Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám
1886-05-20 / 40. szám
Melléklet. .Békésmegyei Közlöny" 40. szám. 1886. (U r s z i n y i János, bizottsági tag közbeszól: Ezek nem phrasisok hanem tények.) Yidovszky János: (folytatja beszédét.) Oda jutottam végre, hogy az indítványozott hitelintézet elérhető eredményeit is feltüntethetem az elmondottak és a mellékelt alapszabály tervezet alapján. Az intézetnek saját tőkéje nem lenne, mert a 70 ezer frt alap nem fizettetnék be, tehát forgalmát a betéti összegek és a nyújtandó hitel képeznék. Már előbb kiemeltem, hogy az indokolás szerint az inditványozók a betétek után 5%-it számítanak (kevesebbet ez idők szerint nem is lehet, mert akkor nagyobb betétre nem számithatnak) mi fentebbi indokolásom szerint 6°/ 0-i kiadásnak felelne meg. Az élvezendő hitelre nézve az indokolás igy reménykedik: „bizton remélhetjük, hogy intézetünk, részint az ellenőrzés fokozott mérve miatt, melynek ügykezelését alá akarjuk vetni, részint mert a bekövetkezhető veszteségek fedezésére a megye mindenkor elégséges anyagi erővel bir, bizalom, illetve hiíelhiányban sem az egyes betevők, sem az országos intézetek részéről részesülni nem fog." Az ellenőrzés fokozott „m érvér e", mint az az alapszabálytervezetbeu kifejtetik, általában az ügyvezetésre nézve* azon megjegyzésem van, hogy az ügymenet nehezítése mindig inkább bizalmatlanságot, mint bizalmat szül, a kifejezett remény pedig, hogy hitele lesz, meri a megye elegendő anyagi erővel bir, csak azon esetben valósulhat, ha a megye kimondja, hogy minden betevő és hitelező tőkéjét az utolsó krajczárig garantirozza. Ez pedig talán nagyon is vérmes remény az inditványozók részéről, ilyet a megye nem mondhat ki, hacsak annak nem akarja magát kitenni, hogy jelentékeny veszteség vagy netaláni sikkasztás esetén, évek hosszú sorára keli a behajtandó pótadóból fedezetet keresnie. Ha a megye azt mondja és nem is mondhat m.ist, hogy jótállása csak a behajtható 70 ezer forintig terjed, az intézet biztosítási értékét senki többre 70 ezer forintnál nem becsülheti, sőt anynyira sem, mert az összeg letéve, befizetve nincsen. Azért mert „Békésmegyei törvényhatósági hitelintézet"-nek hivják egy krajczárral sem igényelhet több hitelt, mint, bármely más ugyananynyi tőkével rendelkező vidéki pénzintézet, mert azon pénzintézeteknek, melyek a hitelt nyújtandók lesznek, épen ugy vaunak alapszabályaik és épen ugy vezettetnek miut minden más pénzintézet a világon s bizonyosan ismerik azt a világszerte elfogadott általános financzialis elvet: hogy a keresők közül elhelyezhető tőkéiket annak adják, kinél aránylag legtöbb biztositékot találnak. De tegyük fel, hogy az intézet egyik másik nagy intézetnél hitelt nyer, tárcza váltói viszleszámoltatnak talán nagyobb mértékben is, ez esetben a megyei hitelintézetre a legkisebb pénzválság (pedig nagyok is vannak) végzetes lehetne. Fölteszem, hogy az intézet nem három hónapos váltókkal dolgozik, értem a lejáratkor teljesen fedezendő váltókat, mert ez esetben kitűzött czéljával ellenkezőleg a kis gazdán kis iparoson és kereskedőn nem segit, hanem zavarba hozza és tönkre is juttatja., hanem hosszabb időre szóló váltó-hitelt engedélyez vagyis prolongál? Miből fogja fedezni az esetleges felmondásokat ? A váltó viszleszámitolás hitele csak 90 napos, vagy az inditványozók állandó hitelt gondolnak, melyet a hitelt nyújtó intézetek évekre biztosítanak, ily telekkönyvi betáblázás által nyújtott biztosítékra lenne szükség, kinek a vagyona adna erre alapot" Nagy forgalomhoz elengedhetlen alapföltétel a befizetett alaptőke és tartalékalap