Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-02-07 / 11. szám

B.-Csabán, 1886. XJULJL. évfolyam, 11. szám. Vasárnap, februárhó 7-én Politikai, társadalni, közgazdászati és vegyes tartalmu lap. JV£eg]©len heteukéiit kétszer: vasárnap ós osütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: helyben házhoz hordva va^y póítin bémaatve kiilive : Egész évre Fél évre Évnegyedre 6 írt. 3 „ 1 „ 50 kr. Lapunk sívnára hirletéie!: felvételére fel van jogositva : HAASENSTEIN és VOGLER ezég, Bécs. Prága, Budapesten; Németország és Svájci minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Szeriid^ztősé^ : APPONYI-utoza, 891. száma ház,hová alap szellemi részét illető mindaa közié nényi; ozimezni kártlak. E£.iad.ó hivatal: t£iahi 1-utoza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomd vban és Lepage Lajos ur könyvkeressedésében Hirdetések jutányos áron vőtetnek fel. „Nyílttá r"-b3n agy sor közlési dija 25 kr. Elöflzetne'.ni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom dájában és Bieaer B. ur nagy tőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a póstahivaloknál 5 kros poitautalványayal lehet előfizetni. A hirdetésekért járó "ássaeg helyben lizetendö. ül A földmivelési miniszter figyelmébe. •(***) A laikus ember érdeklődését a szakértő érdeklődésével összehasonlítani nem lehet. Az irodalomban, a művészetben, a történelmi régészet, a törvénykezés, az ipar vagy közgazdaság terén csak is azok viseltetnek az események vagy felmerült táa-gyak iránt valódi érdeklődéssel, kik e téren szakértelemmel bírnak. Mi más szemmel, mi más érdekkel jár egy festő a képzőművészet termeiben; egy régész a régészeti kiállításon; egy kertész a virágok közt, vagy egy értelmes képzett gazda a gazdasági tárgyak közt, mint az, ki a tárgyakhoz szakértőileg nem ért, s azokról csak is lelületes fogalmai vannak, fis miután a közgazdászati téren, kivált a közgazdaszati jtudományok iránt gazdáink részéről minél kevesebb az érdeklődés, ez a magyar gazdák gazdasági értelmi fejlettségének nem valami hizelgő tanújele. S éppen azért azok helyett a sok mindenféle telepek belyett, melyek költséges felállítása a földművelési miniszter tárczájának tárgyalása alkalmával a képviselők által proponáltatott, mindenekelőtt a gazdasági értelem fejlesztését kellene felkarolni. Mert ott lehetnek azok a telepek, ha egynehány értelmes gazda kivételével nem érdeklődik irántuk senki más, avagy azok jelentőségét a tudatlanok nem képesek felfogni. Azt kellene már egyszer megértetni gazdaközönségünk zömével, — a mit ma még semmiképpen nem akar elhinni a legtöbb, — hogy a gazdaság is tudomány, s hogy a magyar gazdának legisleglobb baja e tudományok terén való járatlanságában rejlik. Legalább fogalmat kellene bennük ébreszteni a gazdasági tudományok iránt, s megismertetni velük a könynyen felfogható teendőket, bebizonyítván, hogy mennyi hasznát vehetik már csak ezeknek is, hátha még jobban utána néznének a tudnivalóknak? Gazdasági iskoláink, földművelési iskoláink igen nagy hatással lesznek a távol jövőre nézve. Azért mondom .távol jövő*-nek, mert a mig ez uton a gazdasági tudnivalók átalánosságban elterjednek, azt a. mai nemzedék nem igen fogja megérni, pedig a kezdeményezés terhe, s hozzá a gazdasági válság rettentő súlya a mai nemzedék vállaira nehezedik, s ha ez összeroskad, nem lesz, a ki a jövőnek utait