Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-02-28 / 17. szám

,'Békésmegyei Közlöny14 4. szám. 1886. Mit szóltok hozzá őseink, kik ott függtök a megyeház nagy termében, nemzetünk szabadságának, az emberi jogok és politikai erkölcsök védőinek tiszta gárdája, hogy utódaitok lelépve az ideák magaslatáról, üzérkedésre váltóescoinptera és kettős könyvvitelre adják fejőket! Bocsássatok dicső elődeink! A traditió, melyet ránk hagytatok, benne ól lelkünk és szivünkben. De engedjó tek meg, hogy azt, a mit ti közjogi és politicai harczaitokkal kivívtatok, a nemzeti függetlenséget a közszabadságot és egyenlőséget, mi a változott ellenséggel szemben máskép védhessük meg. Engedjétek meg, hogy akkor, a midőn a törvénybe iktatott egyenlőséget az uzsorás tőke, a nemzeti függetlensógetagazdasági tönk, a közszabadságot az éhezők óriási serege fenyegeti végveszély ly el, mi az ékesszólás és kard forgatás művészete helyett olcsó hitellel védelmezzük meg. Engedjétek meg végre, hogy e kor, hogy mi is alkossuuk valamit, ami traditiókép gyermekeinkre szálljon. A ti szabad, a mi gazdag Békésmegyónk ez legyen az alap, melyen utódjaink haladjanak. Tehát bókósmegyei törvényhatósági hitelintézet! Ez leszaczég, mely alatt Békésmegye mint jogi személy magát a b.-gyulai kir. törvényszék egyéni czégjegyzékébe bejegyezteti. A czóget jegyezni fogja az intézet igazgatóságának egy vagy két a törvényhatósági közgyűlés által megválasztott tagjn, mint czégvezető. Intézeti szókhely: Gyula. Az intézet czélja és iránya: a betétek, a nyilt hitel és a viszleszámitolás utján nyerendő tőkéket oly kamatlábbal kölcsönözni ki, a mely ek tiszta hozadéka az intézet fentartása. körül szükséges kezelési költségeket fedezze, tehát a nyeressóg ós nyerészkedés teljes kizárása. Üzletkör: betétek elfogadása, kézi ós jelzálog kölcsönök adása, váltóleszámítolás. Az intézet ügyeit vezeti és p dig kizárólag egy e czélból a megyei közgyűlés által megválasztandó 7 tagű igazgatóság, melynek elnöke a vezérigazgató. Az ügyvezetést ellenőrzi egy szintén a közgyűlés által választandó 5 tagból álló felügyelő bizottság, melynek kötelessége leend az ügyek menetéről tudomást szerezni, az intézet könyveit, iratait és pénztárait minél gyakrabban megvizsgálni. A felügyelő bizottság jogkörét gyakorolhatja azonkívül a megye fő- ós alispánja is, kik az ügyvezetésbe bármikor betekinthetnek, sőt az utóbbi ezt tenni havonként egyszer kötele is. Azonkívül feninarad a kir. kormánynak is azon joga, hogy kiküldendő szakközegével az intézeti ügykezelést bármikor felülvizsgálat tárgyáva tegye. — A felügyelő bizottság az évi számadásokat és mérleget, nemkülönben az ügyvezetésre vonatkozó bárminemű indítványokat megvizsgálni, s arról a megye közgyűlésének jelentést tenni tartozik. — A megye közönsége illetve közgyűlése által helybenhagyott számadások ós mérleg felülvizsgálat végett a kir. kormányhoz felterjesztendők. Ha a felügyelő bizottság, vagy a megye fő- illetve alispánja, vagy a kir. kormány valamelyik tagja az intézeti szabályokba vagy a törvónyb' ütköző intézkedéseket, vagy az

