Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-10-14 / 82. szám

„Békésmegyei Közlöny" 5

2. szám. 1886

. i törvényhatóság gyászolt: Tabajdi Károly, főispán hetek óta lebegett élet és halál között. Pedig még röviddel ezelőtt mint az erő megtestesülése maga a tettvágytól buzgó élet volt. Sokáig reméltek, hogy vas-szervezete diadalmaskodui fog a kór fölött, mely megtámadá, de a katasztrófa nem volt elháritható. A kiváló férfiú, ki a közigazgatás terén országszerte ismeretes szaktekintély volt, f. hó 7-én este kiszenvedett. Temetése szombaton ritka fénynyel ós pompával ment végbe. Az aradi sajtó egész héten méltatta az elhunyt főispán érdemeit, és a s/abadelvü párt organuma: az „Aradi Közlöny több napon át gyászkeretben jelent meg. Politikai lilr*eU.. * Sándor visszatérése- A politikai körök kezdenek már hinni Battenberg Sándor visszatérésében Bulgáriába; legutóbbi határozott kijelentésót is, hogy lemond a bolgár trónról, csak azért tette, hogy a bolgár választásokra semmi befolyást se gyakoroljon. Már egész bizonyosra veszik, hogy a bolgár regensseg értesítette őt, hogy legközelebbre várhatja visszahivatását. A választásoknál a kormány jaloltjei nagy többséggel győztek * A képviselőház október l!-óu folytatta a Janszkyügyre vonatkozó kérvények tárgyalását, mely Münnioh Aurél figyelmesen hallgatott, érvekben erős beszédével vette kezdetét. Kiemelte, hogy egyesek hibáiért nem szabad az egész közös hadsereget felelőssé tenni; hogy ö, mikor a hadsereg kötelékében volt, nem tapasztalt temmi magyarellenest. Aa ügyet a királyi kézirattal elintézettnek tekinti s a különvéleményt azért sem fogadja el, mert túlmegy a kérvényezők intentióján is. A helyeslésekkel fogadott beszéd után nagy érdeklődés között Apponyi gr. emelt szot s tartá egyik legsikerültebb parlamenti beszédét. Megkapó szépen fejté ki, miért nem vett részt a Janszky-ügy által tamasztott mozgalmakbau, s miért nem igyekezett a kormány helyzetét nehezíteni; magas álláspontról fejtegeté a magyar állami-iág követelményeit. De aztán következetlensógbe esett (mit később a miniszterelnök meggyőzően mutatott ki), midőn a nemzet és hadsereg közti harmónia szükségének hangoztatása mellett, oly határozati javaslatot terjesztett be, mely a mai viszonyok között éppen a harmóniának ártana legtöbbet. Utána Pulszky Ágost tarto't igen okos ós tartalmas beszédet a kórvényi bizottság határozati javaslata mellett. Helfy a királyi kéziratban több alkotmányellenes kifejez-st vélt feltalálni. A különvélemény mellett szavaz. Ti s z a Kálmán a többség élénk tetszósnyilatkozatai között mutatja ki, hogy a királyi kéziratban épen nincs alkotmányellenes kifejezés. Apponyi beszédének kitür ö voltát elismerve, nem fogadá el ennek határozati javaslatát, mint mely az önálló hadsereg felállítását sürgető kérvények incidenséből terjesztetett elő s végül különös hangsúlyt helyezett arra, hogy a magyar ifjúság minél számosabban lépjen a katonai pályára. Még Polonyi Géza szólt elvéve a ház idejéből egy órányit, inkább nópgyülésbe illő öblös szólamokkal és banális éiczelödésekkei. Á magyar kereskedő ifjúság országos szövetsége. A kereskedő ifjúságnak pünkösdkor Szegeden tartott 11-ik orsz. értekezlete alkalmával alakult meg ezen szövetség. Czélja: Összetartó kapcsot képezni a ker. ifjúság tagjai s már létező egyesületei között; belynólküli tagjait segélyezni, kereskedelmünk magyarosodásat előmozdítani, elősegíteni ker. önképző körök alakítását, felkarolni, védeni a ker. ifjúság érdekeit stb. béget. Almaimban éjjel csak ö látogatott be hozzám ós az a szegényes kis sziba ugy ragyogott a gyémánttól, aranycsillogástól. Egyszer aztán csakugyan megjött a bire, hogy Ágnes csakugyan nagy palotában lakik. Hiszen hallották kegyelmetek is, hogy hintón jár, selyembe öltözik. Ob ón tudtam, hogy Ágnest megtogja segíteni a jó Isten, hiszen ö olyan derék, becsületes leány. De hát ón édes Istenem, hogy tudott igy