Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-12-19 / 101. szám

B- Csabán. XIII. évfolyam, 101. szám. Vasárnap dec zember hó 19-én. ONY. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelen heteaitéat kétszer : vasárnap és osiltörtökön. Előfizetési dij : holyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve . Egész évre 6 írt Fél évre 3 „ Évnegyedre . 1 „ 60 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : HAASENSTEIN és VOGLER czég, Bées, P™ga, Budapest, Né­metország és Svájez minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Szerkesztőség: Apponyi utcza, 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. Kiadóhivatal: Kishid-uteza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkereskedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyiltt ér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom­lígyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a postahivataloknál a kros postautalványnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért jaró összeg helyben fiídendő. Előfizetési felhívás „Békésmegyei Közlöny" politikai, társadalmi, közgazdasági és vegyes tartalmú lap XlV-ik évfolyamára. Bapunk tizennegyedik évfolyamára hirdetünk elő­fizetést. Maga azon tény, hogy a „Békésmegyei Közlöny" 13 év óta félbeszakítás nélkül állott a megyei hírlapiro­dalom szolgálatában, felment bennünket attól, hogy nagy­hangú ígéretekkel igyekezzünk lapunknak az eddiginél is nagyobb kelendőséget biztosítani. A jelenlegi szerkesztőségnek ez évben sikerült na­gyobbítani azt a kört, a melyből a „Békésmegyei Köz­löny" állandó előfizetői kikerültek. És ezt a szép ered­ményt nem egyedül a mi munkálkodásunk, hanem la­punk azon t. munkatársainak és barátainak önzetlen köz­reműködése is okozta, kik tisztán a közügyek iránti őszinte érdeklődésből lapunkat szellemileg támogatni szívesek voltak. A midőn a mult évben átvettünk egy már 12 év óta fennálló lapot, teljes tudatában voltunk annak, hogy ha­bár nem kellett a kezdet nehézségeivel, kicsinyes techni­kai akadályokkal inegküzdenünk: mégis nem könnyű fel­adat megoldására vállalkoztunk. A már elkészített uton tovább kellett haladnunk és arra törekednünk, hogy a vidéki hírlap fentartása valódi szük­séggé váljék, hogy a hírlap fennálását ne egy bár jogo sult ambitio, hanem annak szükségessége biztosítsa. Ezért igyekeztünk lehetőleg bő tudósításokat hozni a megyei és községi élet minden nyilvánulásáról. E tekin­tetben eleget tettünk azon igéretünknek, hogy közönséget a közéletben felmerülő minden fontosabb mozzanatról hiven fogjuk értesíteni. Tettük ezt tárgyilagosan a kritika jogának gya­korlása mellett, mert egy hirlap, mint a nyilvá­nosság egyik organuma, csak akkor felel meg hivatásának, tia a felvetett eszmé. et, a közéletben felmerülő kérdéseket, jogos és részrehajlatlan bírálat által érleli meg. Lapunk ezután is, mint eddig nagy részben társadalmi lesz. Nem fogja figyelmünket kikerülni egyet­len egy fontosabb társadalmi vagy gazdasági mozzanat sem. Igyekezni fogunk ez által — a mennyire vidéki viszonyaink mellett lehetséges — élénkké tenni a la­pot, deasensatiot egyátalán nem cultivál­j u k. A midőn a művelt olvasóközönséghez szólunk, még a lap érdekéljen állónak sem tartjuk a tömeg képzelmét felizgató, feltűnést hajhászó, sensatiós tudósításokban ke­resni az élénkség és érdekess ;g követelményeit. — Ezt az