1 intézet s tehát a megye érdekeit sértő mulasztásokat és visszaólóseket tapasztal ebbeli jelentésére illetve utasítására a megye alispánja a a megyei közgyűlést azonnal tartozik összehívni. Az intézeti üzletvezetésért első sorban az igazgatóság ós felügyelő bizottság, másodsorban a megye alispánja, végre pedig a megye közönsége felelős. — Azonkívül nekogy a megye legtávolabb eső részében lakó, hitelre szorító egyén váltójával vagy kölcsönkórvónyóvel Gyulára legyen kénytelen befáradni ós költekezni, minden járási szókhelyen a szolgabíró illetve helyettesének elnöklete alatt egy, az illető vidék megyebizottsági tagjaiból és bejegyzett czógeiből alakult bíráló bizottság választandó, mely a bemutatott váltókat ós kérvényeket megbírálni s rövid jelentós kíséretében az intézet vezérigazgatójához azonnal beterjeszteni köteles. Az igazgatóság a beterjesztett ügyek felett 24 óra alatt határozni s arról a járási szolgabírót esetleg a megszavazott kölcsön megküldése mellett értesíteni tartozik. Viszont a szolgabíró a küldemény 24 óra allatti kézbesítéséről, esetleg a községi elöljáróság utján intézkedik. Kieszközlendő azonkívül az intézet reszóre az adó-küldeményei ós levelei számára pedig portomeutessóg. Az intézet alaptőkéjét képeznék azon megyei alapok, melyek akár a törvény, akár megyei szabályrendelet, akár pedig az illető kegyes alapítók rendelkezéséhez képest tőkéjökben semmi körülmények közt fel nem használhatók. — Ilyenek a mai nap szerint : 1. a megyei tiszti nyugdíj 42,957 írt 42 kr., 2. a községjegyzői nyugdíj 70,157 frt 99 kr., 3. a megyei házi tartalékalap 48,163 frt 4 kr., 4. a megyei közkórházi 29,883 frt 92 kr.. 5. a megyei közkórkázi tartalékalap 727 frt 85 kr., 6. szeretetházi 3372 frt 68 kr., 7. ipar ós kereskedelmi 97 frt 26 kr., 8. budapesti vakok intézeti 3261 frt 61 kr, 9. magyarító 1256 frt 27 kr., lu. Nagy Márton-féle 4310 frt 42 kr., 11. Vida-fóle 47,311 frt 1 kr., 12. Vodjaner-fóle 65,576 frt 75 kr., — tehát összesen 317,075 frt 12 kr. A mennyiben pedig ezen alapok egyike másika nem készpénzből, de értékpapírból állana, az külön megyebizottsági határozattal illetve az illető alapító beleegyezésével — a miuek megnyerése nézetem szerint nem képezhet nehézséget, miután az alapítvány czélja a minden körülmények közt ós bármi inódon biztosított kamattal száudjkoltatik eléretni - készpénzzé lesz átváltoztatandó. Forgalmi tőkéjét képeznék s tehát betétként lennének kezelendők az összes többi m egyei alapok ós pénztárak készletei, a milyennek a házi pénztár, a közmunka alap, a katona elszálásolási ós beteg ápolási pénztárak és a Wenkcheim szobor alap. Ez intézetben helyeztetnék el az összes megyei ós községi árvapóuzík azon 10°/o, mely a fennálló szabályrendeletek értelmében takarékpénztáriig kezelendő. Továbbá a megyebeli községek összes alapjainak pénzei, amit természetesen megyei szabályrendelettel kellene kimondani, de ón azt hiszem, hogy községeink ezt a nélkül is megtennék, mert a betétek kamatlába a megyei hitelintézetnél ép oly magas lenne, mint bármely más megyebe

1' *nzintézetuól, sőt esetleg magasabb. De remélhető, tósziuü az is, hogy az egyesek szintén felkejes, ' betétjeikkel, legalább is oly mérvben mint bírrneK ^ intézetet. — lígyauezt tennék az egyházak is. Azonkívül megnyitnák tárczáikat az osztrák magyar bank ós a főváros egyéb előkelő intézete'. Hogy mily tnórvü lesz az a hitel, azt ma móg megközelítőleg sem lehet megmondani. Azonban az intézet tapintatos vezetése, a megyében rejlő erkölcsi és anyagi garanczia, az ügykezelés ellenőrzésóuek fokozott mérve egyrészről, a kormány ós bank intéző köreinek jóakarata ós az iustituczió közgazdasági jelentőségének helyes felfogása másrészről e tekintetben a legkedvezőbb kilátásokkal kecsegtetnek. Valószínű tehát, hogy az intézet már első évében legalább egy millió foriutot fog elhelyezhetui, a minek már s/4°/o-ka 7500 frtot tesz, vagyis körülbelől annyit, a mennyit az intézet körül felmerülendő összes ke-elósi költségek fognak teuui- Ez a körülmény lehetővé fogja tenni azt, hogy a 4Va — 5°j

0 tólira kapott pénzeket a megyei hitelintézet 5 -5'4%-tólival adja ki. Hogy ez közgazdasági szempontból mit jelent, azt nem kell bővebben magyarázni. Egész biztonsággal megjósolható azonban, hogy a megyebili összes adósok létező kölcsöneiket ez intézetnél fogjak konvertálai, amiből azután másrészt az a nagy előny fog származni, hogy az üzleti forgalom növekedvén ós igy a kezelési költségekre eső száztóli nagyobb összegre esvén, a kamatláb még alacsonyabbra lesz leszállítható. Eaz intézet tehát míg fogja valósítani azt az eszményt, a melyet a takarékpénztárak keletkezósöKkor kiszoktak tűzni, de a melyet a részvényeseknek minél nagyobb osztalékra vágyó természete miatt megvalósítani soha képesek nem voltak ós nem lesznek. Az adott hitel, vagyis a tőkóben kifejezést nyerő erő önzetlenül csaknem minden közvetítési dij nélkül fogja fölkeresni az arra érdemes munkát. Miután azonban minden üzlet risicoval jár, a megyének fent részletezett alapjait pedig annak alávetni semmi körülmények közt nem szabad, előáll a fedezet, a garantia kérdése. Ennek sikeres megoldásától függ az egész iutózmóny életrevalósága. — Nos erre nézve a megyékháztartásáról szóló 1883. évi XV. t. cziltkben gondoskodva van. E törvény, mely az eddigi állapottal szemben a megyének nagyobb ós önállóbb hatáskört biztosit s azt külön gazdasági léttel ruházza fel — a mi külömben igen természetes is, mert minden lénynek, igy a személyiség magasabb jellegével felruházott megyének is van és kell leuuie gazdasági életének — 9. §-ában azt mondja, hogy a megye közgazdasági czélokia 3% tólit, 13. §. szerint a bel- ós pénzügyministerek engedélyével móg 2

