Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-11-14 / 91. szám

„Békésmegy

ei Közlöny" 101

. szám. 1886. — A hiteltörvény reformja. A kereskedelemügyi miniszter, mint hírlik, enquótet szándékozik összehívni, mely ama javaslatok fölött fog tanácskozni, melyeket a budapesti hitelező védegylet és a magyar kereskedelmi csarnok a csőd- és fizetésképtelenségi eseteknél szerzett tapasztalatok alapján a nevezett két testület képviselőin kivül, az igazságügyminiszterium, a budapesti kereskedelmi és iparkamara és kiváló szakférfiak hivatnak meg. IPolitil5.»i liirek. * Waldemar nyilatkozata. Waldemar herczeg kijelentette, hogy a bolgár Sobranje által történt fejedelemmé választatását nem fogadja el. * Az angol kormányelnök a bolgár-ügyről. Salisburi lord angol kormányelnök a londoni lordmáyor lakomáján nagyfontossága beszédet tartott az egyptomi és a bolgár-ügyröl. A bolgár-kérdést illetőleg a kormányelnök emlékeztet a Sándor fejedelem ellen szőtt összeesküvéssel kapcsolatos eseményekre, melyek fölött éles hangon pálczát tör. Salisbury azt állítja, hogy külföldi aranynyal vesztegettók meg a bolgár katonatiszteket, arra birva őket hogy részesei legyenek az összeesküvésnek. Európa is élesen elitélte a történteket ós megütközve tapasztalta, mint használják fel a diplomatia közrehatását arra a ozélra, hogy a compromitált katonatiszteket megmentsék megérdemelt sorsuktól. Az angol érdekek jelenleg nincsenek koozkázatnak kitéve. Ausztria-Magyarország szorosan van érdekelve e kérdésben, s tanácsai nagy befolyást gyakorolnak az angol kormányra. MEGYEI KÖZÜGYEK. A megyei közigazgatás október hóban. — Alispáni jelentés. — Méltóságos főispán ur! Tekintetes megyei közigazgatási bizottság ! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak mult október havi állapotáról szóló rendszerinti navi jelentésemet az 1876. óvi VI. t. cz. 15. §-a értelmében a következőkben van szerencsém előterjeszteni. I. Közeg Ó8zségügy. A közegészségügy állapota nagyobb aggodalomra nem szolgáltat ugyan okot, mindamellett is az elmúlt hónapokhoz viszonyítva a járványos betegségek által kissé megzavartatott. B.-Csabán ugyanis roncsoló toroklobban oítóberoó folyamán 14 betegülési eset közül 7 halállal végződött. Az utolsó megbetegülós októberhó 22-óa történvén remélhető, hogy e veszélyes kór a szigorúan alkalmazott óvintézkedésekkel teljesen elfojtva lett. Körös-Tarcsán vöröshimlő járványban 70 megbetegülési s 5 haláleset merült fel. Vésztő községben a mult hó 11-én a járványosán fellépett kanyarónak 54 esete fordult elő a melyekből 4-en elhaltak, 32-en meggyógyultak s 18-an gyógykezelés alatt maradtak. Végül Szarvason a hólyagos-himlőnek merült fel egynéhány szelídebb lefolyású esete. Ezekkel szemben örömmel jelezhetem, hogy Gyoma Községében a f. óv augusztus havában fellépett vörös-himlőjárvány a mult hó folyamán teljesen megszűnt. hazánkban fellépett ázsiai cholera sem hagyta megyénket érintetlenül, a mennyiben B.