Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-11-11 / 90. szám

„Békésmegyei Közlöny" 101. szám. 1886. — Endrőd ünnepe. E hó 5-én Sz. Imre napján volt Endrődön a bucsu. A templom zsúfolásig megtelt a hivők ezreivel ; számos előkelő vidékit is láttunk. A szer­tartást fényes segédletével Schiefner Ede prépost végezte. A szónoklatot Szirmay Árpád, Szarvas derék plébánosa tartotta. Gyönyörűen kidolgozott s hévvel elmondott be­szédére a legnagyobb megilletődés szállta meg a hallga­tókat Délben a'plébánián lakoma volt, mely „böjti" jel­lege mellett mégis lukullusi volt 1 Nem volt szükibe a toaszt sem, melyet a házi ur Schiefner prépost, szokott ékesszólásával kezdett meg. Ott láttuk : Kherndly jószág­igazgatót, Kuczkay ügyészt, Lehóczky, Spett, Grócz, Szirmay, Dávid, Hóza lelkészeket stb. — Endrődön e hó 7-ón tartá Kalmár József, ka­szinói igazgató György fia menyegzőjét — Négy tágas szoba telve volt vendéggel. Jelen volt a község összes értelmisége. Schiefner prépost ur igen szép toasztot mon­dott, kiemelvén a Kalmár-család áldozatkészségét: az egyház ós iskola iránt. Számborovszky Sohiefner prépos­tot ellette. — Jötékonyczólu felolvasási estólyek rendezését határozta el B.-Gyulán a fiatalság, mely törekvés valóban dicséi etet érdemelt ós bizonyára feleleveniti a b.-gyulai egyhangú társadalmi életet. * Nyilvántartói állás rendszeresítése. Bókésmegye törvényhatósága által felállítani határozott óvi 850 forint fizetéssel díjazott központi nyilvántartói állás rendszeresí­tését, a rn. kir. belügyminiszter engedélyezte. * Bókésmegye közigazgatási bizottságának f. hó 8-án megtartott rendes üléséről rendszerinti közlemény, la­punk jövő számában fog megjelenni. — Halálozás. B.-Gyulán Tót Ferencz jómódú föl­dész-gazda 73 éves korában végelgyengülés következté­ben meghalt, temetése f. hó 8-án délután törtónt. Gyer­mekei nem maradtak. Az örökös rokonok gyászjelentést adtak ki, a gazdag örökhagyó elhunytáról. — A regále-megváltása Gyulán. B.-Gyulán regálejog megváltása ügyében, a kiküldött bizottság ja­vaslatát, a városi jogügyi szakosztály elfogadta, mely szerint Gyula városa ujabb 280 ezer Irtos kolosönt vesz fel, melyből a regále megváltására tökében 250 ezer fog fordíttatni, a népkertre, illetve az abban felállítandó csar­nok felépítésére 10 ezer forint. — Ez összeget a város hazai első takarékpénztártól fogja kölcsön venni 50 évre 6 százalék és töketörlesztéssel. — Adomány. Az elsö-magyar-általános biztosító­társaság, a b.-gyulai önkéntes tűzoltó-egylet felszerelve nyeinek beszerzésére 100 forintot adományozott. * Ünnepély Szeghalmon. Megható ünnepély szín­helye volt Szeghalom f. hó 5-en. E napon tölti be Ben­cze Péter ev. ref. tanitó működésének 40-ik óvót s e nevezetes napot tisztelői felhasználták az ünnepelt iránti szeretőtök kimutatására. Az ünnepély következő sorendben folyt le: délután 3 órakor a sárréti tanitó egylet Szegha­lomról, F-Gyarmatról és Vésztőről megjelent tagjai testü­letileg elmentek az ünnepelt lakására, a hol Papp Lajos egyleti elnök egy szép beszéd kisóretóbeu adá át az egylet által készíttetett szép kivitelű emléklapot, majd Do­mokos József üdvözló szeghalmi tiszttársai nevében. — Az ünnepelt mindkét üdvözlő beszédre meghatottan válaszolt. Ennek végeztével egy kis első osztálybeli leány nyujtá át az ünnepelt tanítványainak ajándékát egy diszkötésű éne­kes könyvet. Legvégül Bókésmegye tanfelügyelőjének üd­vözlő levele olvastatott tel, ki személyesen nem jöhetvén, legalább Írásban óhajtotta emelni az ünnepély fényét. A tisztársak elmenetele után Tatár János lelkész néhány preszbiter kíséretében köszönté fel az ünnepeltet. Este tár sas vacsora volt, melyen Szeghalom előkelőbbjei kevés kivétellel mind megjelentek ugy szinte a vidékiek is