Békésmegyei közlöny, 1895 (22. évfolyam) szeptember-október • 71-84. szám

1895-10-13 / 82. szám

nem mohamedán faj önállóságra törekvése soha meg nem szűnő nyugtalanságot okoz Európa összes nemzeteinek. Nem azért, mintha valamennyi állam közvetlenül volna érdekelve, vagy léte veszélyeztetve, hanem azért mert Törökország megnyirbált teste ma már önma gában nem állhat ellent, hatalmasabb államok aspirációinak s ez az aspiráció összeütközésbe hozván a legtávolabb eső államokat egymással, az a láng mely Törökországban kigyulad, belekap egy egész világrész békéjébe. Valamennyi európai nemzet között mi vagyunk azok, kiknek a török állam fennmaradása s hegemóniájának a Bal kánon való biztosítása létkérdésünk, mert e félsziget múltjánál, alakulásánál fogva apró államok fejlődésére alkalmas, mely államok terjeszkedési vágya érdekeiket folytonos összeütközésbe hozván, egy soha meg nem szűnő tüzaknát képeznek, mig ha a Bosporus hatalmas góczpontján egy mindnél erőteljesebb állam parancsnokol, féken tartja nemcsak a már saját testé bői kiszakadt egyes kisebb államokat, de lelohasztja a nagyobbak hatalmi törekvéseit is. Konstantinápoly utczáin véres összeütközések történnek örmények és mohamedánok közt. Kisért a hajdani Arménia utáni vágy. A mohamedán fanatismusnak hatalmas versenytársa lett a még nagyobb örményfanatismu^, mely annál veszélyesebb, mert számos követelése jogos s az európai államok által is orvoslandónak elismert. Igaz, hogy a török nemzet pár évtizeddel ezelőtt csodákat mivelt hősi elszántságával, azonban intézményeinek elavultsága, a civilisatiótól való elzárkózása a lezajlott harczok után való kimerültsége s az állam testének nagymérvű megcsonkitása miatt ma már egy bekö vetkezendő háború végpusztulását jelen tené. A világbékét veszélyezteti tehát minden tűz, mely a Balkánon kigyulad s legszentebb kötelessége az emberiség jó voltának érdekében minden államnak, hogy békítvén, közbenjárva s a beteg ember alattvalóinak viszályait lehetőleg kiegyenlíteni igyekezvén, a sérelmeket orvosolni segítsen. Századokig mi voltunk védőgátja Európának a hatalmas Törökország hószelíd napfényben sütkérező embereket, kiket a betegség visszavetett a katonai szolgálattól s a kiknek sovány, színtelen arczukról elűzte a kór az élet üdeséget. Azok nézik az egészséges embereket — s most egyszerre ezeknek is, olyan külö nös irigység száll a lelkükbe. Megkezdődik az az uj élet, melyben testvériesen szidják a „czifra nyomorú ságot", „czibil" életet s a czibil életben küzködő polgárembereket. Miért? Ok maguk sem ludják. Ez olyas örökösféle, ami hagyománként száll bakáról, bakára át. Es ezt az örökséget átadják egymás nak, ha szükséges erőszakkal is, Rászoktatják egymást egyes fogalmaknak más kifejezésére ; igy a kenyérnek 1 komisz, a kapitánynak : öreg, a fénymáznak : viksz, az esztendős katonának : apám, az elemózsiának magyarországi, az erszénynek : buksza, a kadétnak : csirke, slb. nevet kell adni s ha olykor megbotlik a nyelv, kárörvendve vágja bele a kopott pádimentumba szuronyát a öreg katona s azután kárörvendve kiáltják valamenynyien : — Ahun a subiczk. Bátya, e'treffe ted. Halli kend, hogy sir. Ebben a testvéri egyetértésben azért mégis önzőkké lesznek az en berek. A rafinéria, a mit magával hoz a tat y i fiu, bölcselkedővé teszi őt, — s hallgat. Az ujoncz panaszát észre sem veszi; ilyen kor rendesen a fegyvercsövet nézi, vaj jon nem e rozsdásodott meg A compag nie suszter, ha a kimerültség állomra készteti a treningben eltörödött ujonezokat, ellopja a bakancsszijakat s másnap már kora reggel ismét árulja azokat, néhány komoly krajezárokért. Egyszerű dolog :ő könnyit a saját helyzetén, azok pedig gazdagabbak lesznek egy tapasztalattal. A szakács odaadja legjavát a menázsi ditásai ellen, mik az egész keresztény világot veszélyeztessék s ime századok múlva ismét minket érdekel s mi ránk van közvetlen