Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-12-19 / 101. szám

B- Csabán. XIII. évfolyam, 101. szám. Vasárnap dec

zember hó 19-én. ONY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelen heteaitéat kétszer : vasárnap és osiltörtökön. Előfizetési dij : holyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve . Egész évre 6 írt Fél évre 3 „ Évnegyedre . 1 „ 60 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : HAASENSTEIN és VOGLER czég, Bées, P™ga, Budapest, Németország és Svájez minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Szerkesztőség: Apponyi utcza, 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. Kiadóhivatal: Kishid-uteza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkereskedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyiltt ér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomlígyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a postahivataloknál a kros postautalványnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért jaró összeg helyben fiídendő. Előfizetési felhívás „Békésmegyei Közlöny" politikai, társadalmi, közgazdasági és vegyes tartalmú lap XlV-ik évfolyamára. Bapunk tizennegyedik évfolyamára hirdetünk előfizetést. Maga azon tény, hogy a „Békésmegyei Közlöny" 13 év óta félbeszakítás nélkül állott a megyei hírlapirodalom szolgálatában, felment bennünket attól, hogy nagyhangú ígéretekkel igyekezzünk lapunknak az eddiginél is nagyobb kelendőséget biztosítani. A jelenlegi szerkesztőségnek ez évben sikerült nagyobbítani azt a kört, a melyből a „Békésmegyei Közlöny" állandó előfizetői kikerültek. És ezt a szép eredményt nem egyedül a mi munkálkodásunk, hanem lapunk azon t. munkatársainak és barátainak önzetlen közreműködése is okozta, kik tisztán a közügyek iránti őszinte érdeklődésből lapunkat szellemileg támogatni szívesek voltak. A midőn a mult évben átvettünk egy már 12 év óta fennálló lapot, teljes tudatában voltunk annak, hogy habár nem kellett a kezdet nehézségeivel, kicsinyes technikai akadályokkal inegküzdenünk: mégis nem könnyű feladat megoldására vállalkoztunk. A már elkészített uton tovább kellett haladnunk és arra törekednünk, hogy a vidéki hírlap fentartása valódi szükséggé váljék, hogy a hírlap fennálását ne egy bár jogo sult ambitio, hanem annak szükségessége biztosítsa. Ezért igyekeztünk lehetőleg bő tudósításokat hozni a megyei és községi élet minden nyilvánulásáról. E tekintetben eleget tettünk azon igéretünknek, hogy közönséget a közéletben felmerülő minden fontosabb mozzanatról hiven fogjuk értesíteni. Tettük ezt tárgyilagosan a kritika jogának gyakorlása mellett, mert egy hirlap, mint a nyilvánosság egyik organuma, csak akkor felel meg hivatásának, tia a felvetett eszmé. et, a közéletben felmerülő kérdéseket, jogos és részrehajlatlan bírálat által érleli meg. Lapunk ezután is, mint eddig nagy részben társadalmi lesz. Nem fogja figyelmünket kikerülni egyetlen egy fontosabb társadalmi vagy gazdasági mozzanat sem. Igyekezni fogunk ez által — a mennyire vidéki viszonyaink mellett lehetséges — élénkké tenni a lapot, deasensatiot egyátalán nem cultiválj u k. A midőn a művelt olvasóközönséghez szólunk, még a lap érdekéljen állónak sem tartjuk a tömeg képzelmét felizgató, feltűnést hajhászó, sensatiós tudósításokban keresni az élénkség és érdekess ;g követelményeit. — Ezt