Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-11-04 / 88. szám

Melléklet. „ Békésmegyei Közlöny" 102. szám. 1886. i el a közönséget. — iöcs Benedek elnök és remoen. Szebbnél-szebb első sorokat, az után bai lelkész OT2Í- lennek köszönő szavai után pedig V ángy el főjegyző ur község nevében lelkes szavakkal üdvözölte a művelődés-történelmi Társulatot, melynek nevében Gröndöcs Benedek olnök köszönte meg a szives fogadtatást. A harangzugás mellett .bevonuló kocsisort ezernyi néptömeg köszöntötte az utczákon. Másnap reggel 7 órakor mozsárlövések jelentették a nagy közönségnek;, hogy Orosházának nagy napja van. Fél tízkor a templom tömve volt ájtatos Közönséggel. Az előkelő vendégek sorában ott láttuk az oltár elótti téren dr. Szeberényi Gusztáv püspök urat, Zsilinszky Mihály orsz. képviselőt, a ki mint esp. télügyolő szerepelt Haán Lajos csabai, Draskóczy .bajos hódmezővásárhelyi, Csermák Kálmánt.-komlósi, 1 int Lajos aradi, itj. Draskólzy L. makói, F,reitag o csorvási ev. léikészeket, Kodi Márton orosházi ev. . Lohoczky József orosházi r. kath. és Gröndöcs 1 aedek gyulai r. kath lelkész urakat. Ott voltak a külön'.éle küldöttségek tagjai; mindmegannyian megható szí' /el Hallgatták V eres József remek alkalmi beszédét ellyel a jelen voltakat könnyekre inditotta. Délután a régész egylet fog Pont három órakor jelent meg (-' társai a zsúfolásig megtelt n;igy hölgyek koszorúja foglalta el minden ülőhely, minden sarok + .e volt kíváncsi hallgatósággal. Gröndöcs Benedek leik s megnyitó beszéde utan Zsilinszky Mihály állott tel és síri csendben kezdte meg felolvasását Terényi Lajosról, Orosháza egykori jeles szolgabirájáról és országgyűlési képviselőjéről, s oly erőteljes színekkel ecsetelte megyénk e jeles fiának működését és

ta kort, melyben élt, hogy a közönség többször lelkes éljenzéssel szakitá őt félbe, végiül pedig tömegesen siettek neki gratulálni. Ott láttuk a -dicsőített f'értiunak jeles fiát és leányát, ott láttuk a csa'.ád több más tagjat is, akik a felolvasó iráni elismeréseket és köszönetöket fejezték ki. Második felolvasó Veres József volt. Tréfás modorban közölt néhány ada.tot Orosháza múltjából, ugy hogy az éljenző közönség igen jó hangulatban oszolt el. Este a fogadó nagy termében mintegy háromszáz terítékű bankett vc -t. Mondanom se keit, hogy a nők és zene mellett lefolyt oanketten a legvidorabb kedv uralkodott. Talpra esett tnasztokat mondottak : S ? 4 n y i püspök a királyi családra, Harsányi re, V a n g y e 1 Göndöesre, mint a régészegylet e*. Q.r e s Zsilinszkyre z int esp. felügyelőre, (xöndöcs házára, Zsilinszky az Orosnáza és Csaba közötti u. rátságos viszonyra, Székács Pál az orosnázi lelkészekre, Veres és Gr aj dácsa jelenlevő nőkre, Lehoczky a leányokra és a hazára, K o d i a felekezetek jó egyetértésére, Harsányi a közreműködő dalárdára, Torkos Zsilinszkyre, azon kívül Ritter és Sass tanítók is mondottak jeles felköszöntöket. A közönség akár reggelig elhallgatta volna őket, ha még a más helyen tánezoló fiatalságot is nem akarta volna meglátogatni. De hát ki ne szeretné látni az aranyos ifjúságot a maga jókedvében 1 Még a legkényelmesebb urak is kedvet kaptak a tánozolók közé keveredni. Aki csak ott volt, mind azt mondja, hogy ilyen mulats.