irányt követi a fővárosi sajtó azon része is, mely a mü­veit közönségre számit. Ezt követni mi is publicistikai kö­telességünknek tartjuk. Mint vidéki lap, magas politikával nem foglalkozunk ; de hogy jogunk van figyelmünket politi­kaikérdésekre is kiterjeszteni, hogy ál­landó rovatot nyithatunk, melyből érte­sülhet az az olvasó is az átalános érdekű, politikai e s e m é,n y e k - 1, ki raití újságot nem olvas: azccsaü előnynek tartjuk. Lapunk politikai jellegének nagy előnye az is, hogy speczialis megyei politikai dolgainkat is megbeszélhetjük oly terjedelemben, a mint azt a fővárosi lapokban nem te­uetnök. Politikai meggyőződésünk, mely nekünK a szabad­elvű párt harczosai közt jelöl ki egy igénytelen helyet, nem zárja ki, hogy lapunkban tért engedjünk bármely számottevő part felszólalásainak és érveléseinek ; sőt ismé­telve kijelentjük, hogy készséggel nyitunk hasábot t. po­litikai ellenfeleinknek is, habár természetszerűleg minden törekvésünk oda irányul, hogy tárgyilagos érveléssel a s z a­badelvü párt program m ját juttassuk győzelemre. Tárczarovatunkdt igyekezni fogunk élénkné és érde­kessé tenni irodalmi színvonalon álló szépirodalmi és le­hetőleg helyi érdekű czikkek közlésével. Állandó levelezőink körét kiszélesítjük é s arr a fo­gunk törekedni, hogy minél terjedelmesebb és élénkebb ujdonsági rovatot adjunk. Mellőzzük munkatársaink neveinek felsorolását, mert majdnem minden számban találkozik azok egyikével, má­sikával az olvasó és mert elvünk, hogy inkább töb­bet adjunk, mint ígérünk. Annyit bízvást állithatunk igen tisztelt munkatársa­ink diszes sorának jellemzéseül, hogy megyénk vezérfér­fiai — ha sajtó utján nyilvánítják nézeteiket — lapunkat keresik fél czikkeikkel annál is inkább, mert lapunk a megyében az egyedüli politikai lap és mert igen nehéz megvonni a határvonalat valamely czikk politikai és társadalmi tartalma közt. Azt hiszszük, hogy egész joggal támaszkodhatunk a múltban teljesített önzetlen szolgálatainkra és biztosítjuk olvasóközönségünket, hogy a jövőben is igyekezni fogunk élvezhető és minden tekintetben irodalmi színvonalon álló hírlapot adni a megyei intelligenczia kezébe. Teljes bizalommal fordulunk tehát olvasóközönsé­gekhez és lapunk t. barátaihoz, hogy a „Bókésinegyei Kozlöny"-t támogatni ós minél szélesebb körök­ben terjeszteni méltóztassanak. B.-Csabán, 1886. deczembir hóban. A «Békésmegyei Közlöny * szerkesztősége. A „Bókésmegyei Közlöny 1887-ik évi januárhó 1-ső napjától kezdve eddigi nagy alakjában jó, szép nyo­mással hetenként kétszer fog megjelenni és pedig vasár­nap és csütörtökön. Előfizetési dij Egész évre Félévre Negyedévre 6 írt — kr, 3 » — » 1 » 50 y, A JWKTOIRíiYBl KÖZLÖNY" TAROTAJt. Ablak - történetek. — Kisvárosi képek. — III. Zerényi Aladár regényes hajlamú, kalandos vágyak­tól ösztökélt fiatal ember és ezenfelül ifjú, szép feleségé­nek törvényes férje. Úszik az áramlattal. A neje szereti öt, öatöbbek közt nejét is syereti. Van neki saját emeletes háza, a hol lakik, de soha tiics otthon, vagy ha otthon is van, gondolafai másfelé kalandoznak. Ha a tárcza országában helyet követelhetne magá­nak egy emeletes ház váz'ata, néhány vonással idevet­nóm tájékozásul (ba tudnék rajzolni} Z -rónyi Aladár há­gaiak kópét Miüihojjy azoubau ez csak a képes lapok privilégiuma, tisztelettel eegits 'gül liivom az olvasó phan­tasiáját. Zerényi ur