arányos magassága, mert reális intézet, sem betétet, sem hitelt nem fogadhat el nagyobb mértékben alaptőkéjének emelése nélkül, mint azt saját vagyonának aránya megengedi, különben minden perczben a fizetésképtelenség veszélyének teszi ki magát. Ezen a legtöbb pénzintézet által addig is kiváló figyelemben részesített elv legközelebb különben a törvényhozás utján is érvényesíttetni és szabályoztatni szándékoltatik. Miután a megyei hitelintézet tehát csak csekélyebb és be nem fizetett alaptőkével rendelkezhetik, nagy forgalomról pláne milliókra menő forgalomró álmodoznia nem lehet, nézzük tehát mit érhet e közepes forgalom mellett 1 Vegyük például azon esetet, mely könnyen elérhető: hogy 400 ezer frt betéttel és 100 ezer frt kölcsönszámlával dolgozik, mely 50 ezer forint negyedévenként megforgatva 2 millió bevételi és <•. millió összforgalmat csinál, (nagyobb forgalomná paár a teendők felszaporodása miatt a tisztség bővítése lenne szükséges és igy a vezetési költség szaporodik.) A négyszázezer forint a már előbb elmondottnak alapján 6°/ 0-nál számítva 24 ezer frt iiadást tenne, a 100,000 frt viszleszámitolása vegyük a legjobb esetet 5000 frtot tenne ki, a regiere nem is számitok 12 ezer forintot mint az alapszabálytervezet 7-ik §-a, hanem 8 ezret igy az évi kiadás 37 ezer forintot tenne, milyen kamatra adhatja az intézet ki pénzét, hogy ezen kiadás fedezve legyen. 500 ezer forint 7 % mellett csak 35 ezer frtot hoz, ;ehát 7%-on mindenesetre felül kellene a kamatlábat megállapítani. Adhatná tehát a pénzt 7 V 2 v agy íogy a jövedelemből egy kis tartalékalapot is teremthessen 7 3/ 4 °/ 0-iért. Ez lenne az elérendő nyeremény. Azon esetre tehát, ha a tekintetes közgyűlés e tervezett hitelintézet felállítását megszavazná, az legfeljebb egy másodrangú vidéki pénintézet sorába küzdhetné fel mágát — ilyen intézet felállítására pedig szükség nincsen, sőt megvagyok győződve, hogy ha a tekintetes vármegye feltevésében csalatkozva, csak ilyen eredményt érneel, szívesen szüntetné be azonnal a hitelintézet további működését, csak hogy akkor már az nem fog olyan könynyen menni, nyűg ós teher lesz rajta, melytől legjobb esetben egy tisztességes liquidatió utján szabadulhat meg. Az elmondottaknál fogva, miután a tervezett megyei hitelintézet felállítását szükségesnek nem látom, de megyőződtem, hogy az kitűzött czéljának semmi tekintetben meg sem felelhetne, esetleg pedig a megye közönségét ujabb szükségtelen indokolatlan és méltánytalan megadóztatásnak tenné ki: a beterjesztett indítványt még általánosságban sem fogadom el és felkérem a t. közgyűlést, hogy annak elejtésével napirendre térjen. E rendkivüli higgadtsággal előadott és nágy hatást keltett beszéd után Beliczey István főispán az elnöki székből a következőkben reflectált arra: Tekintetes közgyűlés ; A szőnyegen levő tárgy oly nagy fontosságú, hogyha mindjárt ugy állna a dolog, a mint a bizottsági tag ur előadta, nem volna tanácsos a bizottságnak a kérdés felett napirendre térni. Csodálkozásomnak kell kifejezést adnom, hogy akkor mielőtt hozzászólott a tárgyhoz, nem tudta elhagyni a csabai takarékpénztár helyisegeit, és ott akarta nekünk bebizonyítani, hogy 8°| 0 alul nem lehet a népnek hitelt adni. Én bebizonyítom, hogy a mikor azt állította, hogy azon urak, kik az indítványt aláírták, pénzügyi tájékozatlanságot árultak el: nem czáfolt meg bennünket a tekintetben, hogy igenis lehet olcsó pénzt juttatni a közönségnek, Méltóztassék megengedni azt a kérdést, hogyan van az, hogy mig önök 8% mellett adnak pénzt, addig a pesti takarékpénztár, melynek részvénye 7000 frtot