-Csabán a f. óvi október hava 21-ón Kolos Zsigmond Nagy-Kikindáról útnak indított szabolcsmegyei uj-fehértói illetőségű póklegóny a községi börtönben a kolera tünetei között megbetegedett, A betegség kitörése után nyomban a járvány kórházba szállíttatott, hol is rajta az ázsiai kolera jelenségei hatósági orvosok által megállapittattak. Ez esetről táviratilag értesülve a megye főorvosát a helyszínére küldöttem, ki is más napon vagyis a í. óvi ok tőber hava 22-ón hozzám beterjesztett jelentésében a beteg állapotát jobbra lordultnak jelezte s a beteg néhány nap alatt teljesen ki is gyógyulva megbetegülóse után 10 nap múlva illetőségi helyére el is tolonczoztatott. az ezen esetnél a legszigorúbban alkalmazott orvosrendőri óv- és gyógyintézkedések foiytáu a kór tovaterjedését sikerült ugyan megakadályozni s megyénk lakosságáról a fenyegető veszélyt elhárítani, mind a mellett is szükségesnek tartottam, hogy az eddig is kiadott s az óvintézkedések misónti foganatosítását kimerően előtüntető rendelkezések legszigorúbb betartására tett utasítás mellett a járásbeli főszolgabirákat a B.-Gyula város polgármesterét arra is felhívjam, hogy a hatóságuk alatt lévő községek közhelyeinek sót siüksóg esetén a magán házaknak fertőtlenítésére a községi orvosok által kitanítandó s igy ahhoz értő egyéneket fogadjanak fel, s hogy az 1870. óvi XL. t. cz. 99. 100. es 125. §§-ainak szemmel tartása mellett s azoknak többszörösen is megújítandó közhírré tótele után az orvosi segélynek gyors igénybe vételére s a köztisztaság példás fenntartására szigorúan felügyeljenek. Egyidejűleg, tekintve, hogy a fentebb megnevezett toloncz Nagy-Kikindáról lett elszállítása után Szegeden a járványnak az idő szerinti egyik fészkében 4 napig voit a rendőrség börtöuób"m elzárva, s innen útnak indítva Ürosházáu, majd Csabán is kiszállíttatott, feliratilag felkértem a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter urat, hogy az 1885. évben kiadott toloncz szabályzat 18. §-ának azon rendelkezését, a mely szerint a toloncz a vasúton minden megszakítás nélkül a végső tolonczállomásig továbbítandó az illető hatóságokkal betartatni méltóztassék. A kolera ellen kiadott óvintézkedések miként lett foganatosításáról B.-Gyulan két alkalommal, Orosházán pedig a mult hó 15-ón személyesen is meggyőződvén, jóllehet a hatóságoknak a rendeletek vógrehajtasa körüli mulasztásukat sehol eem észleltem, miután azonban a köztisztaság érdekében tett intézkedések Kellő betartásának elmulasztását az egyes lakosok házainal tapasztalnom kellett: az illető hatósági közegeket az ellenőrzés pontos foganatositasára, nemkülönben a kiadott szabályok ellen vetők szigorú megbüntetésére Utasítani nem késtem. Főiapán ur ő móltóságának a f. évi október hava31-ón 230. szám alatt kelt intézvónyéből meggyőződvén, hogy Gyoma községben egy fából készült s az idő viszontagságainak kitett fűtési készülékekkel el nem látott, de azokra nem is alkalmas épület van kolera kórházul berendezve, nogy továbbá a fertőtlenítés nem a kellő erólylyel gyakori.Itatik, s nogy végül a Gyoma-Eudród közötti folyamszakasz ínuukálatainaK vállalkozója az ott dolgozó nagy számú munkások részere egy teljesen primitív s a hideg eilea egyátalan nem óvható fabódét rendezett be betégházui, a gyomai jará* főszolgabiraját azonnal utasítottam, nogy Gyoma községnek egy teljesen jó karban lévő kellően fűthető kolera kórház sürgős kijelölését 8 a fertőtlenítés pontos eszközlését, nem Különben a gyoma-endrődi folyamszakasz muukalatai vállalkozójának, ki erre szerződésileg ís kötelezve vau, egy uj s az orvosrendőn szabályoknak teljesen megfelelő fűthető beteghaz epitését, hagyja meg, ezen jelzett körülményre különben a b.