Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-04-15 / 30. szám

engedni s előre gondoskodni kell, hogy az esetleges strájk a gazdát a munkások jogtalan kívánságainak ki ne szolgáltassa. A közigazgatási bizottsági ülés gyors tempóban haladt, mindössze aa volt néhány bizottsági tagra meglepetés, hogy Békés község a közoktatásügyi miniszterhez felebbezte meg ügyét, t. i. magát kézbesítő községnek nem tartván, funkczióját csak akkor folytatja, ha a felettes hatóságok a hivatalos megkeresésben nem a rideg hivatali stílust alkalmazzák. A gyűlésről a következő tudósitáat adjuk : Fábry Sándor dr. alispán meg nyitván az ülést, Lukács Endre tb. főjegyző felolvasta a rendszerinti alispáni jelentést, melyből a következőket közöljük : A közbiztonság állapota jó volt; tüz négy esetben mutatkozott. A bízott ság helyesléssel fogadta az alispáni körrendeletet, mely az ágyúzást betiltotta. A sertésvész tizenegy községben mutatkozik. A sertésvészt Szlavóniából szállított sertések hozták be. A jelentós beszámol a szoczialista mozgalomról jelentvén, hogy a strajkmozgalom folyton tart s jelentőségében növekszik. A munkások három forint napszámot követelnek s terményhányadra szerződni sok helyt vonakodnak. A hatóság a munkásmozgalmakat figyelemmel kiséri s preventív intézkedéseket megtette. > Hegedűs Mihály kérdést intéz, hogy a berény-bókési ut kiépítése miért szenvedett halasztást ? H a v i á r Lajos főmérnök a rend kivüli időjárásnak kéri betudni a kése delmet. Egyébként a vállalkozó kötbéréből levonások történhetnek az esetre, ha idejére készen nem lesz. Am elismerendő, hogy tengelyen az ősz és most a tavasz folyamán alig lehetett szállítani, ugy hogy a berényi útnál mutatkozó, a munkát késleltető ezen tanulságot le fogják vonni és a csaba-dobozi útra az anyagot már keskenyvágányu vasúton fogják szállítani. Hegedűs Mihály köszöni a felvilágosítást, de kijelenti, hogy neki aktaszerü adatai vannak arra, hogy a legjobb időben két hónapon át nem dolgoztak. Ha a főmérnöknek az adatokra szüksége van, szívesen rendelkedésre bocsájtja. H a v i á r Lajos köszönettel fogadj i a jelentést, miután a felülvizsgálattal éppen az előbb felszólaló bizatik meg, módja lesz ott adatait felhasználni. Fábry alispán nem hagyhatja szcnélkül a két hónapra felfüggesztett munkálatokról itt felhozottakat. Az épitő mérnöktől lehetne e tekintetben jelentést kérni. H a v i á r Lajos a munkanapló mindenről felvilágosítást nyújt. Ezek különben részletek, melyek nem is a bizottság elé tartoznak (Haviár Dániel: de igen is oda tartoznak), az ő véleménye szerint nem tartoznak. A bizottsági tag a felül vizsgálat alatt észrevételeit megteheti. Ezzel a Hegedűs által fölvetett kérdés tárgyalása véget ért. Fábry Sándor dr. alispán az alis tak tőle. Deák Ferencz már félig levet kezett, amikor eszébe jutott, hogy hátha az a szegény koldusasszony nem ébredt fel s valami csavargó kilopja markából a pénzt? S e gondolatra a szegény be teges öreg ember újra felöltözött, eldö czögött a Dorottya-utcza sarkához és a szegény koldusasszonyt, a ki kinyújtott kézzel s markában a sok bankjegygyei még akkor is aludt, felköltötte s figyelmeztette, hogy tegyo el a pénzét. S megint haza ballagott s csak igy tudott nyúgodtan elaludni. Mahomet, üldöztél ve, lepihent valahol s ezalatt egy macska a talárjára feküdt s elaludt rajta. Moha metnek tovább kellett szaladni, de a macska álmát nem zavarta meg, hanem