Fel­köszöntéseket Tatár János, Sal Károly járásbiró ur, Papp Lajos egyleti elnök, s többen tartottak, éltetvén mindany­nyian az ünnepély hősét. A reggeli órákban lett vége az egyszerű ünnepélynek, s a jelenlevő vidéki tiszttársak a legjobb emlékekkel távoztak el. — Felhívás versenytárgyalásra. A honvédcsa­patok jövő óvi élelem-szükségleteinek beszerzése ozéljából uovember hó 15-re versenytárgyalás van kitűzve a követ­kező honvódállomásokon: Félegyházán, Bóké s-G y u 1 á n, Borosjenőn, Zilahon, Karczagon ós Jászberényben. Szük­séglet naponként 840 kenyér, 3360 —42U0-5040 adag zab, 4500—5600 adag széna, 1700 adag alomnak való szalma. Az ajánlati föltételek a nevezett állomások irodáiban rneg­tekinthetök­— A budapesti vásár ügyében. Budapest fővá­ros járvány bizottsága f. év novemberhó 2-iki kelettel a kővetkező körlevelet bocsátottak ki: „Ha bár a cholera betegedési esetek száma a főváros területén az utóbbi na­pok alatt örvendetesen alászállott, és a járvány bizottság nézete szerint, a járvány most már végéhez közelit, te­kintettel még is arra, hogy épen az ilyen alkalommal szükséges az óvintézkedéseknek a további szigorú megté­tele, nehogy a kedvező helyzet roszabbra forduljon; te­kintettel továbbá azon körülményre, hogy az ország kü­lönböző részeiben különféle járványos betegségek ezek kö­zött cholera is uralkodnak, és igy a vidékieknek a fő­város területén nagyobb tömegekben való megfordulásá­ból a ragályos betegségek behurczoiásának veszélye is fe­nyeget, tekintettel végül arra, hogy a cholerában megbe­tegedett egyének között nem ritkán fordulnak elő hajóról stb. érkezett vikékiek : ennélfogva a járvány bizottság a m. kir. belügyminiszter által ltfd4. évi szept. hó 4-én 44382. sz. a. kiadott utasítás 32. §-a alapján elhatározta, hogy a budapesti november hó 15-iki Lipót vásár két héttel e 1 h alas zt a ss ék." Budapesten a fővá­rosi közp. járvány-bizottságnak 1886. évi november hó 2-án tartott üléséből Ger.'óczy Károlv alpolgármester, mint a járványbizottság elnöke. * A b -csaoai közuú-lóvonatu vasút létesítése ügyé­ben kiküldött előkészítő bizottság d. u. 4 órakor a város­háza földszinti termében ülést tart. * Vonat általi elgá^olás. A f. hó 7-ón Buda­pestről Csaoa felé közlekedő személyvonat késésének oka az volt, hogy Kétegybáza ós Lökösháza közt egy gyer meket elgázolt. Utólag értesülünk, hogy az elgázolt Bé­kési István, Bókésmegye dobozi illetőségű 14 éves gulyás, ki súlyos zuzcdást szenvedett s most a megyei kórházban ápolják. tetszést aratott Tisza Paula arczkópe van s [e kép ötletéből Májustól szellemes czikk a .Szép, szőke asszonyokról." Ezt követi Jakab Ödönnek a Kisfaludy-társaságban e héten felol­vasott szép költeménye, „Késő találkozás", továbbá „Baza­roff„ Turganyev regénye. „Bulgáriából" (öt képpel) Strausz Adolftól, .Az őrangyal" csinos beszélyke Torrnássy Gizellától, „Ifjú Werner dala" a „SátkÍDgeni trombitásából Bátky Lv jos fordításában, .AZ elhagyatott sirnál" költemény (képpel) Ga­al Mózestől, „Színészvér-' Bródi Sándor regénye, |Beust Fri­gyes grófról (arczképpel) Szokolay Kornéltól. A „Germinál"­rót —s-tól, A hétről. Székely huszártól, „A mellőzöttLoreley" Elemértől s végül a gazdag rovatok. A már emiitett képeken kívül említésre méltó még Csordás Lajos művésznövendék A pásztorleány" rajza. Előfizetési feltételek i január—deczem­berre 10 frt, január—juniusra 5 frt, julius—szeptemberre 2 frt 50 kr., jul.—deczemberre 5 frt. Az „Egyetórtes"-sel együtt: egész évre 28 frt, félévre 14 frt, negyedévre 7 frt, egy hóra frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a Pallasirodalmi és nyom­dai részvénytársasághoz küldendők, Kecskeméti utcza 6. szám. Irodalom ós művészet. képes gyermeklap 3-ik száma Aradról. A tanuló ifjúság szá igen olcsó lap megérdemli a Gazdászat. Hivatalosan jegyzett piaczi árak B.