kihatással az elhomályosult félhold sorsa. Távoztassa el az ég a beteg ember feje fölül a háború borzalmait. G. Békésmegye községeinek háztartása. Megyebeli községeink valamennyien elkészitették már jövő évi költségvetéseiket, melyeken nem jár haszon nélkül áttekinteni, hogy lássuk, melyik közsé geink mily terheket viselnek a közigazgatási és kulturális szükségletekre. Bánfaiad község : bevétel 1925 frt 89 kr, kiadás 5371 frt 69 kr. Pótadóval fe dezendő 3445'80 kr. Esik az első csoportbeli költségekre 52%. Békés községnek 1896 évre kiadásai: 115 140-31 kr, bevételi fedezet 51.160 32, 63 979 frt 99 kr pótadóval fedezendő. Ebből ekő csoportra esik 4176%, II ik csoportra 5'9°/o, Ill-ik cs. 20 85

0/

0. Csorvás községének jövő évi bevétele 5732 frt, ezzel szemben kiadása 12.074 f, pótadó utján fedezendő 9672 02 kr. Ebből az első csoportra esik az állami adók 27 5%-a. Doboz községének jövő évi jövedelme, földbirtok, középületek, jogok, tőkepénzek stb. után 9272 95 kr, ezzel szemben a kiadás 11,182 frt 67 kr, községi pótadóra kivetendő 1909 frt 95 kr. Ebből I-ső cs. esik 7 96%, II-ikra 1*08%, III ikra 5-18%. Endrőd község jövő évi bevétele 7100 frt, kiadása 23,857 frt 60, pótadóval fedezendő 16,757 frt 47 kr. Füzesgyarmat község bevétele 3794 frt 40 kr, kiadása 19,217 frt, pótadóval fedezendő 15,442 frt 81 kr, ebből esik I cs. 33"457o, II. cs. 67,, III. cs. 0.85°/.. Gyula rendezett tanácsú város bevétele a jövő évre 83,367 frt 52 kr, kiadása 135'284 frt 36 kr. mutatkozik hiány 51,916 frt 84 kr, ebből esik I. cs. 29, II. cs. 14, III. es. 32'/.. Gyoma község előirányzott 11,658 frt bevételt, ezzel szemben 38,865 frt kiadást, a községi lakosság pótadóval megterheltetik 27.205 frt, ebből esik I. cs. 23°/., II. cs. 17%, III. cs. 27%. Pusztaföldvár költségvetéseinek ne vezetesebb főösszegei a következők : be vétel 527 frt, kiadás 5281 frt, pótadóval fedezendő hiány 4753 frt, ebből esik I cs. 18%. II. cs. 2, III. cs. 10°/.. Körösladány bevétele 20.530 frt, ki adása 31,691 frt, hiány 11,161 frt, ez pótadóval fedeztetik, esik az I. cs. 37 száza lék, II. cs. 9.3 százalék. Uj Kígyós községének bevétele 1090 nak egy valódi virzsina szivarért. EÍ ezek után azt lehetne mondani : nincs egyenlőség. Van. A szombat délutáni szoba súrolás s a jeges udvarból télen a viz hordás, egyaránt kijár a pennaforgatáshozszokott, puha uri kéznek, valamint az aratásban megkérgesedett paraszmaroknak. Az „egyes" ugyanazzal a szivélyességgel nyilik meg a frakkos ur előít, mint azelőtt, a ki mezitlább szalad keresztül a szúrós tarlón. A manipuláns őrmester parancsára ép ugy le kell sza ladni a kantinba az uri gyereknek, mint annak a ki örökös szolgálattevéssel töltötte el az életét. Sez igy megy, az igazság s az egyenlő ség legosztatlanabb törvénye szerint. Mindezeknél csupán a megszokásban nincs meg az egyenlőség. Az az oikényez tetett kanczelista példának okáért sokkalta lájóbb mondással rúgja le a fenyes lakk cipőt s keres magának az összehányt gar inadából egy lábbelit, melyet zöldes pe nész borit s amely zörög a keménységtől, mint a kiszáradt csont, — mint az a tanyai gyerek, aki teljes életén át lóbőrből készült, otromba, kemény csizmákat viselt. Es viszont sokkalta bánatosabb elmélkedéssel húzza fel reggelenként az összefoltozott, zsiros magyar nadrágot, a gondosan kikefélt, élére vasalt bő nadrág helyett az ur, mintáz, akinek ünneplő-ruha számba m(he1r.e a kimustrált katonamondur. A csajka&urolás, melyet vörösre festett a rozsda, a szobasöprés, melyet a bakkancszsirozás és más, ezekhez hasonló üdvös foglalkozások, tudvalevő, hogy sokkal nehezebbére esik egyiknek, mint a másiknak. De azért halad az idő, múlnak a napok ; és azok, akik már belekezdtek a fényes és küzdelmes katonaéletbe, egykoron ép olyan közönyösséggel nézik frt. kiedása 10.937 frt, pótadóval fedezendő 9847 frt, ebből esik I. cs. 45%, II. 9-5%. Kondoros község bevétele 1280 frt, kiadása 10,107 frt, hiány 9479. Az állami adó 21°/