emeletes házflban, lakosztályának tőszom­szédságában kétablakos lakást béreit ki özv. Szilvái Mik­sáné, nyugalmazott őrnagynó. Már hogy a boldogult volt őrnagy. Minden himezés-hámozás nélkül Aladár ur nagyon mélyen talált beletekinteni a bájos özvegy buzavirágsze­meibe és mint. vállalkozó szellemű h dvezér összeszedte strateg ai is-meret^it, tervet kovácsolt, a melyből nem fe­ledte ki az ablakot, A szóp özvegy mindenbe bele látszott lyugodni, és .a.ladár ur már egy nőszöktetós kész planu­mával jnrkált. a világban Üyönyörű nyári éj borült a földre. Zerényi laVosztá­lya ki van halva, a kis feleség, semmi roszat se sejtve, alussza csendes álmait. A hűtlen férj belopózik a szép öz­vegy szobájába, nesztelenül kinyitja az ablakot; a hágcsó már oda van támasztva: kilép először ö, azután kiemeli a sürün lefátyolozott hölgyet, a ki irul-pirul ós elfogádásában egy hangot sem képes rebegni: a csábító karján hordozza az édes terhet. Lenn az utczán fényes hintó várja őket, Aladárnak két legszilajabb lova van eléje fogva. Átöleli a hölgy kar­csú derekát, édes csókok kai bcritja eperaj kait; azután el­vágtat a jármű vil^ámsebessógel éjnek idején, kopár ró­nákon, járatlan utakon keresztül . . . Zeréi.yi Aladár hajnalban megérkezett bájos ragad­mányával egy félreeső faluban, és midőn ott föllebbentette a fátyolt a hölgy aroziról, h -tratántorodott . . kis felesé­gének mosolygó képe tűnt eléje . . . A városban pedig napok és hetek hoszszant nem győz­tek betelni azon pikáns izü eseményny 1, hogy Zerényi Aladár végtelen szerelmében a saját feleségét megszöktette. IV. Jaj de nagyon szemre való leányzó az a Marcsa! Bo­londul utána minden parasztlegény — egész búcsújáró helye az ő szerény ablaka. De senki se sóvárog annyira a birása után, mint Ö Felségének, apostcli királyunknak két derék katonája: Jancsi m. kir. honvéd közvitóz és Pista OF. kir. huízárká >lár. Jáno° és Pista esküdt ellenségek. Kerülik is egymást szorgalmasan, ._dí a véletlen mégis minduntalan összehozta őket a Marcsa lelkem ablaka alatt. Kimondjuk jó eleve, hogy ason demooratio elv alapján, mely szerint a *sziv nem ismer rangkülönbséget, a Marcsa lelkem kopogó szive is Jancsi közvitóz felé hú­zódott. Volt is ezért zene-bon a meg visszavonás melynek közepette nem utolsó szerepet játszót a kardlap meg mí­egy s más: Egyszer ismét a kísértetek órájában találkozott a kót vetélytárs a közös imádott, de egyet imádó ablaka előtt. Jancsi emberségesen salutált a „sárzsinak", mert ezt pa­rancsolja a vorschrift meg a regula. De bizon csak jó szót rosz szó, rosz szót lökdelőzés, lökdelözóst birkózás, a bir­kózást pedig olyan kedélyes verekedés váltotta fel, hogy a magyar közmondás ismét csak gyarapodott egy élő exem­plummal, hogy t. i. a magyar ember, ha verekszik, mind­járt rajzol az ellenfele ábrázatán ! Es a két hős ábrázata rövid idő alatt igen alkalmas tanulmányul szolgálhatott azon aestheticusoknak, kik erősen vitatják, hogy a „rutá­ban is van „fenséges". Marcsa lelkem megczáfolva paraszt származását kifogástalan uriassággal elájult, akár egyedei­nő a kasztróphánál; Jancsit ós Pistát pedig olyan helyre szállították, a hol nem volt egyéb teendőjük, mint elme­futtatásokat rendezni azon mindeddig megoldatlan thema fölött, váljon mi jobb: a kenyér-e vagy a viz? Bárczi Géza. Mai szuinunh.no/, fel iv meltóüLet van osaiolva,

Next

/
Thumbnails
Contents