-gyulai folyammérnöki hivatal figyelmét is felhivan, az iránt Kerestem meg, hogy ezen halósági beavatkozást teljes erólylyel támogatni s a vállalkozót a beteghaz felépítésre a saját hatásköréből kifolyó jogánál fogva is utasítani szíveskedjek. Ez alkalmat nem Késtem felhasználni, hogy a járási fószolgabirákat s Gyula város polgármesterét a netán laból készült s nem fűthető kolera korházak helyett a czélnak megfelelő rendszeres kórház kijelölésére a fertőtlenítés pontos foganatosítására s annak szigorú ellenőrzésére utasítsam. Az itt felsorolt s az elöbben is kibocsájtott rendelkezések mindent felölelnek, mit a veszélyes kór tovaterjedésének megakadályozására emberileg fiikövetni lehet a hatósági közegek erélyességétcl ós lelkiismeretességétől függvén, hogy azok pontosan végrehajtva az óhajtott czél elérésének hathatós eszközeivé válljanak. A mult havi bizottsági ülésnek azon magállapodásához, a mely szerint az október havi országos vásárok megyénk néhány községében beszüntetve lettek alkalmazkodva,] a mult hó 24-ik napjára kitűzött füzes-gyarmati vásár elhalasztását felsőbb s utólagosan ki is nyert jóváhagyás reményében eielhalasztani rendeltem, mig ellenben az elhalasztott szarvasi vásárnak a f. óvi november hava 6-ik napján leendő megtartását a megyei főorvos véleményes jelentése alapján szintén felsőbb jóváhagyás reményében megengedtem; az elhalasztott csabai országos vásárnak a f. óvi novembar hava 20 ós következő napjain leendő megtarthatása iránt, tekintettel a kolera járványnak enyhültére a nagyméltóságú földmivelés-, ipar- ós kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz fslterjesztést tettem. A szarvasi vásárnak a f. évi november 6-án leendő megtartása a nagyméltóságú földmivelés-, ipar- ós kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur által is táviratilag megengedtetett. Az állategészségügy állapota kielégítő volt, a mennyiben B.-Csabán s Uj-Kigyóson a takonykórnak egy egy esetén, a békési határban lévő s gróf Weuckheim Frigyes tulajdonát képező úgynevezett ludadi majorban a lépfenének a bivalyok között mutatkozott s elhullással végződőtt 6 esetén,- s végül a csabacsüdi pusztán a juhok között mutatkozott, a helyesen alkalmazott óvintézkedések által azonban teljesen elfojtott himlőnek néhány esetén kivül a hasznos házi állatok egészségi állapota más járványos avagy ragályos betegséggel megtámadva nem lett. 11. Közbiztonság. A személy biztonság a mult hó folyamán egy esetben sem lett megtámadva. A vagyon biztonság néhány jelentéktelenebb esetet kivéve súlyosabb követKezményekkel zavartatott meg Kótegyházán, a hol is Sipos Péter ós Botár Onuoz kétegyhazai lakosok kárára a f. óvi október hava 5 ere következő éjjelen ösmeretlen tettesek az előbbinek 3, az utóbb nevezettnek 1 lovát eltolvajolfcák, — s a hol a f. óvi okióber hava 2-ára virradóra Tyeiuk Jánosnak szobájába az udvarra nyíló ablakon bdhatoltak s zárt ládájából 472 frt kószpéa'zt elloptak. — Békésen Körözsi István házabo! az ablak betörése után 95 frt értékű ingóságodat vittek el. Szeghalmon a mult hó 2l-ónek éjjelén Pál János juhásznak 3 senósóf, — októberhó 27-ón pedig Séllei Zsigmond szeghalmi hatarbeli birtokosnak 3 darab lovát ós egy csikóját hajtották el. Az itt felemlített tolvajlások ismeretlen tetteseinek foganatba vett nyomozása ez ideig eredményre nem Vbzetett. (Vége köv.) MGYEÍ HÍREK. — Nagyszabású magyarosodási mozgalom indult meg a szarvasi ág