezett az egyiptomi hét sovány esztendő. A kormány bizalma megingott az iskola iránt, a huszonnégy növendék, csak amolyan ideális szám volt. — Nem abban olykor a negyedrésze sem volt a köteles számnak. Sem anyag, sem munka nem volt, a város adott előleget, a kereskedelmi miniszter pedig utólagosan adta a subvencziót s ugyancsak kék czeruzázott, sőt, mint a szives olvasók a csabai közgyűlésről hozott tudósításból értesültek, utóbb már szelid dorgatorium mai is élt. A kísérletezések négy első éve teljes sikertelenségben, vagy lanyha fólsikerekben, kedvét vette az iskola mellett egyébként kitartott községi elöljáróságnak is s ennek elégikus hangja szólalt meg a K o r o s y László ajakán : hogy adnók mi az iskolát idő előtt másnak, csak valaki átvegye 1 No, hát ez a kölcsönösen óhajtott helyzet bekövetkezhet. Ugy tudom, Békésvármegye főispánjához egy emlékirat van benyújtva, mely bőséges mesgyót vág a kérdésben, miként lehetne czélhoz érni s a házi ipari ágnak meghonosításával soczialis panaceát nyújtani. Ebben az emlékiratban az iskola jövőjének festése, a városi budgetből való kivétele, biztos prosperálása is bőséges helyet kór ós kap. Ebben a helyzetben, a midőn egyrészről Csabán csak resingnált kedélyeket látunk az iskola sorsa felől ós a kedvet, hogy magánvállalkozás kezdjen az intézménynyel valamit, valóban nem lesz okosabb teendő, mintha az emlékiratot teljes figyelemre móltatjuk és alkalmat adunk benyújtójának, ha váljon lehet e csakugyan nálunk textilipart teremteni ? Háziipari mozgalmaink úgyis mintha zátonyon lennének, dr. Zsilinszky Endre emlékiratát a háziipari ágak fellendítésére még mindig tanulmányozzák a tagok. A mi közmozgalmaink átka, hogy a bizottsági tárgyalásokban megfeneklenek czélzataink és ekként még a legszebb eszmék is halva születnek. Mert a csabai szövőiskolára is voltak abban az emlékiratban bizonynyal plánumok és ugy tudjuk vannak is, de mit érnek, ha még azokat effektuálnák, az iskola nem birja ki szuszszal. Munkamegrendelés nélkül a szövőiskola mostani hatása sem — Hát én legalább jobban tűröm, mint a többit; aztán meg a hála is köt hozzá. Bizony nélküle már igazán jégvirág lennék az én kis papámnak is. Hízelegve dörzsölte arczát az apja szakállához ; az egy kissé meg is rettent, aztán a boldog megelégedés sugárzott le róla. A 11 éves Olgát Groth hadnagy ur mentette ki a Yágból, mikor már az me redt szemekkel, bénult tagokkal rohant az árral tova. A nagy hőségben mindenki a vízbe kívánkozott, de a Vág csalfa s pár pillanaton mult, hogy Ethey ügyész ur egyetlen kis lányát el nem temette A védangyal egy fess, unifurmisba bujtatott hadnagy alakjában jelent meg s mikor hót év multán ismét összehozta a sors őket, a lány részéről a közepes simpathiát fokozta a hála érzete is, Groth főhadnagy szerelmét pedig nem lehetett fokozni. De a lány hideg, gúnyos volt Groth hoz is, daczára, hogy komolyan vette az udvarlását ennek a kifogástalan karakterű katonának. Groth nem remélt; a lányt túlbecsülte szerelmes szivével, a sajat egyéniségét pedig teljesen félreis merte. * Az ezredesnó kerti estólyt rendezett; Ethey Olga, a fiatal háziasszony mellett, kivel a legjobb barátságban volt, mint házikisasszony szerepelt. Halk s&rkantyupengés csendült meg, amint Groth bemutatta a lánynak Kaza Gáspár hadnagyot, a legjobb barátját. A lány felvetette rá a szemét, hidegen, elegánsul bólintott a fejével, kezet nyújtott neki s aztán beszólt Groth-tal, mintha sajó kazai Kaza Gáspár a világon se lenne. Grothnak láthatólag nem jól esett ez a hideg fogadtatás, a hadnagyon legalább nem látszott s a főhadnagy lelkében egy biztató, fájó hang szólalt meg : ezt sem, ezt a szép fiút sem látja meg; jégvirág, csak jégvirág marad. (Vége köv.) mis. A bizalom iránta