Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-04-22 / 32. szám

menyeink is valósulni fognak, ha néhány holdas parcellákra osztjuk is a latifundiumokat, mindig több lesz a kereslet, mint a kinálat s több lesz az eszkimó, mint a fóka Egy nagy szocziális prob lóma nyer tehát megoldást az által, ha az emberanyag egyrésze más, hálás, állandó foglalkozást és keresetet adó pá lyára lassan-lassan áttereltetik . . . Végig akarom vezetni az eszmét s ha nem is fejtem ki s épitem föl arányosan, de a legfőbb irányt végig meg akarom jelölni. A meghonosított, részben felújítandó háziipari foglalkozásokat nem szabad magukra hagyni. Akár a kereskedelmi és iparkamarák, akár más alkalmas, de praktikus közegeknek figyelemmel kell kisérni a háziipar fejlődését, esetleg egyes megyei vagy kamarai központok által, nevezzük ezeket például árucsarnokoknak, a fejlődést elősegíteni akár anyag gal, akár mintákkal, akár az elárusitás közvetítésével. Ha minden kamarai központban létesülne ily árucsarnok, ezek ismét egy országos központban egyesülhetnének, kicserélhetnék egymás termelését — a helyi piacz szükséglete és igénye szerint — s a központ tanácsol, irányt adhatna egyes vidékek termelésének berendezésére. E központ feladatai lehetnének még a következők: 1. a hazai kereskedésekből és piaczokról szorítsa ki a sok külföldi készítményt, melyhez hasonlót már hazánkban is sikeresen készitnek; 2. hogy a hazai fürdőket a nyári idény alatt lehetőleg a hazai háziipar speczialistával lássa el; 3. hogy a kivitelre képes háziipar czikkekkel, mint például a szatyrokkal, kosarakkal stb. stb. lehetőleg keleten s általában a külföldön piaczokat foglaljon; 4. hogy egyes kiváló speczialitásainkat, melyeknek a világ legnagyobb városaiban is lehetne kelendőséget biztosítani, mint például gyönyörű déli szőnyegeinket, katrinczáinkat, a szebbnél-szebb hímzett kendőket párisi ós más nagyvárosi piaczokra vigyék értékesítés ós megkedveltetós végett. 5. A dolgozó háziiparosokkal szemben is ismerje föl hivatását és pedig megfelelő minták kiosztása, jó anyag kiszolgálása és végre megfelelő instruk cziók adása, ennekmegmunkálására nézve ós a lehető legjobb műszerek ós eszkö zöknek rendelkezésre bocsátása tekintetében, előlegek kiszolgálása, végre a termelési verseny megfelelő szabályozása. * Ime néhány igénytelen javaslat a kérdés megoldására. Nem jártam az égben, nem folyamodtam sem filozófiához, sem demagógiához. A rendes mederben, nem a távoli jövőt, nem a századok legendáját kutattam, hanem a holnap számára készítettem egy recipét, mely a beteget ha nem is gyógyítja meg egészen, de legalább is lecsillapítja fájdalmait és szent hitem szerint józan eszméletre is tériti. A főispán fogadtatása. — Saját tudósítónktól. — A kedvezőtlen idő ellenére is rendkívül díszes módon fogadták Bókósmegye főispánját. A mezőtúri állomás peronja, a hova öt órakor érkezett meg a gyorsvonat, díszesen volt földíszítve, itt helyezkedett el félkörben a küldöttség és éljenezve fogadta a salonkocsiból leszálló főispánt és nagy kíséretét. A szarvasi járás küldöttsége a következő tagokból állott; Krecsmárik János vezetése alatt: Práznóczky Ferencz, Mellis János biró, Dancs Béla főjegyző, Kontúr József, Sa lacz Oszkár, Huszerl Lipót, Szirmay Ar pád, ifj. Dórczy Pál, dr. Déri Henrik, Csiszár János, Wellas Tamás, Kornt Mi hály Szarvasról Dunay Alajos, Pintér Pál, Blasekovits Hugó, dr. Sinkovits Gy., Fábriczy Soma, Hajós Lajos, Bielik Zoltán, ifj. Sinka Mihály, Tolnay Márton Szt.