Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám
1897-04-11 / 29. szám
Melléklet a Békésmegyei Közlöny 27-ik számahoz. oldalú agrár-irány ellen menydörgött az Erzsébet várpsi programbeszéd alkalmából. Át volt formálódva lényem, vagy mit is beszélek, a tízünk lénye. A magyar országgyűlés felirati vitái egyszerű kenetes nézetváltozások azokhoz a fulmináns vitákhoz, a melyek arról folytak : angol kert-e, vagy legsötél bb afrikai styll. Ugyanis egyikünk az angol parknak adott elsőséget; másikunk a természetet szabad fejlődósében nem akarván a legkevésbé azt gátolni, a vadon mellet foglat állást. E két véglet közben, Sailer Vilmos a szőlőtelepi dinnyetermelés jelentőségét fejtegette. Csaba nagy arányú fejlődése, racit ása e héten dölt el. Ez előtt ha illusztris vendég jött Csabára (teszem a főispán) a Stark-féle szőlőtelepre vezették, ezután a szőlőtermelők tizek társaságának telepén csodálkozott volna mindenki. De mi haszna ! A nagy plánumok le vannak sarjuzva. A földvételből nem lett semmi s újra rokonszenvezni kezdek a soeialistákkal. Szalay Józsefnek pedig a szemébe se merők tekinteni. Felkiáltok a költővel : „Remény-remény, miért vagyte oly szép virág!" * Garantirozott hirek. — B. L, a csabai paedagogák egyik rokonszenves tagja, felcsapott socialistának. (Tudvalevőleg az orosházi sociálista nők is piros derekat viselnek.) — A jaminai államilag segélyzett részvénytársasági tarhonyagyár elsőbbségi részvényeiből Lepény Pál százat, Kocziszky Mihály egy tizedet (a la osztálysorsjáték) jegyzett. — Reidinger Béla meghívta Lepény Pál és saját külön Pichlerjét (magántitkárát) a húsvéti ünnepekre vendégekül. A meghívott vendégek bicziklin utaznak el Miskolczra. — Kulpin Dániel késznek nyilatkozott XIII. Leot (lakik Róma. Vatikán) a saját borjunyirkjéből beoltani. Helyiérdekű átkok. — A gyulai vendéglőben kelljen leenned tiz bankettet. — Gyógyszertári Wertheim kasszák feltörésóból kelljen élned és legyen olyan szerencséd, mint a csabai helyiérdekű Papakosztának. — Légy te a nemzet napszámosa egy csabai felekezeti iskolában 160 gyerek között. — Tanítson meg nyakravalókat kötni Baly Mihály ! A békés-csabai iparszervezet története. — Áchim János munkája. — Lapunk más helyén közöljük, hogy a miniszter jóváhagyta a vármegyei közgyűlés azon határozatát, melyiyel egy jóravaló munkát tüntet ki, hogy kiadá sához 100 frttal hozzájárul. Ez a jóravaló munka : Áchim Jánosé, az ipartestület szakképzett, buzgó, jegyzőjóé. Senki sem prpféta a saját hazájában. Tán ez az antik közmondás akar most is győzedelmeskedni, midőn a derék munkálat nem terjed oly mértékben, mint a hogy méltán megérdemelné és irója nem részesül abban az elismerésben, melyre méltán rászolgált. A legvonzóbb olvasmány az Áchim munkája 806 nagy oktáv alakú lapon. Pompás áttekintésben elvonulnak az ol vasók előtt a csabai régi czéhak : a csizmadia, a timár, a szíjgyártó, a szűcs, a kovács, a lakatos, a kerékgyártó, a molnár, asztalos, pintér, a szabó, szürszabó és gombkötő czóh, aztán a másik száz lapon bőséges és rendkívül élvezetes előadásban megkapjuk és tanuljuk az ipartársulatok történetét, végül az ipartestület tizenegy évének alkotásai vannak föl sorolva. Érthetetlen, hogy Csaba e speciális monográfiája, mely nemcsak az iparos világot érdekli, mert a régi czéhek éle téből, mint kulturális tükördarabokból meglehet látni