Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-10-21 / 84. szám

B.-Csabán, 1880 . XIII- py folyam, 84. szám . Csütörtök, októberhó 21-én. ' KÉSHEGYEI KÖZLÖNY. / ^ Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelen hetenként kétszer : vasárnap ós osiltörtökön, Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve . Egész évre . fi írt Fél évre 3 „ Évnegyedre 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : HAASENS'IEIN és VOGLER ezég, Bécs, Prága, Budapest, Né­metország és bvájcz minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Szerkesztőség: Apponyi-utoza, 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt czimezni kérünk. Kiadóhivatal: Kishid-utcza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kézhatok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkereskedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyiltt ér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom­dájában. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a postahivataloknál ő kros postautalvány nyal lehet előfizetni. A hirdetésekért jaró összeg helyben fit. tendő. Fgy ujabb divat, == Nem fog üdvösségünkre válni ez a divat! Mai nap­ság, ha valaki hős, vagy a haza martyrja akar lenni, hát csak kössön bele egy hadnagyba, avagy ingerelje föl a hadnagyot, hogy kössön bele, adjon a czivakodásnak saját részéről valami hazafias czimet ós bizonyos lehet benne, hogy az esetben, ha ő vágja meg a tisztet, hát mint a haza hősét, ha pedig a tiszt vágja meg őt, mint a haza martyrját fogják emlegetni. És még ez a divat odáig megy, hogy kimegy divatból, azaz inire az emberek mint minden divatba, ebbe is beleunnak, akko­rára lehet hadsereg ós a nemzet közt olyan elkeseredés, amely aztán egy másik, még veszedelmesebb divatnak fog helyet adni. És akik azt hiszik, hogy ez igy helyes, bogy a nem­zetben a hadsereg ellen, a hadseregben pedig a nemzet ellen keltett gyűlölet meg fogja verni a muszkát, azok aligha dicsekedhetnek helyes stratégiai számítással. Aki a fát maga alatt vágja, nem sokkal bölcsebb munkát végez ennél a mi jelenlegi munkálkodásunknál, mely szánt­szándókosan oda akar hatni, hogy a birodalmi hadsere­get Magyarország védelmére képtelenné tegye. A nem­zetiségi harczot, mely a közéletben immár szűnni kezd, a hadseregbe ülteti át s a mai szellem helyett, amely­lyel elégedetlea, tereinteni akar egy olyant, hogy a ma­gyar ós nem magyar rész egymás hajába menjen, a mely szellemmel aztán meg lehetünk elégedve. Elakarják hitetni, hogy csak törvény kell rá ós a magyar nemzeti ügyért buzogni, lelkesedni fog a hadse­reg keretébe tartozó minden nemzetiség; csak az alkot­mányra kell őket megesküdtetni ós a magyar alkotmány egyszerre át fog menni a vérükbe. Fogadjuk el ezt a kópzelődóst valóságnak ós mond­juk ki rá az áment. De hát ki fogja-e rá mondani a bi­rodalom másik fele is? Elfogadja-e a birodalom másik fele azt az okoskodást, hogy a közös hadsereg, melynek fentartásához ő 70 perczenttel járul, csak a magyar al­kotmányra esküdjék föl ? Nem oda Buda! Hanem ha a nem magyar ajkút felesketik a magyar alkotmányra, hát a magyart meg esketi essék fel a német, a cseh, a len­gyel sat. alkotmányra. Hogy tetszik ? Jobb lenne az ugy, mintha a magyar űu a legfőbb hadúr lobogója alá esküszik, amely legfőbb hadúr igen is letette az esküt a magyar alkotmányra. No de ha igy áll a dolog, akkor nincs más hátra, mint felállítani az önálló magyar hadsereget. Annak aztán mi diktálunk. De először is hol a pénz hozzá ? ötven perczenttel kellene emelni az adót, ez bizonyos. Másodszor pedig: abban az önálló magyar hadseregben aztán minden nemzetiségi véleményt elnyomnánk ? Még türelmetlenebbek lennénk a nem magyarok nézeteivel szemben, mint most vagyunk, mert hát jogunkban állana De a mig most a más nemzetiségűek is nyíltan beszél­nek, akkor nem lenne szabad, hanem egyszerre más nó­tát fújnánk, ós kérlelhetlenül büntetnénk mint katonát, a szerb-bolgár fiát, meg a németét, a tótét, ruthenót az oláhót sat. Akkor látnák aztán azok a nemzetiségek, hogy ki a legény a csárdába. Akkor kergetnők aztán a