Békésmegyei közlöny, 1895 (22. évfolyam) szeptember-október • 71-84. szám

1895-10-06 / 80. szám

Rozál vakhogy belefordult a tűzbe sruhája tüzet fogott, mire a tűzből kirántották, oly égési sebeket szenvedett, hogy ezek következtében meghalt. Sámsonból lapzártakor telefonon jelentik, hogy ott hasonló körülmények között pusztult el egy szerencsétlen leány. — Ott hagyta a férjét az esküvő után Párját ritkitó eset történt Gyulán, mult hó 30 án, a mikor is Merza Ferencz gyulai lakos városi tűzoltó esküdött örökhüséget Balog Juliánnának a róm. kath. nagytemplomban. A holtomiglan elhangzása után a boldog vőlegény arájával a templom előcsarnokába vonult, a hol arája, menyasszonyi koszorúját le véve, azt egy kendőbe csomagolva — megugrott, — s azóta sehol fel nem található, az ekként faképnél hagyott férj ismeretlen helyen tartózkodó neje ellen, a válópert megindította. — Járványos betegségek. Néhány fertőző betegség még mindig uralkodik. Igy roncsoló toroklob Mező Berényben, Bó késen, Szarvason és Gyulán merült fel, hasi hagymáz Öcsödön, F. Gyarmaton, himlő Orosházán, vérhas Szt.-Andréson, Öcsödön, vörheny Békésen, Csorváson. — A monográfiára. A vármegyei monográfia megjelenési költségeihez ujab ban adakoztak : gróf A 1 m á s s y Dénes 100 frt, Károlyi Gy? " gróf örökösei 50 frt, Nóvák Camill 20 frtot. — Ügyvédjelöltek. Az aradi ügyvédi kamara tudtul edja. hogy K o h n Mór gyulai, Nagy Sándor i zarvasi, M ez fi Samu csabai ügyvédjelöltek a kamara lajstromába fölvétettek. — Ellenőrzési szemle. Csabán a közös hadseregbeli szemle az uj laktanya épületében október hó 15, 16 és 17-én tartatik, reggel 8 órakor. Október 15-én a 101-ik ezredbeli kigyósi és csabai ille tőségü szabadságolt katonák; okt. 16-án az 1885., 1886. és 87 ik óvfolyambeli katonák ; okt. 17 ón pedig az 1888 íól 1894-ik évfolyamnak Csabán tartózkodó bármely fegyvernembeli katonák tartóz nak megjelenni. — Színészet Szarvason Pesti Ihász Gábor, a ki társulatával Szarvason működött egy darab ideig, hétfőn búcsúzott el a közönségtől a „Gyermekrablónő" czimü darabbal, a melyben nagy sikert aratott Kresz Irma, a társulat fiatal drámai szinósznője. Temperamentummal és sok realizmussal játszotta nehéz szerepét s a közönség minden felvonás után sokszor kitapsolta. — Válni iker. Gömbölyű menyecske járt ma az anyakönyvvezetői hivatalban: — Ez a házassági hivatal ? A felvilágosítás után panaszosan mondta : — Tögyenek valamit az urammal, hogy hagyjon fel a szilajságával, mert ott hagyom. — Mit tegyünk vele ? — Akaszszák ki a nevét a drót alá, had szégyönközzék . . . — Eyy viharos multu papról. Érdekes könyv fog megjelenni Bandi papról, ki nemrégen halt meg. Bandi pap még egész fiatal ember korában mint római katholikus plébános került Kunágotára s akkor Bodnár Endrének hívták s a püs pöki aulában sokat vártak tehetségétől. A fiatal plébános azonban összetűzött a püspökével, egy szép napon ledobta magáról a hosszú papi köntöst, árvalányhajat, süveget vágott a fejébe, felöltözött kékszínű makkos mellénybe, fokost vett a kezébe s egyszerre csak feltűnt az aradi színpadon, mint Göndör Sándor. Ekkor nevezték el Bandi papnak. Igazi színészvér volt, mély érzésű bariton hangján gyönyörűen dalolt, szerették a színészek, szerette a közönség mindenfelé, a hol csak megfordult. Szegeden, Szentesen, Nagyváradon és Debreczenben bőven aratott tapsokat és koszorúkat. A kálvinista Rómában azonban bánat szállta meg. A színházból gyakran menekült a nagytemplom oszlopos falai közé é.