-'vg régen nem volt Orosházán, s én csak köszönetet mondha tok a rendezőknek szives fáradozásukért, és a messziről idefáradt vendégeknek szíves megjelenésükért . r. 1. Elnöki beszéd. Elmondta a békésmegyei régészeti és művelődés-történelmi egyletnek Orosházán, 1886. október 31-én tartott ülésén ; Uöndöcs Benedek. Mélyen tisztelt közönség! Lelkes honleányok ós hazafiak t Orosháza község érdemes elöljáróságának szives meghívása folytán: a békésmegyei régész-művelődéstörténeti egylet készséggel vállalkozott, hogy ez évi vániorgyülését, e derék község lelkes közönsége körében tartsa meg; s nekea, mint az egylet elnökének, kiváló örömömre szolgai, hogy kedves tagtársainkat és a megyei közművelődés ügye iránt oly nemes érdeklődést tanúsító Közönséget, egyletünk körében, ily szép számmal összegyűlve üdvözölhetem. És nem csupán az udvariasság megszokott szólama ez, mint a melynek annál egyébb jelentősége és belső értéke nincs, mert a ki hazája ós nemzete szellemi előhaladását, s a közművelődés általános elterjedésének nemzeti közérdekét igazán szivén hordozza, annais lehetetlen belső örömre nem gerjednie, midőn a tudomány és közművelődés lelkes pártolóit, ily válogatott ós diszes számban egybegyűlni látja, — mivel ezen körülmény, már magában véve is elegendő kezességül és bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy a közművelődés szeut ügye e közben meleg ápolásnak örvend, — tehát nemcsak szivem sugallatából hanem meggyőződésem benső melegéből fakadó őszinte örömnek adok ismételten kifejezést, hogy egyletüik vándorgyűlésén ily diszes számmal egybegyűlve van szerencsém a mélyen tisztelt közönséget üdvözölni. A valódi magyar vendégszeretet, a mellyel Orosháza község érdemes hatósága és lelkes közönsége egyletünk képviselőit fogadd szíveskedett, ezen, — a közművelődésnek társadalmi uton való terjesztésére szolgáló — mai összejövetelünket, valóságos örömnap fényévéi övezi körül, — s az a meleg rokonszenv, mely az egylet szívélyes fogadtatásában nyilvánul, eknken érezteti velüuk, hogy egyletünk nem vendégül, hanem itthon érezheti magát Orosházán. Ezen nagyrabeosült kitüntetéssel szemben, szives elnózésöket kell Kérnem, hogy megtisztelő fogadtatásukat, mi —sem ily nagy számmal, sem ily ünnepélyesen nem vagyunk képesek viszonozni. Egyletünk ugyan — a történelmi es régészeti tudomány művelőinek leghirnevesebb országos tekintélyeit szerencsés tagjai közzé számítani, s ezeken kivül, a megye legkiválóbb szellemi tehetségeinek ós kitűnőségeinek majdnem összességét, s a közművelődés iránt érdeklődő megyei nagyközönségnek több szazra menő tagját foglalja és egyesm magaban; a vidéki vándorgyűlései alkalmával azonban, az egylet csak képviselőit küldi ki, hogy ezek mintegy újra, meg újra felgyújtsák és fenlobogtassák a közművelődés vezéregylet zászlaja alá. Önök a tanúsított szívélyes fogadtatás ós érdeklődés által megtisztelik — nem a mi igénytelen személyeinket, hanem az eszmét, a minek hirdetői vagyunk, s a czélt, a mely egyletünk zászlójára irva van. 8 ezen eszme, s e czél a maga fönségíben, valóban ietn csak megérdemli, hogy érte megyénk minden nü gyereke lelkesüljön, — de sőt hazatias kötelességül szabja eltr' bogy annak előino;ditásan szóval, tettel, áldozatkézséggel . vetve egy .itt munkálkodjon ós tehetsége szerint jó példával já^on elől mindenikünk (Folyt, köv.) MEGYEI HÍREK. * Jótókonyozélu előadás. A „Békésmegyei Közlöny" utóbbi szamaban jelzett sa m.-berónyi r. k. templom javára M.-Berenyben okt. 30-án tartott műkedvelő-előadás a legszebben sikerült. Előadatott Tóth K. jeles vígjátéka „A nők az alkotmányban." És hogy őszintén szóiíjak a fellépők oly babérkoszorút szereztek maguknak, melynek szine örökzöld ós üde lesz e.i lókezetűnkben. Kitüntetéssel adóztunk, legnagyobb ós legkritikusabb szerepének pompás megoldásáért Pilcz Zsuzsikának, továbbá fiaty Ilonka, Gozmány Ilonka és Szabó Juliska kisasszonyoknak, kik szerepköreik szokatlanságát könnyen legyőzve, köztetszés közt feleltek meg a hozzájuk kötött várakozásnak. Tóth .Lajos ur kitűnő rendezőnek ós gyakorlott színésznek. U i g ó Gr y. az esetlen nagyúri léhaság hívrepresentalójanak, Píloz Endre ügyes komikusnak, Tubulka ur a lovagias szalon ember inkarnádohányjövedék fokozásának