Békésmegyei közlöny, 1895 (22. évfolyam) szeptember-október • 71-84. szám

1895-09-08 / 72. szám

Ugyancsak ma, a délutáni pesti vonattal érkezik a békési dalkör, melyet szintén testületileg fogadnak. Jelek szerint több illusztris vendég vesz részt az ünnepélyen. Az egyesület iránt való tiszteletből a fogattulajdonosok előzékenyen enged ték át fogataikat a rendezőség czéljaira. — Lemondás. T Nagy Sándor, Békés község bírája ezen állásáról lemon dott. — Jóravaló erélyes tisztviselő volt, aki az iskolai mulasztások körüli feladatát kiváló buzgalommal végezte s már a mult év folyamán sikert mutatott fel. — Gróf Csáky Albin előfizetése. A magyar közéletnek ma a legtiszteltebb alakja gróf Csáky Albin. Senkit sem hallgatnak ma nagyobb figyelőmmel a képviselő és a főrendiházban, mint a halkan beszélő grófot, akikeresetlenül őszinte és minden szava a karakterek, öntudatos államférfiú tanusitása. Mindezeket pedig elmondottuk azon alkalomból, hogy az ex miniszter nagy érdeklődését mutatja Békésmegye múltja iránt, midőn előfizetésével az elsők között van, a kik Békésmegye monográfiájára előfizetnek. Itt emiitjük meg, hogy a monográfiára igen szépen folynak be az előfizetések. Vidékről küldik főleg az előfizetési őszszegeket, majd a megyei közgyűlés alkalmából, hisszük, a megyebizottsági tagok is nagy érdeklődést fognak mutatni a monografia iránt. — Műkedvelők a színpadon. Vasárnap 15-én este a tanítói gyűlés alkalmából nagysikerűnek Ígérkező műkedvelői előadást rendeznek a békésvármegyei tani tók alapjára. Előadásra kerül Szigligeti Ede régi pompás vígjátéka „A Mama", melynek szereposztása a következő : Mogoriné, özvegy— — Németh Lajosné úrnő. Czili, leánya — — — Verner Lászlóné urnö. Ennek férje — — — Leszi eh Endre. Keleti Malvin k. a ifj. Horváth Mihály. Löffler Andor. Mockovesák György. Leitman Ida k. a. Eszti, árvaleány Szegfy, agglegény Ugri Miska — — Ormy Béla ügyvéd Szobaleány — — — A katonaság elől a halálba. Matusik Mátyás csabai 22 éves béreslegény pénteken délelőtt a vandháti major melletti fák egyikére nadrágszijján felakasztotta magát. Hozzátartozói azt állítják, hogy tettét búskomorságban követte el, mert októberben a katonasághoz kellett volna bevonulnia. — Tüz. Orosházán csütörtökön délelőtt tűz volt. Gausel Jakab orosházi lakos háza gyuladt ki s a tető leégett. A tüz keletkezésének oka ismeretlen. — Milleniumi megrendelések. A millenáris képzőművészeti célokra eddig 200,000 írtnál többet áldoztak a törvényhatóságok, főpapok és mágnások. A megrendelések egyre gyarapodnak s az országos képzőművészeti tanacs eddig tizenkét millenáris pályázat felett határozott. — TarrfFa-emelés a m. kir. államvasutakon. A m. kir. államvasutaknál mutatkozó deficzit eltüntetésére az igazgatóság az árudijszabást szándékozik felemelni s e czélból már folynak az előmunkálatok. — Meglőtte a czimboráját. Fekete János és B a 1 á z s Zsigmond 17 éves suhanczok a gyulavári uradalom „Soly mos" nevü pusztáján a tavasz óta együtt őrizték az uradalmi tisztek teheneit; a fiuk a legjobb barátságban éltek egy darabig, unalmokat a mezőn dalolással s tréfával űzték el; később gyakran be be jártak esténkint a tiszti kocsis szép fiatal kis feleségéhez. A kis menyecske vidáman töltötte az időt velük, kivált ha a férj nem volt hon. Ugy látszott azonban, hogy Fekete János, ki igen derék fiu, kedveltebb volt mint pajtása, a mi miatt Balázs Zsigmond elbusulta magát s azután nem ugy mint azelőtt vígan, hanem egész nap szótlanul őrizték a teheneket. E hó 4—én, vasárnap