Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-06-13 / 47. szám

czikkben igy szokás — „Arany ke reszt" czimén. A czikk túlságos megbecsülése jelentőségének elismerése lenne, ha csak tiz szót is vesztegetnénk a lecáfolására. Olyan czikk ez, melyre mint kiáltó nyári czikkre, a legöregebb újságírók sem em lékeznek és oly hitvány összefüggés van a Beliczey István jubileuma, meg ama czikkben fölfujt socialis szósz között, mintha — hogy valami hasonlatot ejt sünk — B r ó d y Sándor fényes novellairói pályáját okviszonyba akarnók hozni a bécsi lóvasúti kocsisok strájkjával. A két dolognak egybehozása nem megy a legügyesebb Ambrus Zoltánnak sem és ha mégis ez absurdumra emberi agy rátévedne, csak ugy megmosolyognák, mint a hogy a „Magyar Hirlap"-nak famózus czikkét megmosolyogta B e 1 i c z e y Istvánnak a legsárgább irigye is. Azt sem firtatjuk, milyen hányavati ség és rátarti lenézés képezi e nyári cik kely tónusát, mert a cikk tenorja ugy is Perczel és Darányi ellen irányul, a kik talán ezt elszenvedik : de hogy a közmunkásságban gazdag múltnak polgár társi elismertetésekor éppen az a lap, .• ely a demokratizmus lapja, támadjon férfiút, a kinek legnagyobb erénye az ő igaz demokratasága, — azt szó nélkül talán éppen a szerkesztőnek H o r v á t h Gyu Iának hagynia nem kelletett volna, kit Beliczeyhoz régi barátság, politikai mult köt, a ki Beliczey jeliemi értékét és közéleti múltját ismeri. A mentség azonban közel. A czikket nyáron irták, a nyár igényei szerint. A szerkesztő bizonyosan fürdőzik. Kell irni egy czikket Békésről, a hol egy szép ünnepély folyt le. Mivel pedig az aktuálitás czimén négy nap előtt lefolyt ünnepbe nem lehetett belekötni, megöntötték azzal a szószszal, melylyel ma a köz- és politikai élet minden változatosságot nem ismerő szakácsnéja ételeit pá czolja: egy kis agrár-soczialismussal. Ennyi az egész. Kár is lenne érte börzenkednil Egy azonban bizonyos : még is okosabb lenne az argentini ezüstválságról irni (ha már éppen nincs más) mintsem fitymálva lénézni a polgári munkát, melynek nem elsősorban az aranykereszt, hanem a polgártársak önkényt nyújtott el ismerése képezi legnagyobb értékét. mely ujabb alkalmat adott az egylet tagjainak a huszonöt éven át ritka kitartással, sikerrel elnökösködő ősz férfiú iránt, ki előrehaladott kora miatt felmentetni kivánta magát a további teendőktől, de az egylet, jól tudva, hogy Beliczey úgyszólván pótolhatatlan, kérve kf-rte, viselje még tovább e nobile officiumot. Minő kár, hogy nem volt jelen a Magyar Hirlap muszáj czikkirója, mert ha itt van, akkor szédületes felületessége hihetőleg összezsugorodik és ép olyan jogtalan, mint a milyen bántó föltevései nem születnek meg az uborka kötés e kiáltó muszájczikkében. A közgyűlésről tudósításunk a következő : Cs. Geiszt Gyula lendületes szavakkal befejezvén az ünnepélyt jelentette, hogy a gazdasági egylet gyűlését fogja megtartani s mindenekelőtt fölhívta a gazdasági egyletének titkárát, Zlinszky Istvánt, hogy az elnöki jelentést olvassa föl. Az elnöki jelentésből kiemeljük a következőket: Megemlékezik az egylet azon kívánságáról, hogy a megyei mezőgazdasági tanács elejtésével, a gazdasági egylet