ér, képes ma 6°| 0-ért kölcsönt adni, hogyan lehetséges az, hogy a pesti takarékpénztár ép azon városnak, melynek az előttem szóló bizottsági tag ur is lakosa, 6 3| t°|o-órt ad amortisationalis kölcsönt. Miután azokkal, kik az indítványt beadták szerencsés voltam több alkalommal találkozni, és velem azon szándékot és rugót, mely őket vezette közölték, elmondhatom, hogy e szándék az volt, hogy miután az állam a maga részéről megtette a kötelességét, a közönség tegyen meg mindent akkor, mikor az osztrák-magyar bank 4% mellett escomptirozza a váltókat. Tudom, hogy e kérdésben az önérdek is szerepet játszik, hanem a közérdek, a haza java legyen az, a mely mellett szólanunk kell. Az államnak nem feladata, hogy egyes kisebb intézeteket alapítson, melyekhez a nagy közönség is hozzáférjen. Ez a közönség, vagy talán a törvényhatóság dolga volna. Miután ugy láttuk, hogy nincs meg az a kapocs, mely közvetítené a hitelt az osztrák-magyar bank és a megye lakosai közt, előállott annak szüksége, hogy alakítsunk egy takarékpénztárt, melynek czélja nem haszonra dolgozni, és mely csak annyival nagyobb kamattal adná ki a pénzt, a mennyi a kezelési költség fedezésére szükséges. És ez a megyei takarékpénztár nagy forgalmat csinálhat, mert nagyobb garancziát nyújt, mint az a társulati takarékpénztár, melynél sem a kezelés sem az ellenőrzés nem megfelelő, s miután itt l°/o kamatkülönbözet a kezelési költségek fedezésére elég, nem értem, hogyan állithatott fel a biz. tag ur oly számítást, hogy a kezelési költségek 37,000 frtot tennének ki. E kérdésben egyáltalán nem volna tanácsos érdemileg határozni, és én is — hamarjában elismerem — csak szórványosan és hézagosan kívántam felelni a bizottsági tag ur előterjesztésére, Kérem a közgyűlést, hogy tekintettel a mosdani közgazdasági helyzetre, szorongatott viszonyokra, a mikor se gazdának, se iparosnak pénze nincs méltóztassék alkalmat nyújtani a választandó küldöttségnek, hogy bizonyítsa be lehet-e ilyen bancot alapítani, és egy később összehívandó közgyüéscn tessék érdemileg határozni. Egyébbiránt maga a beadott indítvány sem kívánja, hogy az tárgyal tassék, hogy határozat hozassék. Vidovszky János : Azon kiváló tisztelet kifejezése mellett, melylyel az elnök ur ő méltósága iránt viseltetem, azon feltevést, hogy én itt egy takarékpénztár érdekében emeltem azót, határozottan visszautasítom. Én nem miut takarékpénztári igazgató, hanem mint megyebizottsági tag szóllaltam fel. Ha a tervezett hitelintézetet illetőleg, nekem aggodalmaim vannak, és azoknak kifejezést adtam, akkor csak kötelességemet teljesítettem. Beliczey.István elnöklő főispán ur az ezután következő válaszában a visszautasítást elfogadja, és kijelenti, hogy megjegyzéseire az adott alkalmat, hogy Vidovszky bizottsági tag a csabai takarékpénztár üzletforgalmából hozott tel példát. Ezután felszólalt: Göndöcs Benedek két izben. Elébb az indítványt általánosságban, elfogadja és üdvözli Békésmegyét, midőn a nép jólétét előmozdítani óhajtja. Az alapszabálytervezet pártolói az apát ur e kijelentését helyesléssel és többször megujuló tapssal fogadták. Utóbb azonban, midőn az indítvány tartalmára figyelmessé tétetett, odamódositja véleményét, hogy elfogadja egy küldöttség kiküldetését, de a népnek minden ujabb adóval való megterheltetéséjtelljenzi. Az országgyűlésiképviselő ur e kijelentésére már senki sem tapsolt, de a teremben általános derültséget keltett. Ladics György elfogadja egy bizottság kiküldetését, de nem óhajtaná a bizottság kezét a beterjesztett alapszabálytervezet elfogadásával megkötni és véleménye szerint egy kötött