egyengesse. Az pedig tagadhatatlan, hogy a gazdasági intézetek naszna csak a jövőben fog mutatkozni. Hát e század gazdaközönségével mi legyen? Vajon a tudásból nem lehetne-e juttatni valamit ennek is ? Lehetne-e hasznosabb tevékenységet képzelni a földművelési miniszter részéről oly közegek teremtésénél, kik a gazdaközönség minden rétegébe behatolva, segítséget vigyenek mindenfelé, ós pedig az álDal, hogy a legszükségesebb tennivalón iránt a helyzetet áücanulmanyózzák s a legszükségesebb tennivalókkai a ga^láivat megismertessék? Tudnivaló az, hogy a gazdaközönséget pusztán hiriapokkal boldogítani nem lehet? Nem következés, hogy a mik ott megirva vannak, egyúttal praktikusak is, de meg ha azok is, hát hogy lehessen érvényesíteni őket. Jön a sok jó tanács sorban, de amint jön, ugy a papiroson is marad, és pedig igen igen sok hasznos is ott marad. Hát nem alkalmazhatna a kormány kellő felügyelet és ellenőrzés mellett oly gyakorlati szakközegeket, kik ezen hasznos teendőkbe a gazdaközöaséget bevezetnék? Hiszen kérem, milliókra ós milliókra menne az* ebből származó haszon, hát nem lehetne azt az áldozatot a magyar közgazdaság emelésére meghozni? Nem többet érne ez mindenféle oly telepnél, melyeket csak egyesek tekintenek meg, s nem sokkal, de igen sokkal több haszon hárulna belőle az államra is? — Osztrák-magyar bank. Az osztrák magyar bank lebr. 3-iki közgyűlése alkalmával öt számvizsgáló ós őt pótszámvizsgálónas az 1886. óvro való megválasztására vonatkozó választás eredménye a következő : Számvizsgálókká megválasztattak: Wageummann Gusztáv, iiardt Albert, Wüusche József, Igler JBáliat ós Figdor Grusztáv, p itszámvizsgálókká pedig Kitt Ferdinánd, lovag Bauer Zsigmond,lovag G-oldschmidt Gyula, borkenauilovag Pollák Mór és Langer Vilmos. — A képviselőház igazságügyi bizottsága szerdán folytatta a teleki ö i y vi betétekről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalasát. Kérdés vettetett föl arra nézve, hogy a telekkönyvi hatóságoknál ,e törvény végrehajtása alkalmából miad n esetre szükséges személyzet szaporításnál ai ezen törvény végrehajtásira kinevezettek a bírói függetlenség törvényszerű oltalma alatt álljanak-e, különösen áthelyezhetők legyenek-e vagy nem? A bizottság a kérdésben nem hozott hatarqzatot, hanem a beálló szükséghez ké'pest a kezdeményezést a kormány föladatában állónak mondta ki, mire S wntgyörgyi államtitkár kijelentette, hogy a fölvetett kérdésre nézve a kormány vagy még e törvényjavalat tárgyalása alatt teend javaslatot, vagy pedig má i intézkedést fog tanai. Ezzel az ülés véget ért. — A román szerzödesi tárgyalások. Az osztrák-magyar A JTOMEGYE

I ülimr TARCZAJA. A nyomor. — Zola Emil rajza a párisi népéletből. — Kemény január volt. Munkát nem lehetett kapni, a háznál nem volt kenyér ós meleg tűzhely. Moriseau-ók is majd elpusztultak a nyomorúságtól, az éhségtől. Az asszony mosónő, a férj kőműves. A Batignoles-i kerületben laknak, egy sötét házban a Kardiuet utczában, a mely az egész kerületben a legegészségtelenebb. Az eső behatol a fedélen nyomorúságos szobájukba. Mégsem panaszkodnának, ha a kis Károlynak, tiz éves fiucskájuknak, nem kellene jó táplálók, hogy férfiúvá fejlődhessék. A gyermek gyenge, minden osekélysóg megtöri. Ha iskolába megy ós megerőlteti magát, hogy mindent egyszerre megtanuljon, betegen jő haza. Különben intelligens arózu csinos