-Osabán 1886. november 10-ón. ÍOO KJLOGRAMMONKÉNT 1-ső rendii II«od rendii Buza 8.— 7.80 Árpa 5.60 5.40 Tengeri . 4.70 4 50 Szalonna . 43.— 42.— Sertés 38. — 36.— Legiu abbak. * A trönbesze'd. A „Nordd. Alig. — Józsi és Erzsike czimü jelent meg ós küldetett hozzánk mára tervszerüleg szerkesztett és minél nagyobb körbm való elterjedest ós melegen ajánljuk azt érdemelt pártfogásba. * Ráth Mór fáradhatlan könyvkiadónk most indítja meg Arauy János összes munkáinak harmadiK végleges kiadását, B az első füzet már tneg is jelent. Nyolcz nagy nyolczadrótü vaskos kötetben, vagy 60 füzetben jelenik meg a na^y költő összes munkáival, beleértve a Süakspere; és Aristoptunss fordításo­kat is, melyek köteteinek megvétele azonban nem kötelező, az ereiéi rnuakák 5 kő.étére külöa is aláírhatni. Egy-egy tü­zet ára 40 kr. egy-egy bekötetési tábla piros vagy drapp szin« ben 80 Krórt kapható. — Ugyancsak Ráth Mórnál megjelen­tek: B. Eötvös József összes munkái. Gondolatok. A hátra­hagyott kéziratokból bővített 4-ik kiadás. Első fiúét, ára 40 kr. Megjegyezzük, kogy b. Eötvös összes muukáinak 2-ik tel­jes diszkiadásj 16 vaskos kötetben, vagy 80 füzeiben jeleniK me*;, s minden mü külön is kapható ; az utolsó kötethez a szerzó arczkópe lesz mellókelva. — Életemből. Igaz törtóne­teK. Örök emlékek. Humor. Útleírás. Irta Jókay Mór. Ne­gyedik füzet, ára 40 kr. —• II. Rákóczy Ferencz fejedelem emlékiratai a magyar háborúról 1703-tól végig (1711). Közli Thaly Kálmán. Ötödik javított, történelmi jegyzeteKkel kísért. Rákóczy végrendeletével, és a bujdosók sírfelirataival bővített kiadás. Ara 1 frt. * Az uj királyi palotának, ugy a mint azt Ybl tervezte ós ő felsége el ts fogadta, sikerült rajzát mutatja be az „Ország­Világ" legújabb, okt. 30-án megjelent száma, ezzel egyide­jűleg egykorú rézmetszetek után, a Mátyás király korabeli ós a jelen század elejéről való királyi palota rajzát, Rithy Dezső nagy gonddal irt czikke kisóretóbeu, mely a palota történe­tet iV. Béla Korától a mai aaplg megismerteti velünk. A lap ólén Vajda Zsigmondnak az őszi tárlat első sorozatán nagy Zeitung" Fe­infcé­jön, logti­nyo­politikai szemléjében a következőket irja: rei'Cz József királynak a delegácziókhoz zett beszéde nagyon alkalmas időben hogy azon aggodalmakat, a melyek a jabb események következtében előtérbe multak, a helyes mértékre terelje vissza. Mert ha e trónbeszéd meg is engedi, hogy a bolgár bonyodalmak komoly aggodalmakra szolgáltatnak okou, mindamellett határozot­tan kétséges, hogy azok a hatalmak közti ellentétekből származnak, sőt inkább azt je­lenti, hogy mindenütt békés szándék létezik és hogy Ausztria-Magyarország az összes ha­talmakhoz kitűnő viszonyban áll. * A bolgár eseme'nyek Adrianopolyból ér­kező jelentések szériát Kelet-Ruméliában ál­talános félelem uralkodik. A kik csak tehe­tik Adrianopolyba menekülnek. A nép anar­chiától fél, mely több helyen már kitört ós Filoppopolt is fenyegeti. Az anarchiát az oro­szok szítják. A kelet-riiinéliai lakosság Török­országtól csapatokat kér a rend fenntartá­sára. Főmunkatárs : Br. Fáy Ignácz. Felelős szerkesztő: Dr. Fáy Samu. Horváth János áll. Senkitől sem hallottam az „a" magánhangzót oly jóizű magyarsággal kiejteni, mint tőle, pedig nekem legelső nyelvtanárom is kiválóan eredeti magyar pí ilolog vala: egy tenyeres-talpas do­bozi illetőségű dajka. Képzelem mennyi szeretettel csüggtem előadásain, vagyis emlőin. Es viszontláthatom az én kedves Csabámat, józan és okos népével, a szelid indulatu tót atyafiakkal, kiic jól éreznek, bár rosszul beszélnek magyarul; és láthatom is­mét azokat a válogatott szépségű tót leányokat, kiknek csattanós arcza ugy ragyog, mint szűz Dianna