Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-04-22 / 32. szám

XXIV. é B.-Csaba, 1897. Csütörtök, április hó 22-én. 32. szám. mto BEIESMEGYEI EOZLONT POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház) hova a lap szellemi részét illető közlemények, küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DlJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 60 kr. Egyes szam ara 8 Kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevü fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Appcnyi-utcza 891/„ sz. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Beiktatás. Azokhoz az üdvözletekhez, melyek tegnap a vármegye határán és azon helyeken, hol a vonat vesztegelt, főispánunknak elmondattak : a legőszintébb szívvel járul a vármegyei sajtó ezen orgánuma is. Békésmegyének a mai helyzetben nemcsak a munkabíró, erélyes, de a kormánynál befolyásos főispánra is van szüksége. Habár semmi kedvünk társadalmi viszonyainkban a desoluczió tüneteit meglátni, kétségkívül el kell ismernünk, hogy egy társadalmi kórtünet sürgős orvoslásának ideje elérkezett ; hogy továbbra sem a kalézoló kuruzsolásra, a tépelődő elmélyedésre, a szavak és hetük árjának orvosszereire van szükség, hanem tettekre. Mert közviszonyainkra is igen találnak a Sz i lág y i Dezső szinte triviális, de nagyon jellemző szavai, hogy a legékesebb beszéd nem nyom auuyit, mint egy bolha. Ha beszéddel, betűkkel általán meglehetne orvosolni egy társadalmi kérdést, mely akuttá — hamarabb fakad ki, mintsem gondoljuk, — akkor ez a kérdés már meg lenne orvosolva. Fájdalom, azonban ékes szavak helyett tettekre van szükség, nemcsak a hatóság czéltudatos munkájára, melyből egynek sem szabad kivonni magát, vagy ellenére tenni, hanem általán az emberszerető, józan társadalmi rétegekben mindenki vállvetett igyekezetére van szükség. A társadalmi háborgás hullámain való e hajónak kormányrudja elé erélyes kéz, okos szem, nagy tájékozó képesség kell, mindenekfölött pedig lankadatlan buz galom a munkában. Ez a kormányos, azt mondják, megérkezett. A h;r, mely vendégünket, és a ma elhangzó esküje után vezérünket megelőzi, mindezen tulajdonságokról szinte szokatlan és kellemes reményeket varázsol elénk. Fiatalság, akarat, tudás és az aktrat érvényesítésének szerencséje, mint bii szövetségesek jönnek főispánunkkal, itt pedig talál egy kötelességtudó tisztikart, mely a munkában edzett, hűséges és minden ponton majdnem a legteljesebb kritikát is kiállja. Csak az ég kegyelmének áldása szükséges hozzá, hogy a megye legfőbb fejlődését biztosítva lássuk. A vármegyék, mint ősi institúciók lassan haldoklanak. Miképpen fogja az uj szervezet kouserválni a közmunkásságot, melyet, ha nem is mindég kifogástalanul a polgári önkénytes munkálkodás végzett, jóformán attól függ, hogy az átmeneti időben milyen vezér.et tudja megóvni a közérdeklődést és azt lefoglalni az uj szervezetnek. A közigazgatás általános javítása érdekében reméljük, hogy a megyék uj alapokon való restaurálásának ideje nálunk Lukács György dr. főispánsága alatt történik meg. Ha Békésnek speciális baja nem is lenne, már maga e fordulatos időnek kilátásban levő közellétele is fontossá teszi a mai napot, midőn ősi fénynyel esküt teszen az uj főispán, hogy hü lesz az ország törvényeihez, az ország, a megye jóléteért fog munkálkodni. Méltán kíváncsi