fiúcska, ki feltűnt érett beszéde által. Olyan napokon, melyeken szülei nem adhatnak neki enni, ordítanak, mint a farkasok. Annál is inkább, mert ebben a házban ugy hullnak a gyermekek, mint a legyek, olyan egészségtelen. Az utakon feltörik a jeget; hát az apa is kap munkát: egesz nap csákánynyal töri a jeget és esténként haza hoz negyven sout A meddig újra kezdődnek az épitkelések, ez is jó az éhség ellen. De mikor egyszer este az apa hazajött. Károly kát az ágyban találta. Az anya nem tudja, mi baja. Nagynéniéhez küldte Courcelles-be, hogy megkérdezze, ninos-e ócska holmija közt számára egy melegebb zubony, mint az ő vászonruhája, melyben reszketett a hidegtől. A néninek azonban csak férfi ruhái voltak, melyek nagyok az ö kis testére ós a fiúcska átfázva ós elkábulva jött haza, mint egy részeg, a ki leitta magát. És most forró homlokát a párnára hajtja, félre beszél. Szegóuy! a'.t hisii labdázik ós dalol hozzá, mintha megőrült volna. i Az anya egy rongyot függesztett az ablak elé, hogy ayval egy törött üvegtáblát betömjön; a fölött csak két tábla maradt szabadon, a melyen át belátszott a szürkés ég. A nyomói- kiürítette a ládát, minden fehéruemü a zálogházban vau. Egy este a/, asztal ós két szók is oda ván dorolt, hogy legyen legalább egy kis kenyér. Károly a.földön szokott aludni; most — mert beteg — átengedték neki az ágyat és ott is elég rosszul fekszik, egy párna a másik után lett eladva. Apja ós anyja a szoba zugában egy szalmazsákon alszanak, a mi kutyának is rosz fekvőhely volna. Károly felriad ágyában, mindketten oda sietnek. Mi lelte a szegény fiút, hogy ugy hányja-veti magát? Talán egy 'veszett kutya marta meg, vagy valaki mérges italt adott innia? Egy szomszéd asszony, Bonnet-nó jött hozzájuk, megnézi a kicsinyt és azt mondja, hogy hideglelés. MŐ. ismeri azt a bajt, férje is abban a betegségben halt-meg.. Az apa, mint egy örült kirohan és orvosért szalad. Egy hosszú mogorva arczu orvossal jön vissza, ki megkopogtata a gyermek mellótt, fülét hátára illeszti és nem szol. Aztán a szomszédasszonynak irónt és papirt kellett előhoznia s az orvos arra irta recaeptjít. Mikor az orvos szótlanul távozik, megrohanja az anya és aggódva, fuldokló hangon kérdezi: — Mi baja van ? — Meghűlés, feleli tompa hangon, és még csak azt kérdezi: Be vannak irva a betegsegélyzö egyletbe ? — Nem doktor ur. Utolsó nyáron még j í sorunk volt, de a tél tönkre tett bennünket. — Annál rosszabb, anuál rosszabb. Elmegy azon Ígérettel, hogy ismét elfog jönni. A szomszédasszony kölcsönöz "20 sout-t a patikára. Morisseau 40 soujáórt készítenek levest, és veszne í gyertyát meg szenet. Az első éjjel elég jól mult el. Fűtöttek, a beteg csendesebb lett, már nem beszól félre, mintha elaltatta volna a szoba erös melege. Kis kezei forrók. A szülök,nyugodtabbak, midőn igy a láztól elcsigázva látják. Következő reggel ismét kétségbeesetten állták körül ágyát: az orvos fejét rázta és oly tekintetet vetett az ágyra, mint a ki minden reményt feladott, * * • Öt napig nem változik semmi. Károly alszik, fejét mélyen a párnába temetve. A nyomor mindig nagyobb és nagyobb lesz, mintha a fedél hasadékain és a tört ablakon át a hid^g széllel együtt hatolna be a szegényes lakásba. Második nap az anya utolsó ruháját eladja, a harmadikon ismét egy párnát húztak ki a beteg feje alul, hogy orvosságot hozhassanak. Azutáj minden hiányzott.