Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-01-17 / 5. szám

,'Békésmegyei Közlöny14 4. szám. 1886. czél. Jól esik tudniok, hogy mialatt a „bol­dog, jómódú emberek, önfeledten" mulatoznak, vigadoznak, egyúttal a jótékonyság oltárára is áldoznak, enyhitik ezrek nyomorát, Ínsé­gét és ez által társadalmi utón elejét veszik a socialis bajok által előidézett veszélyek­Bek. Hogy az a világos pont se legyen sötét ponttá, a jótékony ezélok titulusaival nem sza bad vissza élnünk : legyen a czél valóban méltó arra, hogy érte tánczoljunk is, pénzt és idő szenteljünk. A farsangi saison alatt, a csörgő sipka csilingelései közben is komolyan tud elméi kedni bölcselőnk a bálokról, sőt elég merész azt mondani, hogy volna valami társadalmi missiójuk is. Ledönteni a válaszfalakat, meg­szüntetni az exclusiv kasztszellemet és meg valósítani az igazi deinocratiát, mely a ké­pességek és tehetségek elismerése mellett a kölosonös becsülésben áll, —ez volna a táncz­mulatságok rendezőinek és azoknak, kik bon-tont adják, hivatásuk. Igazán szép és nemes hivatás. Megvalósítani Magyarországban is a társadalmi deinocratiát, melyet a politikai életben a nagy franczia forradalom teremtett meg, ugy hogy Tocque­vil le már büszkeséggel hirdette : „a democratia befejezett tény." A politikai élet gyors változásokat tud felmutatni. Egy nap századok előítéleteit dönti le. A társadalom lassan halad, mért az egyes ember is nehezebben érvényesiti itt be folyását, de a lassú haladással is elérjük az eazményt: az egységes, erőteljes és szakado­zottságtól ment, művelt társadalmat. Addig is, mig ez eszményt elérjük, meg szívleljük a. farsangi saison alatt is a mi tár­sadalmi bölcselőnk szavait, a kivel együtt el­mondhatjuk Erasmus szavait: „Admonere voluimus, non mordere ; pro­desse, non laedere: consulere morbis homi wum, non officere." a — Az osztrák-magyar vámkonferenczia e hó 19-ére l»jvatott egybe Béosbe, csupán csak a legközelebb Romá­niával tartandó szerződési tárgyalásokra szükséges uta­sítások megállapítására. —• A horváth regnikoláris küldöttség tárgyalásait jan. 30-án folytatja tovább. A küldöttség tagjait Vukotinovios Lagos eloök már meghívta a bizottság ehö ülésére. Politikai tiirelc. * A költségvetési vitát a képviselőház tovább foly­tatja. Felszólaltak Helfy Ignácz, Horánszky Nándor, Gál Jenő stb. A szabadelvű pá rt tagjai kö öl: PrileszkyTadó beszólt hosszabban. Pénteken Tisza Kálmán tartott hosz­«zabb, polemikus beszédet. Horánszky ellen fordulva de­monstrálta a politikai bölcse ség hiányát annak beszéde némely részeiben. Szólt Horvátországról s a nemzetiségi vi«zonyokról, s nagy hatást keltve utalt az ország hite­ének jelentékeny gyarapodásóra. mint anna': bizonyítéká­ra, hogy a magyar állam erejébe és fönmaradásába ve­tett hit ma jóval erösebb, mint volt 1867. óta bármikor. A ház többsége élénk tetszéssel ós éijenzósekkel fogadta Tisza beszédét. * A szerb bolgár fegyverszünet. Sándor bolgár feje­lelem kijelentette, hogy Milán királylyal nem akar sze­DÓlyes ellenségeskedést folytatni. Szerbiával békés és ba­átságos lábon akar élni. Meggyőzödé-e, hogy Szerbiában ísak az Obrenovicsok uralkodhatnak szelíden. MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye közigazgatási bizottságáuák ülése. — Január 11. — Az ülésről a következőkben referálunk: Alispáni előadmányok: A közigazgatási bízott­ig albizottságai és .választmányai következőleg alakultak meg: 1. A fegyelmi választmányba rendes tagokui pválasztattak: Ladies György, Keller Imre, Thaly István, Laczvinszky Kálmán; póttagóisul: Kalmár Mihály, Bát-hegyi ;fcván. 