a város társadalmi hely zetét, erkölcsi állapotát, hogy mondjuk-e a munka éppen Csabán nem terjed el oly mórtékben, a mint várhatta volna az ipartestület, mely kiadására vállalkozott. Főleg érthetetlen, hogy a csabai iparos világ nem érzi szükségét, hogy ezt a könyvet megszerezze, melyből az ipar múltját megtanulja, jelen helyzetét megismerheti ós a jövő feladatairól tájékozást szerez. Nem tudjuk eléggé ajánlani, hogy az érdeme- munkát ajándékozza mag mindenki figyelmével ós pártolásával. Áchim János nagy tudással, hangyaszorgalommal ós targyának minden részletre kiterjedő figyelmével irta meg könyvét. Senki ugy mint ő mag nem Írhatta, kinek az iparfejlődós történetében nagy ismeretei, a forrás, melyből merített, a legközvetlenebbül álltak rendelkezésére. A szakkörök figyelmét újólag magára vonta a szerző, kit eddig is az ipari kongresszusok a legfogósabb kormányfölterjesztések és e lókiratok magszerkesztesével bizták meg, ki egész kedvével fordult munkája felé, melyet a szakkritika elismerése szerint is a legtökéletesebben oldott meg. Miután a nagy testes kötet (melynek olcsóságát is tekintve párja a könyvkiadványok között alig van) jótékonycált is szolgál: mert a tiszta jövedelmet a szegény elaggott munkaképtelen iparosok alapjára fordítják, a legmelegebben ajánljuk olvasóink figyelmébe. A könyv a csabai ipartestületnél ós a könyvkeres > kedésekben kapható. Sok érdekes részletet tanulnak belőle megismerni, főleg az ifjú iparo3 világ, mely a czéhek sajátszerű életét nem ismeri, melynek fogalma sem volt arról a jámbor, korlátolt szabadságu testületi szellemről, melyben a czéhek az ipar becsületét előmozdították. Áchimnak pedig a derekas munká jáért a legőszintébben gratulálunk. ÚJDONSÁGOK. — A főispáni installáció. A vármegyei főispán beigtatása a hagyományos ünnepélyességgel fog lefolyni, sőt az érkező illusztris vendégeket tekintve, az ünnep még nagyobb arányú lesz a szokottnál s a politikai közéletnek anynyi jelesét, ugy az ifjú s vármegye közönsége réozé ről sze nélyéhez sok reményt fűző főispánt Gyula városa impozánsul kívánja fogadni. Az uj főispán társaságában érkezni k: Lukács Bó'a valóságos b.lső titkos tanácsos, országgyűlési képviselő, volt kereskedelmi miniszter, Lukács An'.al főrendiházi tag, a földhitelintézet elnöke, F a s s o Moyis Sándor, B e z o r é d j Viktor, Stesser József miniszteri taná csosok, báró Fehérváry Imre baranyavármegyei, K á 1 1 a y Z>ltán hevesi- és J a n k o v i t s László zalamegyei főispán, gróf Korniüs Károly, báró G e r 1 i c z y Ferencz főrendiházi tagok, R u f f i Pal, H e 1 t a y Ferencz, Bon c z a Miklós orsz. képviselők, utóbbi a „Magyar Közigazgatás"-nak szerkesztője» B e n e d i k t y Gyula királyi kamarás, osztálytanácsos, dr. Hegedűs Lóránt, Kozma Andor hirlapirók. A vendégek mindegyike gyulai celebritások vendége lesz s tudvalevőleg Gyula város'a kaszinóban bankettet rendez tiszteletükre. — Képviseleti közgyűlés. Csaba képviselőtestülete kedden d. e. 9 óraker közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal : I. Havi jelentések : Adóbehajtás, pénztárak vizsgálása, kórház és szegények háza, népmozgalomról. II. Rendeletek, átiratok : Belügyminiszteri leirat a 400.000 frt megszavazása tárgyában, községi közlekedési ós közdüllő utakról készítendő törzskönyvek összeállításáról szóló m. szabályrendelet, birtokhatárjelekről