Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-04-22 / 32. szám

menyeink is valósulni fognak, ha néhány holdas parcellákra osztjuk is a latifun­diumokat, mindig több lesz a kereslet, mint a kinálat s több lesz az eszkimó, mint a fóka Egy nagy szocziális prob lóma nyer tehát megoldást az által, ha az emberanyag egyrésze más, hálás, ál­landó foglalkozást és keresetet adó pá lyára lassan-lassan áttereltetik . . . Végig akarom vezetni az eszmét s ha nem is fejtem ki s épitem föl arányo­san, de a legfőbb irányt végig meg aka­rom jelölni. A meghonosított, részben felújítandó háziipari foglalkozásokat nem szabad magukra hagyni. Akár a kereskedelmi és iparkamarák, akár más alkalmas, de praktikus közegeknek figyelemmel kell kisérni a háziipar fejlődését, esetleg egyes megyei vagy kamarai központok által, nevezzük ezeket például árucsarnokok­nak, a fejlődést elősegíteni akár anyag gal, akár mintákkal, akár az elárusitás közvetítésével. Ha minden kamarai köz­pontban létesülne ily árucsarnok, ezek ismét egy országos központban egyesül­hetnének, kicserélhetnék egymás terme­lését — a helyi piacz szükséglete és igénye szerint — s a központ tanácsol, irányt adhatna egyes vidékek termelésé­nek berendezésére. E központ feladatai lehetnének még a következők: 1. a hazai kereskedésekből és pia­czokról szorítsa ki a sok külföldi készít­ményt, melyhez hasonlót már hazánkban is sikeresen készitnek; 2. hogy a hazai fürdőket a nyári idény alatt lehetőleg a hazai háziipar speczialistával lássa el; 3. hogy a kivitelre képes háziipar czikkekkel, mint például a szatyrokkal, kosarakkal stb. stb. lehetőleg keleten s általában a külföldön piaczokat foglaljon; 4. hogy egyes kiváló speczialitásain­kat, melyeknek a világ legnagyobb vá­rosaiban is lehetne kelendőséget biztosí­tani, mint például gyönyörű déli szőnye­geinket, katrinczáinkat, a szebbnél-szebb hímzett kendőket párisi ós más nagyvá­rosi piaczokra vigyék értékesítés ós meg­kedveltetós végett. 5. A dolgozó háziiparosokkal szem­ben is ismerje föl hivatását és pedig megfelelő minták kiosztása, jó anyag kiszolgálása és végre megfelelő instruk cziók adása, ennekmegmunkálására nézve ós a lehető legjobb műszerek ós eszkö zöknek rendelkezésre bocsátása tekinte­tében, előlegek kiszolgálása, végre a ter­melési verseny megfelelő szabályozása. * Ime néhány igénytelen javaslat a kérdés megoldására. Nem jártam az ég­ben, nem folyamodtam sem filozófiához, sem demagógiához. A rendes mederben, nem a távoli jövőt, nem a századok le­gendáját kutattam, hanem a holnap szá­mára készítettem egy recipét, mely a beteget ha nem is gyógyítja meg egé­szen, de legalább is lecsillapítja fájdal­mait és szent hitem szerint józan eszmé­letre is tériti. A főispán fogadtatása. — Saját tudósítónktól. — A kedvezőtlen idő ellenére is rend­kívül díszes módon fogadták Bókósme­gye főispánját. A mezőtúri állomás pe­ronja, a hova öt órakor érkezett meg a gyorsvonat, díszesen volt földíszítve, itt helyezkedett el félkörben a küldöttség és éljenezve fogadta a salonkocsiból leszálló főispánt és nagy kíséretét. A szarvasi já­rás küldöttsége a következő tagokból állott; Krecsmárik János vezetése alatt: Práznóczky Ferencz, Mellis János biró, Dancs Béla főjegyző, Kontúr József, Sa lacz Oszkár, Huszerl Lipót, Szirmay Ar pád, ifj. Dórczy Pál, dr. Déri Henrik, Csiszár János, Wellas Tamás, Kornt Mi hály Szarvasról Dunay Alajos, Pintér Pál, Blasekovits Hugó, dr. Sinkovits Gy., Fábriczy Soma, Hajós Lajos, Bielik Zol­tán, ifj. Sinka Mihály, Tolnay Márton Szt.