Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-02-04 / 10. szám

ftCsabán, 188^ XIII. évfolyam, 10. szám. Csütörtök, februárhó 4-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalma lap. Megjelen hetenként kétszer: vasár-nap ós osütörtökön, ELŐFIZETÉSI DIJ: helyben házhoz hord?* vagy pó-iún bérmentve kii'. Ive : Egész évre ... 6 írt. Fél évre . . . . 3 „ Évnegyedre . . . 1 „50 kr. Lapunk s-símir* ixirietése': felvételére fel van jogosítva : HAASEN3TEIN és VüGLEH azég, Béos, Prása, Budapesten; Németország és Svájca minden fővárosiban is vétetnek fel hirdetések. Szerkesztőség : APPONYI-utoz^, 891. számú ház,hová alap azollemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. K.iad.6 hivatal: Kiahid-utoza, 988. az. háí, Povázsay Teatvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak visaza. Egyet szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkereskedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. nN y i 111 é r"-bsa egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom dsyában és Bieaer B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a póstahivtloknál 5 kros poitautalványnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért járó ffsszeg helyben fizetendő. 1 Qvás az amerikai iietbiitoiitHíriiilatok ellen. A magyar kormány azon jogi és nemzetgazdászati szempontból fontos ós nehéz kórdós előtanulmányozásával foglalkozik, mikép kellene a magyar közönséget törvényhozási intézkedések utján megóvni némely amerikai életbiztosító-társulat közveszélyes természetű fnüyeletei, továbbá azon általános károsodás ós magának gi biztosítási intézménynek hátrányára való amerikai invázió ellenében, A kormány az életbiztosítási intézmény rendkívül iiagy fontosságának emelése érdekében törvényhozási intézkedéseket vett tervbe, minthogy manapság a praxisban elégségesnek mutatkozó törvényszerű eljárás ilyei} JjQgyeszélyessógü intézetek ellen nem létezik. Az 1876. XXXYÍI. t. cz.-ben foglalt magyar kereskedelmi törvénykönyv 210. ós 211. § 7. pontjának és 453. §-ának határozatai, m nt óvrendszabályok nem elégségesek. Egyes magyar állampolgárok érdekeinek y^gy általában a magyar állami gr4e kehnek megóvására alkalmáé, gyakorlatilag hatályos rendszabályok gyanánt a kereskedelmi törvénykönyv e szakaszainak tartalmát senki nem tekintheti. A 100.000 forintos óvadék megállapítása nemcsak semmi biztosságot nem nyújt, haneqi éppen ellenkezőleg, a járatlan köz^é^nél tévedéseket szíllni alkalmas, mely ellenőrzést, vagy biztosságot hisz fennforogni ott, hol az egyáltalában nincs meg. Miután pedig Két hónappal ezelőtt a magyar sajtó legjelentősebb közegei a fentebbiek helyessógót vezérczikkekben és egyéb közleményekben elismerték, az ügy 3 elv érdekében csak örvendünk, hogy oly lapban, rnelyaek gyakran az a hivatása, hogy a kormány nézeteit publiczisztikailag interpretálja, — a „Nemzet"-ben dr. Heltay Ferencz szórói-szóra ugyanezen nézetének ad kifejezést a közetkezőkben ; „Az amerikai társaságoknak hazánkban való letelepedésével aktuális érdeket nyer a külföldi biztosító társaságokról szóló törvényes intézkedések megváltoztatása is. Szabályaink szerint bármely külföldi biztosító-társaság működhetik hazánkban, ha 1Ö0.000 forint biztosítéki alapot deponál ós czégét bejegyeztette. Ez az intézkedés egy tekintetben sem kielégítő ; nem kielégítő kü* lönösen a biztositóki-alap nagysága, annál kevósbbó, mert például az észak-amerikai Egyesült-ÁUamokba

Q n

em hajtják végre a magyar bíróságok által hozott ítéleteket. E szabályok sürgős reformot igényelnek ós e reformmal alig lehet addig várni, mig a jelenlegi szabályok következtében a magyar biztosítottak érzékeny károkat szenvednek, ami könnyen megtörténhetik " Ezenkívül a lapok már két hónappal ennek előtte kifejtették a legbehatóbb okokat ós rámutattak a tóayekre miért állították az amerikai biztosító intézeteket a magyar közönség elé olyanoknak, mint a melyek ká r hoztatandók ós bizalomra nem móltóki. Csak örvendünk 'annak, hogy konstatálhatjuk, hogy a „Nemzet" csakuein szórói-szóra ugyanezen ítéletet hangoztatta felölök : „Okunk van azonban feltételezni, hogy az amerikai biztosító társaságokat nem vezérli ugyanaz a szolíditás és becsületesség, mint az európaiak nagy részét és ezért figyelmeztetnünk kell a magyar közönséget, hogy a legnagyobb óvatosságot tauusitsa " „A ki életbiztosítási szerződést köt, annak ismernie kell a társaság viszonyait, a melylyel szerződik, ismerj kell a társaságot vezető személyeket,