levágta talárjának azt a részét, amelyen a maeska kludt és igy futott tovább. Yajjon hány alakja van a világtörténetnek, aki a nagyságnak és hatalom nak oly szédítő magaslatára érve, mint Deák — nem vált akár bukásában, akár küzdelmeiben és meg nem valósithatott álmaiban tragikus alakká ? Talán Cromwelt és Washingtont kivéve, senki. Deák Ferencz müve él. S akik megrendíteni akarták, arra menekülnek. Deák szelleme ugy lebeg fölöttük, mint maga a kibékítés. Amig erőnk van a tusára gyakran elfeledkezünk róla, de ha gyengülni kezdünk, hozzá fordulunk s ő tőle kérjük a tanácsot. Es a húsvét ünnepe is, a Megváltó mellett Deákot juttatja eszünkbe. Mert húsvét napján hengerítette el Deák Ferencz azt a követ, amely a sírunkat takarta. Az olajfák hegyéről hozta az olajágat. Ne muijuk el egy húsvét sem, óh Magyarország, hogy Deák Ferencz eszedbe ne jusson! páni jelentéshez azt indítványozza, hogy a bizottság is a maga részéről felirattal éljen, melyben kérelmezendő lenne, hogy a munkás socialista kongresszusokat sehol sem engedélyezzék. Haviár Dániel szólal föl s a feliratozást helyesli; ellenben azt fejtené ki, hogy miután jogállamban élünk, az emberi jog korlátozását nem lehet évekig megtagadni, azért inkább azt kérné, hogy engedje meg a miniszter a szabadgyülekezést Békésben ós a mostani kivételes állapot megszüntetésével inkább a gyülekezési jog szabályoztassék akként, hogy a közhatóságok ellenőrizzenek minden fajta gyülekezést. Dr. Fábry Sándor alispán helyesli a felvetett kérdést, mert vagy engedjük meg a gyülekezést mindenütt, vagy ne engedjük meg sehol. Hegedűs Mihály a felterjesztésben a strájkmozgalomról is említést tenne és fölhívná a minisztert, hogv ha — a mitől tartani lehet — a munkások el szerződnének ugyan, dd majd egy adott jelre az egész vonalon megszüntetnék a munkát, gondoskodjék a miniszter, hogy az Alföldön ez elemi csapássá nőhető kalamitás esetén millió károk ne lehessenek. Felfogása szerint a munkások mindaddig, mig szerződést nem kötnek, ha nagyobb napszámbért követelnek, az jogos, de ha elszerződtek és beállítanák a munkát, ez büntetendő ós ellene erélyesen védekezni kell. Haviár Dániel a kérdést a leg nyíltabban kívánja tárgyalniós aztóhajtja, hogy a közigazgatási bizottság nyilt tárgyalását a szervezkedő munkások megtudják és megszívleljék. Tudják meg, hogy az ő strájkmozgalmuk ellen erélyesen védekeznek és a miniszternél is nyíltan kérné a katonaságot munkaerőül Ha a józanabb munkások a tett lépése ket meghallják, még visszafogják tartani magokata strájkmozgalomtól. (Helyeslés.) A bizottság a belügyminiszterhez feliratot küld, ebben kérni fogja a munkásokkal szemben a gyülekezési jognak egységes alkalmazását s az egyesületi szervezetnek Békésben is akadálytalan megengedését, vagy pedig azt, hogy ne engedjék sehol az országban. Kérik a nagyobb munkásstrájk esetére a katonaságot munkásokul. Az orvosi jelentés azon részéhez, mely a tífuszjárványra vonatkozik, felszólal : , Hegedűs Mihály és arra tekintettel, hogy a tífuszjárvány egy szük uradalmi tanyában tizenhét esetben lépett föl, kéri esetleg a bizottság intézkedését is. Dr. Berkes Sándor tb. főorvos jelenti, hogy a kut, melyből a ferjőzés történt, leszögeztetett. Alispán előterjesztésére elhatároztatott, hogy az uradalom járvány kór ház felállítására ós egy Northon kutfu ráíára fog utasíttatni. A gyulai egészségtelen ovodák megvizsgálására három tagu vizsgáló bizott ságot küldetett ki. Csák György néhány adóügyet referált, Lichtenverter szarvasi rk tanitó IV-ik osztályú adóját törülték ; Kovács József ugyanottani káplán IV ik osztá lyu adóját elenben föntartották. Vec?