Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) január-június • 7-51. szám

1897-04-11 / 29. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, i897. Vasárnap, április hó 11-én. 29. szám. BEKESME6TEI K0ZL0IY Szerkesztőség: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház) hova a lap szellemi részét illet5 közlemények, küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI es VEGYEST ART ALMU LAP. Megjelenik lietenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. Egyes szam ara 8 kr, Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül. is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevü fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények ős az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Leszámolás. Szinmüvet irtak róla a színpad számára, élő példákkal kedveskedik az életben maga a szerves társadalom ; kisegítő eszközévé választotta a magas politikai erkölcstan ; hol itt, hol amott ér csattanós véget egy-egy rejtve megérett tragoedia s midőn az ember mohón les egy-egy ujabb fordulatot, szinte elkészülve vau reá s beleszokik, mint a divat hullámzó változataiba. Hovatovább szálló igévé válik s sólyomszárnyakon röpködi át a czivilizált világ minden zugát s szárnyainak legyintése érintetlenül nem hágy semmi féle társadalmi kört. Leszámolás ! a múlttal, a jelennel, talán a jövővel is. E századnak végvonaglásában a társadalom siet vele leszámolni, mintha minden, mit szépet, nagyot alkotott e század, csak arra született volna, hogy vele apatikus nyugalommal, majdnem cinikus őszinteséggel leszámoljon az emberiség. Miért siet élni az ember? mert siet, annyi kétségtelen. Hiszen az idő kerekének küllőiből egy sem hiányzik. Siet, mert fél, hogy kikopik az eszközökből, miknek révén dúskálhat a világ irigykedése közt a jóllétben. Mindenki ez után vágyik, ébren ez után futkos, álmában erről sző ábrándképeket. Leszámol az eshetőségekkel, hiszen nem áll egyedül, a tömegek leszámolása közt ő csak egy csepp s mi ez a tengerhez ? Fölemelt fővel jár, mig kedvez a szerencse; titkos utaira betekinteni nem oly könnyű s mig más betekinthet, addig már rég rabja lett szenvedélyeinek s a leszámolás érzete belőle többé ki nem irtható. A közbecsiilés babérain pihenni kedves dolog, mibe sem kerül, csak egy kis önmegtaggdásba, leküzdésébe annak, a mit tisztességnek, jellemnek nevez a szótár. S a mi azután következlietik ? nos, azt miért vegye számításba. Mindig ott ólálkodik a remény ; hátha sértetlenül kerül ki a csávából. Nincs olyan tolvaj, ki azon hitben ne lopna, hogy felfedeztetni nem fog ! A tizennyolcadik század sem volt liliom fehér, olcsók voltak az eszközök akkor is a hatalomrajutáshoz vagy azou való megmaradáshoz. A péuz drága volt akkor is és becses az emberek előtt, szövetséget kötöttek magával az ördöggel is érette. Nem volt drága a családi tűzhely szentélye sem, a szerelem pedig utczán kínálgatta Önmagát. Ámde annak a kornak jellemvonása volt az ily dolgokban való összevisszaság, a bizarrság s talán még költői vonás is található benne. A most letűuő század az emberi nemes gerjedelmek, humánus intézmények érvényesülésének kora, az ideálok kora, a közelmúlt felében. Csakhogy elvénült, izmai elernyedtek, nincs ellenálló képessége, kifogyott az eszmékből, csak az anyagi dolgok után futhat az ember ; e század már nem