-Andrásról; Tolnay Ferencz, Papp Lajos, Dezső Antal Öcsödről; Suhajda Antal Fekete Kálmán Kondorosról. Krcsmárik János főszolgabíró mondott szép beszédet és üdvözölvén a főispánt, többek között a követkzőket mondotta : A szoczialistikus mozgalmak sajátságos színben mutálják az idegen előtt a megyét, melynek határszélénél Móltóságod áll, de a kritika bonczkósénél ezek egyszerű adminiszlrativ kérdéssé zsugorodnak, melyet igy és ezekkel meg orvosolni lehet, de vezető kézre van szükség s ezt Méltóságodban bírjuk. A szép beszédet többszörös éljenzés szakitottameg majd emelt hangon és nagy hatással a főispán szólott: Jelentős a perez, melyet most átél, midőn uj otthonát elfoglalja kedvező előjelnek tekinti a bizalmat, melylyel találkozik. A bizalmat ós szeretetet komoly munkássággal fogja viszonozni. Most csak azt a kijelentést teheti, hogy magyar szivet ós a munka tiszteletét hozta magával. Beszéde nagy tetszéssel találkozot snemcsak aszarvasiakra, de a vele jövő deputáczió tagjaira nagy hatást tett. Ezután rövidesen bemutatták a küldöttség tagjait. A főispán társaságában érkeztek Lukács Béla v. b.t. tanácsos, Lukács Sándor, Lukács Ernő és Dezső, Bezerédy Viktor, dr. Némethy Károly, dr. Samassa Adolf. dr. Farkas Zoltán, Szemere Lajos, dr. Wodiáner János, Kolozsváry Miklós, Szontagh Antal, dr. Ghiczy Jenő, Falk Ernő, Madarász Elemér a belügyminiszteri küldöttség tagjai, továbbá Jankovits, Fejérváry br. főispánok, Pongrácz Vince, Csernovits Diodor, Hegedűs Lóránt, Balázs Antal a pénzügyminisztérium küldöttségének tagjai; ugyanezen vonattal utazott a bihari deputáczió egyik tagja: Korniss Károly gróf. — Zsilinszky Mihály államtitkár Budapesten indulás előtt a vasútnál mentette ki elmaradását, miután Karlsbadban levő miniszterét kell helyettesítenie. Szakadó esőben ért be a vonat Gyomára, a hol óriási közönség fogadta a főispánt, képviselve a járás minden köz sége. Itt R o h o s k a Mihály főszolgabiró üdvözölte a „munka emberét", az uj főispánt, aki válaszában kijelentette, hogy meleg érdaklődéssel kíséri a járás minden községét s kéri, hogy működjenek vele mindnyájan a haza fölvirágzására. Itt is, a mennyire az idő rövidsége megengedte, a bemutatások következtek. A gyorsvonat száguldva robogott Mezőberény szépen díszített állomása elé, a •hol szintén nagy közönség igen lelkesen fogadta a főispánt, A járás üdvözletét P o p o v i t s békési főszolgabiró adta át, többek között ezeket mondván : Nem a hivatalos, hanem a való tehetségek iránt viseltető hódolattal fogadjuk Móltóságodat s működésére Isten áldását kérjük. A főispán itt is sokszoros éljenzésre ragadta nagy hallgatóságát, midőn kijelentette, hogy örömmel jött ebbe a szép vármegyébe, uj otthonába; itt is kifejezést adott azon óhajának, hogy együttes erővel munkál kodjanak a vármegye, a községek ós a nemzet felvirágzására. A herényiek ugyancsak kitettek magukért ; a pályaház szépen volt földi szitve, drapériákkal és fenyőgirlandokkal, fehérbe öltözött leányok voltak, a zenekar Rikóczy-indulóval fogadta, a hölgyek kendőket lengettek. Az illustris vendégeket vivő vonat igy vonult el a berónyi állomás előtt. A csabai állomás perronja zászlók kai volt díszítve. A zajos éljenzósek köz ben .leszálló főispán ós társasága a per ronra vonult, a hol S z t r a k a György főszolgabiró üdvözölte. Beszédét dr. Luk á c sGyörgy éltetésével fejezi be. Erre Lukács György rendkívül szívélyes szavakban mondott köszönetet a meleg fogadtatásért, kétszeres súlyt helyez a járási szókhely fogadtatására, melynek emporiuma nemcsak annak, mit belterjes gazdálkodás produkál, de itt találjuk meg azon tiszteletreméltó intézményeket, melyek az anyagi és