-) elmélázva hallgatta a református templom hiree Rákóczyharagjának égbetörő hatalmas zugázását. Es egy napon Debreczenben azt újságolták egymásnak az emberek, hogy Bandi pap ismét pap lett, de ezúttal református lelkész. Bajuszt, szakált eresztett, deli alakjára jól illett a tóga s nem hiányzott egyébb a boldogsághoz, mint egy szép menyecske s egy jó eklézsia. Szép leány mégiscsak hamarább került, mint eklézsia ; de ez is került nemsokára. Bandi pap maga teremtett magának eklézsiát, hazament Kunágotára s a kedvéért 500 katholikus tért a református egvházba s ezek a régi reformátusokkal együtt építettek paplakot, templomot és megválasztották lelkésznek a voli katholikus plébánost : Bandi papot. Tháiia tenr plomából igy került ismét Isten házába. Dalos ajka ismét az isteni törvényeket hirdette. Nemsokára szenvedélye lett az ivás s Bandi pap sokszor magára haragította a híveit. De nagy hibája daczára sem akartak ártani neki. Kunágotán hálára kötelezte a katholikusokat és reformátusokat is, mindkét egyház templomát az ő buzgósága építette fel. Szinészet Osabán. — Navarai kertész-leány. — Vasgyáros. — Az uj honpolgár. — Te, minden operett-írók százados lefőzője. Utánad születnek s kínoznak a kérészéletű operettek s te a plasztikus operette-zenével uralkodol, a te románcaid beveszik magukat a fülbe, a szivbe. A le népszerűséged Lecocq nem a verkli állapítja meg, hanem az a szeretet, mellyel bájos muzsikád ballatára fölébred. A navarai kertószleány pajkos operette, többezöröeen kipróbálja az énekes primadonna játék és énekbeli erényeit, s a kedves modorú Gy. Mészáros Cor nélia mindvégig jellemzetes maradt. Duói Lánghhal frappánsul hatottak, játéka kifogásiaSan volt, küiőnösen a hol a szendeséget játszotta. Sok megérdemelt tapsot kapott. Mellette Láng Ödön kis terjedelmű, de kellemos hangját pompásan érvényre emelte. Könnyed volt ós olég fesztelenül mozgott. Perényinek ez este két, három piece jutott, de szép tenorja most is tapsra ingerelt. A karok szabatosan énekelnek, a mi D e 11 i n karmester érdeme. A gazdag ruhatár szép kosztümjei jól festettek. A rendezés gondos. * Csütörtökön este a deszkáknak egy újonc, de szép jövőjű papnője mutatko zott be. T u b o 1 y Kiemeníin, biztaló jövőjű drámai színésznő. Színpadi alakja, organuma, jó felfogósa ós becsvágya fogják feljebb és feljebb vinni. Meglátszik és kivillan az iskola hatása; itt Török Irma, főleg ennek kecses mozdulataiban, amott mintha Hegyesi Marit szólaltatná meg, de művészi játékában egyénisége is megnyilatkozik, önludatos, biztos fellépésű s kár, hogy ilyen kis szinpad, mint a csabai, az erős arcjátékot nem birja meg. A kö zönség, mely vidéken, fájdalom nincs ahhoz szokva, hogy jóformán sugó n '1 kül egy minden árnyalatban kidolgozott öntudatos alakítást lásson, lázasan figyelt, s a színpadi illusió haiása alatt volt. Ekkora derék alakítás régen volt a csabai színpadon ; a direktor boldogan mosolyogott: az ő kis színésznője, az ő — „üdvöskéje". Igazságtalanság lenne meg nem dicsérni H i d v é g h y Ernőt, a kisasszony partnerét, a ki szintén vidéki színésztől szokatlan becsvágygya! járult az est sikeréhez. Öntudatos s nem az öiletek hatása alatt álló színész, a ki belemélyedt a demokráciájára büszke gyáros szerepébe s elhitette velünk, hogy e küzdelemben ő győzött. Mindketten bármely színpadon bátran játszhatnának és sikerrel. A többi