Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-04-25 / 33. szám

IV1CIICAíCl a ucnnoui "6 HVfc I VI Nem tagadható azonban, hogy a vármegyénkben jelentkező társadalmi betegségnek oly kinövései is vannak, melyekkel szemben kényszer rendszabályoktól nem tekinthetünk el. Mert, noha nem kútfeje a bajoknak, de mindenesetre el mérgesitője azoknak és lehetetlenitője a nyugodt, higgadt és jóakaratú megöl dásnak a szociális izgatás, mely bajt csinál ott is, hol különben elégedettség uralkodik, ós -mely veszedelmet és katasztrófát idéz elő ott, ahol némi baj van ugyan, de az normális orvosszerekkel gyógyítható. Ezzel a lelketlen izgatással szemben, mely hamis jelszavakkal arra ösztönzi a munkást, hogy Istent ós hazát megtagadjon, mely eszeveszett kollektivista ábrándokkal mételyezi jneg a tanulatlan elmét, mely végeredményben a haza, a vallás és a magán tulajdon szent intézményei ellen irányul ós igy egész társadalmi berendezkedésünk alapjainak erőszakos felforgatására tör : nincs kiméletl (Zajos helyóses) Ezzel szemben a közigazgatásnak minden erejét latba kell vetni. A lelketlen izgatást, ha ellen súlyozása egyébként nem sikerül, erőszakkal is el kell fojtani. Rendületlen erélylyel fogok őrködni mindenkor, hogy sértetlenül megovassék a közrend, pillanatra se szenvedjen csorbát a törvény. Mólyen tisztelt közgyűlés 1 Röviden körvonaloztam ezekben azokat az irányelveket, melyeket a reám bizott nehéz tisztségben követni fogok. Aki tegnap még önöknek ismeretlen volt, ma már ezen vármegye ragaszkodó polgára. Polgára akarok lenni ennek a vármegyének, ennek kivánom szentelni munkásságomat. Keresni fogjuk azt, ami bennünket egybeköt, kerülni mindent, ami szótválaszt. Hiszen a magyarnak oly nagy szüksége van az összetartásra 1 S mi biztosítja ezt az összetartást? Béke és barátság társadalmi osztályok, vallásfelekezetek és nemzetiségek között. Tisztelete a törvénynek. Becsülése a munkának. Szeretete királyunknak, hazánknak ós vármegyénknek. Lelkem mélyéig áthatva attól a tö rekvéstől, hogy egyetértő működésűnk közös czéljainak elérésére sikerrel vezes sen bennünket, önökkel együt fohászko dom:, Éljen a király 1 Éljen a haza 1 Éljen Békésvármegye 1 Hatalmas taps, éljenzés harsant fői, mikor a szónoki nagy készséggel ós szubjektivitással elmondott beszéd elhangzott s csak perczek múlva emelt szót az alispán, hogy visszhangot adjon az imént elmondott szavakra. Dr. F á b r y Sándort mint a szónoklás művészetének birtokosát ismerik. Beszéde most is nagy tetszést aratott. A beszéd különben a következő : Méltóságos Főispán Ur 1 Az alig elhangzott székfoglaló behatása alatt indíttatva érzem magam felszólalni, mert az a körülmény, hogy ma azon két oldalú viszonyt ünnepeljük, mely a főispán ós a törvényhatóság között a beiktatás ténye folytán törvény szerint megalakul, szükségessé teszi, hogy a tartalmas progr.immot valló székfoglalóval szemben mi, — a megye — is megnyilatkozzunk azon alap elvekről ós irányzatokról, melyek minket közérdekű feladataink teljesítésében vezérelnek. Es jóllehet megyénk viharos mult ját megvilágító történelmünk hiven tanúskodik e megye népének mindenkori haza szeretetéről és alkotmányhü érzületéről, mely a sok megpróbáltatás között e megye fenntartója volt, mégis mi lehetne más megnyilatkozásunk első szava ez alkalommal, midőn alkotmányos frigyet ünnepel e vármegye, mint rendithetlen hazaszeretetünknek kifejezés és tanúvallomás alkotmányunkhoz való törhetlen ragasz kodásunkról s koronás királyunk iránti jobbágyi hűségünkről s hódolatunkról. Mint érzületünknek e nyilvánulása is mutatja, e törvényhatóság most