szellemi fejlődést biztosítják. Csaba virágzása ta nusága mit érhet el a becsületes polgári munka és szorgalom. ígéri, hogy intéz ményei, társadalma megismerésére mihamarabb fog magának időt szakítani. Újra köszöni a fogadtatást és az előlege zett bizalmat. Husz perez múlva, a meddig a csabai küldöttség tagjaival szívesen váltott néhány szót s hosszasabban beszélgetett Beliczey István, Beliczey Géza, S z t r a k a Gy. főszolgabíróval és Zsilinszky Endre drral, a külön kocsit a gyulai vonathoz csatolták ós a főispán zajos éljenek közben foglalta el helyét. Különös diszszel törtónt a gy u 1 a i bevonulás. Negyven tagból álló bandérium lobogós ingben, pitykés kék magyar öltönyben Endreffy György vezetése a'att kivonult, az állomás szépen volt diszitve, igen sok magánfogat állt rendelkezésre. Nagy közönség éljenezte a főispánt s Dutkay Béla polgármester fogadta a város nevében s boldog otthont kívánt a főispánnak, a ki szívélyes válasz után Geiszt Gyula kocsiján a polgármesterrel kocsira szállott ós a vármegye házára hajtatott. A hol a fogatok elhaladtak, a házak felvoltak lobogózva, az üzletek kirakataiban pedig színes transparentek: „Éljen Lukács György főispán." A vármegyeház kis termében a tiszti kar élén dr. Fábry Sándor szívélyes szavakkal mondott „Isten hozott"-at a főispánnak s kiemelte beszédében, hogy a vármegye, annak közönsége érdekében kifejtendő becsületes munkában őt és a tisztikart együtt fogja vele találni. A főispán itt is kijelentette, hogy örömmel jött az ország ezen legjobban közigazgatott vármegyéjébe s a mennyiben ő is a munka embere, hiszi, hogy a tisztikar továbbra is lelkiismeretes együttműködésével a vármegye szellemi ós anyagi fejlődósét sikerülni fog előmozdítani. Este 9 órakor Gyula városa a főispán és a vendégek tiszteletére a kaszinóban társasvacsorát adott. ÚJDONSÁGOK. — Köztisztviselők a biztosító-társaságok szolgálatában. A belügyminiszter szigorú rendeletet küldött valamennyi törvényhatósághoz, megtiltva, hogy a megyék és városok tisztviselői hivatalos befolyásukat biztosítási ügyekben latba vessék. A leg utóbbi időben ugyanis gyakrabban meg történt, hogy a megyék ós városok tiszt viselői biztosító ügynöki teendőket végez tek, a mit a belügyminiszter a hivatalos állással összeegyeztethetőnek nem tart és épp azért a tisztviselőknek ezt a foglalkozást megtiltja. A belügyminiszter rendeletének szigorú betartásáért a törvényhatóságok vezetőit teszi felelőssé. — Újságírói kötelességünkből kifolyólag üd vözöljük ezen rendelkezést, mert éppen azon tapasztalatra jutottunk, hogy a községi és városi tisztviselőket az ügynökséggel járó teendők igen sok esetben el vonják kötelességök teljesítésétől, mindég a közönség rovására, de tapasztaltuk azt is, hogy igen gyakran az egész községi cselédaparatus lesz mozgósítva biztositások részére és a biztosító ügyfelek felrendelésére. — Felügyelő beiktatás. Az orosházi evang. egyház újonnan megválasztott felügyelőjét, Bulla Sándort, mérnököt, vasárnap iktatták be hivatalába; a beigtatás szokásos fónynyel törtónt. Bulla Sándor nagy közönség előtt tette le az inspektori fogadalmat. — Eljegyzések. A húsvéti ünnepek alatt Békesmegye két szép leánya tar totta kózfogóját szép családi ünnepélyek közben. Ladics Györgynek, a megyei közélet egyik jeles tagjának bájos le ányát Irént eljegyezte, E b n e r Lajos honvédhuszár főhadnagy, ki előbb Gyu Ián, most pedig Debreczenben állomásozik. — U r b á n Adolf, volt gyulai törvényszéki biró, a nagyváradi tábla kiváló birájának leányát, Ellát, szintén a húsvéti ünnepek alatt jegyezte el Rí tv á k