korán reggel Fekete megfejte a teheneket s az istálló előtt levő kútnál mosta az edényt, a mikor Balázs az istálló falán felakasztva volt kétcsövű vadászfegyvert levette és babrálta mintegy 5 perczig, egyszer csak a lövés eldördült és Fekete találva, a földre rogyott s csak annyit tudott mondani, hogy: „miért tetted ezt ?" mire Balázs, mintha misem történt volna, azt mondta: „hát mert tettem!" A sérültet bevitték a községbe, hol gyógykezelés alatt áll, de kevés remény van felgyó gyulásáhez. A vizsgálat deríti majd ki, hogy büntény-e, vagy véletlen szeren csétlenség forog-e fenn ? — Szinészet Békésmegyóben. Horváth Arnold, a budapesti városligeti színkör jeles tenoristája e hó 9., 10. és 11-én Szarvason fog vendégszerepelni Pesti Ihász társulatánál s többek között „Hoffman meséi" ben is fel fog lépni mint Hoffmann. A szarvasi közönség nagy érdeklődéssel néz e művész vendégszereplése elé. — Gyulán Bessonyei Miklós hirdetett bérletet és Demjén titkára több bérletet föl is szedett. Már két hét óta mitsem tudnak erről, akar-e jönni a színtársulat ? Egy Gyulára érkező hír azzal kecsegtet, hogy kedden megkezdetnének az előadások. — Orosházára Kunhegyi Miklós színigazgató akart harmadrendű társulatával bevonulni, de meggondolta a dolgot és most az orosháziak jó cserét csináltak, mert Makó szegedi színtársulatával fog ott játszani szeptember végéig. — Lótolvaj. Balogh Béla sarkadi illetőségű egyén e hó 4-én éjjel a sarkadi uradalmi gulyástól két lovat lopott s azokkal elsietett az orosházi pénteki hetipiaczra, hol azokon tul akart adni, de rendőrség letartóztatta, a lovakat átadta jogos tulajdonosának, Baloghot pedig szalontai já rásbiróságnak. — A békési akta a minisztériumban. C h y z e r Cornélt, a ki az egészségügyi osztály főnöke, ragyogó arccal fogadta a napokban egy egészségügyi fogalmazó. — Méltóságos ur, ninc3 többé epilesztis. A főnök ur ijedten tekintett a deJiquensre : ej, ha még az egészségügyi fogalmazóknál is meghibásodik a leg felső condignáció. De a ragyogó arczu fogalmazó tovább beszélt. — Becsukhatjuk a lipótmezői és an gyalföldi tébolydát. — Ugyan. . . — Nincsenek többé veszettek. — Ugyan ne veszkődjék. — Pedig így van. Békés városából jött egy akta. Két tudós békési asszony irta : Varga Jánosné ós Yarga Sara. — Hm. — Kijelentik, hogy nekik csalhatatlan szereik vannak e betegségek gyógyítására. Külön vonaton hozassuk-e ide a két fenomenális békési asszonyt, a kik a gyógytudományok mezején uj ös vényt vágnak. Chyzer tanácsos ur fagyosan a kö vetkezőket felelte : — A rendelkezést fenntartom magamnak. ... A héten azután Békésvárme gye alispánjához leérkezett a miniszteri rendelet, melyben a békési tudós Sára ós Vargánó ertesitést nyernek, hogy el me betegeket és veszetteket gyógyítani ne merjenek, mert mint Kuruzslók a törvény szigorával sujtattnak. — Hyppodrom és versenybirkozás. A Csabán működő hyppodromtársulat mindjobban megnyeri a közönség tetszését. A héten a Várady csalid jutalom, estéje alkalmával a műsor különösen érdekes volt. A tüzkirály Ben Ali B e y mutatványa az égő házban ritka merészség, úgyszintén Ron etti nagyon gyakorlott egyensúlyozó. Az előadásokat most még a versenybirkozások is érdekesebbé teszik. Ma vasárnap két előadás, d. u. 4 órakor ós este tartatik. — Beiratás a kereskedelmi iskolába. A csabai alsófoku kereskedelni iskolában a beiratás vasárnap f hó 8 án történik. Felhívom a kereskedő urakat, hogy a fentjelzett időben az 1884, évi XVII tc. 82. § a értelmében annyival is. inkább Írassák be