Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-05-16 / 39. szám

B.-Csabán, 1886. XIII. évfolyam, 21. szám. Vasárnap, rnárcziushó 14-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖM Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalma lap. Megjelen hetenként kétszer: vasárnap és ostltörtöktfn. ELŐFIZETÉSI DÍJ: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve '. 6 írt. Egész évre Fél évre Évnegyedre 50 kr. Lapuuk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : iUASENSTEIN és V0ŰLER ezég, Bécs, Prága, Budapesten; Ne metország és Svájca minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések Szerkeaiztősóg : APPONYI-utoza, 891. számú ház,hová alap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. ££iacLó Hivatal: Kishid-utoza, 988. sz. ház, Pová ;ay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egye* szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ar könyvkereskedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i lt t é r"-ban egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben * kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom dájában és Biener B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a póstahivaloknál 5 kros pottautalványnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért járó ftsszeg helyben fizetendő. A munkás kérdés. (%*) A mai földművelési minisztérium szervezetének hiányosságát mi sem illusztrálja jobban ós szomoruabban, mint a felföld ós székely föld munkásainak folytonosan tartó kivándorlása. A miut a dologidő megindul az alföldi megyékben azonnal beáll a munkainség ós elviselhetetlen drágaság, azért a felföldi munkás Amerikába, a székely Romániába vándorol. A pénzügyminiszter, mint az országos gazdasági egyesület elnöke, csak nem régen tartott elnöki beszédében ama (és igen helyes) nézetének adott kifejezést: hogy minél olcsóbban, minél többet és minél jobbat kell termelnünk. Ámde hogy lehet ezt keresztül vinni munkáskéz nélkül? Vannak az országban vidékeK, hol már cselédet is alig lehet kapni. A belső cseléd iheg annyira keresett, hogy ezen keresettségénél fogva hasznavehetetlen kezd lenni. Az első megintés elég neki arra, hogy felmondjon, válogathat a helyben. És a felaő megyei inuukások mégis Amerikába vándorolnak. Hiába minden visszatartás ós lebeszélés, ha munkát nem adnak neki. A hatóságok akadékoskodasa, az útlevelek megtagadása nem kenyér, pedig annak a munkásnak kenyér keli. Tessék neki munkát, keresetet adni ós nem megy ki. Munka pedig van annyi, hogy busásan jut valamennyi felföldinek, hiszen mi meg Olaszországból hozzuk a munkást. Valóságos szatíra! És ezen lehetett volna segíteni már évek előtt. Tavaly már kezdeményezés is történt, de megfeneklett. Mert a földművelési minisztériumban nincs senki, »ki e kérdés felkarolására ráérne, legkevósbbé maga a miniszter, kinek idejét a vám ós a kereskedelmi alkudozások majdnem teljesen igénybe veszik. Könnyebbség okáért azonban megtett a minisztérium annyit, hogy e kérdést a gazdasági egyletek szövetKezetének nagygyűléséhez utalta. Törjék a fejüket rajta ott. A minisztériumnak nincs arra való ideje. Pedig minden adat ós minden ebzköz a minisztérium kezében. Ama nagygyűlés tagjai nem foglalkoztak e kérdéssel talán soha, holott a minisztériumnak terv is van már a kezében elég. De hát a dolognak könnyebb vége: törjék rajta fejüket a gazdasági egyletek. Ez ismét igénybe vehet egy kis időt, 3 a minisztérium ez alatt meg lesz mentve a gondtól, a mi reá nézve valóságos nyereség. Mikor aztán a nagygyűlés a maga felterjesztését megteszi, s a minisztérium azt fogja kiolvasni belőle hogy a kivitellel neki gyűlik meg a baja, olyan kifogásokat fog ellene emelni a milyeneket a szatmár- ós