Géza, nagyváradi fiatal ügyvéd. — Dohánykisérleti állomás Csabán. A dohánykisérleti állomás létesítése tárgyában folyó hó 13-án, a m kir. földmivelésügyi minisztériumban egy szakórteKezlet tartatott, amelyben — a miniszter és államtitkár másfelől való elfoglatsága folytán — T o r m a y Béla miniszteri tanácsos elnökölt. A tárgy felett megindult szakszerű vita során, az előadó ismer tette Cserháti Sándor tanár javaslatát, amely nagyszabású, egészen önálló kísérleti állomás ós minta telep szerve zósót czélozta, 220 holdnyi birtok terület beszerzésével s ezen állomás létesítése — költségvetési előirányzat szerint — 191.736 frtba kerülne, évi bevételül pedig 1100 frt volt kilátásba helyezve. De ugy a földmivelési minisztérium, valamint a dohány jöv. közp. igazg. képviselői kijelentették, hogy — bármennyire kívánatos lenne is egy ily nagyszabású, önálló dohánykisérleti állomás felállítása, azonban az ország pénzügyi helyzete ; miatt, ily nagy összeget igénylő intézmény szervezéséről — legaláb ez idő szerint még — szó sem lehet s igy kisebb ará nyu, más alapokra fektetett terv kivitelére kell szorítkoznunk. Ezen szempontból indul ki Szüts Mihály gazd. tanint. igazgatónak azon javaslata, hogy a dohány kísérleti állomás Debreczenben, illetve az ottani gazdasági tanintézet telepén: P a 11 a g o n állíttassák fel, a gazdasági tanintézet igazgatóságával kapcsolatosan, — ennek létesítése — a szükséges épü letek felállítására — 30.000 frt befekte tést ós évenként mintegy 12.000 frt költséget igényelne. Ezenkívül Csabán is állíttatnék fel még egy második állomás, illetve fióktelep, a bókósmegyei gazdasági egyesület kezelése alatt. Végül az egyes gazdák és termelők szintén végezni fognak saját területükön kísérletezéseket az állomás vezetőjének felügyelete ós útmutatásai mellett, a kísérletileg termelt dohányanyag fermentálását pedig mindenütt az illető beváltó hivatal fogja eszközölni. Voltak pro és kontrafelszólalalások mindkét javaslatra nézve, a többség azonban — a pénzügyi tekintetek miatt — elfogadta a Szüts Mihály tervezetét s határozátilag kimondatott, hogy az ankett, a dohánykisérleti állomásnak az emiitett módozatok mellett Debreczen-Pallagon való felállítását, B. Csabán pedig egy fióktelep lótesitésót fogjaa földmivelési miniszternek javaslatba hozni. A „Dohány Ljság", D a r ó c z y Vilmos kiváló szaklapja melegen érvel Csaba mellett, ki mutatván, hogy az állomás pompásjhelyre van tervezve, egy nagy dohánytermelő vidék centrumára. — Nehogy mindazok, akik Csaba fejlődésót nem jó szemmel nézik, azt mondhassák, hogy „lám már megint Csaba orozza el mások elől ezt is," — tartozunk az igazsághoz képest megjegyezni, hogy Csaba egy lépést se tett az állomásértés ezt is, — mint annyi egyebet — csak azért létesitik Csabán, mert ez a legalkalmasabb hely reá. — Az Egri-utcza kikövezése. Csaba képviselőtestülete legutóbb tartott ülésében elhatározta, hogy a jelenleg járhatlan belvárosi Egri-utczát kikövezteti. A költségvetés szerint ez 3700 forintba kerülne, azonban Léwy Samu gabnakereskedő 500 frtot, Weisz Bernát szállító pedig kötelezőleg elvállalta, hogy a • ölenkínt 2 frt 50 krba kerülő föld, homok, tégla szállítását 1 frt 25 krért teljesiti s igy a város a költségeit összeg felét megtakarítja. — A postás bálról. Egyhamar nem volt még Csabán olyan monstre-vigalom, mint a húsvét hélfőjén lezajlott csabai postások bálja. Ugrón Gábor, a ki szereti a nagy tömegű népgyüléseket, mindenkor háromszor leemelhetné a kalapját ilyen fényes közönség előtt, ha még tekintetbe is vesszük és kell is, hogy tekintetbe