tétessék a hatósági tényezők mellé szakfórumul. A vármegye közönsége azonban az egylet álláspontját nem fogadta el, mert a közgazdasági tanácsban ipari és kereskedelmi érdekek propagá lasát is kivánta. A tagok száma tetemes csökkenést mutat, a mi ugy állott elő, hogy nagyon sok tagnak hat éves ciklusa lejárt s az újra való belépés nem történt meg. RÍ melhető, hogy a gazdák, tekintettel a gazdasági egylet által nyújtott előnyökre, tömegesebben be fognak lépni. Mütrágyázási kísérletekre ez évben is 300 frtot vett föl költségvetésébe az egylet, 200 frt segélyt adott a földmivelési miniszter kendermag kiosztására, melyből 15 mm. olasz kendermag vétetett, de azt csak részben vették az egyleti tagok igénybe. A jelentés megemlékezik a kormányfői terjesztésekről: a kartellek, a dohányter melési kísérleti állomás, az agrár-socialista ügyben intézett fölterjesztések ügyé ben keit feliratok ismertetése után, tudtul adja, hogy Mezőhegyesre arató gép-ver senyre hivatott meg az egylet, hogy a legújabb bonyhádi tehén export 418 frt veszteséggel járt az egyletre nézve. Tu domásul adja és jóváhagyást kér arra, hogy a gazdasági egylet muzeumát a földmives iskolának fölajánlotta. Végül a jelentés fájdalommal emlékszik meg az egylet három derék tagjáról : L án g Károly, B a s c h Lipót, T a t a y János halála veszteség az egyletre s emléküket jegyzőkönyvileg örökitik meg. Az elnöki jelentés tudomásul szolgált. Az ebben foglalt inditvahyok alapján kimondotta az eg>let: hogy belép a magyar gazdák szövetségébe az erdélyrészi egyesület javaslatai alapján : egy 3000 frtos és egy 120 frtos évi hozzájárulási alapítványt tesz a csabai földmives iskolánál két növendék kiké peztetésére. A számvizsgáló-bizottság jelentése, melyet Vidovszky János, B a d i c s Elek ós Vidovszky Károly nyújtottak be, — a pénztárkezelés pontosságát állapították meg, — elfogadtatott. Ezután a választásokra került a sor. Elnökké Beliczey István ismételten kifejezésre juttatott aggódása ellenére, hogy előrehaladt kora miatt az elnökösködéssel járó teendőket ellátni nem birná, újra nagy lelkesedéssel és osztatlan kívánság kifejezésével Beliczey István választatott. Aztán szintén egyhangúlag választatott meg alelnökké Cs. Geiszt Gyula, ügyészszó Urszinyi János, pónztárnokká S o h á r Kálmán, könyvtárnokká Németh Lijos, állatorvossá B a j c s y Gusztáv, számvizsgáló bizottsági tagokká: Vidovszky János. Vidovszky Károly ós B a d i c s Elek Az igazgató-választmány tagjai lettek : Beliczey Rezső, dr. Lukács György főispán, dr. Fábry Sándor alispán, dr Bartóky József főjegyző, Varságli Béla, Vidovszky János, Vidovszky Károly, Kállay Ödön, Fejér Béla, Kocziszky János, dr. Zsilinszky Endre, Bajcsy János, Bogár Dániel, Reisz Simon, Beliczey Géza, Belic/ey Tibor, Urszinyi Dezső, Urszinyi Béla, Fabry Károly, Kis László, Bakucz Tivadar, Szekér Mihály, Pfeiffer Antal. gr. Wenekheim Dénes, Vidovszky László, gr. Almápy Dénes, Stojanovics Gyula, Sztraka György, Szalay József, Haraszti Sándor, Sailer Gyula, Kovács L Mihály, Seiler Elek, Morvay Mihály, dr. Hajnal István, Rosenthal Ignácz, Korossy László, Gerlein Reinhard, Bakos Mátyás, Suk Kálmán, gr. Bo'za Géza, Debreczenyi Endre, Kalocsa István, Kis Antal (Vésztő). Szekér Gyula, Székács István, ifj. Dérczy Péter, Lavatka Gyula, Fleischer Jáno