megfeledkezni az édes anyjáról ? Hiszen ugy szeretett, ugy igórte, bogy gondot fog reám viselni, hogy agg napjaim támasza leend. Oh négy esztendő alatt hányszor jutott eszembe, hogy elmegyek hozzá, felkeresem, megmondom neki, hogy n,nct:en kenyerem, fázom, éhezem, megkérem öt, hogy tartsa meg annak életét, ki .neki életet adott. De mindig visszatartott a gondolat, bogy talán rosszul esnék neki, ba igy rongyosan lesoványodva elmennék hozzá, talán mégis csak jobb lesz itthon bevárni öt. Isten látja lelkemet, hogy igy akartam tenni, de hát az emberek irigyelték az én boldogságomat, hogy nekem olyan becsületes leányom van Uton útfélen ujjal mutogattak reám, kigyót, békát kiáltottak a leányom után, rosszat beszéltek felöle, azt mondták, hogy könnyű dolgot végeznek az ö karjai. Nm, az én leányom után nem s?abad ilyen dolgokat beszélni. Megyek, megyek fel Pestre Ágneshez, ott fogok lakni nála, fényesen fogok élni, vele leányommal. Lgye jó ember felvisz a kocsiján Pestre? Ne féljen, megfizeti a leányom busásan Vigyen az istenre kérem, Vigyen a leányomhoz ! (Vége köv.J Yan eddig a szövetségnek 8 alapító tagja, közöttük Dr Herrioh Károly miniszt. oszt. tanácsos, Rausch Ferencz, (czég: G-eitner és Rausch) SchnelJer Alajos Gr., Wollák Soma, Weiner Miksa (Szeged,) Krausz Gusztáv (N.-Várad,) Lippert Gyula, (czég: Lippert ós Fáy) stb. Yan eddig 153 rendes, ós 11 pártoló ta^ja, kik mindnyájan önkényt jelentkeztek. A választmány névsora a következő: elnök: Dr tíerrich Károly miniszt. oszt. tanácsos. Alelnökök: Rausch Ferencz és SchnelJer Alajos Gr. (BpestJ Weiner Miksa (Szeged,) Polcz Albert (Kolozsvár). Titkár: Pacsu Leo (Bpest.) Jegyzők: I sö Kubek Iván, II od: .adler Ferencz (Bpest.) Pénztárnokok : I-sö Kraul Lajo^, Il-od Rausch Gyula (Bpest.) Ellenőr: Yoszprémi Samu (Budapest.) Választmányi rendes tagok: a) Budapest: Benkő Gyula, Baumgartner Adolf, Császár Rezső, Demeter Ferencz, Fauc er Béla, Grübern Károly, Héder Sándor, Kalivoda Imre, Karsai Samu, Krishaber Leó, Lengyel Sán dor, Ivauits Miklóí, Joannovits Döme, Lippert Gyula, Makáry Gerő, Mészáros Laios, Rubletzky István, Ruder Ignác, Szakáll László, Szűcs István, Steiuer József, Weisz Ernő, Wollák Soma, Zachár Gyula. — b) Vidékiek: Brutsy János (Esztergom), Fürs' Gyula (Pécs), Grűnhut Henrik., (N.-Kanizsa,) Kálmán Ödön (B.-Gyula.) Komka Kálmán (Szatmár,) Künz Gusztáv (N.-Várad,) Lendvay Sándor (Arad,) Müller Lajos (H. M. Vásárhely,) Possel Gusztáv (Tata,) Puntigám Rezső (Győr), Schlamadiiiger Alajos (Székesfehérvár), Zádor Lajos (Debreozen). — Választmányi póttagok: a) Budapest: Drozd József, Fellegi József, Droppa Gyula, Baumert István, Gast Iguácz. — b) Vidékiek: Harmat Sándor (Maros-Vásárhely), Hacker Lajos (Keoskemót), Lekly Gyula (Kassa), Bdla Lajos (Sopron), Aigl r (Komárom), Deutsch Andor (Temesvár;. A f. év aug. 9-én tartott vál. ülésen uj tagok nagy számban vétettek fel; intézkedés tétetett az alapszabályoknak megerősítés czóljabol mielőbbi felterjesztése, a vasárnapi munkaszünetet "árgya ó térvénynek szétküldése tárgyában. Elhatároztatott az összes ker. ifjúsági egyesületeknek felszóllitasa arra, lépnének be a szövetségbe, stb. Az országban ma létező ker. ifj. önképző körök mintegy 4000 tagot számlálnák saját erejükből tartják fenu magukat; könyvtaruk ós saját egyleti helyiségek felett rendelkeznek, esti tanfolyamot tnrtanak fenn, instructiv felolvasásokat, családias összejöveteleket rendeznek, elvonják a ker. ifjúságot ledér mulatságoktól, s ösztönzik az önművelődésre stb, mindenek felett pedig hazafias irányban működnek s érdemesek a közeiismerés, a közbeosülésre. ' Hogy a ker. ifjúság által eddig elért üdvös eredmények fokoztassanak; hogy a működés egyöntetűbb, sikeresebb legyen s hogy a helynólküli segédszemélyzet elhelyezése és segélyezése is nagyobb arányokat ölthessen: ezen czólból alakult az országos szövetség. Kívánatos, hogy az ország összes ker. ifjúsága