szóló szabályrendelet. III. Jelentések előterjesztések : Községi szervezési és árva széki szabályrendeletekre bizottsági javaslat, községi számadások s felülvizs gálatának előterjesztése 1896. évről, az 1898. évre szóló községi közmunka megállapítása, körgáti beton zsilipek építésére beadott ajánlatok, községi óvoda telek vétele, közraktár létesítése ügyében kiküldött bizottság jelentése. IV. Kérvények : Gazso András, Bagvinka Mihály Marik János, Lipták Z. Pal, Lipták Galó Jáuo-, Szudar György, Zahoran Pál, Stefkovics Pál, EvarncsPál, Gregus Já nos telek eladási kérelme, Vlacsko András, -Fábián György, Sajben Mátyás, Lestyán Józsefné házszab. ügybeni kó relme. Ipartestület kórelme 1896. évi kórházi költségek elengedése, egri utcza kövezésének, Gyuha András kórházi költségek elengedése, Rosenthal Ignácz • ölek átengedése, Verner László, Engel Miksa lakositás, gazdakör teremdij elen gedóse iránti kérvényé. V. Később érkező ügyek. — Széchenyi és Deák képei a székház ban. Veres József, volt országgyűlési képviselő indítványozta, már ide-oda két év 1 előtt, hogy Kossuth Lajos arczképét festesse meg a vármegye közgyűlési disz termébe. A vármegye törvényhatósági bizottsága kimondotta, hogy az indítványt elfogadván, együttesen leróvja a haza bölcsének, Deák Fereucznek tartozó kegyeletet. A kópak megfestését azonban a házi pénztár nem engedte, most azonban ugy látszik, végrelehet hajtani a törvényhatóság határozatát, mert a vár megye alispánja a magyar képzőművészek körének tagjait fölhívta ajánlatok beadására. Eddig a következő ajánlatok érkéz tek a vármegyéhez s J a n ty i k Mátyás természetes nagyságban darabját 1000 frtért hajlandó megfesteni. Mesterházi Ká'mán 233 cm. hosszú és 100 cm. széles képért 1000 frtot,'125/93 cm. nagyságú képért 500 frtot kér, a Mesterházihoz hasonló méretekért Hochmann József 300, illetve 200 frtot kór, Szobonya Mátyás 600, illetve 400 frtot, Zempléni Ti vadar 800, — 500 frtot, Aagházi Gyula 900-600, Tölgyessy Arthur 600—400, Polgáry Géza 600—370 frtot, Veres Gusztáv 300—200 frtot. Természetesen minden ajánlat egy képre értendő, a Mesterházy méretei szerint vagyis 233 cm. hosszúságban és 100 czm. szélességben, a kis sebb móretek 125 cm. hosszúság és 93 cm. szélesség. A művészek a keretet is hozzászámították. A benyújtott ajánlatok tekintetében a májusi megyegyűlésen fognak dönteni. — A köröstarcsai vishid. A gyulai államépitészeti hivatal elkészítette a köröstarcsai vashíd tervezetét. A költségelőirányzat összege 135.617 frt 75 kr, a miből alépítmény 58,132 frt 45 kr, avas szerkezet 62,000 frt, a kőut bekapcsolása 13,985 frt 30 kr., építésvezetés 1500 frt. A vármegye alispánja a vashid terveze tet és költségvetését felterjesztette a ke reskedelmi miniszterhez s ha az mielőbb jóváhagyja és az idő kedvező lesz, az államépitészeti hivatal véleménye szerint a munkálat juniusban megkezdhető és novemberben befejezhető lesz. — Lesz tehát végre a körösturcsaiaknak vashidjok — A munkások aratás előtti készülő dése ugy látszik egész komoly és erős szervezettel akar föllépni. A czeglédi mun káskon 3»resszus engedélyezése a legke gyetlenebbül megbosszulta magát. Ott a munkások egy bérszabályzatot dolgoztak ki a nyolez órai munkaidővel, a mely absurdum. AZ orosházi soczialisták is lehetetlennek találták a czeglédi meg állapodíst s külön bórszabályokat