megcsappant. A város már átadná magánvállalatnak, csak akadjon ilyen ! Háziipari bizottság, hol vagy ? Alszol i — A mezei sztrájk ellen. A belügy miniszter a fenyegető aratási sztrájkkal szemben már megtette intézkedéseit. Mozgósított néhány száz csendőrt, azokra a vidékekre, hol közvetlen veszély van. Az aradi csendőrszárnyparancsnokság harmadik szakaszába Békésvármegyébe vasárnap és hétfőn kétszázötven csendőr érkezett Hevesmegyéből s Erdélyből a határvidékekről, kiket részint már hétfőn, részint kedden elküldtek a bókésmegyei tizenhat őrs megerősitósére. Az aradi szárny százötven főből álló létszáma igy négyszázra emelkedett s Enyetér Ferencz csendőrszázados, fenntről kapott rendelethez képest, a legszigorúbb uta sitással látta el a veszélyeztetett helyek őrsvezetőit. A részben hat, részben ti zenkót főből álló békósmegyei őrsök létszáma igy husz, harminczra emelkedett fel, sőt van olyan hely is, Urosháza, Me zőberény, hol negyven csendőrből áll az őrs. Az intézkedéseket szükségessé tette Békésben az általános sztrájk mozgolódás ós az, hogy a megyében a soczialismus létezése az irányadó körök részéről fokozottabb mértékben feltételeztetik, kü lönben általános szélcsönd van. Aratókat többen felfogadni nem tudnak, de miután napszámba — bár tulmagas áron — szívesen elállanak a munkások, inkább arról lehet szó, hogy nem sztrájk moz galom van itt, hanem miután a buza kisebb termést igór, a munkás részre nem szivesebben allanak el! Katholikus autonomia— Előkészületek. — A magyarországi katholikus egyház autonómiáját szervező országos gyűlés tagjainak megválasztására vonatkozó előkészületek immár megkezdődtek s a választás iránt élénk érdeklődés van. A nagyváradi egyházmegye két v i 1 á g.i küldöttet választ és pedig egyiket Bihar , Hajdú- ós Szilágymegye róm. katholikus hivei együttesen, a másikat Békésmegye és Sarkad város összes róm. katholikus hivei választják. Választói joggal bir minden 24 éves és idősebb róm. katholikus férfi. A választás minden községben külön-külön, névszerinti szavazással történik s annak idejéről és módozatairól kellő időben és módon minden jogosult értesítve leend. Békésmegyére nézve a választási központ Gyula, éppen mint 1869-ben volt. Mint tudvalévő 1869, évi választáskor Békésmegyének küldötte volt báró Wenckheim László. Csabán Krisztik János helyettes lelkész meghívására mintegy százötvenen jöttek össze, hogy megválaszszák az összeíró ötös bizottságot. Ezen Krisztik János szép beszédben hivta föl a hivek figyelmét a magyarországi kath. hivek életében fontos reformra s ismertette a herczegpriinás rendeletét. Beliczey István indítványára, kit a megjelent hivek osztentativ módon kívántak az előkészítő bizottság tagjául, megválasztattak: Krisztik János, Rohai János, Sohár Kálmán. Spisj á k Mihály és V e r n e r László. Póttagok : Molitor Tadé, ifj. Lauri n y e c z György, S i m k ó István, 0 s z 1 á c s János, T i m á r Endre. Gerendási tagok : Serly Viktor, Korossy Camilló, Szentkereszty Tivadar : póttagok : Strben György, Svesz János, Lonovics János. A bízott-, ág nyomban megalakult; elnök Krisztik, jegyző Rohai. Az összeírás e hó 24 tői foganatosittatik ; a választói névjegyzék elkészülte után közszemlére fog kitétetni. Endrődön a kath. hivek órtekez létén az összeirő bizottság igy alakíttatott meg: Grócz Béla prépost-plébános elnöklete alatt : Hunya Mihály, Uhrin Imre, Tímár S. András, Varga P.József. KörösLadányban a vasárnap tartott értekezlet megválatotta: Chilko László plébános elnöklete alatt Siromi Jánost és Mihályt, Ferencsik József és Antalt. A bizottság jegyzője Sztankó Gésa lett. A kerület választói, mint halljuk, egyértelmű szavazattal W e n c k h e i m Géza grófot küldik a békésmegyei kath. hivek nevében a