j, Kraft Viktor, Vecsey József, Láderer Rudolf. A gazdasági egylet közgyűlése. Lapunk mult számából a közlendők anyaga kiszorította gazdasági egyletünk ma egy hete tartott közgyűléséről irt tudósításunkat. A közgyűlésnek legkiemelkedőbb ténye volt az elnökválasztás, A békésmegyei kirándulás. — Felhívás a részvételre. — Lapunk mult számában rövidesen tá jékoztattunk arról az ügyes szándókról, hogy egy nagyobb békésmegyei társaság tekintse meg az Észak Hunyadmegyében lévő b r á d i aranybányákat, a g a inai havasokat s egy napot töltsön a kies Wenekheim fürdőben, Menyházán. A szervező bizottságot az vezeti, hogy az ut lehető kényelmesen, kedélyesen, mindenből jól és mégis aránylag lehető olcsón legyen megtehető. A hirt, melyről a múltkor rövidesen közöltünk, kedvezően fogadták Csabáról eddig ötvenen jelentkeztek. Most még a megye többi községeinek érdeklődésére van szűkség, hogy a társaság együtt legyen. Eddig jelentkeztek : Áchim Gusztáv mérnök, Boc/.án L-iura tanítónő, dr Fáy Samu ügyvéd ós családja, Fabry Géza tanár, Fábry Károly ügyvéd, Fejér Béla városi főpénztárnok és neje, Francsek István fürdőtulajdonos, Friedmann Mór kereskedő és neje, Hüke Lajos ügyvéd, keikednek, hogy erdélyi falvakban hathét gyereknek állit állami iskolát, itt pedig, a hol akadály nélkül ezreket le hetne megnyerni a magyar nyelvnek, — semmi akaratot nem mutat. A paraszt iskolaszék pedig tűri a 160 gyermekkel zsufult tantermeket és hallani sem akar az iskolák szaporításáról. De ugyan mit is hozakodom elő ezekkel a lappáliákkal ? V. L. hagy. . de A harang tanáesa. Irta. Gyalui Faikas. Ezt a történetet egy régi irás ta reánk és tanulsága az, hogy . várjuk végét. Történt pedig, hogy Örzse asszony özvegységre julott. Férjét, aki öreg vala, eltemette, elsiratta, meggyászolta. Eltelt a gyászév is. Utolsó napján a gyászos menyecske teljes diszben elmenve az ő lelkipásztorához, nagytiszteletü Tállya Timótt us uramhoz, ki is nyájasan fogadja valn nyá ának e csinos báránykáját. — Tanácsot kérni jövök, nagytiszteletü Uram 1 — Szólj leányom, hallgatlak, monda a vén tiszteletes, csöndesen letévén kezéből fi pergamentbe kötött könyvet. Van nekem egy szolgám, András. Derek" legény. Mióta meghalt az uram, ő vitte hz egész gazdaságot: nagyon derék legény. Most megkérte a kezemet. Mit c ináljak, tiszteletes ur lelkem? Nagytiszteletetü Tállya uram erősen megcsóválva vala a fejet s imigyen szólt: — Per amorem Dei — ha szereted leánjom: menj hozzá. A kaczkiás menyecske egyet rántott a vállán : — Jó, jó : Könnyű ezt mondani. De hátha verni fog ? Rosszul bánik velem ! — Hm, hm I a nagytiszteletü ur helyeslően intett és bölcsen folytatá : — Igaz, igaz, már akkor inkább ne menj hozzá I Örzse asszony szeme bosszúsan villámlott : — Ne menjek hozzá? Hiszen nem vagyok én a falu vénje. Mi lesz a gazdaságomból? Meg azután — itt lesütötte szemét — nagyon is értjük egymást. Nagytiszteletü uram a levegőbe bökött ujjával ! — No, hát akkor okvetlen menj hoz zál Orzse asszony fejrevaló kendőjót igazgatta zavarr.il. — Jó, de hátha