tanulóikat, mert ellenesetben mulasztásukért pénzbírságra lesznek bűn tetve. A beirás a Michnay-féle iskolában d. e. 11—12 ig tart, s ez alkalommal tar tozik minden tanuló az első félévi tan dijat 2 frt 50 krt lefizetni. F á b r y Géza igazgató. — Baross emlékünnepély. Trencséninegye o hó derekán nagy ünnepélyt ül. Baross Gábor, az eddigi legderekabb kereskedelmi minister és providenciáiig államférfiú, a zónadijszabás megalkotójának szülőházára emléktáblát tesz ki, mely alkalommal a vármegyék törvényhatóságait is meghívták. Békésmegye a meghívott vendégek között van s bizonynyal gondoskodás történik, hogy a kegyeleti aktus e tényénél a vármegye is küldöttségileg legyen képviselve. — A tolvaj mint disznókereskedő. A bánfalvai piaczon hat darab disznót árult egy csinos fiatalember. Mivel elég olcsón adta, csakhamar el is adta őket. Már csak egy darab volt neki, mikor az ott ácsorgó rendőrt valaki figyelmeztette, hogy az az ember passzus nélkül árulja a disznókat, oda is ment a rendőr és felszólította a disznók árulóját, hogy azonnal passzust Írasson. — Szívesen megteszem rendőr ur, csak még két drb disznómat hajtanák be. Azt várom, különben legyen itt a disznónál, majd elébök megyek, megnézem jönnek e már? El is ment szépen. András bácsi c^ak várt, de biz azt hiába várta, végre megunván a várakozást, jelentést tett a csendőröknek, kik azonnal kocsira ültek és sikerült is nekik elfogni az ipszét, ki bevallotta, hogy a disznókat akkor éjjel lopta el egy szentesi tanyáról. Az olcsón disznóhoz jutott vevők pedig hosszú óira! távoztak. — Járványos betegségek. Roncsoló to roklob esetek merültek föl a héten Endrődön, Békésen, Kétegyházán, Orosházán és Gyopárhalmon. Torokgyik SzentAndráson. Vörheny Gyulaváriban, Csorváson. Vérhas Öcsödön, Szt.-Andráson. Hökhurut Gvulán, Szarvason. Hasihagy máz Körös-Tarcsán, Békésen, Szarvason. — Kitüntetés. József főherczeg ő cs. és kir. fensége Geittner és Rausch, több mint 30 év óta fennálló műszaki üzlet fecskendő- és tüzoltószer- és malomkő gyárosoknak az udvari szállítói czimet adományozta. — A fenséges tűzoltó fő parancsnok ur ezen kitüntetéssel oly elismerésnek adott kifejezést, mely egyszers mind a legilletékesebb szakitéletet is magában foglalis. — A fölmentett szocialista. M ó n i s Sándor szeghalmi asztalos-iparos-segéd a fővárosból egy csomngot kapott tavaly, melyben egész csapat sociulis röpirat volt e cimen : Mit akar a magyar nép ? Mónis egyelőre azt akarta, hogy a nép olvassa a röpiratot s három krajcárokér veszte gette darabját. A pesti küldemény igen kapós volt, a „burzsoá" vagy micsoda „égicsoda" ellen a szeghalmi friss socialisták erős elkeseredést tápláltak. Azonban csakhamar változott a helyzet. Mónis kereset alá vétetett a társadalmi rend ellen való izgatásért 8 napi börtönre ítéltetett. A kúriát is megjárta az ítélet, mely a szeghalmi műkedvelő socialÍ3tát teljesen fölmentette. Mónis fölmentesének a magyarázata az, hogy Mónis nem látszott arról tudomással birni, hogy oly veszedelmes dolog ezeket az írásokat — kor poltálni. Köszönet nyilvánítás. Fogadják ugy a testületek, mint egyesek, kik felejihetlen jó atyánk, Rosenthai Márfon elhalálozása és annak tometése al kalmával részvétükkel a bennünket ért veszteségért némileg vigasztalni óhajtottak, ez uton is legmélyebb köszönetünket. B.