mindenki, hogy miként fog hangzani annak a férfiúnak programmbeszéde, kinek hallomás szerint első és megbecsült nemes levele : a munka. Hisszük, hogy programmbeszédében ki fog domborodni az a szándék, hogy a vármegye egyetemes fejlődését kivánja biztosítani s egyes városok, községekben nem választ ki kedvenczcket. Bízzunk abban, hogy a főispáni programmból ki fog tűnni a vágy, miként a községek életét, kívánságait, céljait, helyzetét, panaszait személyes tapasztalatok utján kiváüja megismerni és e végből, mihelyt a beigtatás és elrendezkedés fáradalmain tul lesz, megfogja látogatni a községeket. A megye közvéleménye hihetőleg meg fog nyugodni abbau a tekintetben is, hogy a híresztelt társadalmi baj ellen okos, előrelátó, mindazonáltal beváló intézkedések tétetnek s most már nem a helyi hatóságok gondozása, tárgyai — a mi eddig minden vonalon és miudenki elismerésével megtörtént, — hanem az álladalom is megteszi, a mi kötelessége. Főispánunk tapasztalni fogja, hogy Békésmegye hálás tud lenni az iránt, ki érdekeit meleg szeretettel gondozza. A megye haladásának munkájában a tisztikar odaadó munkássága mellett fogja találni a törvényhatósági bizottságét is. Itt turbulens elemek sohasem okoznak kellemetlenséget és a demagógia liandabandázása sohasem ütötte föl fejét. A protestáns vármegye puritán erkölcse diszlett mindenha közgyülekezeteiuk zöld asztalánál. A férfias szónak, tettnek becsülete volt; a stréberség csak szórványosan és szerénykedve húzódott odább. Itt öröm a munka emberének kiizdeui, fáradni. Kívánjuk, hogy főispánunk érezze magát jól, itthon megyéjében, Békésmegyében, mely ma kitüntetve fogadja és a legjobb reményekkel tekint működése elé. Y. L. A háború. — A Balkán félsziget e seményei. — Husvétvasárnapja meghozta a hivatalos görög-török háborút. Törökország nem tűrhetvén tovább Görögország kihívásait, megüzente a hadat a görög népnek, melyről ki fog most sülni, vájjon hadban is oly hős-e, mint a cselszövésben. A koczka el van vetve s meggyőződésünk, hogy Görögország henczegését keservesen meg fogja bánni. A porta, mielőtt megüzente a háborút, bizonyosan számot vetett az egész helyzettel, ugy a katonaival, mint a diplomáciaival s annak minden esetleges következményeivel. Ezt mutatja a külföldi képviselőihez intézett jegyzéke s az a törekvése is, hogy kétségbevonhatlanul igazolja, hogy Görögország kényszeritelte a hadüzenetre s igy a háború felelőségének egész súlya a török részről jött hadüzenet dacára is — Görögországra nehezedik. Megüzentetvén a háború, Edhem basa a szultán parancsából előnyo ult e hó 18-án vasárnap. A határon tüzes harcok folynak. Tudni vélik, hogy Németország a görögök ismételt betörését Macedóniába | egyenes kihívásnak és háborúra való oknak minősítette, úgyszintén Anglia is a háború megüzenésót javasolta a portánál. A háború megüzenésót a minisztertanács szombaton éjjel tartott miniszteri tanácsi ülésében határozta el. „Békésmegy ei Közlöny" tárcái a. Békésmegye főispánjai. — A mai beiktatás alkalmából. — Lukács György dr., kit ma igtatnak be nagy fánynyel Békésmegye főispáni szekébe, a vármegye főispánjai között a 47-ik. A vármegye első főispánja Pál volt, a ki 1214—19-ik ült a főispáni szék ben, jobban mondva vezette a vármegye hadviselő osztályát háborúba, utódairól Illés, Baliz, László, Barsa Békéről a történetírás