iszákos lesz ? Hátha más után szaladgál, hátha tönkre tesz ? E pillanatban megszólalt a harang. Nagytiszteletü uram áhítat'al gondolt templombeli kötelességére ós aztán jó sággal mondá: — Örzsi lányom I Nagy a te kétsé ged, ember nem tud arra szót mondani. Hanem hallod e a harangot ? Menj haza, hallgass reá útközben, hátha a szavából tanácsot kapsz. Az asszony eltávozott. Hazáig egyre hallgatta a harangot. Ezt hallotta c-engeni biztató, vidám hangjában : — Menj . . Menj ! Menj hozzá . . . Menj . . . Menj. Ment is. * Jól van, hát egy hónapra rá megesküdtek Andrással, a cselédjével, a kivel ugy is jól értették egymást régóta. Telik-mulik az idő, hát uramfia, alig két hónap múlva megint beállít nagy tiszteletű Tállya uramhoz Örzse asszony, de most már nem. olyan kaczkiásan. Nagyfekete kendőt vett magára, könynye barázdát szántott az arczára. — Hej, nagytiszteletü uram, nagy az én bajom I Nagytiszt letü Tállya uram lecsapta a könyvet a kezéből. — Hát aztán ugyan bizony mi bajod ? — Hej 1 lelkem nagytiszteletü uram ! ... Itt megeredt az Örzse asszony könynye és omlott alá sűrűn, csak ugy pa takzott. A nagytiszteletü ur szelíden szólt hozzá : — Hadd hallom a bajodat, leányom, tán segítünk rajta? Örzse asszony pedig igy szól vala : — Cselédem volt és hogy hozzámentem, a cselédje most én lettem. Üt, ver, korcsmázik, tönkre egyek, oda vagyok. Istenem, miért is tettem 1 A harang rosz tanácsára boldogtalan leltem ! Nagytiszteletü Tállya uram méltóságteljesen tiltakozó mozdulatot tett: — Nem,leányom,aharang neked rosz tanácsot nem adott, nem adhatott, talán félreértetted ? Ebben a szempillanathan megszólalt a toronyban a harang. Örzse asszony összerezzent és önképtelenül ismét a szavára figyelt. Komor hangon hallotta ezt zúgni: — Nem .... Nem .... Ne menj . . . .. Nem . . . Nem . . . Örzse asszony összec-apta a kezét ós birva indult haza. — Igaza van. A harangnak igaza volt . . . nekem nem volt igazam, nem jól értettem. Nem jól értettem. Eddig a lörtenet. És a tanulság be iőle ? Az, hogy szerelmes asszonynak hiában minden jó tanács, a füle csak ugy hallja, ahogy a szive sugallja, nem kell neki más tanács. Krcsmarik Etelka urnő ós leánya, Keresztes Ferencz bankigazgató és neje, dr. Keleti Ignácz orvos és neje, Lörinczy László gyógyszerész és neje, Moczkovcsák György jegyző és neje. Molnár György földbirtokos, dr. Nyisztor Adorján aljbiró és neje, Reichardt József szál lodatulajdonos, Róthy Béla gyógyszerész ós neje, Sonnenfeld Sámuel kir. végrehajtó, dr. Sailer Vilmos ügyvéd és neje, Szeberényi Lajosné urnő, Südy István gyógyszerész és családja, Sailer Gyula városi intéző és neje, Seiler Dezső városi hivatalnok. Szalay Lajos joghallgató, Sztraka Ernő és családja, Urszinyi János ügyvéd és családja, Szihelszky József laptulajdonos ós neje, Vas Imre pénzügyőri biztos és neje, Verner László szerkesztő és neje, Vilim István s. gyám ós neje, dr. Zsilinszky Endre birtokos ós családja A társaság, hogy a megszemlélendő ipartelepeket és bányákat (boros-sebesi vasöntő, dóznai vashámor, gurahonczi bot ós betongyár, brádi aranybánya) üzemben láthassa, nem vasárnap, hanem hétfőn f. hó 28-án indul Csabáról 4 óra 32 perczkor. Kétegyházán