-ey István, kondorosi lakos ^dóját felére szál litották. Szabó Mihály öcsödí lakos adóügyével elutasittatott. Bedík Mátyás IV. osztályú adójából 6 frt töröltetett. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő indítványozza, hogy a gazdasági ismétlő iskolák felállítása tekintetében a járási szolgabiróságok jelentéstételre hivassanak föl. Elfogodtatott. Az ovodakötelesek pontos összeírása ügyében rendeletet kór in tézni a kir. tanfelügyelő. Dr. Hajnal István szerint a törvényben van a hiba, mely csak a gondozás alatt nem levő gyermekekre ki vánja az ovodák felállítását Inkább feliratot kérne a kormányhoz, hogy az ovodakötelesek összeírásánál világosab ban szövegezzék, váljon kik az ovodakötelesek ? Rezey Szilvim z kir. tanfelügyelő, igazat ad felszólalónak, de a törvény végrehajtásáról szóló utasításban fölvannak sorolva, kik veendők föl ovodakö telesekül ? Az ovodák még nyolcz megyebeli községben vagy sehogysem, vagy hiányos in vannak szerezve. Kir. tanfelügyelő ujabb rendeletet intézne a községekhez, melyben szigorú utasítások foglaltatnak a szükséges ovodák fölállítására. A mezőberényi ipariskolai bizottság szá madásai elfogadtattak. A gazdasági egyletnek a gazdasági ismétlő iskolák tárgyában beadott ós lapunkban ismertetett véleményét a bizottság elfogadta és a miniszterhez fölterjeszti. A közigazgatási bizottság elfogadia Szepesvármegye felterjesztését, felírnak a kir. tanfelügyelőnek utiátalánya na gyobbitásáért. Szathmáry János körösladányi lakos megfelebbezte a közbirtokosságnak az apaállatok beszerzésére vonatkozó határozatát. Vizsgálatra a főszolgabirónak kiadatott. — H a r z a Ferencz kondorosi községi irnok jegyzői vizsgára bocsájtatott. — Őzv. Császár Károlyné felebbezése az alispán határozata ellen, miután az ülésen az alispán elnökölt, a jövő ülésre hagyatott. Békés községhez, számadásainak kó sedelmes beküldése miatt, alispáni rendelet ment, melyet az illető tisztviselő megfelebbezett. A felebbezésnek hely nem adatott, illetőleg annak tárgyalása az előbb mondott érdekeltségi indokkól elhalasj, tátott. Ozv. Szeberényi Gusztávné felebbe zése a törvényhatósági bizottság elé utasíttatott. Nagyobb vita volt Szent-Andrásnak az árvapénzek kezelésére benyújtott ké relme ügyében. Haviár Dániel meleg felszólalására a bizottság kimondotta, hogy ha a község gyámpénztári ellenőri állást szervez, a kérelem teljesítését fogják ajánlani a miniszternél. Körös-Tarosának távirdahivatal felállítására vonatkozó kérelmét szintén pártolólag terjesztik föl. Az ülésen jelen voltak : dr. Fábry Sándor alispán, Lukács Endre t. főjegyző, Jantsovits Péter árv. elnök, üláh György, m. főügyész, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő, Csák György pénzügyigazgató, Liszy Viktor, kir. ügyész, Sleineoker Gábor, Haviár Lajos főmérnökök, Zlinszky István, közg. előadó. Továbbá Haviár Dániel, Hegedűs Mihály, Zsilinszky Endre dr., Hajnal István dr., Vidovszky János, Jantsovits Emil. A minapi nyíltlevél visszhangja. — Három nyilatkozat. Lapunk minapi számában a gazda sági egyletnek az édes cselédek ügyében tett fölterjesztését „Egy gazda" akként tette szóvá, hogy nyilt levelet intézett az egylet elnökéhez. A nyilt levél