Békésmegyei közlöny, 1895 (22. évfolyam) szeptember-október • 71-84. szám

1895-10-17 / 83. szám

kedvezőnek, mert a száj- és körömfájás, lépfene szórványosan bár, de több községben fellépett zárlati intézkedések minden esetben foganatosi­tattak. Füzes-Gyarmaton a takonykór járvány megszűntnek tekinthető, amennyiben az elmúlt hú folyamán ujabb betegülési eset nem fordult elő s igy a zárlat valószínűleg feloldható. A szarvasi holt kanyar vízzel való ellátásá­nak ügyéből kifolyólag a közigazgatási bizottság határozatához képest a bizottsági kiküldöttekkel s az érdekeltekkel Szarvason mult hó 18-án a tárgyalást megtartottam — minthogy azonban a holt Körösből a szakértői megvizsgálás végett felküldött iszap és vizre nézve az igazságügyi tanács vélnménye még le nem érkezett, a bizott­ság jelentését ezúttal nem terjeszthetem elé s azt csak a legközelebbi ülésen mutathatom be. A mezei munkások helyzete általában ked­vező, mert nemcsak a gazdaságokban kaphatnak még mindig elég magas munkabérek mellett munkát, hanem a folyam szabályozási munkála­toknál is kínálkozik részükre munka alkalom. Itt említhetem fel, hogy a fogyasztási ital és szesz mérési adó bérletei ügyében a törvényha­tósági bizottság feliratot intézett a pénzügymi­niszter úrhoz, hogy a kitűzött árverések beszün­tetésével a vármegyebeli községekkel, méltá­nyosabb alapon ujabb egyezkedési tárgyalásokat tartasson. A pénzügyminiszter ur a törvényha­tósági bizottság közgyűlésének első napján fel­adott távirati s utóbb bővebben is indokolt fel­terjesztésére az árveréseket beszüntette. Az alispáni jelentést tudomásul vették. Ezután egósz csomó anyakönyvveze tési ügy került, elintézésre. A békési áll. anyakönyvvezető annyira el van foglalva, hogy ennek helyében mu íkaerőt kér a békési főszolgabíró kirendelni, vagy a békési szolgabírónak az anyakönyvveze­tési ügyektől való fölmentésót, a berényi helyettes anyakönyvvezető ezt más okból kéri, Povázsay tót-komlósi anyakönyvvé zető egészségére való tekintetből, szintén lemondásának elfogadásáért folyamodik. Utóbbi érdekében pártolóJag szólalt föl J a n c s o v i t s Emil bizotts. tag. T a 1 1 i á n Béla általánosságban szólva, nem habozik kijelenteni, hogy a járásbeli népesebb községekben az állami anyakönyvvezetés annyira elfoglal egy hivatali ellátót, hogy az egyéb teendőket elvégezni alig lesz képes s ha konkrét tények előtt állunk, melyszerint ez uj teendők a közigazgatás rendes menetére akadályozólag fognak hatni, nem fog akadályokat gördíteni, sőt maga is azon lesz, hogy a kérdés legalaposabban s legsikeresebben sanáltassék. Azonban most, az egyházpolitikai reformok 15 napi érvényében, midőn még sem teljesen át­tekinthető tapasztalatok, sem a gyökeres orvoslás módjai szabatosan meg sem ál lapíthatok, nem lenne czélszerü preceden­seket alkotni s a lemondásokat elfogadji, mert mit érnénk el vele ? Azt, hogy a lemondások tömegesen adatnának be az intézmény kárára, melyet pedig bizonnyal senki sem akar. Azonban már most szük­ségesnek ítéli, hogy a miniszter figyelme felhivassék arra, hogy a sorozásoknál, midőn a községi jegyzők, szolgabirók ellesznek foglalva, nem lesznek képesek az anyakönyvvezetői teendőket végezni tőségbe; ott letettük kuffereinket s azu­tán azonmód, a mint voltunk, az uti ru­háinkban, neki ültünk folytatni a durákot. Éjjel volt