nyomban átül az arad Csanádiak szalon ós étkező kocsiaiból összeállított külön vonatára, mely sehol utast föl nem vesz s csak ott vesztegel, hol a társaság megtekintésre érdemes dolgot talál. Brádra pont délben érkezik meg a társaság s ott table d'hote ebédel azután megtekinti a vidéket, arany bányákat, aranyzuzó telepet stb. s este hót órakor Menyházára érkezik. Menyházán este vacsora és tánezvigalom lesz s másnap délután 5 óráig marad a társaság a fürdőben akként, hogy a külön vonaton este 11 óra 20 perckor a kirándulók visszaérkeznek Csabára. A vonattal jön az aradcsanádiak ebédlőkocsi bérője Braun ós Schuch konyhával s a vonatban szervíroz reggelit 7 óra kor (kávé), 10 órakor villásreggelit (bidegfölvágott vagy tormás virsli), délután uzsonna. A társaság, mint emiitettük, Brádon négy fogásos ebédet költ el, ugy Menyházán naponta négyszeri étkezés van számitva, mindég table d'hotte és teljesen kielégítőt. Ugy a menyházai fürdőbérlőség, mint az ebédlő vasúti kocsik bérlője a legmesszebbmenő engedékenységet tanusi tották, az arad csanádi vasutak gavallórosságáról nem is beszélve, igy az utazás, elszállásolás, étkezés költségei 11 frtot tesznek ki, mely összegért minden kiránduló teljes ellátásban, (ingyen fürdés) fog részesülni. Egyébként a szervezésre vállalkozó hat tagu rendezőség: Fábry Géza, Róthy Béla, Sailer Vilmos Südy István, Szihelszky József Verner László részletes prospektust is adott ki, melyet mától kifejezett kívánságra, Békésmegyébe bárkinek megküldenek. E részletes leírásban a kirándulni kivánók mindegyike kellően fogja magát tájékozni, hogy a részvételi dijért mit kap s hova fognak programm szerint megérkezni s mit fognak megtekinteni ? Gyermekek és kisórők után 9 frt részvételi dij fizetendő. A kik tovább kivánnak Menyházán maradni, visszautazásra szóló jegyeik hatályát Menybázán kiterjesztik annyi időre, mennyire az illető kivánja. A jelentkezéseket a szervező bizottság e hó 20 ig elfogadja. Miután a kiránduló társaság számát legfölebb 120 számra teszik, óhajtandó, hogy ki ki minél előbb jelentkezők. A jelentkezéskor a részvételi dij is fizetendő, mi ab ban az esetben, ha a kirándulás bármely ok miatt elmarad, csonkittatlanul fog visszaadatni. A 11 frt részvételi dij Csabáról és Csabára vissza van megállapítva. Azon kirándulók, kik Csabán vidékről hajnalban nem csatlakoznának és kiknek előtte való napon kell Csabára érkezniök, a rendezők kifejezett kívánságra a csabai szállodákban olcsó lakásról gondoskodnak és módját ejtik, hogy már Csabán az indulás előtti estén összeismerkedjék a kiránduló társaság Ismételten ajánljuk a kedélyes és látni valókban páratlan, élvezetes kirándulást Bókósmegye közönsége szives figyelmébe. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai Az országgyűlésből. Budapest, jun 12. (Saját. tud. táv.) A képviselőház mai ülésén gróf Károlyi István fölszólalt az esküdtszékről szóló törvényjavaslat ellen, egyben bejelentette a nemzeti párthoz való csatlakozását. Makkfalni Gézának azon interpellácziójára, mi lesz az Alföldön, ha a munkások csakugyan strájkolnak, Perczel belügyminiszter a következőket felelte : A kormány az Alföld azon helyeire,