csanádmegyei gazdasági egyesületek felirata ellen már emelt is: „A minisztérium nincs abban a helyzetben, hogy a javaslatoknak eleget tehessen? ... És ezzel quitt! Nem azért terjeszti a minisztérium ezen kórdóseket a gazdasági egyletek elé, mert ő akarja megoldani, hanem azért, mert meg akar tőlük szabadulni. Mert nincs ereje hozzá. Ha ereje volna, nem kellene a dolgot egyik évtől a másikig elodáznia, és a gazdasági egyletek köpönyege alatt bujkálnia, régen keresztül vihette volna már ő maga. Hiszen kopogtattam már én ezzel a belügyminisztériumnál is, a mennyiben a kivándorlás speczialis kérdése a belügyministeriumhoz tartozik, megoldása azonban csakis a földmivelési miniszteriura utján ós pedig a munkáskérdós rendezésével történhetnék. De hát nem történik. Annyit látunk történni e téren mindössze is, hogy a kórdós a márczius 17-én összeülendő gazdasági nagygyűlés előtt fel lesz vetve. Meglássuk mi lesz belőle? Hihetőleg az a mi eddig, hogy a belügyminiszter utasitani fogja a hatóságokat, akadályozzák meg a kivándorlást. A sajtó pedig ijesztgesse őket tovabbra is, hogy Amerikában meghalnak éhen. Aztán énekelni kell nekik ezt a nótát: „Ne menj el, maradj itt, meglátod hogy jobb lesz itt" ... És aki még is kimegy, nem lehet róla tenni. Az illető minisztérium nem ér rá, hogy móg ezzel a kérdéssel is foglalkozzék — A szerződési tárgyalások váhágos állapotba jutottak. Monarchiánk képviselői jelentik, hogy a román kiküldöttek nem akarnak reáállani a legtöbb kedve/.ményt biztosító záradékra. Ha a románok továbbra is ezen állásponton maradnak, akkor a szerződés nem fog lotrejönni — A honvédelmi miniszter programmbeszede. Fejérváry Géza b. honvédelmi miniszter, miut a budapesti 1. kerület orsz. képviselő-jelöltje csütörtökön tartotta meg programmbeszédét a budai turuti'ca^Vilúkijka, ieudkivüi nagy és díszes haligatóság előtt. Fejérváry honvédelmi miniszter beszédében rátér a nópfelkeiósi törvényjavaslatra is, erősen hangsúlyozva, hogy a nópfeluelósi törvény senkit sem von el foglalkozásától béke idején, de Magyarországnak készen kell lenni minden eshetőségre. F*olitiii.ai hiren. * A görög "úgy AZ uj kabinet a kamarát rendes ülésre fogja egybehivni, s ennek előterjeszti a politikai helyzetet. Fó nei, hogy viharos ülések lesznek. A iJelyannis-párti lapok azzal vádolják a királyt ós Trikupist, hogy az angol politika eszközei voltak. A kamara királyi rendelettel május 2á-re h vatott össze. A kormány a nemzetközi hajóraj parancsnokait iöi fogja kérni, hogy a szigetekről óa a partvidéki városokból érkező képviselőket engedjék át a zárvonalon. * Az ir kérdés. Az angol alsóház mai ülésében az Írország kormányzatára vonatkozó 13-iki törvényjavaslat tárgyalását fol>tatváu, Bannerman a törvényjavaslat védelmére emelt szót ós kijelenté, hogy a kormáuy, részleteket illetőleg netalán teendő javaslatokat mind fontolóra fogja venni, de el van határozva, hogy végleges javaslata az leendhogy netaláni adóemelés esetén az ir képviselők hivassanak meg az angol parlameutbe. B tnnerman megczát'olta azt, hogy "Wolseley beszédében valaha az ulsten mozgalomra utalt volna. Kiseriet a kapaló ekével. A Mokry István-féle kózikapáló ekével f. hó 12-ón megtartatván a próbt a bókósmegyei gazd. egyesület által, a helyszínén választott biráló bizotteág tartózkodott határozott s végleges ítéletet felette mondani azon okból, mivel túlságos nedvesség miatt a fold ugy a vezető kerékre, mint magára az ekevasra is erősen tapadván, a munka nemcsak megnehezítve volt, de ennek minősége sem felelt meg teljesen a várakozásnak. Kifogasolta a bizottság az ekevasnak nagyon éles szeglet alatt szerkesztett formáját, ugyszinte az ekeszarvakra alkalmazott fogantyúk túlságosan lefelé