ós mindenkor a magyar állameszme, az alkotmány és jogrend egyik erőssége volt. Népe haladásra törő, szorgalmas munkásságában, vallásos erkölcsiségében birta és bírja fejlődésének biztos alapját s jel lemvonása ezek mellett e megyének a valódi democratismus, mely nem tagadva meg az elösmerést az előkelő származás ós vagyon jelentőségétől ós súlyától, az egyéni érdemet önmagáért, az érdemért becsüli meg. Ily felfogástól vezérelve becsüli meg e megye az érdemet Méltóságodban, a ki egy bölcs és erényei folytán az egész ország előtt kegyeletes emlékű atya mesteri vezérlete nyomán kifejtett hivatali, törvényt előkészítő és irodalmi munkás sága révén nyerte el mostani kitüntető megbízatását, másrészt Méltóságod székfoglalójában örvendetes biztosítást nyer vén arról, hogy felfogása, törekvése s munkásságának irányzata megegyeznek e megye közönségének irányelveivel s ekként Móltóságod és e vármegye együttes működése a haza javára összhangzatos leend: üdvözlöm Móltóságodat értékes székfoglalója alapján. E szókfoglalóban, a többi közt méltán ragadta meg a közfigyelmet, annak a paraszt socialismusra vonatkozó igen érdekes része. Tényleg felette helyén való e megyében ezen kérdésre súlyt helyezni. Jól ösmeri fel Méltóságod az orvoslás módjait is, mert jól ösmeri fel, nézetem szerint — a baj valódi okait. Valóban az általános mezőgazdasági bajokkal áll összefüggésben a munkás-kérdés, azon ban annak a socialismus alakjában való nyilvánulása már mesterségesen felidézett. Felbujtás szüleménye az, hogy e különben derék munkásnép egyrésze immár nem akarja keresztyéni türelemmel viselni, mi eddig is sorsa volt, az emberi természetes állapotát, a tisztes szegénységet s mi mindannyiunkkal közös, az élet küzdelmeit. Azonban a mezei munkásnép elógületlensóge nem különleges békésmegyei vonás, de közös az az egész Alföld népével s nem nyújt az sötétebb képet sem itt, mint másutt. Hogy mégis a paraszt socialismus fogalma mintegy fedi egymást Békésvármegye nevével, az csak onnan ered, hogy lS91-ben véletlen körülmények folytán — itt pattant ki és nyilvánult először a nemzetközi socialistáktól irányított zavargásban, az alföldi munkásnép elógületlensóge s másrészt, mert e törvényhatóság azóta állandóan foglalkozván e kérdés orvoslásával, neve állandóan együtt szerepel a socialismusóval. Ajánlom a megye ez irányú munkálatait Móltóságod nagybecsű figyelmébe, nem értéktelenek azok, jóllehet a terjedt körű bajt csak terjedt körű s igy nem megyei intézkedésekkel lehet orvosolni. Örömmel értettem meg továbbá Móltóságod székfoglalójából, hogy községeink erősbbitóse is programmjának egyik pontját képezi. E megye községei jelenleg külön álló egyedüli életet élnek. Ez életképes községek emelése s a közös megyei érdekbe való egybevonása magának a megyének leghelyesebb irányban való erősbbitóse, azonban e törekvés csak ugy lehet sikeres, ha a községek nemes versengésében helyt nem foglal az a féltékenység, mely már nem a tulszárnya lásra, de az elnyomásra tör. Móltóságod programmja általánosságban meggyőz arról, hogy Méltóságodban igazságos érdekeinknek tettekre kész bajnokát birandjuk. Biz