már pedig, de nem akar tam a 64 forintom nélkül lefeküdni. Az öregnek is ugy látszott, nagy kedve van tovább játszani; egészen nekimelegedett. A szemei ugy fénylettek a nagy lámpá­nál, mint a hiúzó. Hajnali három órakor már 500 forint volt a veszteségem, hat órakor 15 ezer forint, reggel 100 ezer forinton felül, dél ben pedig éppen 16 millió forintjával tar toztam. Kijelentettem neki, hogy ezt aligha fizetem meg. Fenyegetett, hogy bepöröl és becsu­kat, mint nyomorult durákozót. Kijelentettem, hogy kihivom pár bajra és megölöm. Erre hirtelen megváltozott, kórt, hogy játszam vele tovább, — most már úgyis mindegy. A bosszúállás gondolata annyira meg szállta az idegeimet, hogy semmi fárad ságot sem éreztem : helyet cseréltem vele, azután megkevertem a kártyát. Az volt a szándékom, hogy addig játszom vele, mig ő nem fog tartozni nekem 16 millió forinttal és akkor majd én állok elő Mondhalom, hogy rettenetes nagy szerencsével játszott: estefelé már mii bárdokkal tartoztam neki; sokkal több pénzzel, mint a mennyi a világon vala ha megfordult. Kétségbe voltam esve. Folyton attól féltem, hogy abba hagyja a játékot. Azonban ő ülve maradt és játék­kedve ugy nö/ekedett, mint az én vesz teségem. Mikor már a trilióknál és a quatril lióknál jártunk, akkor jutott, eszembe, hogy talán ismeri a kártyákat. s ez időre helyettesekre van szükség; erre vonatkozólag dr. Bartóky József főjegyző határozati javaslatot mutat be, hogy az alispán bizassók meg a jövő havi ülésen jelentést tenni, hol s milyen irány­ban szükséges az állami anyakönyvveze­tés folytán a munkaerőket szaporitnui, illetőleg a lemondó anyakönyvvezetőket fölmenteni. Ugy a főispánnak a helyzet földerí­tésére adott véleménye, mint a beterjesz­tett határozati javaslat elfogadtatott. Bánhegyi kir. tanfelügyelő je lenti, hogy a vármegye hatodik polgári iskolája Mezőberónyben megnyittatott. Egyéb érdemleges jelentése nem volt. Lapunkban egy szeghalmi cikkezőnk vetette föl azt az eszmét, hogy miután a postai szállítás sokkal biztosabb, mintáz adónak személyesen, elöljárók által való beszállítása, de meg a községeknek ezen gyakori beszállítás tetemes költségeket emészt föl, legjobb lenne a postán küldeni a hivatalos közpénzeket a kir. adóhiva­talokba. A czikk eszméje a vármegye alis­pánjának tetszését megnyerte és átirt a kir. pénzügyigazgatósághoz, hogy ameny­nyiben lehetséges a közpénzek a régi módtól való eltérésével, a postán kül­dessenek el az adóhivatalokba. Csák György a felhívásnak nem felelhet meg, mert elkönyvelési körül­mények, a számadások szabatos vezetése és különösen a falusi könyvvezetők ki oktatása követeli a mind sürübb érintke­zést. Ezzel szemben dr. Bartóky Jó­zsef fejti ki ellenérveit. A pénztárnok az adóhivatalokban való kioktatásától nem sokat vár, mert tudja személyes tapasz­talat nyomán, hogy általán e pénzbeszá­litások miként mennek, maga a kezelés is ezáltal egyedül hűnek nem biztosit ható; mindazonáltal, ha a közigazgatási bizottság a közadóknak a községi elől járók által való személyes leszámolásá­hoz továbbra is ragaszkodnék, akkor leg­alább azt kéri, hogy a pénzügyminiszter előtt kéressék az, miként az állami adók beszállitával előálló költségeket az állam viselje, mert így a főleg kis, adóhivata lókkal nem biró község.e tetemes terhét a nagyközségekkel megosztanák, a mi igaz­ságosabb