2. AZ árvaügyi feliebviteli küldöttségbe a bi­>ttság részéről beválasztattak miut rendes tagok ^'Keller Imre, Ladics György, mint póttag: Kalmár Mihály ; a megye főispánja által kineveztettek rendes tagokul: Szucsu Béla ós dr. Hajnal István, póttagul: Fejér Béla. 4. A járási fogházak felülvizsgálatára megválasz­tattak a gyulai járásra és Gyulaváros területére: Kalmár Mi­hály, a csabai ós orosházi járásos területére: Szucsu Béla; a szarvasi és gyomai járások területére: Miknlay Mihály; a bé­kési és szeghalmi járások területére. Dr. Hajnal István biz. tagok. 4. Az 1878. óvi V. t. cz. 48 §-b^n megjelölt felü­gyelő bizottság tagjaiul megválasztattak: Ladics György, Kal­már Mihály. 5. Az erdőügyi albizottságba elnöknek: Kelkr Imre, tagoknak: Thaly István, Varságh Béla. 6. A másodfokú r d e i kihágási biróságba bevá­lasztattak iendes tagokul: Ladics György, Kalmár Mihály Keller Imre, Hcffman Mihály, pottagokul: Szucsu Béla, dr Hajnal István, Varságh Béla, Fejér Béla. 7. A tariitói nygdijiigyi vegyes bizottságba Ladics György, Keller Imre. 8. A törvényhatósági pótadó kivetése elleD felebbezések elintézésére hivat tt bizottság tagjáiul: Kalmár Mihály, Keller Imre, Thaly István, Kacívins^ky Kálmán. A megye törvényhatósági bizottságának, a kisdedovodák szervezése tárgyában hozott ós ide áttett határozata oly fel hívással adatik ki a jelen ügyben már előzőleg eljárt kill döttségneK, hogy a megye minden községeiben szervezendő kisdedovodák érdekében készítsenek egy javaslati tervezetet s azt ide mutassák be. Vésztő községében 1885. évben behajthatatlanná vált 175 frt 50 krnyi kőzmuakaváltsági járulók, a követelések so rából leíratni s az 1886 évi tartozásba áthelyeztetni rendel tetik, utasíttatván a járási szolgabíró, hogy a nevezett köz munka tartozás természetben leendő leszolgáltaiását ki sértse meg. Fendt András mezőberényi illetőségű katona kivételes nösülhetése iránti fotyamodványa pártolóiam lett a bizottság részéről felterjesztve a honvédelmi miuiszterhez. Thaly István kir. építészeti hivatal főnökének a köz munka alapból előlegezett 100 fori tbóí felhasznait 95 forint­ról bemutatott számadása jóváhagyatík, ugyszinte Debreozeni Eudre gyomai járási szolgabírónak ugyancsak a m. közmunka alapból utkaparói szükségletekre előlegezett 15 forintról, va lamint a gyomai, endrődi útra 20 forint előlegből felhasznált 6 forintról bemutatott számadások is jóváhagyattak. A csabai izraelita anyakönyvi kerület alakuló gyűlésé ről felvett s bemutatott jegyzőkönyv azzal vétetik tudomásul, hogy Osaba községében az izraeliták anyakönyvemen vezetése a statusz-quó hitközségre bizatik. Az orosházi izraelita anyakönyvi kerület közgyűlésének az anyakönyv-vezető választásának elhalasztása iránti ;intéz­kedése, tekintettel arra, hogy ideiglenes anyakönyv vezető­ről gondoskodva lett, azon megjegyzéssel, hogy 1886 óv ja­nuárhó 1-től számítandó fél év alatt szakképzett anyakönyv­vezetőrőt gondoskodni tartozandó — tudomásul vétetik. 1— 1 Az endrődi izraelita hitközségnek megállapodás szerint a gyomai anyakönyvi kerületbe való beovaldása iránti vonako dására, utasittatik a járási szolgabíró, hogy az izraelita anya^ könyvek vezetése tárgyában kibocsátott szabályrendeletet, s a vonatkpzatos alispáni rendeletet haladéktalanul hajtsa vésre Árvaszéki ügyek. A megyei központi árvaszék rend­szerinti havi jelentése tudomásul vétetik. Kétegyháza község elöljárósága által beterjesztett, árva tári 984 frt 10 kros kötelezvénye azzal adatik vissza, hogy az a község vagyonára bekebeleztessék ós az a bekebelezési zá­radókkal kiegészítetten újból beterjesztendő. K.