fató reménnyel ós bizalommal sorakozunk ez alapon Móltóságod köré, óhajtva, hogy nemes törekvéseit e megyében is siker koronázza. És most, midőn ismételten is üdvözlöm Móltóságodat, lelkes örömmel üdvözlöm egyszersmind itt kedves barátainkat és atyánkfiait, a társtörvónyhatóságok jeles képviselőit, kik testvéri ér zülettől vezérelve jelentek meg ez ün nepen ós igaz vendég szeretettel, mélyen átérzett örömmel és tisztelettel üdvözlöm többi kitűnő vendégeinket, nagyszámban való megjelenése fényes tanúbizonyság azon szeretetről ós nagyrabecsülésről, mely főispánunkat környezi. Közös érzetek fűznek e részben össze bennünket, egyesült, örömmel és lelke sültséggel kiáltsuk: Éljen Lukács György 1 A tetszés zaja elhangozván, V a rs á g h Béla emelkedett föl ós indítványozta, hogy a szép programmbeszéd, mely szívből jött ós szivhez szólott, a többi elhangzott beszédekkel együtt jegyzőkönyvbe vétessék, megörökíttessék. Az indítványt helyeslés követvén, elnöklő főispán határozatképpen ennin ciálta s a hitelesítő közgyűlést másnap kilencz órára összehívta Ezzel a közgyűlés a főispán éljenzése közben véget ért. Tisztelgő küldöttségek. A vármegye kistermében ezután a tisztelgő küldöttségeket fogadta a főispán. Összesen huszonhárom küldöttség jelent meg előtte s mindegyikhez rokonszenves és okos válasza volt, kiemelkedik a róm. kath. klérus ós az izraelitákhoz intézett beszéde. Elsőül a szomszéd törvényhatóságok együttesen tisztelegtek: Bihar, Nagy várad, Arad, Csongrádmegyók. A küldöttség diszmagyarban pompásan festett. A beszédet dr. Beöthy László bihari főispán mondotta, szép beszédében a nagyváradi, a bihari ember büszkeségét szólaltatta meg, hogy e város, megye fiát a nagy törzsnek sarját látja. Sikert kivánt. A főispán beszédében kitüntetésnek veszi, hogy beiktatásán a szomszéd tör vényhatóságok megjelentek. Kijelentette, hogy a szomszédi jó viszony ápolásán fog munkálkodni. Következett a megyei tisztikar kül döttsége dr. F á b r y Sándor alispán vezetése alatt. Csak természetes — mon dotta alispán — ha tisztelettel hajol meg a tisztikar oly férfiú közmunkássága előtt, mint Lukács György. Nekünk örömünk lesz az együttműködés, viszont ezt kivánja. (Éljenzés.) A főispán szép beszédében annak adott kifejezést, hogy tisztviselői pályán töltötte idejét, ismeri a tisztviselők helyzetét, bizalommal tekint a derék tiszti karra s kéri azt őszinteséggel viszonozni. Hangsúlyozza, hogy pontosságot, szor galmat és becsületességet fog tőlük ki vánni; , reméli, a viszony tartós, szives lesz. (Éljenzés.) Ezután a bemutatások következtek. JJ róm. kath. papságot K n y Antal békési esperes vezette, kinek üdvözlő szavaira a főispán ezeket válaszolta: „Fogadják főtisztelendősógtek köszö netem nyilvánítását, hogy engem felkeresni szívesek voltak. Annál jobban esik nekem a megtiszteltetés, mert szokás sóssá vált az igazi vallásosság ellenségének tüntetni föl azt a szabadelvű irányt, mely az ujabb egyházpolitikai törvényeket megalkotta ós melynek szolgálatá ban hazafiúi készséggel én is tevékeny részt vettem. Igaz meggyőződésem egész nyíltságával biztosítom önöket, főtisztelendő urak, hogy az egyházpolitikai reform akcziónak, sem a törvények megalkotása, sem azok végrehajtása körül nem volt és nincs vallás ellenes irány zata. Ellenkezőleg, ezek a törvények és azok alapján kibocsájtott végrehajtási utasítások a legnagyobb tiszteletben tartják a vallást; konkrét bizonyítékok egész sorát hozhatnám föl a végből, utalhatnék számos intézkedésekre, hogy az állam hatalomnak is az a törekvése, hogy a vallásosság erősíttessék. Felhozhatnám azt, hogy az állami anyakönyvvezetőknek és a házasságkötésnél közreműködő polgári tisztviselőknek, egyenesen köteles ségóvé van téve, hogy a feleket vallási kötelmeik teljesítésére hathatósan figyelmeztessék. Legalább is elfogultságból erednek tehát az államhatalom ellen e részben intézett támadások. Megvagyok róla győződve, hogy Békésmegye felvilágosodott, hitben erős kath. lelkészei nem ellenségüknek, hanem frigyestársuknak tekintik az államhatalmat és annak közegeit. — Legyenek