-Andrásról; Tolnay Ferencz, Papp Lajos, Dezső Antal Öcsödről; Suhajda Antal Fekete Kálmán Kondorosról. Krcsmárik János főszolgabíró mondott szép beszédet és üdvözölvén a főispánt, többek között a követkzőket mondotta : A szoczialistikus mozgalmak sajátságos színben mutálják az idegen előtt a megyét, melynek határszélénél Móltóságod áll, de a kritika bonczkósé­nél ezek egyszerű adminiszlrativ kérdéssé zsugorodnak, melyet igy és ezekkel meg orvosolni lehet, de vezető kézre van szük­ség s ezt Méltóságodban bírjuk. A szép beszédet többszörös éljenzés szakitottameg majd emelt hangon és nagy hatással a főispán szólott: Jelentős a perez, melyet most átél, midőn uj otthonát elfoglalja kedvező előjelnek tekinti a bizalmat, melylyel találkozik. A bizalmat ós szere­tetet komoly munkássággal fogja viszo­nozni. Most csak azt a kijelentést teheti, hogy magyar szivet ós a munka tiszte­letét hozta magával. Beszéde nagy tet­széssel találkozot snemcsak aszarvasiakra, de a vele jövő deputáczió tagjaira nagy hatást tett. Ezután rövidesen bemutatták a küldöttség tagjait. A főispán társaságában érkeztek Lu­kács Béla v. b.t. tanácsos, Lukács Sán­dor, Lukács Ernő és Dezső, Bezerédy Viktor, dr. Némethy Károly, dr. Samassa Adolf. dr. Farkas Zoltán, Szemere Lajos, dr. Wodiáner János, Kolozsváry Miklós, Szontagh Antal, dr. Ghiczy Jenő, Falk Ernő, Madarász Elemér a belügyminisz­teri küldöttség tagjai, továbbá Jankovits, Fejérváry br. főispánok, Pongrácz Vince, Csernovits Diodor, Hegedűs Lóránt, Ba­lázs Antal a pénzügyminisztérium kül­döttségének tagjai; ugyanezen vonattal utazott a bihari deputáczió egyik tagja: Korniss Károly gróf. — Zsilinszky Mi­hály államtitkár Budapesten indulás előtt a vasútnál mentette ki elmaradását, mi­után Karlsbadban levő miniszterét kell helyettesítenie. Szakadó esőben ért be a vonat Gyo­mára, a hol óriási közönség fogadta a főispánt, képviselve a járás minden köz sége. Itt R o h o s k a Mihály főszolgabiró üdvözölte a „munka emberét", az uj fő­ispánt, aki válaszában kijelentette, hogy meleg érdaklődéssel kíséri a járás minden községét s kéri, hogy működjenek vele mindnyájan a haza fölvirágzására. Itt is, a mennyire az idő rövidsége megengedte, a bemutatások következtek. A gyorsvonat száguldva robogott Mező­berény szépen díszített állomása elé, a •hol szintén nagy közönség igen lelkesen fogadta a főispánt, A járás üdvözletét P o p o v i t s bé­kési főszolgabiró adta át, többek között ezeket mondván : Nem a hivatalos, ha­nem a való tehetségek iránt viseltető hó­dolattal fogadjuk Móltóságodat s műkö­désére Isten áldását kérjük. A főispán itt is sokszoros éljenzésre ragadta nagy hallgatóságát, midőn kijelentette, hogy örömmel jött ebbe a szép vármegyébe, uj otthonába; itt is kifejezést adott azon óhajának, hogy együttes erővel munkál kodjanak a vármegye, a községek ós a nemzet felvirágzására. A herényiek ugyancsak kitettek ma­gukért ; a pályaház szépen volt földi szitve, drapériákkal és fenyőgirlandok­kal, fehérbe öltözött leányok voltak, a zenekar Rikóczy-indulóval fogadta, a hölgyek kendőket lengettek. Az illustris vendégeket vivő vonat igy vonult el a berónyi állomás előtt. A csabai állomás perronja zászlók kai volt díszítve. A zajos éljenzósek köz ben .leszálló főispán ós társasága a per ronra vonult, a hol S z t r a k a György főszolgabiró üdvözölte. Beszédét dr. Lu­k á c sGyörgy éltetésével fejezi be. Erre Lukács György rendkívül szívélyes szavakban mondott köszönetet a meleg fogadtatásért, kétszeres súlyt helyez a járási szókhely fogadtatására, melynek emporiuma nemcsak annak, mit belterjes gazdálkodás produkál, de itt találjuk meg azon tiszteletreméltó intéz­ményeket, melyek az anyagi és szellemi fejlődést