Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-11-28 / 95. szám

„Békésmegyei Közlöny" 101. szám. 1886. — Orvosok hadi szolgálatban. Ez ügyben a me gyei alispan a járási foszolgabirákhoz ós Gyulaváros pol gármesteróhez a következő átiratot intézte: A 7-ik had testparancsnoksága megkeresett az iránt, hogy azon Békés m gyebeli orvosokat, kik háború idején valamely a hazá ban felállítandó katonai kórházban szolgálatot készek vál lalrii, előjegyzésbe vétessenek. E czélból felhívom a oimet, hogy a hatósága térületén lakó, s katonai kötelezettségüknek eleget tett orvosokat hivja fel nyilatkozattételre az iránt, hajlandók-e háború esetén katonai kórházban szolgalatot teljesíteni, s csupán lakó helyükön avagy azonkívül is, mely utóbbi esetben az útiköltségek részükre meg fognak téríttetni. — A feltételek, melyek mellett a vállalkozó orvosok alkalmaztatni fognak magán egyezség utján fognak megállapittatni, jelezhetem azonban, hogy a legmagasabb napi díj, mely doctorok részére adható lesz 8 frt, sebészek részére pedig 5 frt. A. jelzett szolgálatban ne'án éltüket vesztő orvosok özvegyei s családja kegydijb n fognak részesittetni, a magukat kitüntetők irányában pedig a megfelelő elismerés ós jutalmazás tehető kilátásba. A tekintetés czimnek ide vouatkozó pontos jelentése f. évi deozember lO-éig beterjesztendő. — B.-Gyulán 1886. novemberhóban. Jancsovics Pál, alispan. * A postatakarékpénztár intézményének terjesz tése czéijából a belügyminisztérium körrendeletet bocsájtott ki az összes hazai törvényhatóságokhoz. A postatakarékpénztár intézményét tárgyazó ós népszerű nyelven ^ irt röpirat van a rendelethez csatolva. A czél ez intézményt a hivatalokkal és közegekkel megismertetni ós azokat minél tágabb körben való támogatásra buzdiíólag felhívni. Figyelmen kívül nem hagyhatók továbbá azok az előnyök, melyeket a postatakarékpénztár erkölcsi ós jogi személyek nek nyújt az által, hogy egész pénzkezelésüket ingyen teljesiti, és a jelenleg kamat nélkül heverő pénzkészletekért is kamatot fizet. Tehát a községi elöljárók, jegyzők stb. jól teszik, ha a postatakrékpénztárnak üdvös, ós czólszerü intézkedését az általuk kezelt községi ós egyéb pénz kre nézve is minél gyakrabban veszik igénybe. * A gyulai honvédség köréből. Fojtin János hadnagy a 3 - ik f óldandár a 3-ik zászlóaljához; — Benn de k Károly huszarhadnagy pedig a debreczeni ezred altiszti iskolájához 5 hóra tanárui osztatott be. Mindketten decz- ho 1-ón hagyják el eddigi állomásuk helyét B.-Gyulát. — A megyei közkórházban, két himlő-eset fordult elő. A megyei főorvos jelentése és ajánlata folytán a megyei alispán a 7 éven aluli gyermekek beoltásat elrendelte. — Esküvő. Csák Máté volt vésztői, jelenleg nagyvárad-újvárosi ref. lelkész kötött örök frigyet özv. Barothy Lászlóüó kedves, szép leányával Juli-kával. Az .esketési szertartást a vőlegény öcscse: Csák Jórset tiszteletes vég

6

ZtP, — Mint násznagy: Steinbach Ervin fungált. A templom zsúfolásig megtelt. — A b.-csabai kir. járásbíróságnál üresedésben lévő dijnoki aliásra 80 kr. napidíjjal pályazat hirdettetik. Pályázni kívánók felhivatnak, hogy kérvényükét f. évi decz 3-ig a kir. járásbíróságnál adják be. — Műkedvelői előadás. Mezöbarényben a nagyvendéglő termében f. 1886. óv. nov. hó 25-én az ottani kisded-óvoda segélyezésére műkedvelők által előadatott: Mukányi, vígjáték 4 felvonásban. Irta: Osiky (iergely, (Rendező: Tóth Lájos.) Mukányi Bódog Nyemecz János ur. Olga neje Piltz Zsuzsika k. a. Piroska, leánya első nejétől Piltz Jniiska k. a. Margit, fogadott leánya Haty Ilonka k. a. Darnai, főispán S/-abó Sauuor ur. Ella, unozalmában ; oly erősen megrendítő már bennök az általa lateinereknek nevez itt polgári hatalom és törvény iránti tiszteletet, miszeriut