táplálja az emberi sziveket s ha itt-ott fellobbau még az ideálok perzselő lángja, a többség nem hisz benne s mert nem hisz, hozzányúl a hatalom eszközeihez s miuden eszményt visszaparancsol!... Az emberiség leszámolt a tizeukileüczedik századdal s mert a történelem szerint az átmenet mindeu társadalom életébeu salakot hágy maga után, midőn majd e salakkal is leszámolt az ember, megfordul az idő szele s végigsöpri a tisztátalan talajt. A ki addig elmerül ? ki törődik azzal ? Gombamódra nő a leszámolásra kész tömeg, fölötte mint a háborgó tenger fölött a sirály a leleplezők serege! Ez a legújabb csemege ! Lesni a bukást, a leszámolást, gyönyörködni a vesztesek vergődésében. Itt is egy, ott is egy. Már nem is ámulunk. Nincsen ma már min elámulni. Hütleu lett a kor saját magához, nem birta leélni századát az ideálok cultusábau ! Bizony ez uem a Lajosok kora, liajporos divatjával, hanem a félszüzeké lett testestől, lelkestől. Ragyogni, szerepelni, csillogni — mig lehet s azután leszámolni — ha kell! G B Nyíltlevél Beliezey István úrhoz. Méltóságos uram 1 Méltóságodhoz., a megyei gazdasági törekvések SZÍVÓS vezérférfiához intézem soraimat, ugy is mint & gazdasági egylet érdemes elnökéhez. A „Békósmeyyei Közlöay" legu'óbbi számában véghetetlen csodálkozá-oinra azt olvasom, hogy egyik tagjának konkrét ügyében törtónt felszólalása következtében szükségét látta az egylet, hogy a cselédtörvény egységes értelmezése érdekében fölhívja a minisztert, adjon ki a közigazgatási eljáró hatóságokhoz magyarázó utasítást. Én végtelenül csodál kozom az igazgató választmány határozatán s főleg azon, hogy Méltóságod mint régi közigazgatási szakférfiú egyéni tiltakozását ezen határazathoz nem fűzte. Csodálkozom,mert szokatlan ós szinte meg nem engedett dolog, hogy pörbeli esetekben az egyik fél a neki nem tetsző birói döntést elvigye valamely egyesület kebelébe, melynek véletlenül tagja s ott esetleg egyoldalú informáczió révén igyekezzék a felső foi umot befolyásolni ügyének kedvező elintézésére, vagy ha — mint ez esetben— ferde világításba helyezi az eljáró hatóságot, mert nem neki tetsző ítéletet hozott. Mit szólna hozzá a gazdasági egylet, ha viszont a S v á b Lajos béresei egy más egyesületnek tagjai lévén, szintén kivinnék egyesületükben a feliratozást kontra. Hiszen ez oly zavart s a jogállamban az ítélkező forumok komikus helyzetét, de oly anarchiát teremtene, melyet első sorban éppen a gazdák bánnának meg. Csodálkozom, hogy Méltóságod legalább azt nem vetette föl, hogy mielőtt Sváb ur konkrét esetből folyó panaszát feliratozásra használná fö!, hallgatná meg a másik felet: az eljáró hatóságot, mely okok birták rá, hogy esetleg Sváb ur érdekei ellenére határozzon. Mert pl. ebben az esetben nem is ugy áll a dolog, a mint azt Sváb ur előadta. Neki négy éves cselédje megszökött, kiket a hatóság visszakísért s szorított, hogy a felmondástól számított határidőt a szolgálatban töltsék; az ügy még nincs is elintézve, mert ápril 15-én lesz — tudtommal — ez érdemben tárgyalás az orosházi főszolgabíró előtt. De föltéve, hogy az ügy perfekt módon ós a Sváb „B6késmegyeiKözlöny"tárcáia. Nagyhét. — Hiedelmek, babonák. — Irta : Herrmann Antal. Valamennyi keresztény nép körében számos hiedelem fűződik a nagyhóthez, de kevés nép tudatában van még meg ezep hiedelmek alapgondolata, hogy