meggyőződve, hogy szent vallásunk érdekében mint buzgó hivő és mint jó hazafi hatásköröm ben a lehetőt mindenkor készséggel fo gom megtenni." Végül meleg köszönetet mond újra a megjelenésért. Az ág. evang. egyház küldöttségét nt. Korén Pál esperes vezette. Szép beszédében az egyházát, mely a magyar államiság dicsőségére dolgozik, meleg figyelmébe ajánlotta. Lukács György válaszában örömmel jegyzi meg, hogy jóllehet Békésvármegye 57,000 tótajku között 50,000 ág. ev. vallású, még sincs nemzetiségi kérdés. Ez.az egyházak derék elöljáróinak érdeme. Örülni fog, ha ha táskörében értük tehet. Jlz ág. ev reform, küldöttséget nt. Szabó János vezette. Szép beszéde után, melyben az egyházat jóindulatu támogatásába ajánlotta, — Lukács e hazafiságban tündöklő egyház virágzását kivánja s köszöni a megjelenést. JI görög keleti egyház küldöttségét B e z s á n József esperes, a gyulai gör. kel. román hitközséget B i b e r i a Péter vezette. Jlz izraelita hitközséget B e r ó n y i Ármin dr. vezette s rendkívül sikerült beszédet mondott. A zsidók mint elismert vallásfelekezetnek tagjai most jelennek meg először, hogy oly íórfiut üdvözöljenek, ki az alapvető munkákban részt vett, kinek az eszmények által sugalt működésére az ég áldását kéri. .. A f ő«i s p á n válasza igy hangzott: „Önök és hitsorsosaik immár teljes mértékben élvezik a jogegyenlőség áldásait. A magyar törvényhozás szabadelvüsége megszüntette azokat az utolsó korlátokat is, melyek az izr. hitfelekezet tagjait a törvénybe bevett vallás felekezetektől eddig elválasztották. Törvényeink önöket minderi köz- és magánjogi, polgári és egyházi vonatkozásban egyéb honfitár saikkal egyenlőkké tettek. A szabadelvű magyar nemzetnek viszont önök tartoznak azzal, hogy a hazának mindenkor rendületlenül hü fiai legyenek, szellemi és anyagi erejüket annak felvirágzására fordíthassák ós sohase feledjók az édes haza jótéteményeit. • Kipróbált hazafiságuk, munkakedvük és szorgalmuk kijelöli önöknek a helyes utat, melyet kö vetniök kell. Ezen a helyes uton kész seggel fogom önöket hazafias ós önzetlen törekvéseikben támogatni. Köszönöm szi ves megjelenésüket." Most snajdig módon előlépett a gyulai helyőrség mintegy hatvan tisztje, katonai pontossággal egyszerre összeütötte sarkantyúját, meghajolt s L á z á r Sándor ezredes bemutatta a tisztikart ós ennek jókivánatait átadta. A főispán válaszában kijelentette, hogy elenyésztek a kasztszerü válaszfalak, melyek katonaságot polgárságtól elválasztották. Beszéde végén fölhívta a tisztikart, éltessék a királyt, mi lelkesen megtörténvén, újra katonásan köszöntek ás bemutatkoztak. Ezután a törvényszék, járásbíróság, ügyészség hivatalfőnökei (a törvényszék nevében az Abbáziában időző elnök helvett Balogh Samu) tisztelegtek, — Békésmegye ügyvédi karát Ladics György diszmagyarban vezette ; az aradi iparkamara küldöttségét ifj. K r i s t y óry János kamarai elnök, kinek fáradozását Lukács megköszönte; — a pénzügyigazgatóság tisztikarát Csák György penzügyigazgató vezette s adta át sze rencsekivánaiait; főispán válaszában azt jelentette ki, hogy teljesen ismeri a tisztviselők érdekeit s örülni fog, ha értük tehet; — Tiezey tanfelügyelő egymagában tisztelgett s a vármegyei tanügyet a főispán figyelmébe, támogatásába ajánlotta ; — a folyammérnökség tisztikarát Steinacker Gábor főmérnök vezette ; — az államépitészeti hivatalt II a v i á r Lajos főmérnök; — a vasút és postát báró U r e c h s e 1 Béla ; — az orvosok népes küldöttségét dr. Zöldy János főorvos, ki az orvosok testületi és magánügyeit ajánlotta figyelmébe és kérte, hogy az orvosok felvetett