készek lettek volna saját vérök, siját nemzetök ellen fordítani fegyverüket", hogy sem bálványozott fővezóröket megalázni, vagy sérteni enge Itók volna. Kossuth többször felkereste hol baráti levélben, hol személyesen s kérve kérte, hogy ne versengjen most, midőn a haza megmentése az egyedüli czél; ha a haza mentve leend, szívesen átengedni neki a tért, csak most legyenek jó barátság és egyetértésben, mert a haza máskent veszve leend. S ilyenkor Görgey mindig igen engedelmesnek söt alázatosnak muiatkozott, m ndeut ígért, de a mint Kossuth eltávozott, ismét csak a régi vtszálkodó s engedetlen vezérré lön. Ilyen volt a helyzet akkor, midőn a Debreczenben ülésező képviselők többsége az osztrák uralom alól elszakadást, vagy is a függetlenséget kitnondá. Görgey ezen lépést veszélyesnek mondá s meggátolni törekedett; de azért nem lépett vissza, hanem látszólag tovább is a nemzet ügye mellet villogtatta vezéri kardját Midőn a fővárost deczember utolsó napjaiban (1848.) a vó delem megkísérlése nélkül feladta, a kormány a legna gyobb zavarban Debreczenbe vonult. Görgey nöttön növeszti a zavart a kétségbeejtésig, midőn nemcsak vódtelenü hagyja a kormányt, — elvonulván a banya városok felé, — de egy kiálltványt is bocsájt ki, melyben nyíltan elszakadt a honvédelmi bizottmánytól, és annak az engedelmességet teljesen megtagadja, s tényleg megszüntet vele minden ö szeköttetést. „Görgey bizonnyal nem védte volna magát tovxbb, na "Windi-chgrátz herczeg Díbreczenbe siet és megsemmisíti a védtelen kormányt — mondja Asboth egyik röpiratában. — Maga Windischgrá

f,z is érezte — vagy talán tudta is ezt, és azért menesztett nyomtatott nyilt parancsokat alvezéreihez azon tartalommal, hogy: „Midőn Görgey a magyar kormánytól elvált, ós csak is a király jogait akarja védeni, mindenütt, a hol találkoznak véle, igyekezzenek egyezkedésre jutni neki teljes amnestiát biztosítván ....*' Hogy mind ez nem törtónt, nem Görgey, hadem egyedül Windisoligrátz érdeme, a ki befészkelvén magát a fővárosba, azt hívé, hogy bírván az wa.'ág'Msiv^, brja annak többi részét it», ^Ko yi. kahu ga, özvegy: Szabó Julii-ka k, a. Szeredi Ödön Tóth Lajos ur. Utazó öreg kisasszony Schmidt Margit k. a. 'Rózsaberki Gusztáv, a „Bánvári harsona" szerkesztője Lestyán Dániel ur. Vasúti pénztárnok Hegedűs Dániel ur. Vasúti portás Piltz Eudre ur. Zápolya Ignácz, nyelvész Dús Gerő ur. Kozák Mauó, reporter Rigó Gyula ur. Várkonyi Endre, min. titkár Tubulka János ur. Cziprián Mór, ügyvéd Kolozsi Géza ür. dr. Karó, allopatha Balogh Károly ur. Dr Kokas, homöopatha Gazsó Pál ur. özv. Vargánó Patz ma k. a. Ifj. Varga Gergely, unokája Szabó M. Az előadást táncz követte. • — Öngyilkosság. Szilágyi Lajos a csabai pénzügyőri biztosság szolgálatában levő pénzügyőr vigyázó csütürtőkön virradóra forgópisztolylyal vetett véget életének. Tettének okát határozottan nem tudni. Társ ii állítása szerint e végzetes tettre már régóta készült, de épen az napon, melyen öngyilkossá lett, ant állitá, hogy már nem fogja agyon lőni magát, miután ezt özv. anyjának megígérte. Előző este mulatott s mintegy 3 óra tájban éjfél után haza ment a pénzügyőri laktanyába, a ágyába lefókve, hajtotta végre végzetes tettét. -- Lopások. Pausel Markusz b.