uiuszka karjába valamennyit. Az Unt ne aztán a gyönyö­rűség, amit annak a hadseregnek meglakatolt szájú nem­zetiségei az oroszszal szemben elkövetnének. Dejszen uraim, ha most, mikor a hadsereg közös, mi még csak egy harmadában sem igen tartjuk ós tudjuk, hogy nem kizárólag mi rendelkezünk vele, még sem bír­juk tűrni a nem magyar ajkúnak ellenkező nézetét: mit művelnénk egy önálló hadseregben a más nemzetiségű­ekkel ? Lenne abba n az önálló hadseregben, s abból ki­folyólag az országban köztünk és a nemzetiségek közt olyan elkeseredés, hogy mint szövetségesnek, netn venné hasznunkat sem a birodalom, sem senki, hanem ugy szót szednének és anynyi-fele, ahány nemzetiségnek nem akar­nánk tűrni külön véleményét. Hát ez az az eldorádó, melybe minket^a hadsereg el­lenesei vezényelni akarnak ? — Vasúti értekezlet. November elején a közlekedés­ügyi ministeriuu-ban valamennyi magyar vasúti igazga­tóság képviselői tanácskozást fognak tartani a felsőbb vasúti szolgálat oktatása ügyében. — A kiegyezés. Azon kiegyezési törvényjavaslatok közül, a melyek egyidejűleg terjesztendők legfelsőbb szen­tesítés alá, csupán a vám- ós kereskedelmi szövetség meg­újítását, a quota megállapítását ós a bankszabadalom meg­újítását illető törvényjavaslatok fognak egyidejűleg szen­tesítés alá kerülni. Épen azért valószínű, hogy a kiegye­zés az osztrák törvényhozásnak csak némi kis jóakarata mellett, még a jelen óv folyamaban létesíthető, mert a vám- s kereskedelmi szövetségre, valamint a bank-szaba­dalomra és a quota megállapítására vonatkozó előterjesz­tések deczember végéig kényelmesen letárgyalhatok an­nál is inkább, mert a mindkét félről kiküldött quota-bi­zottságok a delegatiók ülésezése alatt Budapesten mun­kálataikat befejezhetik ós a banktörvényjavaslat letár­gyalása is deczember havábau minden nehézség ós a tar­tományi gyűlések működésének megzavarása nélkül meg­történhetik. Ha azonban az osztrák kormány e javaslato­kat az idén nem akarja letárgyaltatni, .akkor ugyan a vám- ós kereskedelmi szövetség felmondása okvetlenül s minden fentartás nélkül meg fog történni, de a törvóny értelmében a felmondás úgyis 1887. deczember végére történik ós ha a jövő évben a kiegyezés létre jön, akkor a vám- s kereskedelmi szerződés continuitása csorbítat­lanul fenmarad. F-olitikai liir-ek. — A bolgár választások ós Oroszország. Az orosz körjegyzéket a bolgár választások érvénytelensége tár­gyában ugy tekintik, mint a mely a helyzetet nagyon ko­molylyá tette, a mennyiben Oroszország abbeli elhatáro­zását, hogy a választasokat nem ismeri ei, a többi hatal­makkal szemben is érvényre akarja emelni. — A bolgár eseményekről nagyórdekü táviratok ér­keztek. Egyrészről a moszuvai Viedomosti, ez orosz su­galmazott lap, megtámadja a bécsi félhivatalos Fremden­blattot, illetőleg az osztrák-magyar külügyi hivatalt, más­részről a Fremdenblatt kijelenti, hogy külügyi hivatalunk uem ért egyet Kaulbars tábornok minden intézkedésével. E nyilatkozatok feszültséget jeleznek a Szt.-Pótervár és Bécs közötti viszonyban. Az Orosházi Újságnak. Az „Orosházi Újság" három heti gondolkozásnak és va­júdásnak utána a vasárnapi számában reflectál azon so­rainkra, melyekkel az orosházai antisemita képviselő dia­dalutját és a rektori íródeáknak 4 egész hasábokban irt hőskölteményét a maga értékére leszállítottuk A modor, a melyben ezt teszi, a legkevésbé sem lep meg bennünket, mivel az antiszemiták álláspontját és en­nek oly genialis \„delméc, mint a melyet mi lapunk szept. 