u/

0-tólit, sőt a törvényhozás felhatalmazása alapján móg több százaléknyit is kivethet pótadókóp. A megye közönsége ezelőtt pár évvel elég nobilis volt tisztviselői javára nyugdijaiaprói gondoskodni és e czélból magára 3°/o pótadót kivetni, a miből 40,000 írtnál több folyt be. És ez nagylelkű ós okos cselekedet volt. De kérdem ón, hogy nem lesz e ép oly nagylelkű ós okos cselekedet az, ha önmagát 3 vagy mondjuk 5°/

0tólival megadóztatja a czélból, hogy saját közönségének s tehát 229,757 lelket számláló lakosságának olcsó hitelt legyen képes nyújtani? Soha jobb, nemesebb, productivabb ós nagyobb horderejű czóira megye még pénzt nem adott. Mindnyájunk jóléte, gyarapodása és értelmi emelkedése függ annak megvalósításától. Nem tehetünk tehát oly szükkeblüek, hogy a hitelintézet megteremtésóhez szükséges ezen csekély áldozattól vissza riadjunk. Hiszem is, hogy Békésmegye közönsége meg fogja szavazni az 5°/o pótadót, mint a menuyire az ón számitásom szerint szükség vau. Es mórt ne teunó? Hiszen mindenki maga magáról gondoskodik? Melyik adózó polgár rnoudhatja el magáról, hogy soha hitelre szorulni nem fog, és ha arra egyszer rászorul, — az 5

0/„-tóli befizetett pötadót már egy pár óv alatt vi-szakapja. A 100 frtos adózó, ki 5 frtal járul az intézet lótesitósóhez, ha életeben egyszer 200 frt kölcsönre szorul ós azt 8°/o-tóli helyett 5'/, %-tólira kapja meg, már egy év alatt visz szanyeri az 5 írtját. Azonban nézetem szerint az 5°/

0-ban megszavazandó pótadó behajtása nem is szükséges. Elég, ha a megye megszavazza azt, azt mondván: ime itt van 70,000 frtom, mellyel mint tisztán e czóira fordítandó tartaléktőkével garantiát vállalok az üzleti risiconak alávetett s alaptőkéül haszuálanló 317.075 frt 17 krórt, mint a melynek termószetóüól fogva elveszni nem szabad. A banktheoriák k)zt megolvasható, hogy azon bankjegy elég jól vau fundálva, mely értékének Vs részét órczpénzbeu birja. Ez a 70,000 frt, vagy ez az 5%-ban megszavazott ós minden p;rczbeu, s a szükséghez képest egész, fele, vagy negyedrészében behajtható pótadó biztosabb az órczuél, biztosabb az osztrák-magyar bank pinczéiben elhelyezett arany ós ezüst rudaknál, mert azt sem ellopni, sem megsemmisíteni nem lehet, mert az 229,757 ember kezében, eszében ós vagyonában rejlik. Ezek lennének főbb vonásaiban azok a csalhatatlan.ságot ós absolut jóságot semmiesetre sem igénylő módozatok a melyek mellett ón a törvényhatósági hitelintézetet Bókésmegyében felállithatóuak tartom. Miután pedig a történelem megtanított arra, hogy minden nagyobb eszme megvalósulásának a helyes forma megtalálása képezte legnagyobb akadályát — bármily szeretettel csüngjek is a hitel törvényhatóság — tehát egy már létező ós erős alapokkal biró assotiatió utján való közvetítésének eszméjén; bármenuyire is meg legyek győződve arról, hogy a megyék hivatásuknak már a jelenben is csak ugy felelhetnek meg, ha félre téve az administratió és burocraticus chablont ós nem elégedve meg a rendeletek mechanicus végrehajtásával, positiv irányú tevékenységgel igyekezuek segíteni még oly bajokon is, melyek orvoslása első sorban a társadalomnak lenne hivatása, s ha tehát a megyeház termében mindinkább kivonuló politika helyett a közgazdászat helyi érdekeit teszik tanácskozásaik ós komoly foglalkozásuk tárgyává; — elfogul lelkem ós erőt vesz rajtam a fájdalom érzete, ha arra gondolok, hogy az alapjában helyes és üdvös eszme a fent ismertetett módozatok mellett talán ki sem vihető ós igy hajótörést fog szenvedni. — Nem! Ennek nem szabad megtörténni. — A módok ós eszközök megválasztása lehet téves, lehet hogy a