t. i. e héten a szellemek szabadon járnak kelnek s c=ak a nagyszombatati haran gozáskor térnek vissza a túlvilágba. Szláv néphiedelem szerint e helen minden sir üres, mert a hollak felkelnek ós nagy szombat estéig az élők közt láthatatla nul járnak-kelne k ; sőt a litvánok a nagyhetet épenséggel „a kisértetek nagy idejéének (velu veliku*) nevezik. A nagyhétre vonatkozó magyar nép hiedelemben is megtaláljuk ezen alapgondolatot. E héten nem szabad se varrni, se mosni, mert baj éri az illetőt, hamar meghal. Tisztogatni nem szabad, mert különben tok bolha lesz a házban. Általában nem szabad oly munkát végezni, mely az emberek kö'.t járó-kelő szelle meket zavarná, meri tzek bosszút álla nak a háztájon. A nagyhét ""gyes napjaihoz különkülön hiedelmek fűződnek. A székely azt tartja, hogy ha nagyszerdán tüz üt ki valahol, azt a gonosz lelkek gyújtották meg, mert e napon szabad nekik egész hatalmukat kifejteni. Ha égi há ború van e napon, az egész óv terméketlen lesz. Sokhelyt a legény nagy szerdán egy denevért fog, azt egy uj CÍ-uporba zárja s a földbe beássa. Nagy szombaton feltámadáskor való harangozáskor kiássa a fazekat s összeiöri. Ha ebből egy cserépdarabot egy leánynak a szoknyájára dob, az szerelmes lesz belé. A meddő asszony üljön nagy szerdán hajnal előtt napfeljöttng a küszöbre, még pedig ugy, hogy egyik lába a szobában, a másik a küszöbön kívül legyen. A mig a küszöbön ül, senkihez egy szót se szóljon. Ha aztán legelőször idegen férfi lépi át a küszöböt, az asszony az évben gyermeket, szül. Nugjc ütörtókön vagya mint néhol nevezik „zö dc-ütörtökön", valami zöld séget kell enni, akkor az ember egész éven át egészséges marad. Sok helyet e napon a marhának is zöld galyat adnak enni, hogy betegség ne érje. E naptól kezdve egész húsvétig nem jó a lovat takarítani, mert egész éven át sovány lesz Sok helyt e napon összegyűlnek leányok s annyi zdros galuskát készítenek, a hányan vannak. Egy macskát kiéheztetnek s nagyszombaton a galuskára bo csátják. A kiét először elkapja a macska, az férjhez megyen abban az évben. Nagycsütörtök ós nagypéntek a kincsásók nagy uapjai. A kincseket őrző szellemeke napokon elhagyják kincseiket, a rejtett bejáratok megnyílnak es az ember raegrakodhatik kincscsel. A ki nagycsütörtök hajnalán kimegy a temetőbe s valamelyik sírra leülve, egész estig egy tükörbe néz, abban egy lángot fog megpillantani. Az évben aztán biztosan valami rejlett kincsre fog bukkani. A ki kincset akar találni, nagypán teken ne vegyen tiszta inget magára. Főiege napon nagy hatalommal bír nak a szellemek. A ki a boszorkányoknak az ördögökkel való mulatozását látni akarja, az menjen nagypéntek éjjelén valami kereisztutra, szentelt krétával buz zon kört maga köré s a közeli hegyeken látni fogja a mulatozó boszorkányokat és ördögökéi. A boszorkány uny rontja meg a tehenet, hogy nagypénteken hajnalban harmatot szed egy fazékba, olyan ház megett, a hol tehén van; harmatszedés kor folyvást mondogatva : „Szedem a hasznát 1"' Ha nagypénteken éjjel a boszorkány lószőrt szegez az istáló gerendájába, a fejős állat megromlik. Hogy általában a marhát ne ronthassa meg a boszorkány, sok helyt nagypintelii harangozáskor vagy kerepeléskor egy nagy szeget ver nek be jól a padlóba. Csak az rontnatja meg a tehenet, a ki ezt a szeget a fogaval kihúzza. Néhol nagypénteken