alkották, mely ha nem is oly merész és lehetetlen követeléseket támaszt, de egye nesen a gazda tonkretételét jelentené, ha csak ily áron lőhetne munk st kapni. Minden jel odamutat, hogy a szervezkedés nem egyoldalúan az orosházi szo cziálista gyűrűben történt, de átcsapott más fonákra s nevezetesen az eddig teljesen ment Sírréten Szeghalmon, Füzesgyarmaton és részben Vésztőn is szervezkedés történt, melyről balul képzelik az érdekeltek, hogy a hatóság, mely ébren ügye], nem tud semmit. Nincs komolyabb veszteni valója senkinek, csak a mun kásnak, ha lelkét megmételyező beszé dekre hallgat, mert elvégre jogállamban élünk, a hol a személy- ós vagyon-biz tonságot meg fogják védeni, ha ezt a munkások fenyegetik. Nagy Frigyes mon dotta: Azt akarom, hogy minden embernek tyúk főjjön vasárnap a fazekában. Mert ez a népjólét a humánus császár szerint. Nos, hát ez a tyúk ott van a mi idegen nyomásra szaturált „elégületlen" munkásaink fazekában, a kik higyjók meg, valóságos grófi konyhájok van a ruthén szegény néphez képest. A gond viselést hivja ki sok embar, a ki azt hiszi, hogy dolog nélkül boldogulni lehetsóge-i és a meglevőt is koczkáztatja. Mindezek ről a veszélyeztetett pontokon a vezető inteiligencziának kell meggyőzni az „el vezetett" socziálistákat. Ezt megtenni szoros kötelességük. — Csaba városiasodása. Nem nagy jelentőségű, de mégis fontos Csaba fejlődésére, hogy a mostani kényelmetlen ós idegent teljesen tájékozatlanságban hagyó hazszámozáson változtassunk. Ugyanis a város belterületén 1—2400, a Kőrös gáttól karéj alakban a Jamináig 1 800ig vannak a házak jelezve. Hát ez nagyon falusias, nagyon ósdi és szerfelett kényelmetlen. Az orvos, rendőr, kereskedő nem találja a kit keres, az idegen ről nem nem is szólva. Kicsiny, két háromszáz házból álló falun ez a rendszer egészen beválhat, de Csabán 3200 hízszámú városban, a fokozatos fejlődés előtt, csodálatos, hogy már eddig is tarthatatlannak nem találták ezt a helyzetet és éppen azért meg nem változtatták. Az orvoslás pedig igen egyszerű és éppen nem költséges. Miután minden utczának van neve (legfeljebb néhány szűke, semmi jelentőséggel nem biró utczánkat kell elneveznünk) csak a jelzőtáblák nincse nek föltéve, első sorban mindenekelőtt az utczák nóvjelzőtáblákkal látandók el, aztán minden utcza külön házszámozandó. Igy pl. a mostani 1023 (melynél nagyon könnyen leírás ulán is tévedhet az idegenből levélíró) lesz kispiaeztór s minden utczának annyi száma, a hány ház van az utczában. Miulán a házszámok felújításának amúgy is nagy szüksége mutatkozik, ajánljuk a képvi selőtestület tagjainak, szívleljék meg mindazt, a mit a fentebbi sorokban elmondottunk. — A csaba-apáczai vasút a megyén. Beliczey Géza és Rosenthal Ignácz, a csaba-apáczai vasút engedményesei kérik a vármegyét, hogy a tervezett csaba-apáczai vasútra kamatozó részvények ellenében 20.000 frtot szavazzon meg. Ez a kórvény is a májusi közgyűlésen kerül elintézés alá. — Ujonczozás. Szarvason az idei sorozás, ápril 2, 3, 5, 6 és 7-ik napján tartatott s a szarvasi járásból felhívatott 820 hadköteles, ebből bevált 275 ifju. — Az orosházi sorozás tegnapelőtt vette kezdetét s az I-ső korosztályból az orosházi hadkötelesekből 90-en váltak be. A sorozás több napon keresztül ejtetik meg, ezzel véget is fognak érni a megyében. — Katonaság Orosházán. Orosházáról jelenti