szerepek is jó kézben voltak. Károlyi Böske oly kedves, mint egy pásztor idyll, Tisztái kis szerepét jól érvényre juttatta, Szebenyi ez a sok oldalú színész most is megállta helvét. A közönség sokat tapsolt s most is azt mondta kimonőbon : — Milyen kár, hogy oly kevesen voltunk. Megérdemelnék a telt házat. Pénteken a mindég népszerűbb Goldstein Számi ment. A kis Ferencz y, ez a nagyon ügyes, de gyakran túlzó szinész ügyeskedett a czimszerepben nagy elevenséggel. Főieg tánczaival kaczagtatott pazar módon. Vicceit megtapsolták, cupléit megújrázták. A közönség most először töltötte meg a színházat alaposan. Az igazgató arca ismét fölra gyogott. miniha ezt mondotta volna: — Ezek a csabaiak még isten úgyse fölmelegednek. Az igazgató reménye, azt hisszük, teljesül. Ilyen színtársulat évek óta nem volt Csabán s miért ne hódítanánk meg magunknak egy oly igazgatót, aki évenként kétszer hajlaadó volna társulatával nálunk játszani, ha mindjárt első vállalkozása el nem — riasztja. J» Egy uj áldásos intézmény. — A szarvasi árúraktár. — A jövő hó elsejétől Szarvason egy uj áldásos intézmény valósul: termény és áru raktár. Lám mily élelmesek s ügyesek ezek a szarvasiak! Nem dobachalnak az elméletek t-n-ri, de körültekintő módon kilépnek a gyakorlat meze j.'iiv. Az uj intézmónynyel ők az el ők s hihetőleg követni fogják mihamarabb más helyeken is, ha Szarvason az u" kipróbálatlau intézmény beválik. Lágyon az uj intézményről a következő ismertetés nyújtva. A term k és áruraktárt a szarvasi takarékpénztár létesíti. Üzletköre : 1. A raktározásra alkalmas áruk elhelyezésével a rendelkezésére álló raktári tér mérvéhoz képest. 2. A letett (raktározott) áruk keze lésével, elszállitmányozásával és azok tűzkár elleni biztosításával. 3. A letett árukat terhelő szállítási dijak, vámok, illetékek, felbérek, elő és utánvételi költségek és egyéb terhek kifizetésével és beszedésével. 4. A letett árukra kölc^önelőleg adással. 5. A raktárolt áruknak m^gbizásbóli eladásával. A termény és áruraktárak arra van nak hivatva, hogy a szarvasi és közel vidéki gazdaközönségnek, termelő ós kereskedőknek, jelentékeny szolgálatokat tegyen. A raktárdijak olcsók, — méltányosan vannak megállapítva. Egv példát hozunk fel. Egy gazda beraktároz 100 mázsa búzát. Elviteti a raktárhoz, ott a száz mázsa búzáját a raktári munkások beraktározzák és kap a száz mázsa búzáról egy rendes raktári igazolványt; — haza megy nyugodtan, tudtával annak, hogy gabonája kitűnő jó, biztos helyen van. — Ha már most pénz kell neki, elmegy a szarvasi takarékpénztárba, kap nyomban 6 V2%-os kamatú — a mai pénzviszonyok mellett mondhatni igen olcsó — pénzt, mit ráér m>jd akkor visszafizetni, ha gabonáját eladta. Pénzszükségbe igy nem jöh^t, szorul tságái ki nem használhatják, gabonáját nem kell esetleg potom áron elveszt getnie. Várhat jobb viszonyokat. Hu például a gabonája már egy hónapig veit a raktárban ós a gazda ugy látja, hogy a gabona ára felment — az árak lehetősek — eladja a rakiári igazolványt (moly a száz mázsa ós enny i meg enn;. i kiló búzát helyottesiii) a kereskedőnek. — Vizsgáljuk meg most már, hogy mibe kerül a raktározás ? Tegyük fel, hogy egy hónapig volt beraktározva. Száz mázsa gabo nája után fizet a gazda — (nem előre, hanem mikor a gabonáját eladta, vagyis utólagosan) beraktározási dijat 2 frtot (a miért a takarékpénztár saját munká saival raktároztat be) — fekbért 2 frtot. a tűzbiztosításért 20 krt, a raktári iga zolványért 20 krt, vagyis összesen 4 frt 40 krt (két hónapra azonban már csak 6 frt 60 krt, 6 hónapra mindössze 15 frt 40 krt fizet), de ezzel szemben meg volt azon rendkívüli előnye, hogy nem volt kénytelen gabonáját poto.a áron eladni, kapott olcsó pénzt, — igy megvárhatta, hogy a gabona ára esetleg 10—20 krral felment vagyis a mit a gazdák elméleti téren akartak, azt Szarvason megkísértik: hogyan mutat a gyakorlatban ? Ezzel elintéztetett a lajstromból egy, bizonyára nem az utolsó. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. A mezőkrényi postasikkasztás. — Mindennapi bün. — A modern társadalom bünlajstromá ban hasábokat tőit be a sikkasztás. Ha kutatásába bocsátkozunk azon lélektani s külső viszonyok által előidézett okoknak, mik szülik a sikkasztok nagy configensót, azt fogjuk találni, hogy a midőn a bűncselekmény elkövetésének rugója egyrészt a tettes könnyelműsége, másrészt ez utóbbit azon igények kifejlődése idézi elő, melyeket maga a társadalom ébreszt fel, sőt néha követel a tettestől. Meg nem elégedés azzal a mi van, hirtelen meggazdagodni, szerepelni vágyás, többet mutatni, mint a mennyivel birunk, uraskodás: ezek azon inditó rugók, melyek elfelejtetik a becsületet és az, hogy a tettes leülvén kiszabott büntetését, a társadalom nagy hajlandóságot mutat a megbocsátásra, sőt nem ritkán ugyanolyan tisztelt állásba Segi'i az illetőt, mint aminőből bűne miatt kimovedittotott, c*nk ne hiányozzék a legfőbb attribútum: a vagyon, mely elfelejtet s nem létezővé varázsol SOK. minden létezőt. Az erkölcsök ily mértékű lazasága mellett nincs tekintély, nincs név, hivatal, foglalkozás, mely a sikkasztás útjára tévedett emberi magába szállásra terelhetné eleve s visszaiiasztatná attól, ho y becsületét oda ne dobja, mert kisebbnek tekinti ama rosszat, rr.i ?el sujtatik, sem| hogy az idegen pénz áltai nyújtott kellemes élet csábító varázsának ellent udna állani. A gyulai kir törvényszék (Elnök : V. Szak hí á r v Arisztid, birák : dr. S o r e g íi y Mihály, Domokos László, jegyző Szűcs Sándor, a mult csütörtökön ült ugyancsak törvényt Zsrun y á c z János mezőberényi postankkasztó felett, ki a hivatalánál fogva kazeihi z befolyt idegen pénzeket elsikkasztgatta s a későbbieket az előbbi hiányok fedezésére forditot'a. Az utalványon feladott pénzeket a bevételi naplóban el nem számolta, a choquo befizetési lapokat megsemmisít )t. te. Z-runyácz a hivatalt majdnem egészen önállóan vezette, az állammal szerződéses viszonyban álló postamester szabadkezet adott neki. Vádlott beismerte, hogy 1893. óta mindig volt cassában hiány, a mi az ellenőrzés lanyhaságát kétségtelenül igazolja. Az elsikkasztott pénzek összege százakra megy. A törvényszék vádlottat a hivatali sikkasztás bűntettében mondotta ki bű nősnek s ezért 2 évi fegyházra Ítélte, mely ítéletben ugy vádlott, mint a vádhatóság megnyugodtak. Tárgyalási rend. Szóbeli tárgyalásra kitűzött felebbezési ügyek a gyulai törvényszék előtt. Október 8 án: Ilszer Imre felperesnek Kovalcsik József elleni 138 frt. s.jár. Özv. Szruha Mihály felperesnek, Kolompár Anna elleni igénypere. ökfóber 11-én: Dén Sándor felperesnek, Kovalcsik József elleni 76 frt 10 kr. Debreczeni Rozália felperesnek, Ekker Lipót és neje elleni 155 frt. Idb. Kis A. Mihálynak Jantyik György elleni sommás visszahelyezés iránti pere. Báli selyemszöveteket 35 krtól 14 frt 55 krig méterenként — valamint fekete, fehér, színes, Henneberg-selyem 