0 szolgál e hiány fedezetére, mely községi adóban a közlakosságra kivettetik. Körös-Tarcsa község jövedelme 6600 frt, kiadása 13,153 frt, mutatkozik hiány 6533 frt, esik ennek eloszlatására I. cs. 18%, II. cs. 9%, III. cs. 8% közs. adó. Mezőberény község jövő évre elő irányzott jövedelme 24.624 frt. kiadása 64,722 frt, hiány 40,097 frt, esik I. cs. 40, II. C3. 17, III. cs. 22%. Nagy Szénás jövő évi bevétele semmi, kiadása 6842 frt 54 kr, ezt pótadóból kell beszedni. Esik az állami adó 25 százaléka. Sámson községének bevétele 91 frt, kiadása 5505 frt, esik községi adóra az állami adó 1772%-a. Szarvas községének jövő évi bevétele 25,517 frt, kiadása 77,706 frt, fedezetlen hiány 52,189 frt, esik ebből I. cs 35 százalék, II. cs. 4 százalék, III. csoportbeli 8 százalék. Szeghalom községének jövő évi be vétele 10,572 frt, kiadása 31,046 frt, fedezetlen s pótadóval helyreállított egyensúly 10,572 frt. Békés-Szent-András jövő évi jövedelme 8420 frt, kiadása 21,120 frt, fedezetlen hiánv 12,700 frt. Esik I. cs. 24, II. cs. 4-9, ÍII. cs. 18 40 százalék. Orosháza bevétele 67,986 frt, kiadása 97,476 frt, községi pótadóval fedezendő 29,489 frt, esik I. cs. 29 százalék, II. cs. 4 százalók, III. 11 százalék. Öcsöd község jövedelme 10,245 frt, szükséglet 13,615 frt, fedezetlen s pótadó val helyreállítandó hiány 3370 frt, esik I. cs. 12 százalék, II. cs. 1 százalék. Vésztő községének bevétele 4842 frt, kiadása 15,876 frt, hiány 11,034 frt. Mindebből az látszik, hogy igen drágán adminisztrál a vármegye székhelye, hogy annak a pretenziónak megfelelhessen, melyet vele szemben mint székhely lyel az államhatalom s megyebeliek megkövetelnek. Pedig a terhek a közel jövő ben is tetemesen fognak emelkedni. Tallián Béla főispánunk tavaly hivatalt vizsgálva, a közigazgatás ellátásainak a kis személyzet miatt oly hiányait állapította meg, hogy néhány hivatali állást feltétlenül kreálni kell. Hasonló helyzetben van Doboz, a hol két jegyzőre néznek mindazon ügyek, melyek más helyen szervezett Írnoki és dijnoki kar teljesít. Viszont bővebb figyelmet szentelve, lehetetlen volna meg nem állapítani, hogy egyik helyen nagy luxussal s helytelenül van egy egy hivatali ügykör hivatalnokokkal ellátva, valamint a fizetések tekintetében a közig, ügymenetre kártékonyt külöbmségek mutatkoznak. Ezen kellene általános megyei szempontok szerint alapos revíziót ejteni, ha nem is napi < redményért, do a jövőért. majd a tépelődő ujonezot, aki fölidézi emlékükbe azokat a nehéz napokat, melyek most kezdődtek meg a 95 beli rekrutáknak . . . Mert ez igy volt azokkal is, kiket ti derék ujonczkatonák mo3t bevonulástok kai fölváltottatok ! . . . —ska. Én és a mama uton. Irta: Szilágyi. Azt hiszem, talán fölösleges is megmondani, hogy kit értek én (a kedves mama) alatt, mindazon által, nehogy fogalomzavar származzék belőle, a gyen gébbek (illetve boldogok) kedveért ki jelentem: hogy a (kedves?) mama anynyit jelent, mint az én anyósom. De hogy száz közül 99 esetben a a vő és anyós olyan viszonyban van, — mint az európai békés hatalmak ma, mikor folyton készenlétben állanak, az már tény. íme egy adat rá, hogy a vőnek van igaza. Az utazás többféle. Kellemes, kéjes, rohamos, — majd kínos és keserves. Aki kételkedik benne, hogy van az uta zás között fokozat és külömbség, próbálja meg, utazzék az anyósával ugy mint én. Igy esett meg az utazás. Napokkal elébb kezdte az anyósom rendbe szedni csomagjait meg; engem, „vigyázzon, aztán az uton legyen udvarias mindenki iránt (itt persze magát is bele értette), az előzékenység is jó ajánló levél érti ? Aztán viz is van az uton, nem csak sör és bor érti ? (A kávét nem emiitette 1) Szóval anyósi intéseket adott bőven napokon át. Nekem kopaszodott fejemen levő még egy néhány egy éves önkéntes ha jani szála az égnek meredezett, mikor az indulás meg az utazás eszembe jutott. Igazam is volt. Kezdődött az állapot, a hogy a kocsi a ház elé állott, hogy kivigyen az indóházhoz. — Hát ilyen csúnya lovat keresett ki, hogy kivigyen De mama. Ne beszéljen, tud nn, hogy De az is igaz, hogy az állami adminisztráció kísértésének idején minek vennék a nyakunkba munkát ? Várjuk, hadd szülessék meg a reform, mely már valóban nem sokáig várathat magára. 