lehetőségéről törvényhozási uton és az államvasutak jövedelmezőségéről, amely tekintetben utalt arra, hogy némely alárendelt ós csekély jövedemezőségü vonaloktól meg kell szabadítani az állami kezelést. A kiadások apasztása tekintetében is nem egy pontra [mutatott rá, melyekre felhívta a ház figyelmét (pl. a beszállásolási törvény módosítása) s erre vonatkozólag előterjesztéseket helyezett kilátásba. Végül a hitelművelet utján beszerzendő összeget 36 millióra tette, melyben a kiállítási d ficzit 13 millióval szerepel. A költségvetés tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatott » pénzügyi bizottságnak, a Trefort miniszter által e'öterjesztett 1885. évi zárszámadás pedig a zárszámadási bizottságnak. Ezzel az ülés véget ért. — Vasúti záloglevelek konversiója. Szapáry Gyula er. pénzügyminiszter azon szándékban van, hogy mindazon vasúti zálogleveleket, melyeknek szövege ezt egyáltalában megengedi, mielőbb convertálja s ezen nagy hí'elmüveletet a tiszavidóki vasút elsőbbségeinek coDversiójával kezdje meg. Ennélfogva a kassa-oderbergi vasút elsőbbségeinek conver8iójára vonatkozólag mostanság nem fog törvényjavaslat a parlament elé terjesztetni s miután az ezen vasút igazgatósága által a kassa-oderbergi vasút elsőbbségeinek conversiója tárgyában az Unionbankkal mtgkőtött praeliminárszerződés e hó végén érvénytelenné válik, ezen elsőbbségek cenversiójának ügye egészen uj megállapodások tárgyát fogja képezni. F-olitiivai Uir-oU. — Az egyptomi kérdés. Az egyptomi kérdésben a „Kreuzzeitung" így ir: Anglia az egyptomi kérdésben ép ugy, mint a Balkán ügyben, egyre jobban hajlik Beacocsfield politikájához és a kontinentális hatalmakhoz. A helyzet nem olyan, hogy jogosult lehetne Oroszország ama számítása, hogy Anglia figyelme az egyptomi viszály folytán a Balkán ügyektől eltereltetik. A német kormány Anglia egyptomi politikáját barátságosan támogatja. — Az uj bolgár fejedelem. A „Standardnak" jelentik Kopenhágából: A czár megbízásából Valdemár bg bizalmasan megkérdeztetett, vájjon hajlandó lenne-e mint bolgár trónjelölt fellépni, ha a többi hatalmak hozzájárulása és támogatása biztosíttatnék neki. Nelidow újólag biztosította a portát, hogy uroszország nem szándékozik Bulgáriát okkupálni. Valamennyi bolgár népiskolában jövőben az orosz helyett a német nyelvet fogják tanítani. Az orosházi ünnepélyek. Orosháza, 1886. növ. 1. T. Szerkesztő Ur! Tegnap, vásárnap Orosházának olyan ünnepe volt, minőről a mai nemzedék nem emlékezik. Nemcsak a helybeli lakosság volt talpon, hanem a szomszéd községek, sőt távol vidékek küldöttei is velünk ünnepeltek. Lgy látszik, maga az Úristen is örömét találta bennünk, mert a lehető legszebb öszinapok verőfényét árasztotta reánk. A helybeli ág. hitv. evangyélmi egyház, templomának százados fordulóját üunepelte meg hozzá méltó módon; s azon kivül a békésmegyei régész-müvelödés-törtónelmi társulat is itt tartotta felolvasásokkal egybekötött közgyűlését oly közönség jelenlétében, minőt csak ritkán lehet együtt látni. Ha az igen t. Szerkesztő Ur megengedi, bátor leszek néhány rövid szóval leírni ünnepélyünk lefolyását. Már az ünnep előtti szombaton, az egyházi és községi elöljárósággal nagy nép tömeg várta a Csaba felöl érkező vendégeket. A vasútnál nt. Harsányi Sándor ev. lelkész szívélyes szavakkal üdvözölte az ev. bányakerület szeretve tisztelt püspökét dr. Szeberényi Q-usztáv csa gára csakugyan le is költözött Gyulára és felvette annak Terényi elönevót, mig édes testvérbátyja, Várad,nagynevű püspöke, és öcsose György ma is az Ipolyi nevet használják. Édes atyjok Ipolyi Stummer Ferencz Hontvármegyónek hosszú időn át kitűnő főszolgabirája, majd Po. ísonyvármegyében a Pálffyak jogügyi igazgatója; édes anyjok pedig Szmrecsányi Arzénia volt. Ez utóbbi valóban a ház lelke és a család összetartó szelleme vala. Művelt lelke, élénk és finom kedélye, Valamint a magyar irodalom iránti vonzalma kedvező hatással volt gyermekeinek nevelésére. Arnold már maj dnem kétéves volt, midőn öcscse Lajos 1825. jun. 14-kén a Léva melletti Horváthi Disznóson született, hol édes anyja esetleg nagy anyjánál időzött. Innét van, hogy nem a rendes lakóhelyen, hanem a semberi templomban kereszteltetett.