vegyük a szép leányokat, AZ egész csabai társaság, ennek minden osztálya találkozót adott; a vigadó nagy és díszes terme ugy zsongott, mint a méh kaptár. Hogy milyen nagyarányú mulatság volt, annak tanúsága az, hogy az első négyest 120 pár tánczolta. A derék postások mintha teljes életükben egyebet sem csináltak volna míntbálakat awanzsiroztak volna, rendkívüli módon összetudták hozni azt a szép társaságot s igazán kedélyes vigalmat. Az iparos daloskör hölgytagjai pedig újra rászolgáltak az egylet hálájára, midőn sok ellenállhatlansággal ós kedvességgel a világpostát rendezték, az ötletes vendégek pedig olyan juxokat eresztettek meg a levelezőlapokon, hogy összelehetneszedni egy kisközlemónynek valót az olvasók mulattatására. Persze, hogy névsort erről a pazar vigalomról nem hozhatunk, oly sokan voltak, hogy a tudósító egy valamennyire is hü névsort össze nem írhatott. De elismeréssel adózunk a derék postásoknak, azok főnökének, Balogh Józsefnek, kik a csabai társadalmat e kedélyes vigalmon összehozták és a gymnasiumi alapot mintegy 120 frttal gyarapították. — A színészek fölvételi vizsgáján F e1 e d i Boriska, aki legutóbb L e s zk a y András aradi színtársulatánál volt szerződve, sikerrel tette le a színészi vizsgát. — Feledi Fischer Rózsi nővérét pedig egy évi gyakorlatra utasították. ^ — Halálozás. R a d i t z Jakab, kereskedő, Csaba egyik szerény polgára hunyt el április hó 20 án reggel 9 órakor, élte 64-ik, boldog házasságának 26-ik évében, gyászolva nagyszámú rokonai ós ismerősei által. A boldogult földi maradványait tegnap délután négy órakor helyezték örök nyugalomra, nagy közönség részvéte mellett. Nyugodjék békével. — Esküvő. Ifj. Krisztik Károly, derecskei törekvő iparos folyó hó 27-én tartja esküvőjét Recsken (Hevesm.) Zub e k Mariskával. A fiatal párt a vőlegény bátyja, Krisztik János b.-csabai h. lelkész fogja eskettetni. — Jóváhagyások. A belügyminiszter jóváhagyta a békósbánáti első olvasókör, az orosházi kath. kör és a naezőberónyi nemzeti kör alapszabályait. — A mulatság vége. Békésről jelentik, hogy ott K ó s a András, egy rangos húsvéti mulatságot azzal fejezett be, hogy hajnalban hazamenet egyik udvarán levő eperfára felakasztotta magát. Valószínűleg családi viszály bírta e sötét elhatározásra. — Verekedés a lóvasúti sikátor előtt. Véres verekedés színhelye volt nagy pénteken éjjel Gyulán a Billicz-féle háztelken levő lóvasúti sikátor. Előzménye az, hogy a kápolnatóri Kopasz féle korcsmában az egyik szobában négy huszár, a másikban Fogarasi Péter 26 éves pórifju idogáltak. Egyidőben jöttek ki a korcsmából, három huszár elől ment, mig a negyedik: Kakas Károly közlegény Fogarasival tartott egész a lóvasúti sikátorig, a hol valami hitványság fölött összekülönbözhettek, Fogarasi vesztére, mert Kakas kardot rántva, olyat vágott előbbinek fejére, hogy az összeroskadt és valóságos vértócsa képződött körötte. A rendőrök üldözőbe vették a megfutott huszárokat, akiknek kilétéről a kapitányi hivatal csak másnap szerzett tudomást a huszárparacsnokság utján, mely a maga részéről szigorú vizsgálatot tart az ügyben. Fogarasit dr. Bárdos Arthur városi orvos gyógykezeli s sérülését életveszélyesnek nyilvánítja. — A szaladás halottja. Szilágyi Ferencz csorvási, Wenckheim Antalnó gazdaság alkalmazottja, hirtelen meghalt. Szombaton az uradalom cselédei vetéssel voltak elfoglalva s az egyik vetőgépbe fogott lovak valamitől megijedtek s futásnak eredtek s a gépet összetörték. Szilágyi Ferencz látva a lovak rohanását, megakarta azokat fogni s hosszasabban futott azok után s ez okozta halálát,