-Csaba, szeptember 7. A gyászoló Rosenthal-c^alád. Azőrmester ur Orosházán. — Pünkösdi királyság. — Vitéz Hári János uramnak a históriája ismétlődött kicsinyben a napokban Orosházán egy vásárhelyi csizmadia legénynyel, a ki 19 éves kora daczára is megunván a dikieset és a kaptafát, felcsapott huszárőrmesternek, gála egyenruhába bujtatta magát, ellátogatott Orosházára s ott adta a — manipulánst. Az orosháziak szörnyűn megbámulták a fess őrmestert, kinok gallérján ott ragyogott sárga sávók között a három csillag. Azután az őrmester ur értette is a módját, hogyan kell érdeklődést keltenie maga iránt s a Daubner vendéglőjében ugyancsuk volt mit hallgatni a társaságnak, mikor élményeiről kezdett beszélni. Hogyan járt Boszniában, mit csinált a zavaros Lim partján, a török basának a legszebbik feleségét hogyan szöktette ki a hétszeres kerítéssel körülvett háremből s milyen boldogan dölt azután a rablott cserkesz-leány karjaiba a Fruskagóra virágos bérczei között. A vendégek bámulva hallgatták az őrmester ur csodás dolgait, a ki pengette a sarkantyúját s beszélt tovább. Bor és sör között aztán eltelt az idő estig, mikor az őrmerster ur kiment az utczára s ott feszitgetett a diszes uniformisban Az orosházi csendőrőrmesternek feltűnt a gála huszár s megállítva »z uton, udvariasan kérdezte tőle : — Kihez van szerencsém ? A csizmadia legényből átvedlett hadfi megcsörrentette a kardját, a vergóniát a foghegyre szorította s csak ugy félvállról felelt: — En Szabó Dezső, őrmester vagyok ! — Micsoda, maga Szabó Desző, hát nem Józsefnek hívják ? Az őrmester ur kezdet sárgulni és melegedni. — No hát Józsefnek, azaz hogy . . . A csendőr közelebb lépett a huszárhoz, megragadta a vállát s a fülébe dörögte : P József ur kérem a kardját, mert, a maga kezébe dikics és kaptafa való. Azután előre ! És megindult a különös menet. Elől a huszár, hóna alatt a levetett zubonynyal, sapkával és karddal, szájában egy kialudt vergóniával, hátul pedig a csendőr-őrmester, a ki foglyát a laktanyába, másnap pedig a bírósághoz kisérte, a hol P . . . Józsefet a katonaruha jogtalan használatáért 10 frt pénzbírság megfizetésére ítélték. S ezzel a dicsőség is szétfoszlott. A fiatal csizmadia legény most a szurkos bankli háromlábú székén ábrándozik a szőke vizű Limről s a soha nem látott háremhölgy fekete szemeiről . . . KÖZGAZDASÁG. A magyar osztálysorsjáték. Olvasóink kétségkívül gyakran találkoztak ezzel a czimmel az utóbbi időben, mert ismert dolog, hogy az országgyűlés felhatalmazása és a király által jóváhagyott törvény alapján a milleniumi kiállítás alkalmából rendezik az első magyar osziálysorsjátékot és ennek a sorsjátéknak hasznából egy millió frtot a kiállítás céljaira fordítanak. A hírlapokban napról-napra lehet olvasni az osztálysorsjátékra vonatkozó híreket, de a közönség nagy része még mindég nem tudja, hogy tulajdonképen mi is ez az osztálysorsjáték ? AZ osztálysorsjáték nem egyéb, mint több sorshúzásnak egybevonása. Több sorshúzás tehát egybevonva, képezi az osztálysorsjátékot, mig ennek keretében minden egyes sorshúzásnak osztály a neve. Tulajdonképpen mindegyik osztály önmagában is egy önálló sorsjáték, úgyhogy bárki tetszése szerint akár az egész sorsjátékban, akár pedig csak egy egy osztályban vehet részt. Természetesen ahány osztályban résztvesz, annyi osztályra kell fizetnie, mert minden ujabb osztályban pályázik az ő sorsjegye a nyereményekre. Ezek a nyeremények pedig oly nagyok, amilyenek Magyarországon, de még a külföldön is, még sohasem voltak. Mert hát a szerencsés esetben 1 millió koronát lehet nyerni a magyar osztálysorsjátékon. A dolog ugy áll, hogy a kiállítás alkalmából rendezendő első magyar osztálysorsjáték két osztályból áll, vagyis