kongresszusra. A katasztrófára épített ut. — A gyulai lap a vesze-gerlai útszakaszról. — Azt képzeltük, 'hogy éppen Gyulán és éppen gyulai laptársunk a „Békés," melynek szerkesztője, mint czikkeiből kitetszett, a doboz-csabai ut iránya meg állapításánál leglázasabb szerkesztői idejét élte, csak a feltótlen helyeslés szavával fogja fogadni azt a czólt, melyet ,a megye alispánja a közig, bizottság legutóbbi ülésén fölvetett; nevezetesen, hogy doboz-csabai útszakasz építésekor a gyu laiaknak e kőut használatába bevonása czélzatából, a készítendő útszakasz a veszei hidtól Gerláig szintén kiköveztessék és pedig a kedvező árlejtés folytán megtakarított összegből. Hogy az eszme helyeslése fog megtörténi, ezt várta mindenki. De nem ez történt. Laptársunk a Békés a következő nagyarányú fantasmagoriában helyezkedik szembe a kétségkívül békítő és az ellentételeket kiegyenlítő inditványnyal szemben : „Tudjuk, hogy a vármegye alispánját első sorban a csabai ut kiépítés keltette elkeseredéssel szemben paczifikálási törekvés vezette indítványa megtételére s ezt a törekvését készséggel honoráljuk is ; de a csaba-dobozi direkt ut kiépítése folytán a gerla veszei útszakaszt — kü lönösen az esetben, ha a gerla-békési ut is nem építtetnék ki, — olyan csekély forgalmúnak tartjuk, melyet nem órde mes kikövezni, másrészről és főleg a veszei gerlai utért a doboz-csabai ut kikövezóse után sem akarjuk a d i re k t g y u 1 a-d o b o z-bókési utat feláldozni. (Ugyan ? És ezzel feláldoznák ?) Miután pedig — mint azt a dobozi ut kérdésében írott czikkeinkben kifejtettük — a gyula-doboz-békósi ut kiépítése elsőrangú közérdek ugy utforgalmi, mint vizvédekezési szempontból is ; miután továbbá megvagyunk győződve róla s a következmény igazolni fog bennünket, hogy ez az útvonal, a KettősKörös balpartján kikerülhetlen gátszakadás után, az árvíz okozta hangulat inpressziója alatt bar és lehet, hogy sokkal rövidebb idő alatt, mint gondolnánk, okvetlenül ki fog köveztetni ós akkor a vesze-gerlai kőut abszolúte hasznavehetlennó válik : ismételt méltánylásával az indítvány paczifikálási hátterének, a vesze-gerlai ut kikövezését részünkről feltétlenül perhorreskáljuk." Nos hát ezt a feltótlen perhoreskálást mi szintén feltétlenül lehetetlennek tartjuk szónélkül hagyni. Hogy a Békésnek nem műszaki közeg irta sorait, azt mindenki sejti az idéztek átolvasása után. Mert akkor nem kapaszkodnék egy olyan fából vaskarikába, hogy egy gáttest koronáján csináljon kőutat. Vagy talán azt akarja, a mit G a 11 a t z János műszaki felügyelő ötletszerüleg s aztán maga is megbánva, fejtege tett a megyegyűlésen, hogy a gyula-dobozbékósi útvonal a gát innenső oldalán menjen ? — H a v i á r Lajos főmérnök műszaki véleményét szintén méltán tiszteletben tartja a laptárs, a ki pedig annak idején bőven kimutatta, hogy ez a fakadó vizek, gátszivárgás miatt talán még lehetetlenebb, mint a sohasem fixirozott gáttest koronáján való kőut, melyen talán felszedhető mezei vasutat (?) trasszirozhatnak, de kőutat semmiesetre. De egyébként is, miért kellene lemondani a gyula-doboz-békósi útról, mert ez a most kontemplált útszakasz fölépül ? A mit most akarnak, az belefog kerülni 25,000 frtba. A laptárs által kivánt ut egy negyed millióba. Ha csakugyan olyan lesz egy „okvetetlen" bekövetkező árvízkatasztrófa (a mire a gyulai laptárs a jövő nagy útját épiti) utáni általános kétségbeesés, a mint a gyulai lap hiszi, akkor az a 25,000 forint, melyet évekkel előbb a kedélyek lecsendesitéseért egy útvonalba beépítettünk, — számba se jön, bagatell lesz. Miután oly bizonyosan számit a laptárs egy okvetetlenül bekövetkező árvízkatasztrófa utáni túzokra, — a katasztrófa előtt minek veti meg a verebet? A „Békésmegyei Közlöny" távirata. Az