-Ladány községének folyamodása, melyszerint az ár vatári szabályzatnak 2. és 9-ik §§-ait módosítani kérik ­méltányoltatván, pártolólag felterjusztetik a nagyméltóságú m. tir. belügyminiszter úrhoz. A kir. ügyésznek rendszeriati havi jelentése, mely szerint a felügyelete alatt álló m. kir. fogházakban, a mult eczember havában 126 fi, ós 12 nő volt a rablótszám, és íogy 1656 munka nap után 46 frt 25 kr folyt be, valamint íasontárgyu féléves jelentése, melyszerint a félévben 754 fi. ós 64 nő volt az összes rab létszám, a munka napok után pedig összesen 495 frt 91 kr. jött be, miután az állam által fedezendő összeg 7046 írt 73 kr. — tudomásul vétetik. Tiszti ügyészi eloadmáuyok. Izbéki Bálint és ós órdektársai öcsödi lakosoknak hídvám fizetés alól való felmentésük iránt folyamatban levő ügyban kelt összes ira­tok az elrendelt pótlással kiegészítve újból felterjesztettek nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter úrhoz. Wodiáner Albert gyomai lakos, nagybirtokosnak:, a köz­ségi közmunka kivetése ellen folyamatba tett ügye a felek kö­zött létre jött barátságos egyezség alapján beterjesztett kére­lemre — beszüntettetik. Özv. Mojszik Andrásnó ós társa valamint Mojszik ajos háztulajdonosoknak Hrvnák Mátyás elleni építkezési ügyben kelt má&odfoku határozat ellen beadott felebbezés, — miután az két egybehangzó határozat ellen történt visszautasittatik. Yolf Sándor aradi lakosnak ifj. Katona István battonyai akós elleni rendőri ügyében —• valamint Kornádi Józeefne iitnoki Zsófia, gyomai lakosnak férje Kornádi József ellen cse­ledkönyv kiadatása végett folyamatba tett ügyben hozott me­gyei alispán határozatok — a közbevetett felebbezések eluta­sításával — helyben hagyattak. Glasner és Einesücz-fele kis és nagy sebesi gránit kő­bányák czég meghatalmazottjának. Glasner Flóris budapesti lakosnak kérelmére a b.-gyulai indulóházi kőut kikövezés­munka dijának a biharmegyei takarókpénztár, mind eDgedi ményes részére leendő kifizetése elrendeltetik, s ennek foga­natosítására a megyei pénztári tisztség utasittatik. Bőbm Sámuel hódmezővásárhelyi lakos által, az oros­házi községi biróság ellen emelt panasz tárgyában leérkezett belügyminiszteri rendelet, melyben elrendeltetik az ügynek az illetékes kir. járásbírósághoz áttétele — az érdekelt felekkel kö­zöltetni íendeltetik. (Yége következik.) MEGYEI HÍREK. * A b.-csabai iparos ifjak önképző- ós betegsególy­zö egylete folyó óvi jan. 10-ón tartotta rendes óvi köz­gyűlését, mely alkalommal az 1886. évre tisztviselökül megválasztattak : Jldnök : Juhász Ferencz, alelnök : Da­nielisz Endre, pénztárnok : Nagy Mátyás, jegyző : Gseke Imre, igazgató: Gally Ferencz, titkár : dr. Szemián Kál­mán, orvos : dr. Lövy Lajos, könyvtárnokok : Szekeres József, Torányi László, zászlótartók : Bjelik Pá!, Szabó Sándor. A szám vizsgálóbizottságba Zláhovssky György, Grenczner Pál ós Harangozó József urak lettek beválasztva. Választmányi tagok : Debreczenyi György, Prisztavok Pál, Antal József, Nagy Lajos, Jenei Endre, Konyecsnik Ist­ván, Barta András, Kubik Lajos, Zleho vszky György, Bara­nyai István, Pittner Gyula, Sztaricskai Ferencz. Pót választ­mányi tagok: Szűcs Sándor, Nánásy György, Adamik And­rás, Szikora Pál, Horváth Mihály, Valentüyi Mihály. Az egylet lelenlegi vagyonya 947 forint 86 kr. A könyvtár­ban van 287 d könyv; ezek közt regény 96 drb. Szépiro­d Imi 160, vegyes 34. Tagja van az egyletnek: tisztelet beli 6, rendes 03, pártoló 88, összesen 187. * Póstai takarékpénztárak. Az 1885. óvi IX. t. cz. alapján az 1886. óv januárhö 1-óvel életbe lépett a ma­gyar korona területén a pósta takarók-pénztári intézmény ós f. évi februárhó J-vel a pósta takarékpénztárnak k ö z­vetitő hivatalai is megfogják működésüket kezdeni. Ily közvetítő Hivatalok lesznek a nagyméltóságú közmunka ós közlekedési m. kir. minister ur mult óvi 4l6l elnöki számú rendelete folytán Békés megyében a b.