**) Mint gyermek eleven és fogékony volt minden iránt. Édes anyja kiváló gondot fordított nevelésére, s gyönyörrel szemlélte gyermekeinek gyors haladását az elemi tanulmányokban. Karnisa Ferencz, mint kitűnő nevelő vetette meg a további haladás alapjait. Kezemben volt Jallosics András a magyar költészet pesti tanárának 1836-ban kelt és Stummer Ferenczhez, mint apához irt levele, melyben a kis Ltjósról azt irja, hogy „rendtartó és egyiránt szorgalmas ta**< Kereíítapák gyanánt szerepeltek: Piertby Mátyás és tídvardj Aut»l, keresztanyák uedig : Szakmáryné sz, Rainpreoht Erzsébet és te, UruoBívik Mária vaücak. nitványai közé tartozik." Elmondja ott a jó apának, hogy „fia első jelenik meg, a külön órabeli foglalatosságra és tanulmányainak rendes s pontos felmodására." Mig mielőtt Pestre vitetett volna, tanult Korponán ós Selmeczen a piaristáknál, bol különösen szavallati ügyességével tünt ki valamennyi társai .közül. A gymnasiumi tanulmányok befejezése után a bölcsészetet részint Pesten részint Nagyszombaton tanulta. A jogot Pozsonyban hallgatta a bires Szlemenics Pál jogtudóstól, barátjával Simonyi Ernővel együttj aki később mint emigráns ós függetlenségi képviselő tüntette ki magát. A szokásos törvény gyakorlat után 1843 tavaszán ügyvédi oklevelet nyert. Mily előmenetellel ós mily gyorsan haladt át a kitűnő észtehetség az iskolákon, mutatja az, hogy 12 éves korában befejezte a gymnázium hatodik osztályát, s alig volt 18 éves, midőn ügyvédnek felesküdött. Ügyvédi oklevelét 1844-ben hirdették ki Bókósvármegyóben, hol egy pár hónap múlva tiszteletbeli aljegyzővé neveztetett ki.'**) Még a felvidéken laktában élénk részt vett a trencséni, turóczí, nyitrai, nógrádi és honti vármegyei gyűló seken, kivált olyan alkalmakkor, mikor restauratió vagy követválasztás volt. Tanuja volt a felvidéki nemesség küzdelmeinek. Látta a szabadelvű pártnak vereségét az akkori ***» Ugyanekkor vétetett fel a békésmegyei nemesek sorába: miről szóló bizonyságát Szakái Lajos megyei aljegyzü irta alá 1S4Í. okt. 4-ón Ibüi-ben gy^mekeit is nemeseknek jelentette ki & megyö közön* ííge ital. béosi kormány jelöltjeivel szemben; de látott egynehány oly diadalt is, mely öt a legnagyobb mértékben föllelkesitó. Mint a szabadelvű pártnak rajongásig lelkesülő hive, gyakran kitört az úgynevezett pecsovics párt ellen; ós nem igen kímélte a bécsi irányadó köröket sem. Az akkori ifjúság dicséretes szokása szerint nemcsak lelkesedett az ország* gyűlésen szereplő kitűnőségek iránt, hanem azoknak államjogi ós politikai elveit mélyebben is tanulmányozta. Bókésvármegyóben akkor a szabadelvű párt teljes diadalt aratott. Gr. Károlyi Györgynek föispánsága alatt b. Wenckheim Béla vezérlete mellett a kitűnőségeknek egész csoportja harczolt a nagy közönség elismerő tapsai között. Itt volt Tomcsányi József, Szombathelyi Antal, Németh Antal, Nóvák Antal, Omaszta Zsigmond. Simay Kajetán, Tormássy János stb. kiknek jelessógét ós vezető szellemét Terényi önként elismerte; ós akik viszont örömmel fogadták soraikba az ifjabb nemzedék olyan .tagjait, mint aminő a felvidékről ideszármazott Terényi Lajos is volt. Szerették benne a férfias bátorságot ós a tevékeny hazafiságot, mint oly tulajdonokat, melyekre a bekövetkezett nagy események korában kiváló szüksége volt a hazának.