biztosítják. Csaba virágzása ta nusága mit érhet el a becsületes polgári munka és szorgalom. ígéri, hogy intéz ményei, társadalma megismerésére miha­marabb fog magának időt szakítani. Újra köszöni a fogadtatást és az előlege zett bizalmat. Husz perez múlva, a meddig a csa­bai küldöttség tagjaival szívesen váltott néhány szót s hosszasabban beszélgetett Beliczey István, Beliczey Géza, S z t r a k a Gy. főszolgabíróval és Zsi­linszky Endre drral, a külön kocsit a gyulai vonathoz csatolták ós a főispán zajos éljenek közben foglalta el helyét. Különös diszszel törtónt a gy u 1 a i bevonulás. Negyven tagból álló bandé­rium lobogós ingben, pitykés kék ma­gyar öltönyben Endreffy György ve­zetése a'att kivonult, az állomás szépen volt diszitve, igen sok magánfogat állt rendelkezésre. Nagy közönség éljenezte a főispánt s Dutkay Béla polgármester fogadta a város nevében s boldog otthont kívánt a főispánnak, a ki szívélyes válasz után Geiszt Gyula kocsiján a polgármesterrel kocsira szállott ós a vármegye házára hajtatott. A hol a fogatok elhaladtak, a házak felvoltak lobogózva, az üzletek kirakatai­ban pedig színes transparentek: „Éljen Lukács György főispán." A vármegyeház kis termében a tiszti kar élén dr. Fábry Sándor szívélyes szavakkal mondott „Isten hozott"-at a főispánnak s kiemelte beszédében, hogy a vármegye, annak közönsége érdekében kifejtendő becsületes munkában őt és a tisztikart együtt fogja vele találni. A főispán itt is kijelentette, hogy örömmel jött az ország ezen legjobban közigazgatott vármegyéjébe s a mennyi­ben ő is a munka embere, hiszi, hogy a tisztikar továbbra is lelkiismeretes együtt­működésével a vármegye szellemi ós anyagi fejlődósét sikerülni fog előmozdí­tani. Este 9 órakor Gyula városa a főis­pán és a vendégek tiszteletére a kaszi­nóban társasvacsorát adott. ÚJDONSÁGOK. — Köztisztviselők a biztosító-társaságok szolgálatában. A belügyminiszter szigorú rendeletet küldött valamennyi törvény­hatósághoz, megtiltva, hogy a megyék és városok tisztviselői hivatalos befolyásukat biztosítási ügyekben latba vessék. A leg utóbbi időben ugyanis gyakrabban meg történt, hogy a megyék ós városok tiszt viselői biztosító ügynöki teendőket végez tek, a mit a belügyminiszter a hivatalos állással összeegyeztethetőnek nem tart és épp azért a tisztviselőknek ezt a foglal­kozást megtiltja. A belügyminiszter ren­deletének szigorú betartásáért a törvény­hatóságok vezetőit teszi felelőssé. — Újságírói kötelességünkből kifolyólag üd vözöljük ezen rendelkezést, mert éppen azon tapasztalatra jutottunk, hogy a köz­ségi és városi tisztviselőket az ügynök­séggel járó teendők igen sok esetben el vonják kötelességök teljesítésétől, mindég a közönség rovására, de tapasztaltuk azt is, hogy igen gyakran az egész községi cselédaparatus lesz mozgósítva biztositá­sok részére és a biztosító ügyfelek fel­rendelésére. — Felügyelő beiktatás. Az orosházi evang. egyház újonnan megválasztott fel­ügyelőjét, Bulla Sándort, mérnököt, vasárnap iktatták be hivatalába; a beig­tatás szokásos fónynyel törtónt. Bulla Sándor nagy közönség előtt tette le az inspektori fogadalmat. — Eljegyzések. A húsvéti ünnepek alatt Békesmegye két szép leánya tar totta kózfogóját szép családi ünnepélyek közben. Ladics Györgynek, a megyei közélet egyik jeles tagjának bájos le ányát Irént eljegyezte, E b n e r Lajos honvédhuszár főhadnagy, ki előbb Gyu Ián, most pedig Debreczenben állomá­sozik. — U r b á n Adolf, volt gyulai tör­vényszéki biró, a nagyváradi tábla ki­váló birájának leányát, Ellát, szintén a húsvéti ünnepek alatt jegyezte el Rí t­v á k Géza, nagyváradi fiatal