az irányt követi a fővárosi sajtó azon része is, mely a müveit közönségre számit. Ezt követni mi is publicistikai kötelességünknek tartjuk. Mint vidéki lap, magas politikával nem foglalkozunk ; de hogy jogunk van figyelmünket politikaikérdésekre is kiterjeszteni, hogy állandó rovatot nyithatunk, melyből értesülhet az az olvasó is az átalános érdekű, politikai e s e m é,n y e k - 1, ki raití újságot nem olvas: azccsaü előnynek tartjuk. Lapunk politikai jellegének nagy előnye az is, hogy speczialis megyei politikai dolgainkat is megbeszélhetjük oly terjedelemben, a mint azt a fővárosi lapokban nem teuetnök. Politikai meggyőződésünk, mely nekünK a szabadelvű párt harczosai közt jelöl ki egy igénytelen helyet, nem zárja ki, hogy lapunkban tért engedjünk bármely számottevő part felszólalásainak és érveléseinek ; sőt ismételve kijelentjük, hogy készséggel nyitunk hasábot t. politikai ellenfeleinknek is, habár természetszerűleg minden törekvésünk oda irányul, hogy tárgyilagos érveléssel a s z abadelvü párt program m ját juttassuk győzelemre. Tárczarovatunkdt igyekezni fogunk élénkné és érdekessé tenni irodalmi színvonalon álló szépirodalmi és lehetőleg helyi érdekű czikkek közlésével. Állandó levelezőink körét kiszélesítjük é

s arr

a fogunk törekedni, hogy minél terjedelmesebb és élénkebb ujdonsági rovatot adjunk. Mellőzzük munkatársaink neveinek felsorolását, mert majdnem minden számban találkozik azok egyikével, másikával az olvasó és mert elvünk, hogy inkább többet adjunk, mint ígérünk. Annyit bízvást állithatunk igen tisztelt munkatársaink diszes sorának jellemzéseül, hogy megyénk vezérférfiai — ha sajtó utján nyilvánítják nézeteiket — lapunkat keresik fél czikkeikkel annál is inkább, mert lapunk a megyében az egyedüli politikai lap és mert igen nehéz megvonni a határvonalat valamely czikk politikai és társadalmi tartalma közt. Azt hiszszük, hogy egész joggal támaszkodhatunk a múltban teljesített önzetlen szolgálatainkra és biztosítjuk olvasóközönségünket, hogy a jövőben is igyekezni fogunk élvezhető és minden tekintetben irodalmi színvonalon álló hírlapot adni a megyei intelligenczia kezébe. Teljes bizalommal fordulunk tehát olvasóközönségekhez és lapunk t. barátaihoz, hogy a „Bókésinegyei Kozlöny"-t támogatni ós minél szélesebb körökben terjeszteni méltóztassanak. B.-Csabán, 1886. deczembir hóban. A «Békésmegyei Közlöny * szerkesztősége. A „Bókésmegyei Közlöny 1887-ik évi januárhó 1-ső napjától kezdve eddigi nagy alakjában jó, szép nyomással hetenként kétszer fog megjelenni és pedig vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij Egész évre Félévre Negyedévre 6 írt — kr, 3 » — » 1 » 50 y, A JWKTOIRíiYBl KÖZLÖNY" TAROTAJt. Ablak - történetek. — Kisvárosi képek. — III. Zerényi Aladár regényes hajlamú, kalandos vágyaktól ösztökélt fiatal ember és ezenfelül ifjú, szép feleségének törvényes férje. Úszik az áramlattal. A neje szereti öt, öatöbbek közt nejét is syereti. Van neki saját emeletes háza, a hol lakik, de soha tiics otthon, vagy ha otthon is van, gondolafai másfelé kalandoznak. Ha a tárcza országában helyet követelhetne magának egy emeletes ház váz'ata, néhány vonással idevetnóm tájékozásul (ba tudnék rajzolni} Z -rónyi Aladár hágaiak kópét Miüihojjy azoubau ez csak a képes lapok privilégiuma, tisztelettel eegits 'gül liivom az olvasó