35 krtól 14 frt 65 krigméte reiiként sima, csíkos, koczkázott, mitázottak, damaszt stb. (mintegy 240 különböő minőség és 2000 szin és mintázatban) postaér és vámmentesen a házhoz szállítva mintákat postafordultával küld: Henneberg <5. (cs. kir. udv. szállító) seljcmgjara Zürichben. Svájczba czimzett levelekre 10 kros, levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontoson elintéztetnek. KOZGAZDASAG. — Állategészség. A héten következő ujabb betegedési esetek jelentettek be: Száj- és körömfájás Orosházán Kocsondi Istvánnál, Bánfalván Halmi Albertnél. Lépfene Békés-Szent Andráson Gazsó Jánosnál. Oaiiona árak. B.-Csaba, október 5. Az üzlet Budapesten e héten valto zatlan volt, az irányzat továbbra is t-yjlárd, mivel a felhozatalok nem felelnek meg a szükségletnek. Cs abai heiipiaczunkon a buzakinálat gyenge, ellenben a tengeri már élénkebben van kínálva. Jegyzünk : I-ső rendű piros buz*> II od rendű sárga buza. . Takarmány árpa .... Zab ...... ,

f . Uj tengeri csöves. . Budapest, október 5, (Eredeti távirat) Készbuza változatlan. Őszi buza 6 30—32. Tavaszi buza 678-80. Rozs 5'70-72. Zab 5-85—91. Tengeri 1896 ra 4'49-15. JElIialtak Ossil>öit. Szeptember 30-ától október 6-ig. Lipták Judith, földmives leánya, 13 hónapos, bél!oh. Filó Mária, tanyás leánya, 13 hónapos, bélhurut. Özv. Gálik Pálné, béresné, 50 éves, tüdőgümőkor. Goldetein Ignácz, kereskedő, 59 éves, bélcsavarodás. Özv. Hrabovszki Jánosné, napszámosné, 77 éves, szélhűdés. Marko Judith, napszámos leánya, 5 napos, született gyengeség. Szokolai Judith, csizmadia leánya, 9 napos, álgörcs. Ondrejcsik Andrásné, földmiesné, 21 éves, vizkór. Zsíros Erzsébet, földmíves leánya, 3 hónapos, született gyengeség. Gyanik András, napszámos fia, 10 hónapos, gyermekaszály. Botyánszki Pál, földmives fia, 1 évea, hörghurut. Szlanosik Já. nos, napszámos fia, 2 hetes, bubor. Balázs Ilona, vasúti őr leánya, görcs. Vozár István, tanyás, 58 éves," kocsi-kerék alá esve zúzódás. Kocsis Pál, napszámos fia, 7 hetes, született gyengeség. Andó Ilona, földmÍAes leánya, 16 éves, hagymáz. Vantara János, napszámos fia, 1 éves, bélhurut. Kocziha Mihály, béres fia, 1 éves, bélhurut. Szerkesztői üzenef. Czlflány szerelem. Nem mond a tárczában semmit. Érdekes mesét s ezt érdekes- n feldolgozva. A szép leírásokon már tulvagyunk. \».okat iskolai dolgozatokban kívánják, .;z ujs:'

1^ t.'irczarovata ilyenekből nem táplálkozhat. Egyébként biztató tehetség, de tessék novella-fajtájú dolgokat beküldeni. Ezt nem adhatjuk. Reklamált tárcza. Az a tárcza gyöngécske volt. Tessék mással próbálkozni. Szózat a szocialistákhoz 1 A szocialistákat főleg az újságok kényeztették el, hogy nagyon sokat foglalkoztak velük. Ne essünk mi is abba a bajba. Jól tudják azt itt a józan munkások, hogy összehasonlítva a felvidéki, vagy a hol t. urasága tapasztatokat tett: a horvátországi munkások helyzetével: nálunk a nép jólét boldogsága keresi meg a tenyereit dologban használó embert, azért az okos tanulságot ne az újságban tessék közzé adni, hanem a tél folyamán egy népes felolvasáson, a mit a társadalom felvilágosodott osztályának Szeghalmon meg kellene már kezdeni. A tisztelet példányt illetőleg elvünk, hogy csak laptudósitók, vagy olyan czikkezőknek adjuk, kik velünk állandó összeköttetésben vannak. Egyébként is az már inkább a kiadó dolga. T. K. A megzavart pásztorórára legközelebb sort kerítünk. Felelős szerkesztő : Verner László.