ev. egyház kebelében ós pedig, a mi a dologban a legörvendetesebb, épen a leghelyesebb ós legbiztosabb uton, magának a népnek körében. Néhány értelmes ós hazaUas goudolkoaásu iparos és földmives több izbeu nagyobb értekezletet hitt össze oly ozélból, hogy kipuhatoljak a hangulatot: váljon pártolásra találna-e az eszme, magyarrá tenni a tót egyházaaz által, hogy iskoláit es istentiszteletét magyarrá változt Terényi Lajos emlékezete. Jrta: Zsilinszky Mihály. HL Ami ezután idehaza történt, azt mindnyájan tudjuk, irtózatos képe volt akkor az elnyomott Magyarországnak. Szerencsés volt aki menekülhetett, mert az itthon maradottakra keserves napok következtek. Erdélyből érkeztek az oláhok vórtetteiről szóló tudósítások, melyeknek hallatára fölháborodott a legszelídebb embernek a vére. Az irtózatos mészárlás feletti méltatlankodásnál csak azon tények fölötti undor lehetett nagyobb, melyek azt mutatták, hogy e vad hordák vezérei Bóosből kitüntetéseket nyertek, sőt a polgári kormányzat élére állítattak, hogy miután felgyújtatták az elkényszeredett magyar nép falvait s leöldösték azok védőit, most mint elöljárók zsarolhassák, kikémleltessék, beárulhassák ós börtönbe juttas sák — a gyanúsakat ! A száz halállal szembeszállott hős tábornokok Aradon ; a kormány rúdját vezetett gr. Batthyány Lajos Pesten a hóhér kezébe adattak. liögtönitélö német bíróságok ezeket juttattak a bitófára. Kémrendszer szerint szervezett zsandárok árasztották el az országot, s behatoltak a családi élet szentélyébe és ahol nem találták a keresett férfit, megkínozták a gyenge nőt. Sorvesszözést alkalmaztak olyanokra, a kiknek nem volt egyéb bűnök, minthogy szerették hazájukat 1 Felfüggesztettek minden közszabadságot, s az ország törvényei helyébe ezer apró dölyfös zsarnok önkényét helyezték. A nemzetiségi egyenjogúság örve alatt a nyolozszázados történelmi múlttal biró nemzet nyelvét kizárták a közszolgálat minden ágából, csak hogy minden nap éreztethessék a magyarsággal boszantó hatalmukat. A nemzeti gyász ezen korszakának első éveit Terényi a külföldön töltötte; de midőn mint komáromi katona iga* 'ioiva magá

f, h*í«jö6t, s 1852-ben megnősülj az országMttru pusztító abáoiut osauák rendsaar üddoawaei elül osak a csendes családi holdogság kis köre mentette öt meg egyidőre. Szerető neje, a hozzá méltó fenkölt gondolkozású Beliczey Mária, és apró gyermekei bőven kárpótolták a közélet felfordult viszonyai feletti fájdalmát. Teljesen viszszavonulva a közügyektől, gazdálkodással foglalkozott. Megfogta az eke szarvát és az anyatermészet aldásait kétszeres örömmel élvezte; mert míg egyfelől családja jövőjét biztosította, addig a haza jövőjében való hitét minden tavasz felébredésében jelképezve ós megerősítve látta. Valóban ezek lettek volna zajos életének legszelídebb egyúttal legboldogabb napjai, ha egy véletlen esemény kegyetlenül meg nem zavarta volna. Ugyanis az imént röviden jelemzetb hazai közállapotok sok helyt tűrhetetlenekké váltak ; *s némely hazafiak a külföldre menekült emigránsok utján azon törekedtek, hogy — ha lehet — külföldi sególylyel is felszabadítsák hazájokat az osztrák hatalom alol. 1854-ben Almássy Pál és Csomortányi kezdemónyezósere a külföldön egy titkes szövetség alakult, melynek közvetlen ozólja az volt, hogy kedvező körülmények beálltával fegyveres kézzel állítsák viszsza az erőszakkal eltörlött