-csabai, gyo­mai, gyulai, orosházi, szarvasi, békési, m.-berónyi és tót­komlós! postahivatalok. A megye alispánja egy f. hó 3-án 9488/1885. sz. alatt kibocsátott körrendeletében felhívta Gyulaváros polgár.nes terének és a járási szolgabiráknak figyelmét, hogy a pósta takarók-pénztár üdvös intézménye érdekeit támogatván, annak a közönség körében le­end ö ismertetése s a betevósre való ösztön­zésre 1 eh etöleg közre hatni igyekezzenek. £}: B.-Gyulán. Szika János bérkocsi és fuvarozási üz­letet nyit ott, s igy Gyulán harmadik ilynemű üzlet van már. Ez n gyban előmozdítja a közlekedést ós kereske­delmet. fl Ki hivatalát pontosan teljesiti. — Kaudersz Ber­nát gyulai regalebérleti pinczemester, a mult hót egyik estéjén Sohwarcz „vadász- kóvéház tulajdonosnál megje­qnt, § ; >ott „ellenőrzési szemléjét" akarta teljesíteni; le is eresztették a p nczóbe, s ott egyedül vizsgálgatta a boro­kat* Midőn feljött, a már ismert „titkos kamarát" is vizs­gálni akarta, de alig ért föl a pinczéböl, egy hatalmas alak terem elő, ki Kaulerszt erős ökölcsapásokkal fogadta. Majd, egy-két oldalbordájának betörése után azon veszi magát észre az öreg pinczemester, hogy félholtan az utcza közepén van, honnan mások segélyével tudott haza ván­szorogni, s mai napig ágyban fekvő beteg is volt. — Az egészben az a legszebb, hogy tettes nincs, mert Sohwarcz szentül állítja, s tanúi is vannak reá, hegy ö ki sem mor­dult a kávéházból addig, míg Kaudersz ott volt; ez utóbbi pedig szintén esküt tesz arra, hogy ö csak Schwarczot átta, s senki mást, igy csakis az ütlegelhette el ily bru­tálisan, — különben ezúttal az igazságot nem a tyúk, de a biróság kaparja ki. £t A „kath. olvasókör" Gyulán e hó 3l-ón, sajat könyvtára javára, a „Korona" vendéglő termében zárt­£Örü tánczvigalmat rendez. E kör bálja az előbbi években mindig sikerült. * Ghiczy Béla altábornagy ur.Gyulán e hó 14. és 15. mindkét ott állomásozó honvédzászlóalj nál, valamint a hon­védlovasságnál, szigorú s beható vizsgálatot teljesített; s az altábornagy a vizsgálat alkalmával a parancsnokság előtt telj es megelégedésének adott kifejezést. (f.) Óvodáink Megyénkben 8 községben van ez idö­szertnt óvoda: Békésen, Csabán, Gyulán, Orosházán, Szar­vason, M.-Berón) ben, Szeghalmon ós Gyomán. Ez adatok­ból azonban épen nem lehet következtetni, hogy a kisded­óvás ügye megyénkben eléggé fel van karolva, mert oly népes községekben, mint megyénkben vannak, nem elég egy óvoda, még akkor sem, ha az egészen megfele 1 a tör­vény ós a lakosság előkelőbb része által méltán követelt góoyeknek is. Hogy pedi^ ilyenek volnának, azt épen nem lehet állítani s a tanfelügyelő ur még nem volt azon szerencsés helyzetben, hogy megyénk egyik községéről ily ledvező jelentése tehetett volna. Igen jellemző, hogy Csabán, melynek tudvalevőleg 35000 lakosa van, egy óvoda tengődik melyben egy gyermekkertósznö sincs alkalmazva. Megyénk nagy községében pedig az óvodák missziót töltenónek­je: terjesztenék a magyarosodást már a kicsinyek közt, kik az óvodában tanulnák meg a magyar nyelvet, me­yet az elemi iskolában sokkal nehezebben sajátítanak el. téren tehát tenni kell valamit ós publiozistikai köteles­ségünkhöz képest még többször is fel fognak szólalni ez ügyben, — Addig is felhívjuk megyénk ez elhanyagolt •

Next

/
Thumbnails
Contents