23-ikrszáuiában a maga érdeme szerint méltatva, nevet­ségessé tettünk, másként képviselni alig lehet. S midőn otrombasága'^a válaszul néhány komoly szót is vesztegetünk, felmentve érezzük magunkat azon vakmerő és a tényekkel merőben ellenkedő állításának bővebb czáfolá­sa alól, hogy a „keresztények az antiszemitismus jogos és szükséges voltáról úgyis meg vannak győződve." Az országgyűlésen minden politikai párt elitélte azt az irányt, melyet ott Veres úrral együtt 17 képviselő képvisel és midőn ezek közül egyik-másik a zsidók ellen izgatólag szólal fel, a magyar parlament elnöke mindanuyiszor rend­reutasítja és a magyar törvényhozás nevében tiltakozik az ellen, hogy a házban ily izgató és bármely hitíelekezetet sértő nyilatkozatok tétessenek. Midőn az antiszemita irány az utczai zavargásokban gyakorlatilag kezdett valósulni, a képviselőházban a függet­lenségi párt részéről Irányi Dániel, a mérsékelt ellenzék részéről Apponyi Albert gróf és a szabadelvű párt részé­rői Tisza Kálmán szólalt tel és mindannyian elitélték, és a hazára veszélyesnek tartották UJ antiszemita mozgalma kat; de elitélte a választó közönség is, mert daczára an­na k, hogy az antiszemita p árt a legnagyobb erőfeszítése ket tette és a nép szenveuélyeit felkorbácsolva, azt min­den erővel kiaknazni, is törekedett: 17 ^kerületnél többet elhódítani nem volt képes, és a magyar nemzet többségét izgató phrasisokkal elbolonuitani nem lehetett. Ily körülmények közt mi az antiszemiták erőlködé­seit, botrányos önhitségét n úidig az előrehaladó 'korszel­lem ellen való törekves íeu, de különösen a józan magyar közszellemmel ellentétben állónak tartottuk; s habár itt megyénkben az „Orosházi Újság", melynek mint társadal­mi lapnak a külömböző társadalmi elemek összeforrasztásun kellene dolgozni, nyíltan, bevallottan az országgyűlési antiszemita párt polotikai elveit hirdette, mi nem bocsátkoz­tunk vele polémiába mert hiszen azt az irányt elitélte a ma­gyar nemzet színe-java. Dejmidőn a „0. U." ez évi szept. 19-iki számában megjelent Sass István négy . hasáoos epopejája a Veres József kőrútjáról, nem tehettük, hogy olvasóinknak egy kis mulatságot ne szerezzünk, a midőn szóról szóra idéz­tük azokat a sületlenségeket, melyeket a Veres József szegény fegyverhordozója : Sass István irt, a mivel egy­úttal rámutattunk arra, hogy minő szellemi korlátoltságban szenved a Veres József környezete, és — mint velünk együtt minden józanul gondolkozó —• egyszerűen kétségbe vontuk, hogy ilyen szellemi képességekkel is lehessen a magyar népre hatni és azt befolyásolni. Azt hiszszük, velünk együtt sokan nevettek, de boszankcdott hűséges fegyverhordozója sületlenségein Ve­res ur. S nagyon téved Veres ur, vagy hűséges fegyverhor­dozója: Sass István, ha azt hiszi, hogy a 4 hasábos epo­peiával nekünk; vörös posztót mutatott. Hisz inkább azt kell psychologice következtetni, hogy az antiszemita t;'bor korlátolt szellemi niveaujának egyszerű, keresetlen fe.tárásával mi mutattuk az igazi vörös posztót Veres urnák meg az epopeja immár hírneves szerzőjének. Hinc ilie furor! Azért gorombáskodik, személyeske­dik és azért dobálja az antiszemitizmus banális jelszavait és miután Sass István több mint 8 hctig vezekel azért, hogy elárulta a Cserepes-csárdái jeleneteket, az apostolok „ügetését", bizonyosan felsőbb parancsra, bár későn, mint egy igazán nekibőszült állat szellemi „bikaugrásokat" ve­gez, neki rontván e lapok fel. szerkesztője és főmunkatársa tárom betűből álló nevének és egyéb argumentum híján ezt ismételvén az egész czikken át. A mi ezt illeti, jegyezze meg magának Sass István, hogy az általa apostropnált „legújabb Fáy.ág" e nevet nem 50 krajczáron és nem 5 irton szerezte, hanem auhoz legalább is oly régi jussa van, mint Veresnek vagy Sass Istvánnak az ő nevűkhez; s ha van szóles Magyarországon olyan „legislegujaób Fáj-ág" is, mely e név birtokába 50 kr. vagy 5 frt bélyegilleték lerovása utján jutott, e név viselői azért sokkal kiiiö ib emberek lehetnek Sass István uradnál, ha külömben eleget tesznek polgári és társadalmi kötelmeiknek, és a nevüknek megmagyarositása által csak arról tesznek tanúságot, hogy nemcsak szívvel-lélekkel, ha­nem névvel is magyarok akarnak lenni. Ugy látszik, hogy azzal a souverain lenézéssel, mely­ben a magát aristokraiának, kékvérünek (?) feltüntetni akaró néptanító az egyszerű,polgárias „legújabb Fáy ágat" része­siti, azt akarja elhitetni gyengébb elméjű antiszemitákkal, hogy az antiszemita apostolok és a mester kifogástalan. an­tiszemita ereiben — Árpád vére foly. Hogy bornírt egy űgyűsé óében — hasonlóan egy susz­terinas csiszolatlan és uargyu. szelleméhez — még a kq-

Next

/
Thumbnails
Contents