ügyvéd. — Dohánykisérleti állomás Csabán. A dohánykisérleti állomás létesítése tár­gyában folyó hó 13-án, a m kir. földmi­velésügyi minisztériumban egy szakórte­Kezlet tartatott, amelyben — a miniszter és államtitkár másfelől való elfoglatsága folytán — T o r m a y Béla miniszteri ta­nácsos elnökölt. A tárgy felett megindult szakszerű vita során, az előadó ismer tette Cserháti Sándor tanár javasla­tát, amely nagyszabású, egészen önálló kísérleti állomás ós minta telep szerve zósót czélozta, 220 holdnyi birtok terület beszerzésével s ezen állomás létesítése — költségvetési előirányzat szerint — 191.736 frtba kerülne, évi bevételül pedig 1100 frt volt kilátásba helyezve. De ugy a földmivelési minisztérium, valamint a dohány jöv. közp. igazg. képviselői kije­lentették, hogy — bármennyire kívána­tos lenne is egy ily nagyszabású, önálló dohánykisérleti állomás felállítása, azon­ban az ország pénzügyi helyzete ; miatt, ily nagy összeget igénylő intézmény szervezéséről — legaláb ez idő szerint még — szó sem lehet s igy kisebb ará nyu, más alapokra fektetett terv kivite­lére kell szorítkoznunk. Ezen szempontból indul ki Szüts Mihály gazd. tanint. igaz­gatónak azon javaslata, hogy a dohány kísérleti állomás Debreczenben, illetve az ottani gazdasági tanintézet telepén: P a 11 a g o n állíttassák fel, a gazdasági tanintézet igazgatóságával kapcsolatosan, — ennek létesítése — a szükséges épü letek felállítására — 30.000 frt befekte tést ós évenként mintegy 12.000 frt költ­séget igényelne. Ezenkívül Csabán is állíttatnék fel még egy második állomás, illetve fióktelep, a bókósmegyei gazda­sági egyesület kezelése alatt. Végül az egyes gazdák és termelők szintén végezni fognak saját területükön kísérletezéseket az állomás vezetőjének felügyelete ós út­mutatásai mellett, a kísérletileg termelt dohányanyag fermentálását pedig min­denütt az illető beváltó hivatal fogja eszközölni. Voltak pro és kontrafelszólalalások mindkét javaslatra nézve, a többség azonban — a pénzügyi tekintetek miatt — elfogadta a Szüts Mihály tervezetét s határozáti­lag kimondatott, hogy az ankett, a do­hánykisérleti állomásnak az emiitett mó­dozatok mellett Debreczen-Pallagon való felállítását, B. Csabán pedig egy fióktelep lótesitésót fogjaa földmivelési miniszternek javaslatba hozni. A „Dohány Ljság", D a r ó c z y Vilmos kiváló szak­lapja melegen érvel Csaba mellett, ki mutatván, hogy az állomás pompásjhelyre van tervezve, egy nagy dohánytermelő vidék centrumára. — Nehogy mindazok, akik Csaba fejlődésót nem jó szemmel nézik, azt mondhassák, hogy „lám már megint Csaba orozza el mások elől ezt is," — tartozunk az igazsághoz képest megjegyezni, hogy Csaba egy lépést se tett az állomásértés ezt is, — mint annyi egyebet — csak azért létesitik Csabán, mert ez a legalkalmasabb hely reá. — Az Egri-utcza kikövezése. Csaba kép­viselőtestülete legutóbb tartott ülésében elhatározta, hogy a jelenleg járhatlan belvárosi Egri-utczát kikövezteti. A költ­ségvetés szerint ez 3700 forintba kerülne, azonban Léwy Samu gabnakereskedő 500 frtot, Weisz Bernát szállító pedig kötelezőleg elvállalta, hogy a • ölenkínt 2 frt 50 krba kerülő föld, homok, tégla szállítását 1 frt 25 krért teljesiti s igy a város a költségeit összeg felét meg­takarítja. — A postás bálról. Egyhamar nem volt még Csabán olyan monstre-vigalom, mint a húsvét hélfőjén lezajlott csabai postások bálja. Ugrón Gábor, a ki sze­reti a nagy tömegű népgyüléseket, min­denkor háromszor leemelhetné a kalap­ját ilyen fényes közönség előtt, ha még tekintetbe is vesszük és kell is, hogy te­kintetbe vegyük a szép leányokat, AZ egész