ós méltányosabb. Dr. Zsilinszky Endre az elöl­járók által eszközlendő beszállításokhoz ragaszkodik. Erre szavazással döntötték el a kér­dést. A pénzügyigazgatónak az eddigi ál­lapot fönntartására tett javaslatára a kis­sebbség szavazott; a többség a személyes leszámolást szükségesnek Ítélte szintén, de a pénzügyminiszterhez felirat küldetni ha tároztatott,hogy az adóbeszállitásokkal az eddig a községeket illető kiadásokat az állam fedezze. Több közérdekű ügy a tárgyalások során nem merült föl. — Uram, szóltam hozzá — hozas­sunk uj kártyákat. — 'Miért? — Mert én már valamennyit isme­rem a hátáról. — En is, — felet egykedvűen. E szerint ön hamisan játszott ? — Nem én. — Ön megcsalt engem I — Kérem 1 — Mit, mé? szólni mor, mikor ma ga bevallja I En följelentem önt I Elfo­gatom, becsukatorn, lenyaktilóztatom I Az öreg ur elképedt, azután hirtelen könyörgésre fogta a dolgot: — Kérem, ne haragudjék, ön nem tartozik nekem semmivel. Es letörölte a rengeteg összeget az asztalról. Az már más. — Bocsásson meg, —szólt, — ez az egyetlen s-zevedélyem. — A hamis játék ? — A durák. — Rosz szenvedély. Nekem 50 fo rintomba került. Kivette az ötven forintomat és az asztalra tette. — Tessék, ezt is visszadom. — Na, ezt jól teszi; de látja, nem szép öntől, hogy pénzre játszik. — Kénytelen vagyok vele. — Miért? Először: mert a munkatársaim 200 forintnyi fizetéséből 120 frtot okvetlenül vissza kell nyernem, különben tönkre megyek. Másodszor, mert ha potyára ját­szom, 24 óránál tovább senki sem akar velem durákozni. Ebből azután megértettem, hogy mi­ért ígért ő nekem 200 forint havi fi zetóst; miért csigázta trilliókig a kártya­adóságot és miért nem birták ki nála az elődeim. Agyon durákozta minden munka társát I Községi takarékpénztárak. — Két közlemény. — Többször jeleztük már, miként a köz ségi takarékpénztárak tanulmányozó és intéző bizottsága B e 1 i c z e y Istvánt s Rosenthal Ignáczot bízta meg a községi takarékpénztárak ügyében való előterjesztéssel. E megbízatásnak a ta nulmányozók már megfeleltek, s mint a bizottság egyik tagja az előterjesztés tár­gyalásakor mondotta, „a nagy irányú és a kérdést teljesen áttekintő" tanulmányt, a bizottság különlenyomatban fogja for­galomban hozni. Itt a munkálatnak egy kikapott töredékét mutatjuk be a kö­vetkezőkben : AZ élet igényei már a legkisebb gaz­dára is nagyon sokszor kívánatossá te­szik a hitel igénybevételét s bár nap­jainkban az alsó osztálynál a kétséges­kedő félelemnek olyan tragikomikus je­leneteit nem látjuk, midőn kölcsönt vesz igénybe, az bizonyos, hogy még most is nagy bizalmatlansággal közeledik a ta­karókpénztárakhoz s inkább senyved és pusztul el uzsorások karmaiban. Az osz­trák példára utalunk. Ott a magántársu­lati takarékpénztárak az ideges félelmét a köznépnek nem tudták megtörni, mig ellenben a községi takarókpénztárba, az ő saját intézményébe, mely a garanczia annyi nemével biztatja, már kezdetben befolytak az idegenkedő takarókossági fillérek. S ha a legpallérozatlanabb osz­tályt, mely szégyennek tartja a taka rékpénztári meglehetősen sok felé meg­tudott hitel igénybevételét és a mely le küzhetlen bizalmatlanságból takarékos­sága filléreit gyümölcsözni nem viszi be takarékpénztárba, megakarjuk menteni egyrészt az uzsorások körméből, másrészt a takarékosság ösztönét akarjuk fejlesz teni: erre