magyar alkotmányt Proclamatiók boosátattak ki, haditerv is készült, s a kiáltványok egy és ugyanaznap fölragasztattak az ország valamennyi Varmegyéjének házára. El lehet képzelni az ügyetlen osztrák politia és a megyei hivatalnoksereg riadalmat, mikor ezt olvasták! Megkezdődött mindenfelé a kutatás. Londonból egynévsort szereztek be, melyen azon hazafiak voltak összeírva, akikre szükség esetén bent a hazában biztosan számítani lehetne. Ezek között volt Terényi Lajos neve is. Ó maga semmit sem tudott e névsonól, jóllehet az összeesküvésről tudomása voit. Semmi roszat nem sejtve, csendes családi köróbeu elvonultan ólt Gyulán, midőn egy zivataros éjszakán fegyveres csendörök rohanták meg lakását, s kétségbe esett kedves nejének karjaiból kiragadták és egy készen bsfogvaállott koasia Síarvasaa, Saolnokon át Pestre hurozolták fogságra. Másnap reggel villám^ebesaéggel terjedt el mesyeRáérte a hir, hogy Teren^i Uyos& aUugtaK. Jitudc^ döbbent e rómitő hir hallatára; mert akkor olyan idők voltak, hogy akit, mint magyar hazafit elfogtak, az nem igen tért vissza többé a börtönből. Nem kísérlem meg a család, különösen a szerető nö kétségbeesésének leírását, - - egy drámai művész ecsete kellene annak hü lefestósóhez. De ki kell emelnem Terényi férfias magaviseletét a veszély perezóben. Nem gondolt se menekülésre, se erőszakos ellen tállásra; egyedül az áldott nőt vigasztalta, hogy ne fóijeo, vissza íog ö térni, mihelyest kihallgatják, mert vétkesnek nem érzi magát. Először a pesti „Neugebaude"ban hallgatták ki, majd a bécsi „Kriminai-Q-ebaude*-ba hurozolták több társával együtt: s ámbár a legszigorúbb vizsgálatnak volt alávetve, móg sem tudtak semmi terhelőbb bünt kisütni. Családjának egyes tagjai, különösen neje és Arnold bátyja ismételve jártak fent Bécsben részint, hogy a foglyot vigasztaljak, részint hogy szabadiábra való helyezését kieszközöljék. Sok fáradságnak és sok költségnek árán végre — majdnem egy óvi togság után — sikerült őt kiszabadítani. De az egy óv felért egy egész élet gyötrelmével,*) *) Terénvl lelkiállapotát és vallásos lelkületét szépen jellemzi a következő ima, melyet börtönében irt, s melyet ezennel közzé teszek: Égnek és földnek ura! mindenség alkotója I börtönöm mélyéből fohászkodom feléd I átlépve e sötét falak küszöbét, egyedül, elhagyatva éreztem magamat — de a hit világánál felismertem jelenlétedet, s viszsza vonom az átkot, mely sorsom ellen ajkaimon ült, és nem zúgolódom ellened I Mint midón az első ember paradicsomiból kiüzotett, mint midőn az ég felé terjeszkedő koronás csert a villáin lesújtja, ugy hatott rám karodnak büntetó ostora — megismertetéd vélem a szabadság élveit, meg a szerelem örömeit s midőn boldogságomban ringottam, erőszakos kezek téptek ki családom édenéból, utáuam báuat előttem, vész — de én vetnem I — tudom hogy vétettem irányodban, tudom hogy igazságtalan nem lehetsz, ismerem örök jóságodat, megnyugszom büntetésedben, s nem zúgolódom ellened 1 Sötét éjszakán háborgó tengerre lökted életem hajóját — de iránytű gyanánt adtál csillagához borúban is hü hitet s en ezáltal hozzád ragaszkodva bátran küzdök a hullámokkal s nem zúgolódom ellened I fietteaetei vagy Ítéletedben uram I egy intésedre megrendül & fotd, utat tévc-situek ai égi tesieií, tü< és víz pus.ritv* jii'iöig told' ,g<UX*U a katsá£knieave jiyveswköluaÁ a hauodo* - tU ^y p^üí aUH