téve sen volt adresszálva, mert azon az igaz gató választmányi ülésen, mint a gazdasági egyleli titkár alábbi soraiból kitü nik, nem vezette a gyűlést. Teftnészete sen, hogy igy tárgytalanná lesz az egész felszólalás. De nem az ügy lényege. Az éves cselédek szolgálati viszonyának szabályozása ma kétszeresen akut kérdés és a minapi felirattal megoldva nincs. A gazdasági egyletnek e kérdéssel foglalkoznia kell s mint halljuk, a gazdasági egylet legközelebbi ülésén e tekintetben konkrét javaslatok lesznek. Ezek előrebocsájtása mellett az e tárgyban érkezett nyilatkozatokat következőkben adjuk : Zlinszky István g. e. titkár a következők közreadására kér föl: T. Szerkesztő ur I Kérem a Beliczey István őméltóságához, mint a bókésmegyei gazdasági egylet elnökéhez intézett s lapja mult vasárnapi számában közzé tett „Nyilt levélre" azon észrevételem megtételére helyet adni, miszerint a levél irója által emiitett ülésen őméltósága nem elnökölt, mert ez időben Budapes ten volt Zlinszky István, g. e. titkár. Sváb Lajos nagyszónási nagybir tokos, ki a gazd. egyleti gyűlésen az egyhangúlag elfogadott indítványát megtette, az „Egy gaüda" által provokálva van a következők kijelentésére : T. Szerkesztő ur I Becses lapja f. évi 28 ik számában „Gazdasági Egyletünkből" czimü czikk végén annak irója oly szavakat tulajdonit nekem — nyilván jóakaratú tévedésből — melyek általam nem mondattak, nem pe Hg azért, mert szóba jött cselédügyembon még birói ténykedés csakis f. hó 15-ikén leend, igy én ezen cselédügyben nem mondhanam ós nem is mondottam, hogy jelen eseiben az orosházi főszolgabíróság lazán, vagj a törvény helytelen magyarázata szerint járt volna el. Ezen gazd. választmányi gyűlést tár gyaló czikkre jón- k látta egy — állító lagos — gazda, a ki egyleti életünket jóllehet csak távolból ösmeri, egyletünk érdemes elnökéhez nagyhangú nyílt le veiben fordulni. A mennyiben a névtelen szemelyemmel és ügyemmel foglalkozik, kényszerít, hogy azokra röviden tárgyilagosan ref lektáljak. Elnök ur ő móltósága, a nevezett gyűlésen jelen sem volt, igy annak lefolyására befolyással nem lehetett ós indítványom, melynek módosításához több elismert tekintélyes gazda is hozzászólott, egyhangúlag fogadtatott el. Kezdtem indítványomat _ azon munkás kalamitások ecsetelésével, melyek vidékünk szoczialistikus mozgalmai által előidéztettek, melynek kifolyása, hogy a munkások lulkövetelései miatt'sem ara tót, sem cséplőt, sem pedig napszámost vidékünkön nem lehet elegerdő számmal kapni, egyedüli támasza tehát a gazdának a nagy munkaidőben az éves cseléd, de ezek közt is azon tévhit kapott lábra, hogy a törvény értelme szerint ők hat heti előzetes felmondással bármikor elhagyhatják helyüket. Ezen tényállás illusztrálására felhoztam, hogy vidékünkön több gazdaságban a munkaidő beálltával bérjavitást erőszakoltak ki magu knak és miután nállam erre kilátásuk nem volt, a leltárilag nékik átadott szerszámok átadása nélkül ós kapuzár-törós alkalmazásával távoztak és bútoraikat elszállították. A legnagyobb mértékű indolentiát tanúsítaná az a gazda, ki ily cselédkihágásokat jogi orvoslás nélkül hagyna. Az öt cseléd távozása 40 közül nem indíthatott engem arra, hogy indítványommal a gazdasági egyesület által befolyásoljam a hatósági eljárást. De czélom az volt, hogy ez irányban a gazdák figyelmét felhiva, a gazdasági egyesület kebelében mód találtassék arra, hogy a cselédek munkaidő