-csabaí korcsmáros panaszt tett a városi rendőrségnél, hogy f. hó 15-én este 8—9 óra köz", mig ö hazugról eltávozott, ismeretlen tettes korcsma üzletébe behatolt, s onnan mintegy 84 frt készpénzt eltolvajlott. — A rendőrség azonnal erélyesen megindította a nyomozást, de minthogy magának a károsultnak sem volt senkire gyanúja, a tettes eddig kipuhatolható nem volt. — Uhrin György csabai lakos panaszt tett a rendőrségnél, hogy a „láda fiából" világos nappal ismeretlen tettes mintegy 75 frtot vitt el. Panaszló még csak azt sem tudja, mikor vitték el a pénzét, s még csak nem is gyanítja, ki lehetett a tettes. — Ugy látszik valami ügyes egyéniség próbálgat könnyű szerrel „pénzmagra" szert tenni, mig majd valahol — a hol éberebbek lesznek — tetten nem kapják a jó madarat. — Városi képviselők választása. A f. év végén kilépendő választott városi képviselők helyébe uj tagok fognak választatni. A választás határnapja deczember hó 18 -ári tüzetett ki. A husz választott városi képviselő közül, azok fele része, tehát tíz tag lép ki. A váiós a választók s a választandó képviselők számához képest tíz kerületre lett felosztva, minden kerület választ ** gy képviselőt ós két póttagot. — A kerületek következő rendben vannak felosztva: első kerület 1-től a 342. házszámig, szavaz a Szomora-féle iskolában; a második kerület 343-tol a 651. házszámig, szavaz a Kesjár-fóló iskolában, a harmadik kerület 652-től a 981. házszámig, szavaz a Tyehlár-féle iskolában ; a negyedik kerület a 982-től az, 1279. házszámig, szavaz a városházán; az ötödik kerület az 1280-tól az 1572. hájszámig, szavaz az Uhriu-fóle iskolában ; a hatodik kerület az 1573-tól az 1905 házszámig, szavaz a Osarejs-féle iskolában; a hetedik kerület az 1906-tól a 2245. számig, szavaz a Galli-féle iskolában; a nyolczadik kerület a 2245-től a 2423-ig ós a szőlősök 1-től a 188. házszámig, szavaz a Michnay-fóle iskolában ; a kilenczedik kerület a 188-tól az 572. szőlőbeli házszám' ig, szavaz a Jaminában; a tizedik kerület az 573-tól a 751. ház-izámig, a fónyesi, sikonyi és pusztai lakosok, szavaz a városházán. — „ügynök" czimmel Csabán uj lap jelent meg, mely a kereskedők, iparosok ós állomáskeresők érdekeit igén képviselni. A lap mint újság valódi specifikumot kóp z, a mennyiben hasonló genre-t még a fővárosban sem ismerünk, de az üzleti része a hirdetési rovat oly élénk, hogy csaknem életképesnek ígérkezik. Nem' csekély elégtételünk, e fog szolgálni, ha e lap prosperálása ál al az bizonyul be, hogy üzleti, kereskedelmi és iparosi viszonyaink élénkebbek, mint a budapestie k.~-' — Időjárásunk, „Ködös Brittaniá-"nak náthát hurutokat és csúzt termelő nedvesógóvel van egy hót óta telve levegőnk. Ez az óv legegészségtelenebb szaka, a gyermekek egészségét féltő szülök réme; ilyenkor ha nem is „chic" de szükséges róia beszólni. Fajdalom, a metereologi^i intézet prufótái még a jövő hétre sem jósolnak külömb időt, s nagy örömünkre fog szolgálni, ha rossz prófétáknak bizonyuluáuak be. Nem ártana, ha a casinói valasztmány rá-oánná magát a mogorva estéket néhány kedélyes thea estólylyei száműzni. Mindeuíél * Jókainé Laborfalvi Róza mult szombaton, november 20 án örök nyugalomra tért. Vele a magyar színművészet egyik legkiválóbb alakja szállt sirba, mert ö is az alkotók közt volt, midőn nazai sziutnüvószetünk életre ébredt, azon válságos sorban, midőn még csak maguk a művészek voltak annak tudatában, mily nagy ós nemes az, á mire vátlalkozuak. Laborfalvy Ró',a 1833 ban lépett először a színpadra s 1869-ig működött e dicsteljes pályán, melyen hirt és boldogságot szerzett maganak, mert ugyszólva a szin padról lett Jókainak a nejev , kinek gyászát most az egész ország megosztja. — A boldogultnak hamvait hétfőn tettek le örök nyugalomra. Az nap a nemzeti Színház előcsarnokában let', í-lállítva a ravatal, melyet ezrekre menő néptömeg látogatott, hogy egy bucsupiliautast vessen a nagy művésznő hi ieg a' czára. A temetés rend<dvül inpozans volt. Számos politikai és művészi notabilitás vett részt, s óriási néptímeg kísérte a Keit-pesi-Uíon végig a művésznőt .— utolsó útjára, a végső pitrnőre, hol babérain fog nyugodni.-Béke hamvaira 1 * Az európai vabutak gyorsaságáról az „Alig Deutsch. Eiseob. Z." a következő érdekes adatokat szogaltatja. A midlanbi vonalon London és Glasgiw között közlekednek most leggyorsabban a vonatok; ezen vonatok gyorsasága óránkónt 70 kilométerre tehető. Ezután a London ós .Nord-Western vasút következik, hasonlókép a London és Glasgow közötti vonalon 62 kilométernyi gyorsas tggal óránként. A „Paris-Calais"" és „Patis-Bordeaux