legföljebb azt bírja kinyomozni, hogy voltak. Az első, kinek egyéniségéről némi adatokat szerezhetünk Berendfia Márton. I. Károly alatt, 1323-ban Veszprémmegye iőispáni széket: Békésével cseréli meg és kapta az akkor két faluból állott Berényt, nemkülönben Gyulavarsánd egy részét. Főifpánsága alatt látogatta meg a király, I. Károly 1339 ben a megye Sárréti vidékét, ugyancsak az ő főispánsága alatt tartolták meg az első megyegyülést B ékesen. Ural kodása, (mert az akkori ffispánok kormányzatai bátran uralkodásnak nevezhetjük), hosszú volt ós negyvenhárom évig tartott. Utóda Egregyi András volt, kinek Egregyen (a mai„ Agrisou) Aradmegyében vára volt. 0 alatta vezette Nagy Lajos az Endre kiontott véreért bosszú álló hadat Nápolyba s a vármegye nemesei hűen a királyhoz zászló ála állót tak, közöttük Gerlai Ábrahám a várme gyén jussairól végrendelkezett, ha netalán meghalna. Békés, mint főispáni székhely rendesen melíekesen adomenyo'/on át a következő időkben némely főuraknak, igy 1399-ben Csáky Miklós és Marczaly Miklós temesi főispánok viselték megyénk lőitpái.i székét is. Miklós lósis-pán alatt Leleteik a király felhatalmazasa folytán a kikiáltott gyűlésekre, melyen az ország nádora elnökölt, egyrangu gyűlése volt Z iránd ós Békésnek együtt Simándon. Csáky később erdélyi vajda lett ós Z i4tnoncltól elpártolt. Elp írtolt vele a békésmegyei nemesség is, de szerencsére Zsigmond kitért a nyílt harcz kitörése elől és kegyelmet, bűnbocsánatot adott. Az elpártolásért senkinek jószágát nem koboztak el. Csákynak azonban e poli tikai puc-cs a további karrierjébe került: a/ erdélyi vajdaságból fölmentettek, azontúl Bihar és Békésmegye főispánja maradt. 1430 körül a megye leggazdagabb nemzetsege a Maróthyak voltak. I.Ulászló buzgó párthíve, Maróthy László 1441-ben lett főispán. Alatta történik, hogy a rr egye hires vitézét Abránfy Tamást a ki rály a harcz színhelyén Kruseváczon (Szerbia) megjutalmazza. Ez időben egyébként a köznemesek donimáltak, mert az 1444 ben tartott országgyűlésre két. köznemest küldött föl a nemes vármegye. I. Mátyás alatt két főispánja volt a megyének s miután mindkettőnek joga volt alispánt kinevezni, meglehetős változatosság volt abban, hogy az ügykereső felek hol keressék az igazságot. A két anti-főispán azonban megtért egy gyékényen, mert neveiket csak akkor emlegetik, mikor hivataluk vége felé járt: Maróthy Matyus és Kanizsay László voltak. A főispáni állásokat ez időben atyafiságosan hátrahagyták, vagy odaájándékozták. De ez a családi dotácziózás nem is sokáig tartott, mert ha egy jobb eklészia került, a főispán sietett elhagyni helyét. Matyus vejének. Ország Lászlónak adja a főispáni széket, a ki macsorai bánná lesz s utóda Pongrácz János. Az okiratok megannyian Békésen kelteznek, de nem mindég ott volt megyegyülés, mert pl. Ksmuton is volt gyűlés 1469-ben. Rendkívül fontos mozzanat megyénk életében, hogy Mátyás Békésvármegyét 1482-ben eltörli, a gyulai uradalmat tör vénytelen fiának, Corvin Jánosnak adja. Corvint ispánul küldi ós lakhelyének Gyulát megjelöli. Olajba főiött Szent János (május 8) emlékezetes lesz Gyulára : e napon lett megyei székhely. A vármegyei nemesség azonban nagy kedvet érzett ellenszegülni a rendeletnek, de dő reség lett volna tőle, mikor Mátyás hatal mának éppon ekkor volt tetőpontján. Alighogy a nagy király