beálltávali távozása lehetetlenné tétessék, mert ha nyáron nem számithat a gazda állandó munkaerőre, ugy a gazdálkodás egyáltalán lehetetlenné van téve. Jelen esetben az eltávozott 5 cseléd már mások által pótolva is van és valóban nevetséges volna ily csekélység miatt a minisztérium figyelmét felhívni, de a kis bajokból lesznek a nagyok ; hogyha ezen visszaéléseknek eleje ideje korán nem vétetik, ugy a legnagyobb calamitásokba sodortathatik a gazdaközönség. „E^y gazda" bámulatba ejtőleg csodálkozik, hogy egy gazdasági egyesület felmerülő aktuális gazdasági ügyeit tárgyalni, megbeszélni és esetleg hatáskörében intézkedni merészkedik. Mi különös van abban ? avagy abban is, ha az én szökött béreseim a maguk egyesületében — mert ilyen is létezik — szintén szóba hozzák a maguk képzelt, vagy valódi sérelmeiket, mi zavar, vagy éppen anarchia támadhat ebből a jogállamban. Hol beszélje meg a gazda bajait, ha azt az egyletében sem teheti. Ebből zavar, anarchia, csak arra hajlandósággal bíró egyének koponyáiban támadhat. Hiszen ha több érdekelt egylet tárgyal a maga szempontjából egyes eseteket és akár helytelen határozatokat hoz, az még nem törvény, hanem csak többoldalú bevilágitasa a felmerült kérdésnek, melyek elbírálása alapján hozza az illetékességi fórum jogos határozatait.) Megengedi magának czikkiró azon kirohanást, hogy engem ugy tüntet fel, mint a ki ügye érdekében az orosházi főszolgabiróságot törekszik előzetesen egy tekintélyes testület előtt eláztatni. Ez ellen a leghatározottabban tiltakoznom kellés ennek ellenkezőjét eléggé bebizonyítják az általam elsoroltak. Sváb Lajos. Végül a vitás kérdésben nem ugyan érdekeltségi indokból, mint a kérdés iránt érdeklődőleg K r a f t Viktor szól, kinek a szöget fején találó czikke — és éppen ezért közöljük is — igy hangzik : T. Szerkesztő ur I A „Békósmegyei Közlöny" vasárnapi számában az „egy gazda" által aláirt nyilt levélben az a tisztelt gazdatárs szerintem tévesen lógja fel a gazd. egyesület intentióját, mozgalmát. Azt hiszem s a választmányi gyűlés közléséből azt veszem ki, hogy a gazd. egyesület nem akar speciel Sváb Lajos c elédügyével foglalkozni, hanem az általánosan tapasztalt gazd. cselódügy mizériáit ezen esetből kifolyólag akarja szóba hozni. Sváb Lajos esete — nem egyedül áll — ki van ennek téve minden békésmegyei gazda, amint azt mindnyájan tudjuk és tapasztalhatjuk. Más megyékben a gazd. cseléd nem is mer oly inpertinencziával a kenyéradójával szemben . fellépni, pedig félannyi jövedelme van és felényi humánitással bánnak vele, mint mi, ami, mindenki által elkényeztetett munkásosztályunkkal. Hova visz az — no majd élvezhetjük a nyáron — a tisztelt „egy gazdával" egyetemben. Mi védtelenül a kezében vagyunk azoknak, a kiket a gazda télen át kitart és tudomásom szerint hasonló kísérletek s tömegss felmondások más vidéken is készülőben vannak. Ez ellen pedig a hatóságok szigorú fellépése okvetlenül szükséges, különben az amúgy is sanyargatott gazdát a tönk szélére hajtják. Ezt véltem szükségesnek elmondani az „egy gazda" megjegyzésére. Kraft Victor. KÖZSÉGI ÜGYEK. — Csabi város képviselőtestülete kedden tartott ülést, melyről való tudósításunkat közlendőink kiszorították, igy azt legközelebbi számunkban fogjuk közölni. Már előre is jelezzük, hogy a képviselőtestület harminczöt szóval négy ellenében megszavazta a közraktárt, melyet, mihelyt a törvényhatósági bizottság jóvá-