existenciális kérdéseiért érdeklődjék. A főispán kijelentette, hogy ezt kész örömmel fogja megtenni; — a vizszabályozó társulatok küldöttségét L a d i c 8 György vezette, a bemutatásokat Kell er Imre elnök eszközölte. A községi jegyzők szintén impozáns küldöttségét P o p o v i t s Jusztin gyulavárosi főjegyző vezette s rendkívül sikerült beszédben hivta föl a figyelmet a jegyzők kari érdekeire s adta át a kiváló főispánnak szerencsekivánatait. A beszédre Lukács hasonló melegséggel válaszolt. A közönség a közigazgatás jóságáról, vagy rosszaságáról abból von következtetést, milyenek a községi jegyzők. Bátran mondhatja : ő ismeri a községi jegyzők ügyét s örülni fog, ha kari érdekeiket istápolhatja. Népes számú volt a tanitó-egyesület küldöttsége, melyet Nagy Lajos vezetett. Az egyesület elnöke kiválóan csinos beszédet mondott, melyben arra kérte föl a munka emberét, hogy a kultura munkásait ajándékozza meg bizalmával s ha a kormányzatára bizott vármegye községeiben megjelenik, — látogassa meg az iskolákat; Lukács igen szép beszédben válaszolt: Egy-egy tanitó munkája valósággal tégladarab a nemzeti állam épületéhez. Legyenek meggyőződve, hogy munkájokat nagy figyelemmel fogom kísérni, — mondotta. Végül Gyula város tanácsa élén D u t k a y polgármesterrel ós K o s t y á 1 Ferencz anyakönyvvezető felügyelő külön egymagában tisztelegtek, utóbbi azért, hogy átvegye parancsait. A főispán melegséggel rázta meg a tisztelgő kezét. Együtt dolgoztak két év óta, úgymond, hiszi, hogy ezután is sokszor fognak találkozni. Ezzel a tisztelgések véget értek. A lakoma. A Göndöeskerti 'pavillon nagytermében 350 teritékes lakoma folyt le d. u. egy órakor. Az asztalak szépen voltak diszitve. A palaezkokon kis zászlócskák „Éljen dr. Lukács György" felirattal Az érkező főispánt és kíséretét Rákóczyval fogadták. Középen a patkó alakú asztalfőn Lukács György dr. foglalt helyet. Jobbján sor szerint ültek : Lukács Béla, Lázár Sándor, Beöthy László, Vadnay Andor főispánok, Szunyogh Péter alispán, Nagy Arthur ezredes, Markovits Antal, Csáky gróf, Inatitoris Kálmán ós többen. A főispán balján: Almássy Imre gróf, Bezerédy Miklós min. tanácsos, gróf Kornis Károly, Sall Ferencz és mások. Átellenben dr. Fábry alispán, Terényi Lajos, Gallatz János, Szabó János esperes, Miskolc zy Barnabás, Jankovits főispán, Kostyál Ferencz anyakönyvi felügyelő, Barabás Béla stb. Jelen volt Békésmegye közéletének minden férfia. A pecsenyefogásnál szóra emelkedett Lukács György dr. s körülbelül a következőket mondotta: Szent jelvény nekünk magyaroknak a korona, melyet nem mint ötvösök remekét, hanem mint egy nemzet honszerelmének jelképét tiszteljük, mely velünk küzdi nemzeti megizmosodásunk tueáját; kétszeresen tiszteltté válik a korona, midőn az hordja fölkent fején (a társaság tagjai fö.)állanak), ki oly nagygya tette az országot, milyen,évszázadok óta nem volt. Ferencz JózsefO Felségére és szeretett jó király nónk egészségére üriti poharát. Riadó éljenzés közben csöngtek össze a poharak. Dr. Fábry Sándor dr. Lukács György főispán egészségére üriti poharát szűnni nem akaró, zajos éljenzés közben. Lukács György állott aztán föl újra s azzal kezdte, hogy nem szó, de színigazság az, hogy a vármegye az alkotmány bástyája. Ma azonban a megye nem a nemzetnek elismertetéseért küzd kint és bent, hanem hogy fejlessze a nemzet izomere jót. Büszke vagyok arra, folytatja nagy tetszést keltve, hogy sorsom Bekésvármegyével van összekötve s minthogy tisztelem a munkát,éltetem Bíkésvármegyét, a munka vármegyéét. A pohárköszöntő nagy hatást, lelkes helyeslést és tetszést keltett.