tudósítónk, hogy a temesvári hadparancsnokságegyik törzstisztje és szárnysegédje Orosházán időzik, hogy az Orosházán elhelyezendő katonaság ügyét megbeszéljék. A katonaság állandó elhelyezést találna s a községnek 1899-ben katonai laktanyát kellene építeni. Az alkutárgyalások eredményét a képviselőtestületnek be fogja jelenteni az elöljáróság. — Bankett a főispán tiszteletére. A rendező-bizottság összeállította már a'beiktatást követő bankett ótelrendjót is. Egy teríték 2 frt 50 kr. lesz, melyre a főszolgabiróságoknál kitett íven lehet jegyezni. A menü ez: Fehér és ragou leves. Fogas ) tartár mártással < Süllő ) Vesepecsenye, Madeira mártással. Kappan poulard ) flnom sa]átáva l Báránysült ) Almás pite. Túrós lepény. Gardinetto. Fekete kávé. Magyarádi, savanyu vízzel. A banketten Bádé zenekara fog játszani ós tányérozás nem fogja a bankettezőket molesztálni. — Az Egri utcza kikövezése. Csaba egyik nagyforgalmu utczája, hol két ter ménykereskedő lakik, az egri-uteza a tavasz és ősz folyamán annyira járhatatlan, hogy elakadt kocsikról mindennap lehetne regélni. Magok a terménykereskedők szeretnének a tűrhetetlen helyzeten segíteni, amennyiben beadványt intéztek a városi elöljárósághoz, hogy hajlandók és padig Léwy Simu 500 frttal az utcza kikövezóséhez járulni és Weisz Bernát megajánlja az ingyen fuvart, ha az utczát a város kikövezi. Miután ekként az utcza kikövezésének majdnem fele költsége megvan ajánlva s miután a gazdákon is jelentékenyen könnyítve lenne az ut kikövezésével, a tanács pártolólag terjeszti a képviselőtestület elé a kikövezés dolgát. Ezzel egyidejűleg óhajtandó, hogy az Apponyi-utcza kikövezésének régen vajúdó ügye is napirendre kerüljön, mert ebben az utczában is hetekre járhatatlan az ut és már érvényes határozat van, csak végre kellene hajtani. — Ab -csabai iparosok segély- ós hitelszövetkezetének 1897. évi I-ső negyedévi forgalmi kimutatása 1897. márczius 31-ik napjáról: I. Bevételek: 1. Üzletrészekre .... 8501 frt 40 kr. 2 Felvételi és átiratási dijakban 856 „ 14 „ 3. Késedelmi fillérekben . 80 „ 10 „ összesen . 9437 frt 64 kr. II. Kiadások: 1. Üzleti felszerelésre . . 357 frt — kr. 2. Alapítási, üzleti költségre 606 „ 39 „ 3. Üzletrész visszafizetésre 2 „ — „ 4. Tiszti- ós szolgafizetésre 8 7 „ 50 „ összes kiadás . 1052 frt 89 kr. A bevételből 9437 „ 64 „ Levonva a kiadást . . . 1 052 „ 89 „ márc. 31. készpénzmaradv. 8384 frt 75 kr, mely összegből 8350 frt takarékbetétként a b.-csabai takarékpénztárnál van elhe lyezve s betéti kamatai félévén Ként tőkósittetnek. Márczius 31-ón a jegyzett üzletrészek száma volt 3935, a melynek megfelelően a tagok összesen 98,375 frt alaptőke befizetésére kötelezték magokat s ebből befizettetett 8501 frt 40 kr, további részletekben még befizetendő 89873 frt 60 kr. Egyúttal értesíttetnek a tagok, hogy a húsvéti ünnepek alatt az üzletnap nem ápril 18-án vasárnap, hanem hétfőn, ápril 19-ón fog a szokott órákban, délután 2—B-ig megtartatni. — Egy juliális hire. A bókésmegyei egyetemi polgárság — mint nekünk írják — nagy lelkesedéssel határozta el a héten Budapesten, hogy a szünidő folyamán nagyszabású hangversenyt rendez a csabai ligetben és utánna fényes sikerű tánczmulatságot. Sok ifju tánezost rekvirálnak, nagyszerű programmot hoznak össze. Bizonnyal a tánezvágyó hölgyek körében ez a hirünk a legnagyobb örömmel fog fogadtatni.