a községi takarékpénztár első tényező. Mert kétségtelenül nagy garanciák kai rendelkezik a községi takarékpénz­tár, a magánvállalkozással létesített ta­karékpénztárakkal szemben. Lássuk csak: A magánvállalati, részvényekre alakult takarékpénztár megadj a a jogot, hogy az első három évre az igazgatóságot ő ala­kítsa^ a részvények arányában érvénye­sülvén a szavazati jog, akaratukkal, irányelvükkel, erényeikkel avagy hibáik­kal az intézet bélyegét egypár gazdag részvényes adja meg. Ezzel szemben a községi takarék­pénztár a garanciának egész seregével bir. Tételesen megállapított közellenőr­zésnek van alávetve, a legszabadelvübb tekintetek szerint. Közvetlenül a községi elöljáróságnak, a képviselőtestületnek kor­mányzata alatt áll s ezeknek pontos el lenőrzése tételesen körülírva. Sőt az ellenőrzést a közigazgatás egész skáláján foganatosítani szeretnénk egész a belügyminiszterig, kinek az orga­nizált községi takarékpénztárak ügyme­neteit ellenőrző kormánybiztost kellene kineveznie. Maga a képviselőtestület vá­lasztja az igazgatóságot és azt állandóan felügyeli. Szembeötlő itt az az előny, a mely abból származik, hogy mig a ma­gánvállalat részvénytársaságok legtöbb nyíre, vagy majdnem mindég akkor tar­tanak ülést, ha az igazgatóság jónak látja, ezeken a közgyűléseken csak az tárgyalható, ami napirendre van kitűzve: addig a községi közgyűlésen a községi takarékpénztár pénzügyei nyilvánosak, a képviseletnek minden tagja a kezelésről meggyőződést szerezhet, sőt a képviselő­testületen kívül álló szakértő egyéneket is fölhívhat a község a szakszerű ellen őrzés foganatosítására. Ezen szabatos ós nyilvános ellenőrzésnek több neme adja meg a községi takarékpénztárnak a kellő biztosságot arra, hogy minden ember bizalmával közeledjék feléje. A szervezet kérdéseit ezen előterjesz­tés keretében kimeríteni alig lehet, de már itt is hangsúlyoznunk kell, hogy a községi takarókpénztár hivatalnoki kará­nak, mint olyannak, melynek egósz ide­jét hivatalának kell szentelnie, önálló, erre kirendelt, jól fizetettnek kell lennie. Ezeket a képviselőtestület élethossziglan és olyan kedvezményekkel választja, mi­nőket a magán társulati takarékpénztá­rak adnak, hogy szakképzett s becsvágyó hivatalnoki kar álljon rendelkezésre. Véleményünk szerint azokkal a több­szörös garanciákkal, melyeket a községi takarékpénztárak nyújtani képesek, még a felé a most még csak jámbor óhajtás felé törünk, hogy a na<ry tőkéket el'he lyező dús gazdag arisztokráciánk és fő­papságunk a hazai tokeelhelyező intéz­ményeket fogja bizalmával és pénzével fölkeresni, a helyett, hogy a külföldön 2% ot hajtó pénzét továbbra is ott tar­taná, csupán azért, mert a hazai pénzin­tézetekben nem lát teljes garanciát. Egy községi takarékpénztár, melynek hü ke zeléseért, a község egyetemlegesen vállal anyagi felelősséget, oly biztosítékot nyújt a nagy, elhelyezésre váró tőkéknek, hogy semmivel sem lehet indokolni, ha a nagy tőkék továbbra is külföldön hagyatnak. Mert a valuta — a mint az optimisták sejtették — nem fog segíteni a kamatláb állandó leszállításán, ellenben az igen, ha a most külföldön levő tőkék haza­jönnek. a. községi takarékpénztár az ő nagy biztosítékaival azzal kecsegtet, hogy az óhajtás vele és általa valóra válik. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A horvát tüntetések. Budapest, okt. 16. (Saját tud. távirata.) Zágrábból a tüntetések megújulásáról ér­keznek a fővárosba telefon hírek. Frank képviselő fiát magyar zászló megsértéséért elverték. Megsebesült. A feltüzelt horvát egyetemi ifjúság a Jelasits térre vonult, a hol a magyar zászlót elégették s egy másik zászlót kardokkal téptek fosz­lányokká. Ő felsége meglátogatta a közsógta­nácsot, mely egybegyűlve fogadta a ki­rályt. Masinszky, a polgármester mon­dotta az üdvözlő beszédet s a zágrábbi ünnepélyek alkalmából vert arany-emlék­érmet kérte, hogy a király kegyesen el­fogadni méltóztassék. Ő fölsége beszéd­ben köszönte meg a város megemléke­zését. Ezután a király a zsinagógát te­kintette meg, majd onnét a törvényszéki palotába s az akadémiába hajtatott, hol szintén fényes fogadtatásokat rendeztek számára. Osztálysorsjáték húzása. Budapest, okt. 16. (Sajáttud. távirata) Az osztálysorsjáték húzása ma reggel a vigadóban óriási közönség részvételével kezdetét vette. Eddig a legnagyobb nye­remények négyezer koronára mennek. A nyolezvan koronás nyerők vegyes érzel­mekkel fogadták Fortuna „szerencséjét", mert a milliós koronát jobban szerették volna megnyerni. A kalocsai érsek beteg ége. Budapest, okt. 15. (Saját tud. távirata ) Kalocsa éitlk'J, bsaszka Gyöjey Fulyos beteg influenzában, melyhez utóbb tüdő­gyulladás járult. Egy orosházi állítólagos váltó­hamisitó. Budapest, okt. 16. (Saját tud. távirata.) Egy orosházi illotőségü joghallgató 25,000 frtos értékű váltót hamisított. Az apja letartóztatását kéri. (Telefonon kérdést intéztünk Orosházára, hogy orosházi il­letőségű jogász tanul-e most a főváros­ban, de értesüléseink szerint a váltóha­misítás jogásszal nem történhetett meg. A szerk.) A b.-csabai gymnásium kifejlesztése. Csaba város azon polgárainak jelen­létében, kik a város fejlődését szivükön vi­selik, tartatott meg vasárnap a gymná­sium kifejlesztése érdekében az értekez­let. Ezen Korén Pál elnökölt, a ki mindenekelőtt a kórdós pénzügyi oldalát tüntette föl. A nyolezosztályu főgymna­sium 23,000 frt évi fentartási összeget igényel, melynek felét az állam fizetné s miután a jelenlegi bevétel 9000 frt, tehát mintegy százezer forintnyi tőke lenne szükséges. Hogy az áldozattól nem szabad visszariadni, azt az elnök igen szépen fejtette ki. Szükséges a főgym­nasiumot létesíteni, hogy algymaasium egyáltalában legyen, mert az államse­gélyt csak igy kaphatjuk s mert csak akkor érjük el, hogy a tanárok fizetése az állami intézetek tanáraiéval'egy forma lesz. Szükséges Csabán egy ilyen kul­turintézet, hiszen a csonka gymnasium­nak mintegy 200 növendéke van A szülőknek nem kell gyermekeiket ide­genbe adniok s mig a neveltetés sze­mük előtt megy végbe, már száz, a vidéken tanuló 20,000 frtba kerül, számba veendő a hazai kultura erősítése ós az, hogy ha kulturális áldozatokra nem le­szünk hajlandók, Csabánál kisebb ki: ségek fognak túlszárnyalni. A jelenlevők méltányolva az elmon­dottakat, elhatározta, hogy felhívásokat bocsájt ki az önkénytes adományokra és ugy az ág. ev. egyházat, mint a várost az ügy támogatására fölhívja. Az adakozás nyomban megindult s biztató sikerrel, ugyanis : Korén Pál 1000 frtos, Majoros József 100 frtos, Dr. Sailer Vilmos 1000 frtos, Szeberényi Zs. Lajos 1000 frtos, Urszinyi János 1000 frtos, Dr. Zsilinszky Endre 1000 frtos,

Next

/
Thumbnails
Contents