hajló állását. Az elsőből azon hátrányt vélte konstatálni, melyszerint különösen a szívósabb gyökerű gyomok az ekevas oldalain könnyen lecsúszván, azok egy része el nem vágatik, — az utóbbiból pedig az ekóneif nehezebb tolását, a mennyiben a munkás kónytelenitve van karjait bizonyos fokig behajlítani, mi természetesen nagyobb erőfeszítést igényel, mint a karok egyenesebb tartása mellett. Továbbá a vezető kerék szélessége is — mintegy 2" — bizonyos akadályoxat látszik a munkában előidézni, a mennyiben az útjában álló gyomokat előre lefektetvén, ez által azok elvágását nehezíti, részben pedig lehetetlenné teszi. Ennélfogva a bizottság felkérte Mokry urat, hogy ezen hiányokon segítve szíves legyen találinanyát a gazd. egyletnek még egyszer bemutatni, hogy akkor végleges ítéletet hozhasson felette. Mi azonban ezen gazdasági eszköz rendeltetését illeti, erre nézve legyen szabad szerény nézeteimet néhány szóval elmondanom. Az pedig nem lehet más, mint a kézi kapa munkájanak gyorsítása, tehát a munka mennyiség foüozása. De itt nem szabad szem elől tévesztenünk azon minden gazda előtt ismert tényt, hogy valamint az ásót semmiféle szántó eke, ugy a kapáló eke sem képes a legegyszerűbb kézi eszközt, a kézi kapát, munkaminőség tekintetében pótolni. Kikerülhetetlen ennélfogva ez utóbbinál a munka hiányait kézzel korrigálni, ha azt akarjuk, hogy az tökéletes ós precziz, s igy a kapálás eredménye is biztosabb legyen, — s ezen körülmény a számitásnál okvetetlenül figyelembe veendő. De ezen kapáló eke legfőbb érdeméül az hozatik fel, hogy a üaiaszos növényeknél a gyak^n igen magas aszatolási költségeket nagy mérvben mérsékli. Ezt ha mégis engedjük, a mint ezen érdemét nem is akarjuk kétségbe vonni, mi következik ebből? vagyis minek kell ezen kapálást megelőznie ? nem egyébnek, mint hogy gabona-féléinket szüksógeskópeu legalább 9—10 hüvelyknyi széles sorokban vetnünk kell. Már pedig a tapasztalás arra tanított, hogy legalább itt a mi talajunkon a ritka sorú vetések nagyobb bokrosodási hajlamuk ós képességüknél fogva teljes kifejlődósökre sokkal hosszabb időt igényelvén a sürübb vetésnél, épen a legkritikusabb érési stadiumban vannak kitéve a legpusztítóbb elemi csapásoknak — rozsda, hő, jégeső, — akkor midőn sürübb vetéseink korábbi érésűknél fogva keresztekben mindezen csapások ellen már biztosítva vaunak. Avagy ki nem tapasztalta közülünk már nem egyszer, hogy korábban kifejlett vetéseink aratása közben a későbben érők annyira megszorultak, hogy előbbi tökéletes szemű búzánkhoz hasonlítva csak oosut adtak ? Ezen fontos s mindenesetre megszívlelendő okoknál fogva senkinek sem tudnám tanácsolni, hogy az aszatolási költsógeK ezúton lejebb szállítása kedvéért Kalászos veteményeit ritka vetés által az időjárás szeszélyeinek 8—10 nappal tovább tegye ki. Némely oldalról hangoztatják ugyan, hogy a kapált gabona holdankint 3—4 hektoliterrel is többet ad a kapálatlannál, — erre azonban ón azt mondom: sit fides penes auctorem; s hogy ezt valaKi apodictice állithassa, ahhoz nem egy-két, hanem legalább 10 évi pontos ós lelkiismeretes kísérletek tétele kívántatik. Mindezen tényezőkkel számot vetve ón részemről korántsem kívánok pálezát törni a szóban levő kézi kapáló eke felett, azonban czólszerűsege s használhatóságával oda óhajtanám egyedül terelni, s neki a kiérdemelt helyet ott biztosítani, a hova tulajdonkópen való, — a kapásnövónyek: tengeri, répa, repeze, kender stb. mivelósónól, nemkülönben a terjesebb konyhakertószeteknól. Rimler Pál. MEGYEI KÖZÜGYEK. A megyei közigazgatás április hóba a. — Alispáni jelentés. — Méltóságos fóispáa ur 1 Tekintetes közigazgatási bizottság l A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak f. évi áp«