4 Vasúti viták. Az orosháza-makői és a békéscsanádi vasútról. Csanádmegye most csütörtöki ülésén tárgyalta a Szilágyiféle vasút tervet, mely Békésmegyét is érdekli, mert Szilágyi Orosházán tervezi a vasutat. Az érdekes vitatkozásról következőket jelentik nekünk. Az államépitészeti hivatal véleménye szerint Csanádmegye nem járulhat az útadó fizetés terhére építendő s S z i 1 ágyi Gyula kunágotai birtokos által tervezett arad-orosházi vasút építésének községeihez 360,000 frttnl. Ezzel szemben az áll, választmány 60,000 frttal való hozzájárulást javasol, olyanformán, hogy az évenként 6 ezer frttal törlesztetnék és a megye fizetési kötelezettsége csak akkor állana be, ha az említett vonat már közelednék. Az állandó választmáky azt annál inkább ajanlja elfogadásra, mert közforgalmi szempontból a vasút kiépi.tése igen fontos, ez az oka, hogy Dombegyháza 70 ezer, — Kunágota 50 ezer, — Apácza 40 ezer frttal járult hozzá e vasút kiépítéshez. Kunágota községnek 40 ezer frtban megállapított hozzájárulását azonban id. Nágel Vilmos megfelebbezte, igy 30 ezer frtra szállitatott le. Justh Gyula : A hozzájárulást attól szeretné függővé tenni, ha az érdekeltek a vasút kiépítését kilométerenként nem 32 ezer frtban terveznék, hanem a mai viszonyoknak megfelelőleg 25 ezer frtért építenék ki. Az állandó választmány határozata Justh eme módosításával fogadtatott el. * Ismeretes dolog, hogy Boros Sámuel a mult ülésen meginterpellálta az alispánt a békés csanádi vasútnál fönálló szabálytalanságok tárgyában. Az interpellációra most adták meg a választ. Kristóffi József főjegyző jelentését akként teszi meg a békés csanádi helyi érdekű vasút építési költségeinek elszámolása tárgyában, hogy az a vállalkozóval előre kialkudott és szerződésileg is megerősített fixumért eszközöltetett, igy e munkálat körül, mint az emazt is bosszantásomra tette (Itt persze a szürke lóban czélzást látott saját tulaj don megőszült hajszálaira.) Nem nagyitok, hanem hiven leirom, hogy volt három doboz, két kézitáska, három kisebbszerű csomag, napernyő stb. Megérkeztünk az indóházhoz, olt megint kikaptam. Előállt a hordár, kezdte levenni a kocsiból az emiitetteket, egy papiros dobozt leejtett, az alja leszakadt s belőle némi nemű tégelyek és púder doboz estek ki. Anyósom, mint egy sértett női tigris kiált rám: — Hát ilyen marhát tud fogadni. — Kedves mama, hiszen ő jött magától. — Magának tudni kellene! — De hát . . . látt . . . Nem szóltam, mentem, mint aki temetésre indul, mentem busán jegyei váltani, szerettem volna, ha egész a siriusi csillagig adtak volna jegyet az anyósomnak. Miután azonban nem adtak odáig, beültünk, a vasúti kocsiba, siettem elsőnek, mert tudtam, hogy ha későn megyünk, nem lesz helye a sok ezók móknak. A beszálás kellemeit nem is említve, a vacsoráról mondok el egyet és mást. A (kedves) mama kávét kért. Mikor megízlelte . . . brr . . . vissza nem adható szavakkal teremtettézte le a pinczért. hogy olyan rossz s végül engem, miért nem mondtam előre. — Hiszen én nem tudom. — De utána kell előre járni mindennek 1 . . . A sült kemény volt a körözet íztelen, a sör nem volt eléggé hideg . . . ezeket a tapasztaltatakat mind olyan hangosan és olyan szavak kíséretében adta tudtul a pinczérnek és nekem külö nősen, hogy mint utóbb értesültem, a teremben voit számos u'as az egyik többek nek indítványt tett, hogy gyűjtsenek könyör adomány egy minden perezben süketté válható vő számára — részemre. Megjegyzem, hogy a rosz ételeket