este a család minden tagja foghagymát rág, hogy a boszorkányokat távol tartsák maguktól. E nap éjféltáján a halottak is okvellenül haza látogatnak néhány perezre s szét néznek, hogy a háztájban minden ren b-n van e? Azért is ez ejjt-lro minden szerszámot a maga helyére kell tenni, a marhát pe dig jól megetetni. Sok helyt e napon megtisztítják a marha száját, s a szemén való szárazságot levágják. A ki nagy pénteken utazik, szerencsétlenül jár; a ki e napon haját vagy körmét levágja, beteg lesz. Néhol azt tartják, hogy a ki e nap fésülködik, megkopaszodik, néhol pedig a leány nagypénteki haraugozáskor vagy kerepeléskor fűzfa alatt fésül ködik, hogy haja hosszú legyen Sok helyt épp e napon nyíratják a férfiak hajukat, hogy egész évben ne fájjon fejők. Sok helyt azt tartják, hogy egész évben erős ós egészséges lesz az az ember, a ki e napon napfelkelte előtt folyóvízben megfürdik. Ez időben merített víz jó szemorvosság. A ki nagypénteken szalonnát eszik, nem lesz harmincz éves. Némely vidéken első harangszóra vagy kerepelósre megrázzák a gyümölcs fákat, hogy bő termésük legyen. Sok helyt e napon vetik a mákot ós lisztitják a méheket. Nagypénteken rendesen szeles idő van, mert akkor tánczolnak a leve gőben a szellemek. Ha e napon eső esik, szépek lesznek a vetések és a fejős állatok jól tejelnek. Nagypénteken a jö vendőbeli hitestársat is meg lehet látni. A ki e nap délelőttjén kezében egy kevés lisztet és sót gyúr tésztává, azt, megsüti és harangozáskor vagy kerepeléskor 3 részre harapja s magával a templomba viszi, aztán éjjelre párnája alá teszi, az megálmodja jövendőbelijót. Ha a legény nagypénteken éjfélkor ingben-gatyában háromszor háza körül fut, aztán a temetőbe megy s lábai közt hátra néz, meglátja jövendőbeli falesógót. Néhol azt tartják, hogy ha nagyszombati sütéskor láng csap ki s háromszor megkerüli a kemenczét, imádkozni kell, mert különben a láng a háztetőre száll. Nagyszombaton, mikor a harangok megszólalnak, megmosdik a leány, hogy ne legyen szeplős. A ki nagyon szeplős, menjen e napon olyan templomba, mely ben még soha sem volts a szentelt vizbe mártva kezét, törölje végig az arczát; akkor elmúlik a szeplője. Hasfájás ellen a nagyszombaton főzött hüvelyes növények levét eczettel vegyítve elteszik ós odaadó alkalommal azzal kenik a beteg hasát. Hogy a kártékony állatok egész évben távol maradjanak a háztól, sok helyt az asszonyok nagyszombati harangscókor bejárják az egész házat, kulcsok kai zörgetve s folyvást mondogatva: „Kígyók, békák, tisztuljatok, mert megszólaltak a harangok 1" Náthagyógyitás. Irta: Mark Twain. Megengedem, hogy jó dolog lehet az olvasóközönség mulattatását szemelőtt tartani, de mennyivel magasztosabb, nemesebb feladat ez emberiség oktatása, hasznára irni és közvetlen érdekeinek szentelni irodalmi működésűnket. Ez utóbbi képezi czikkem egyedüli czólját. Ha csak egyetlen szenvedő ember egészségének helyreállítását eredményezi, ha általa még egyszer fölvillan valamelyik beteg megtört szemében a reménység sugára, bmét visszavarázsolván szivében régi, vidám napok élénk emiókét és nemes ősziöneit, — ugy munkámért bő lesz jutalmam. Lelkem ama szent gyö nyörtől lesz eltelve, amelyet egy keresztényi, önzet'en jótett elkövetésénél éra zünk. Mocsoktalan jellemem és kifogástalan Lapunk mai számához egy iv melléklet van csatolva.