4 vomtloiíoa közlekedő vonatait óránként' á8 kilométert haladna'f meg. A n"met vasutaknál a berlin-cölni íonalon közlekedő vonatok 56. ós a mainz-baseli villamvouat 54 kilométernyi gyorsaságot fejt ki óránként. Irodalom és művészet. * Táborszky és Parsch nemzeti zeneműkerereskedésóben Budapesten, váczi-utcza 30. szám megjelent: „Felhő Klári" Bátkay László eredeti népszínművének ós „Ozifra Zsuzsi l akadaima" Vidor Pál eredeti népszínművének kedvelt dalai. Énekhangra zongorairisérettel vagy zongorára külön alkalmazta Herczenberger Istváu. Ára 2 frt. A dalok a következők: 1. Nem virágzik. 2. Keskeuy árok. 3. JÍISŐ után. 4. Azért csilag. 5. Véled büntet a teremtő eogemet, 6. Vékony czórna. 7. Jaj de rosz a legénynek. 8. Hallod-e? 9. Teguap éjjel fehér ágyban. 10. Mai napság a leány. * „Ipar és kereskedelmi közlöny" czimmel uj lap indult meg Budapesten, mint a „kivitel, bevitel ós szabalmi társulat" hivatalos közlönye, magyar, franczia és német szöveggel. Az első szám négy nagy i\ ben jelent meg, több ipartelep rajzával ; dicséretes czélja a magyar ipart külföldön megismertetni. Szerkesztője Orczy Antal. Megielen havonkint kétsz. előfizetési ara egész évre 6 frt, félévre 3 frt. S?erkesztőség ós kiadóhivatal: Budapest VII. Csengery-utcza 17. b. sz. * Uj zenemüvek. A Budapesti, népsziuház-utcza 25. sz. alatti zenemű kiadóhivatal értesítése folytán kiadásában f. ó. deczember hóban egy „Budapesti Táncz-Albuto" jelenik meg zongorára, melynek ára 1 írt 20 kr. Ezen mű rendkívüli olcsó ára mellett mégis külöufele eredeti táuczdarabot tartalmaz Bánffi, Berkes, Ivanovits, -Waldteuf-d, íiicz, Kosner stbektől. A .Budapesti Tancz-Album" a könnyű és vig zene kedvelőinél annál is inkább fog tetszésre találni, mert annak tartalma valamint kivitele teljesen megfelel a táuczzene követelményeinek a miért is részünkről melegen ajánlhatjuk a „Budapesti Táncz-Album"-ot a müveit nagy közönség figyelmébe. Megrendelések közvetlenül a kiadóhivatalhoz, Budapest, Népszinházntcza 25. szám alá intózendős. Gazdászat. Hivatalosan jegyzett piaczi árak B.-Csabán 1886. november 27-én. ÍOO KILOGR VMMO ISK.:É2X V Buza Árpa Teugeri Szalonna Sertés 1-ső rendii 8.20 5.80 4-80 43.— 36.ll-od re iidil 8— 5.40 4 60 42.— 34.— Legújabbak. * Az ir kérdésben Diiblinban rendkívüli tanácskozást tartottak, melyben részt vettek: az alkirály, az Írországi államtitkár, a lord kanczellár, a főáilamügyész, a katonai főparancsnok, valamint a külön e czélra kiküldött kormánybiztos, Buller tábornok. Hir szerint a tanácskozás tárgyát erélyes rendszabályok foganatosítása képezte ugy a sajtó némely részének kihágásai eJenében valamint azon törvényellenes szövetkezetek ellenében is, melyek a bérletfizetések megakadályozása czéijából alakultak. * A román trónörökösödés kérdése. Károly román királynak nem levén íiutódja, a király valamelyik fivére vagy unokafivére fog a román trónörökösévé kijelöltetni. A trónöröklési kérdés e hó 27-én történendő kamara megnyitáson fog elintéztetni. Az alkotmány revideálásakor elvileg a dolog már elintéztetett. Csak a trónutód személyisége nem hozatott szóba. Miután rövid idő alatt még kétely volt az iráút, vájjon Károly vagy Ferdinánd van-e öröklésre kiszemelve, Ferdinánd berezeg 'ideérkezése által, ki két év óta tanulja a román nyelvet szép eredménynyel, a függőben levő kérdés imoiár végkép meg lesz oldva. Főmunkatárs; l)r. Fáy IguáítKFelelős szerkesztő Dr. Fáj S*ÍUU«