phantasiáját. Zerényi ur emeletes házflban, lakosztályának tőszomszédságában kétablakos lakást béreit ki özv. Szilvái Miksáné, nyugalmazott őrnagynó. Már hogy a boldogult volt őrnagy. Minden himezés-hámozás nélkül Aladár ur nagyon mélyen talált beletekinteni a bájos özvegy buzavirágszemeibe és mint. vállalkozó szellemű h dvezér összeszedte strateg ai is-meret^it, tervet kovácsolt, a melyből nem feledte ki az ablakot, A szóp özvegy mindenbe bele látszott lyugodni, és .a.ladár ur már egy nőszöktetós kész planumával jnrkált. a világban Üyönyörű nyári éj borült a földre. Zerényi laVosztálya ki van halva, a kis feleség, semmi roszat se sejtve, alussza csendes álmait. A hűtlen férj belopózik a szép özvegy szobájába, nesztelenül kinyitja az ablakot; a hágcsó már oda van támasztva: kilép először ö, azután kiemeli a sürün lefátyolozott hölgyet, a ki irul-pirul ós elfogádásában egy hangot sem képes rebegni: a csábító karján hordozza az édes terhet. Lenn az utczán fényes hintó várja őket, Aladárnak két legszilajabb lova van eléje fogva. Átöleli a hölgy karcsú derekát, édes csókok kai bcritja eperaj kait; azután elvágtat a jármű vil^ámsebessógel éjnek idején, kopár rónákon, járatlan utakon keresztül . . . Zeréi.yi Aladár hajnalban megérkezett bájos ragadmányával egy félreeső faluban, és midőn ott föllebbentette a fátyolt a hölgy aroziról, h -tratántorodott . . kis feleségének mosolygó képe tűnt eléje . . . A városban pedig napok és hetek hoszszant nem győztek betelni azon pikáns izü eseményny 1, hogy Zerényi Aladár végtelen szerelmében a saját feleségét megszöktette. IV. Jaj de nagyon szemre való leányzó az a Marcsa! Bolondul utána minden parasztlegény — egész búcsújáró helye az ő szerény ablaka. De senki se sóvárog annyira a birása után, mint Ö Felségének, apostcli királyunknak két derék katonája: Jancsi m. kir. honvéd közvitóz és Pista OF. kir. huízárká >lár. Jáno° és Pista esküdt ellenségek. Kerülik is egymást szorgalmasan, ._dí a véletlen mégis minduntalan összehozta őket a Marcsa lelkem ablaka alatt. Kimondjuk jó eleve, hogy ason demooratio elv alapján, mely szerint a *sziv nem ismer rangkülönbséget, a Marcsa lelkem kopogó szive is Jancsi közvitóz felé húzódott. Volt is ezért zene-bon a meg visszavonás melynek közepette nem utolsó szerepet játszót a kardlap meg míegy s más: Egyszer ismét a kísértetek órájában találkozott a kót vetélytárs a közös imádott, de egyet imádó ablaka előtt. Jancsi emberségesen salutált a „sárzsinak", mert ezt parancsolja a vorschrift meg a regula. De bizon csak jó szót rosz szó, rosz szót lökdelőzés, lökdelözóst birkózás, a birkózást pedig olyan kedélyes verekedés váltotta fel, hogy a magyar közmondás ismét csak gyarapodott egy élő exemplummal, hogy t. i. a magyar ember, ha verekszik, mindjárt rajzol az ellenfele ábrázatán ! Es a két hős ábrázata rövid idő alatt igen alkalmas tanulmányul szolgálhatott azon aestheticusoknak, kik erősen vitatják, hogy a „rutában is van „fenséges". Marcsa lelkem megczáfolva paraszt származását kifogástalan uriassággal elájult, akár egyedeinő a kasztróphánál; Jancsit ós Pistát pedig olyan helyre szállították, a hol nem volt egyéb teendőjük, mint elmefuttatásokat rendezni azon mindeddig megoldatlan thema fölött, váljon mi jobb: a kenyér-e vagy a viz? Bárczi Géza. Mai szuinunh.no/, fel iv meltóüLet van osaiolva,