marche-route-tal kiküldött bizottság munkálkodásától kedvező eredményt ez ügyben nem várhat. Kijelenti, hogy neki mások megadóztatása alapján olcsóbb pénzre szüksége nincs. Felszólaltak még Tatay János és Finta Ignácz, bizottsági tagok. Utóbbi azt kérdi a közgyűléstől, kell nekünk olcsó pénz és lehet-e olcsóbb pénzt kapni és erre a kérdésre azt feleli, hogy igen. Nem hiszi, hogy e nézetét valaki képes volna megczátolni. Nem tartja czélszerünek, hogy az alapítandó hitelintézet tervezetével annyira megijesztették a takarékpénztárakat. Tatay János elfogadja az indítványnak a bizottsághoz való küldését Haviar Dániol országgyűlési képviselő és bizottsági tag azt hiszi, hogy a felvetett kérdés fontossága megérdemli, hogy az most elvetéssel ne oldassék meg. De az aiapszabáiytervezetet magát elfogadhatónak nem tartja, mert az a köztőrvény hat óságok rendezéséről szóló, a köz ségi és kereskedelmi törvénybe ütköző jogi képtelenség Azért az indítványt oly alakban fogadja ei, a mint az1 Ladics György, bizottsági tag ^formulázta, hogy a közgyűlés egy küldöttséget válasszon meg, mely a hitelkérdést tanácskozás tárgyává tegye és a módokról és eszközökről gondoskodjék, melyekkei a hitelviszonyainkon javítani lehetne. Ellenzi azt, hogy e küldöttség javaslatát egy rendkivüli közgyűlés elé terjeszsze, először azért, mert a küldöttség igy eihirtelenkedheti a dolgot s ha akarja, mái három hét alatt megoldhatja a kétségtelenül igen nehéa kérdést; másodszor azért, mert az 1883. 15. t. cz.-nél fogva e kérdésben csak a rendes közgyűlés határozhat. Vidovszky János azon esetre, ha az indítvány ilj alakban fogadtatik el, visszavonja napirendre térési indit ványát és hozzájárul Ladics és Haviár indítványához. Elnök ezután szintén hozzájárul az indítványnak il; alakban való elfogadásához, mert semmi kifogása az eller hogy egy lehetőleg jobb javaslat terjesztessék a megy elé és hogy a megválasztandó küldöttségnek működésé ben teljesen szabadkeze legyen. A közgyűlés elhatározza, hogy a megválasztandó 2' tagu küldöttség önállóan működjék és a beterjesztett ír ditvány mellőzésével dolgozzon ki a hitelviszonyok javíts sát czélozó javaslatot és azt a legközelebbi közgyűlés el terjeszsze. Következett a bizottság megválasztása. Elnök a b zottság tagjaiul, melynek elnöke az alispán leend a köve! kező megyebizottsági tagokat ajánlja: Kertay Zsigmonc Ladics György, Göndöcs Benedek, Bartóky László, Hoi váth János, Salacz Ferencz, Vidovszky János, Hajnal Is1 ván. Dr. Kovács István, Beliczey Rezső, Terényi Lajoí dr Szemián Kálmán, Keller Imre, Finta Ignácz, Olá György, Fehér Béla, Deutsch Mór, Szabados József, Ban( hauer György, Karassiay István. A közgyűlés a bizottságba még a következőket ajánlja Gróf Apponyi Albert, Zsilinszky Mihály, Haviár Dánie Veres József. Elnök megjegyzi, hogy a bizottságba lehetőleg gyí laiakat kivánt ajanlani, mert megtörténhetik, hogy a kü döttség tanácskozásai 2—3 napot is igénybe vehetnek igy talán megtörténhetik, hogy a vidéki tagok nem v hetnek részt. Bartóky László, bizottsági tag kijelenti, hogy mi után a közgyűlés részéről a bizottságba oly fényes neve és nálánál érdemesebbek is ajánltattak, a maga részén ezeknek szívesen átengedi a tért. A közgyűlés ezt nem fogadja el, hanem abizottságb 25 tagot kíván beválasztani, mire az elnök a bizottsági az elnök és közgyűlés által ajánlottakat és azonkívül 25-: tagul elnök, Fábry Károly, bizottsági tagot ajánlja, kin* megválasztásával a bizottság tagjainak száma 25 re eg szittetett ki. Ezután a másnap megejtendő választások érdekébe a candidáló bizottság megalakítása következett, E bízót