homlokán a jégtűrt. (Énnekem bizony eszembe sem jut, hogy most h á­rom patika van Csabán.) Ki vehetné tőlem rossz néven, hogy ifjúkori emlékeim között ők is helyt követelnek! — Hiába „Der Mensch ist kein Krowot" mondja, ha nem is Shakspere, de egy ócska német népdal. Es irhatok ismét e lapokba, hol először vétkeztem a költészet fensége ellen, bemutatván rimes idétleneimet.jTa­lálkozhatom újra a csabai Körössel és elmerenghetek lustán hömpölygő habjainak szelid — talán kissé unalmas—mor­molásán. Sőt ha valamivel fiatalabb lennék, kényelmesen felcserélhetném a főváros lázas örömeit, az ősi virtus sza­bályai szerint történő kedélyes vidéki iumpolásokkal. Csa­bának még erre is igen egészséges talaja van, meiyet nagy szakismerettel praeparáltMurányi barátom — építvén egy oly csinos csárdát, melyben az olasz boulevard akár­milyen kényes izlésü arszlánja is bátran elszürosölheti hal­vány árnyalatú kapuezinerjét. Midőn messze idegenbe jártam, sokszor fürkésztem sóvár pillantásokkal a lapokat, melyek hirt hozhatnak szü­lőföldem felől. Fájdalom, osak ritkin kaptam valamit és az a valami is csak mérsékelten e'égitett ki. De azért mohón elolvastam mindent, még Mokry Sámuel szabatosan száraz jelentéseit is a békésmegyei gazdasági egyesületről. Pedig vesszek meg, ha egy árva betűt is értettem belőle. Találkoztam Csaba nevével továbbá a művészi rovatban is; midőn hirül adatott az országnak, hogy nálunk épp most van egy színtársulat az éhenhalás harmadik stá­diumában. Ha restelltem is a dolgot, de igyekeztem ma gammal elhitetni, ho^y ennek nem Csaba, de a színtársu­lat az oka. Ezzel tartoztam Csabának és magainnak. ^ Sőt egyszer egy artézi kútról is vettem hirt. Hírlapi kacsának tartottam eleinte, mig Csabára jőve meggyőződ­tem, hogy nem az, ámbár vizében még kacsák nem fü­rödnek. Őszutó van, a fák lehullatják lombjaikat, és csupasz ágaikba ma-holnap belekapaszkodik az északi szél, hogy siralmas nótákat lütyültessen velük; a hazug napsugár, mely még most langyos meleget terjeszt, egy holdváltozásnál hamarább dermesztő rideggé teendi a táját s rügyek he­lyett bundákat fakaszt az emberek hátára. Az előttem el­vonuló panoráma egyre sivárabb alakot ölt, de ez kedé­lyemet nem illeti meg ridegen, — mert otthon ére­zem magmat. E szónak melengetőbb s talán gyógyi­tóbb hatása van, mint az olasz óg hirhadt azúrjának. Ezt érezem két nap óta, hogy honn vagyok, éa es őrséi hatá­sa alatt irom e sorokat, s irandom az ez után követke­zőket, mint e lapok egyik munkatársa. Valamikor — ha jól emlékszem— Ugocsamegyébe jár­tam, és ott kezembe akadt egy helyi újság. No — gondo­lám — ebből tájékozom magamat a megyei viszonyokat illetőleg. Elolvastam a vezérczikket, mely tüzetesen fog­lalkozott a„kaikutai gyáripar bofolyásáról az angol indiai kereskedelmi viszonyok­ra". Mi köze ehez Ugocsamegyének ? Nézem a tárczát, az meg az„australiai autoch­tonok traditioiról" értekezett. Mit tartoznak az australiai autochtonok Ugocsamegyére ? Bosszankodva dobtam el a nagyvilági politikával fog­lalkozó megyei lapocskát, és okulva rajta, készséggel ígé­rem, hogy én, mint e lapok belső dolgozó társa csakis spe­cifikusan kedves megyém dolgaival akarok foglalkozni. Le­gyen az megy egy ülés, képviselőválasztás vagy kenderáz­tatás, szelid hymenhir vagy szenzácziós bünper, de minde­nek felette megyei legyen. Mint olyannal készségesen fo­gok foglalkozni, és egész odaadással szentelem üres idő­met és korlátolt hírlapírói képességeimet e lapok szolgá­latába. (Mig e sorokat irom, künn csendes esö permetezik, Oh, ha másutt volnék, osak esernyőről kellene gondoskod­nom, de itt éd"S szülőföldemen csizmák után áhítozik a ke­bel, ha a sötét balsors lakását egy mellékutczába he­lyezte.) Zöldi Márton*

Next

/
Thumbnails
Contents