meghalt, Ki nizsi Pál elvette Corvin Jánostól a főispáni széket, mint Il-ik Ulászló ajándékát. A főispánságot Abránfy Sebestyén játszotta Kinizsi kezére, a gazdag megyei ur, aki mint véghelyi kapitány es törökverő ismeretségben volt a malom követ emelgető Kinizsivel. Persze Ki nizsi Békésmegyét mint főispán is ugy ismerte, mint baka a kávét. Másutt vi selt harcokat s ide csak két alispánt küldött. Alatta azonban Bókésmegyét a délvidékhez csatolták. Corvin János 1494 ben járt Gyulán, ez időben a Báncsai Andrásnak ajándékozott békési kastélyt erőszakkal visszaveszi. Corvin jó ember volt, kitől a megye főurai sok jót vár hattak, de mégis ellenszegültek főispánságának, mert az 1498. évi 44-ik t. cikk elrendeli, hogy minden megyének azon megye tehetősebbjei közül való főispánja legyen. II. Ulászió is beigtatta Corvint a főispánságba ós elrendelte : „Akarjuk, hogy a herczeg legyen főispánotok és senki más", amiből sejthető, hogy a megye nemeseinek is volt jelöltje. Corvin 1504 ben halt meg. A gyulai várnagyának, Török Andrásnak 12 ezer aranyak kai maradt adósa. Ezért a várnagy le foglaltatta Gyulát ; — azonban a király Frangepán Beatrixnek (Corvin nejének) adományozta újból Gyula városát. Az özvegy ékszereinek elzálogosításával sza badult meg a kellemetlen hitelezőtől. Az özvegy főispáni hatalmat is óhajtott gyakorolni : nem mindennapi eset, hogy a vármegyének nőfőispánja is volt. A hatalom gyakorlása azonban nem volt kedves, Békésmegye nemesei fölkeltek ós a gyulai uradalom egy-kót faluját elpusztították. És győzvén, vezetőjük Abránfy Sebestyén lett a főispán. II. Ulászló, hogy Beatrix birtokait unokaöcscse kezére játsz• hassa, Brandenburgi Györgygyei nszszeházasitotta s igy lett Brandenburgi György Békésmegye főispánja. Ez időben a megyegyüléseket Mezőberónyben tartották, és pedig azért, mert nem akarták, hogy a határozatokra ingerenciát gyakoroljon. Az eden-királyok idején a megye főispánjai voltak : Abránfy Péter, a megye teljesen Zápolya-párti lett s ,Bodoki Székely Benedek volt a főispán Abránfy után. Szerémi György, a véresszájú kartársa azt jegyzi meg róla, hogy jó ember volt ós utolsó éveiben megsántult. Alatta a megye megvagyonosodott. Izabella királyné alatt P a t ó c z y Ferencz lett a főispán, akivel a megyei nemesség nagy viszálykodásban élt, mert a kényúr, mint gyulai várnagy is rettenetesen sanyargatta a köznemeseket, a kik Gyula városában (és nem a várban) gyűlést is tartottak és a királyné előtt föl is jelentették, de hasztalan. Főispánságát T i n ó d y Sebestyén meg is énekelte. A végvárkori időkről kevés mondani valónk van. Ez időben várkormányzóság és udvarbiróság állíttatott föl. melyet K er e c s é n y i László személyében egyesítettek. Békésmegye ujabbkori főispánjairól e vázlatos történeti áttekintésben a következőkben emlékezünk : A tatárjárás, a török uralom, vadállatok ós éj madarainak lakóhelyévé tették Békésmegyét. Az 1699 iki karloviczi békekötés biztosította hazánkat arról, hogy Békésmegye területe nem fog a török uralom alákerülni. A szótzüllött megyei lakosság fölkereste régi fészkét, 1698-tól a bécsi udvari kamara adminisztrálta a gyulai kerületet. Hosszú időköz után Löwenburg J. Jakab udvari tanácsos lett a főispán, akit 1700 márcz. 29-én iktattak hivatalba, de nem Gyulán, hanem Nagyváradon. Az uj főispán feléje se nézett a megyé-