csabai társaság, ennek minden osz­tálya találkozót adott; a vigadó nagy és díszes terme ugy zsongott, mint a méh kaptár. Hogy milyen nagyarányú mu­latság volt, annak tanúsága az, hogy az első négyest 120 pár tánczolta. A derék postások mintha teljes életükben egyebet sem csináltak volna míntbálakat awan­zsiroztak volna, rendkívüli módon össze­tudták hozni azt a szép társaságot s iga­zán kedélyes vigalmat. Az iparos dalos­kör hölgytagjai pedig újra rászolgáltak az egylet hálájára, midőn sok ellenállhat­lansággal ós kedvességgel a világpostát rendezték, az ötletes vendégek pedig olyan juxokat eresztettek meg a levelezőlapo­kon, hogy összelehetneszedni egy kisköz­lemónynek valót az olvasók mulattatására. Persze, hogy névsort erről a pazar viga­lomról nem hozhatunk, oly sokan voltak, hogy a tudósító egy valamennyire is hü névsort össze nem írhatott. De elismerés­sel adózunk a derék postásoknak, azok főnökének, Balogh Józsefnek, kik a csabai társadalmat e kedélyes vigalmon összehozták és a gymnasiumi alapot mint­egy 120 frttal gyarapították. — A színészek fölvételi vizsgáján F e­1 e d i Boriska, aki legutóbb L e s zk a y András aradi színtársulatánál volt szer­ződve, sikerrel tette le a színészi vizs­gát. — Feledi Fischer Rózsi nővérét pedig egy évi gyakorlatra utasították. ^ — Halálozás. R a d i t z Jakab, ke­reskedő, Csaba egyik szerény polgára hunyt el április hó 20 án reggel 9 óra­kor, élte 64-ik, boldog házasságának 26-ik évében, gyászolva nagyszámú rokonai ós ismerősei által. A boldogult földi marad­ványait tegnap délután négy órakor he­lyezték örök nyugalomra, nagy közönség részvéte mellett. Nyugodjék békével. — Esküvő. Ifj. Krisztik Károly, derecskei törekvő iparos folyó hó 27-én tartja esküvőjét Recsken (Hevesm.) Zu­b e k Mariskával. A fiatal párt a vőle­gény bátyja, Krisztik János b.-csabai h. lelkész fogja eskettetni. — Jóváhagyások. A belügyminiszter jóváhagyta a békósbánáti első ol­vasókör, az orosházi kath. kör és a naezőberónyi nemzeti kör alapsza­bályait. — A mulatság vége. Békésről jelen­tik, hogy ott K ó s a András, egy rangos húsvéti mulatságot azzal fejezett be, hogy hajnalban hazamenet egyik udvarán levő eperfára felakasztotta magát. Valószínű­leg családi viszály bírta e sötét elhatá­rozásra. — Verekedés a lóvasúti sikátor előtt. Véres verekedés színhelye volt nagy pén­teken éjjel Gyulán a Billicz-féle ház­telken levő lóvasúti sikátor. Előzménye az, hogy a kápolnatóri Kopasz féle korcs­mában az egyik szobában négy huszár, a másikban Fogarasi Péter 26 éves pór­ifju idogáltak. Egyidőben jöttek ki a korcsmából, három huszár elől ment, mig a negyedik: Kakas Károly közlegény Fogarasival tartott egész a lóvasúti siká­torig, a hol valami hitványság fölött összekülönbözhettek, Fogarasi vesztére, mert Kakas kardot rántva, olyat vágott előbbinek fejére, hogy az összeroskadt és valóságos vértócsa képződött körötte. A rendőrök üldözőbe vették a megfutott huszárokat, akiknek kilétéről a kapitányi hivatal csak másnap szerzett tudomást a huszárparacsnokság utján, mely a maga részéről szigorú vizsgálatot tart az ügy­ben. Fogarasit dr. Bárdos Arthur városi orvos gyógykezeli s sérülését életveszé­lyesnek nyilvánítja. — A szaladás halottja. Szilágyi Ferencz csorvási, Wenckheim Antalnó gazdaság alkalmazottja, hirtelen meghalt. Szombaton az uradalom cselédei vetéssel voltak elfoglalva s az egyik vetőgépbe fogott lovak valamitől megijedtek s fu­tásnak eredtek s a gépet összetörték. Szilágyi Ferencz látva a lovak rohaná­sát, megakarta azokat fogni s hosszasab­ban futott azok után s ez okozta halálát,

Next

/
Thumbnails
Contents