két húzása van. Mindenki vehet sorsjegyeket és pedig tetszése szerint csupán az ebő osztályra, vagy pedig mind a két osztályra. Csupán az első osztályra egy sorsjegy ára 20 forint, s ezt ugy hívják : osztálysorsjegy ; mindkét osztályra pedig 40 frt, ezt teljes sorsjegynek nevezik. Az egész sorsjálék következőképpen fog történni. Összesen van 100,000 drb. sorsjegy. Ezek közül az első osztályban, tehát az első sorshúzás alkalmával 10,000 drb. nyereményt húznak ki, a melyeknek legkisebbje is 40 forint, tehát kétszerann\i, mint az osztálysorsjegy ára, mig a legnagyobb nyeremény 80,000 korona. A nyereményeket minden levonás nélkül fizetik ki. Az első húzást október hónapban tartják meg és ezen a sorshúzáson résztvesz mindenki, a ki akár 20 forintos osztálysorsjegyet vett, akár pedig 40 forintos teljes sorsjegyet. A mikor az első húzás megtörtént és kifizették a nyereségeket, akkor be Henueberg-selyem csakis akkor valódi, ha közvetlen gyáramból rendelik — fekete, fehér és színeseket 35 krtól 14 forint 65 krig méterenként — sima, csikós, koczkázott, mintázottakat, damasztot s. a. t. (mint egy 240 külön böző minőség és 2000 mintázatban) stb. postabér és vámmentesen a házhoz szállítva és mintákat postafordultával kűid: HeimelM'rjj •jt. (cs. k. udvari szállító) seljessujjjára Zürichben. Svájczba ozimzett levelekre 10 kros és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. (1) van fejezve az első osztály ós megkezdődik a második osztály, mely még sokkal előnyösssbb, mint az első. De a másodikban csakis azok vehetnek részt, a kik mindjárt kezdetben egy 40 forintos teljes sorsjegyet vásároltak, vagy pedig azok, a kik első osztálybeli 20 frtos sokjegyűkre még 20 forintot ráfizetnek. És nagyon ajánlatos is, hogy minden ember vagy vásároljon mindjárt 40forintos sors jegyet, vagy pedig ha csak 20 forintos sorsjegyet vett, fizesse azután rá a második 20 forintot is. Mert a második osztályban már csak 90,000 sorsjegy van es ezek közül 21,499 sorsjegyre jut nyereség, ugy hogy tehát a két osztályban minden harmadik sorsjegy kap nyereményt. A legszerencsésebb sorsjegytulajdonos egy millió koronát is nyerhet.. Együttvéve 49 főnyeremény van, de még azonfelül e 49 főnyeremény közül az, a melyiket utol jára húzzák ki, 600,000 korona külön dijban is részesül. Látható tehát, hogy az osztálysorsjáték alig képzelhető óriás előnyöket nyújt. Az első húzást október 16., 17., 18, és 19 én tartják meg, mert bizony teljes négy napig tart, amig a 10,000 nye reményt kisorsolják. A húzást a pénzügyminisztérium ellenőrzi, egy kir. közjegyző jelenlétében. De mindenki, a ki nek van egy sorsjegye, maga is ott lehet a sorshúzásnál és megfigyelheti azt, mert a húzás nyilvános lesz. A nyereményeket pedig, még az esetleg milliós nyereséget is rögtön kifizetik a húzás után, még pedig egy krajczár levonás nélkül, eltérőleg a többi sorsjegyektől, a hol mindenféle, gyakran 20 százalékos levonások történnek. Az országgyűlés teljes adó- és illetékmentességet adott az osztálysorsjátéknak, s igy akármennyit nyer is vavalaki, a nyereséget az utolsó krajczárig rögtön kifizetik. Olyan előnyei vannak tehát ennek az első magyar osztálysorsjátéknak, a milyennel semmiféle sorsjáték sem dicsekedhetik. Es ezért gondoskodva van ar ról is, hogy minden ember kivehesse a ; maga részét belőle. Lehet kapni lizedrész és huszadrész ! sorsjegyeket, ugy hogy bárki két forint | tal vagy egy forinttal az első osztályban, — négy forinttal vagy akár két forinttal pedig mindakét osztályban játszhat, s