H A ,Correspondanoe de Pesth* már évekkel ezelőtt közölte ugyan e figyelmeztetést az amerikai biztosító társaságok ellen, s azt bizonyítékokkal látta el. Alult évben pedig ismételte figyelmeztetését több közlésben, mely közléseket a bel- és külföldi sajtó nagy része azóta helyeslőleg ismételt. — Különösen pedig utolsó czikkeiben 1885. november 23-án identikus irányban a „Nemzet"tel (1886. január hó 20-án) ugyanezen óvást közölte, hangsúlyozva csaknem ugyanazon szavakkal : 1., hogy a biztosító társaságok viszonyait a biztositónak ismerni kell, — hogy az amerikai biztosító intézetek vezórfórfiai Európiban teljesen ismeretlenek. És igy e személyiségek Magyarországon semmi esetre sem igényelhetik s nem is bírják egy takarékpénztári igazgató megbízhatóságát. — örvendüuk, hogy e tekintetben is a „Nemzet" is ez álláspontot,fodlalta el 1885. noveinberhó 23-ikán éppen óvásához, szórói-szóra e következő indokokat fűzte. „A magyar közönség részéről az amerikai biztosítótársulatoknál való biztosítás nemcsak pénzügyi ós nemzetgazdasági esztelenség, hanem egyúttal vétkes, büatetésre méltó könnyelműségnek tekintendő." „A mai amerikai jogszolgáltatás, a ma Amerikában uralkodó pénzügyi ós gazdasági morál ama teljes bizonytalanság mellett, mely az amerikai állami, municzipális ós jelzálogadósságnál ép oly mérvben meg van, mint az amerikai vasúti papíroknál, hiányoznak az általános anyagi garaueziák, melyeket Európában elengedhetetlennek tartunk minden takarékbetét biztosítására. Teljes megelégedéssel regisztrálhatjuk tehát, hogy a „Nemzet" ós más lapok most szintén ós padig erélyesen ró^zt vesznek ez akkor inicziált védelemben az amerikai biztosító-intézetek ama közveszólyessógü inváziója ellen, miután már a múlt évben a magyar vidéki sajtó összes kiválóbb orgánumai ugyanezt cselekedték. — A debreczaeni képviselőválasztás. A debreczeni XL választókerület febr. 1-ón megejtett választás alkalmával a szabadelvüpárt jelöltje : Dígenfeld L%jos gr. 85. szótöbbséggel választatott inog országgyűlési képviselővé Vályi .a.rpád függetlenségi p. jelölt ellenében. — A híeyyezesi tárgyaLasoL Tisza JELálman miniszterelnök gr. Szapáry pénzügyminiszter ós gr. Széchenyi kereskedelmi miniszter továbbá Matlekovits államtitkai

1, Ludvigh éa Wokerle miniszteri tanácsosok, valamint b. Andreanszky osztálytanácsos a kiegyezési tárgyalások illetve az osztrák-magyar vámkoníerectiának a román szerződési tárgyalások tekintetebea.megállapitandó utasításokra vonatkozó tanácskozasainak folytatására szombaton Bécsbe utaztak. Politikai iiirelsL. * Az angol kor.nány-válság. A alsóházban HicksBeach, a felsőházban pedig tíalisbury bejelentették, hogy a királyné a minisztérium lemondását elfogadU, ós hogy Gladstone az uj kabinet megalakítását elvállalta. .Mindkét ház ülései ezután csütörtökre elnapolhatott Hir A „iilKEMtiVEl mmr TAHCZÁJA. Fűzfa Miska. Fűzfa Miska a falu bolondja. Elismerik úgyis, ha nem mondja ; Elárulja pulykatollas kalapja ; A merre jár, minden kutya ugatja. Pedig nem tesz senkinek sem rosszat Tilinkózik az utezán naphosszat. Fűzfa-sipját maga fúrta faragta. Egyebet se tanult az Istenadta. Szabadság az ő éltető napj S ha kizöldül a legelő, kapja : Csűrbe mellé felcsap kanászlegénynek. Fizetése: hátbaütés, szegénynek. S őszi dér, ha a mezőt megeste : Osőszökhö jár tüielgetifi este. Itt gyümölcscsel teletömi szürojját S ha jóllakott, feledi a létbuját. Alikor aztán az első hó leesett: A faluba hivja őt a kereset, Hol nincs olyan lakodalom a nagy ebéd, Hagy % Misn ott ne kgjtm legalább. Itt a tánezot ő csak kivül járja Egymagában, mert nem akad párja. S hogy ne legyen tánezosnönek üijával : Forogni kezd seprűvel és villával. Az utezán is a lányok előre Sivalkodva szaladnak előle, Mert a kire bagoly szemét ráveti: Íjj, ha caak szerét teheti. Rikoltozik, h, jigálja dorongját. . Utizahosszat igy járja a bolondját. Oláh Miklós. Igy kóborog hó szerelmi vágygyal, Nem várja őt senki vetett ágygyal, Árokparton hova fejét lehajtja : Nyugvó helyét egy rongydarab mutatja. Élte mégis gondtalanul folyna, Ha annyi sok irigye nem voina: Az inasok látva ót a faluban, Kővel lesik mindenütt a kapuban. Meggórálják s reákiabálnak : „Vigyük el a Misut katonának!'' Misa pedig reszketve fut e szóra S felmenekül valamelyik tyúkólra. Itt leli őt aludva a reggel. Ekkor Untát útra kel jó kedvvel; Mi vagy? A mi a virágnak Esthajnali harmat, A mi bűvös forrás Szomjazó pataknak, A mi a szivárvány Sötét felhős égen: Az vagy te énnékem 1 A mi reszkető lomb Elfáradt madárnak, A mi nyári szellő Ott hol fagyok járnak, Mi üditő zápor, Eltikkadt vidéken: Az vagy te énnékem! Vásárhelyi Endr«, l