obstrukczió. Budapest, jun. 23. (Saját. tud. táv.) Ma két obstrukciós beszéd volt. Szalay Károly két órát ós H o c k János is két órát beszólt. Hockot élvezettel hallgatták, sok jóizü mondással elegyítette „kibeszólésót." A Sziámi király kegyelete. Eudapest, junius 23. (Saját tud. táv.) Bécsből jelentik : a sziámi királyt ma fogadta Ferencz József király. A szívélyes fogadtatás után a vendég szuverén koszorút tett Rudolf főherczeg koporsójára a kapuczinusok templomában. A pisai piadalom. Budapest, junius 23. (Saját tud. táv.) Nagy szerencsétlenség hire érkezik Pisából, mely ferde tornyáról ismeretes. Isteni tisztelet alatt szerencsétlenség történt, melynél hatvanan sebesültek meg. Hogyan jubilálnak az irek? Budapest, junius 23. (Saját tud. táv.) Furcsa módjáról a jubileumi ünnepléseknek jelentenek Írországból. E szerint Viktória császárné 60 éves uralkodását akként ünneplik az irek, hogy a városokban koporsót hordanak s fölötte gyászdalokat énekelnek. A főispán Szarvason. — Saját tudósítónktól. — A vármegye községei között negyedikül Lukács György főispán, Szarvas városát látogatta meg Fábry Sándor dr. alispán és Zöldy János dr. megyei főorvos társaságában, A szarvasiak is ugyancsak kitettek magokért, a Beliczey ut zászlókkal volt földíszítve. A vasútnál nagy közönség várta a vonatot s megharsant a Ríkoczy, mikor a főispán ós az érkező vendégek leszállottak. Dancs Béla főjegyző meleg szavakkal elmondott Isten hozottját a főispán hasonló melegséggel viszonozta, aztán kocsikra ültek ; a menet a hosszú kocsisorral szép látványt nyújtotta nagy érdeklődő közönséget vonzott az utczákra. ü. főispán B o 1 z a Géza gróf vendége volt az alispánnal együtt, mig Zöldy főorvos a főszolgabíró vendégszeretetét vette igénybe. Délután fél négy órakor díszközgyűlés volt,, melyen a főispánt a képviseleti tagok nevében B o 1 z a Géza gróf üdvö zölte. Beszédében Szarvas város múltját, jelenét, aspiráczióit tárta föl s fólkerte a főispánt, vegye szives jóakaratába azon intézményeket, melyek az ő hathatós támogatását várják. Beszéde nagy tetszést keltett. Lukács főispán igen sikerült visszhangot mondott erre a szülőföld szeretetétől meleg beszédre, kijelentette, hogy mindenkor csak öröme lesz, ha Szarvas városáért tehet. Mindkét beszéd nagy tetszést keltett. Ezután tisztelgések voltak. A főgymnasium felügyelő-bizottságát Miko1 a y Mihály elnök vezette, kinek beszédére azt a választ adta a főispán, hogy tudomással bir róla. hogy a főgynasium uj épülete érdekében tárgyalások folynak. A legjobb igyekezettel a maga részéről is azon lesz, hogy a tárgyalás sikerre vezessen. A leányiskola gondnokságát Áchim esperes vezette, kinek beszédére biztató választ adott, hogy az iskola hat osztályúvá kifejlesztése érdekében mindent meg fog tenni. Ezután látogatásokat tett Szarvas előkelőségeinél. Este pedig az Árpádban 150 teritékes bankét folyt le, melyen részt vett Szarvas város társadalma, a vidék. A karzaton szép hölgyek voltak. Az első pohárköszöntőt a főispán a legalkotmányosabb királyra mondta el nagy hatással. Krcsmárik János lendületes beszédben a főispán egészségére ürített poharat. Lukács főispán állott fel szóra és nagy figyelem ós hatás mellett Bolza Géza grófot éltette. A beszéd szónoki ereje ós a Bolza név népszerűsége adott alkalmat a frenetikus éljenzósre, a mi a beszéd végeztével perczekig tartott. Poétikus volt a F á b r y alispán felköszöntője a karzaton lévő asszonyokra, mire Áchim esperes a főispánt és alispánt éltette, kérve, hogy törődjenek a néppel, a kik körében a socialismus is meretlen, ha a megélhetés nem is mindenben teszi őket megelégedetté. D ó r y Henrik Zöldy János főorvost éltette, majd Benka Gyula emelkedett föl, kiindult egy arab regéből s Szarvas ven-