felkarolja ezen üdvös irányú szövetséget s ugy egyesek, mint a már létező ker. ifj. egyesületek mihamarabb tagokul jelentkezzenek. Évi tagsági dij 2 forint. Alapító tagok egyszersmindenkorra legalább 30 frtot tartoznak fizetni. Jelentkezni lehet s bővebb értesítés ós alapszabály kapható :a magyar kereskedő ifjúság orsz. szövetségének irodájában, Budapest IV., Gizellatór 2 I. emelet. MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésvármegye közigazgatási állapota. — Alispáni jelentés — (Folytatás.) A megyei szervezési szabályrendelet 4. §-a 6-ik pont a értelmében kötelességemet képezi a megye felügyelete alá helyezett védléltóseket minden év őszén beutazni, a a tapasztalt hiányok orvoslására a társulatok figyelmét felhívni. Ez évben a szervezési szabályrendelet eme rendelkezésének nem tettem eleget, a mennyiben a közmunka es közlekedési m. kir. miniszter ur a közgyűlésen tárgyalás alá veendő f. évi 26,028. sz. rendeletével ezen beutazást feleslegesnek jelentette ki s a megyei szervezési szabályrendeletnek a hivatolt rendelkezés elhagyására irányuló módosítását javasolja. Kötelességemnek tartván első sorban mindenkor a megye törvényhatóságának rendelkezéseit követni, s a megye közönségére nézve felette fontosnak tartván azt, hogy a Körösök felső vidékének gátjai a megye által is felülvizsgáltassanak, a miniszteri rendelet daczára is be óhajtottam utazni a kérdéses gátakat, miután azonban a helybeli kir. folyammérnökség segédletét a gAtak vizsgálatához megtagadta, a szakközeg nélkül kellő sikerre nem vezethető vizsgálatot kénytelen voltam elhalasztani. A megyében megejtett rendszeres körutam alkalmával tapasztalván, hogy a Doboz községén és határán elvonuló fekete körösi holt meder párolgó fenék vizével a Köz-gószséget veszélyezteti, a közműnké és közlekedési miniszter urnák ügyben kelt rendelete alapján a járási főszolgabírót felhívtam miszerint a szanazugi rozzant fazsilipnek biztos szerkezetű zsili ppel való helyettesítése, s a holt medernek élővízzel leendő ellátása tárgyában intézkedjék. E felhívásom folytán a régi fazsilip eltávolíttatott, helye azonban, a nélkül, hogy a helyzet közegézsógügyi kívánalmainak megfelelően e holt medernek élővízzel való ellátásáról uj zsilip által gondolkodva lett volna, betöltetett. IV. Vegyesek. 1.) A megyei pénztárak és alapok az 1870. óvi XLII. t. cz. 58-§-a illetve az 1886. évi XXI. t. cz. 68-§-a alapján havonta rendszeresen megvizsgáltattak, s azok mindannyiszor recdben levőknek találtattak. A legutóbb folyó hó 21-én megtartott vizsgálat alkalmával a pénztárak állaga készpénzben 26,184 Irt 83 kr. kötvényebben 280,314 irt 86 kr. volt. 2.) A megyei szervezési szabályrendeleté. §-a értelmében a községi ügykezelést ugy a főszolgabírói hivatalokban, s Gyula városánál, valamint az összes megyebeli községeknél megvizsgáltam. A fzolgabiróságoknál az ügymenet legnagyobb részt kielégítő volt, s kívánalmat nem igen hagyott fenn. Különös feladatommá tétetvén a megyei pénzkezelésről szóló miniszteri szabályrendelet által a szolgabírói pénzkezelésnek ellenőrzése, ezt többszöri vizsgálatom tárgyáva tettem s arról győződtem meg-, hogy egyes szolgabilóságoknál a pénzkezelési szabályrendelet ide vágó VIII. fejezete rendelkezéseinek s az ipartörvény pénzkezelési rendelkezéseinek nem mindenben tétetik elég. a tapasztalt hiányosságok orvoslasa iránt rendeletileg intézkedtem. A községi ügykezelés körüli vizsgálataim alkalmából tett észrevételeimet vázlatosan a következőkben ösmertettem meg a tek. bizottsággal : a) B.-Csaba községében a pénzügy Kezelés körül a mult években megejtett vizsgálataim alkalmával tapasztalt szabályellenességek közül többeket megszüntetve, s a kezelés körüli hiányokat orvosolva találtam, mindazonáltal megjegyzem, hogy a pénztári zárlatok a f. óv febr. jun. ós jul. havában meg nem tartattak, holott a pénztárak a községi szervezési szabályrendelet szerint havonkent vizsgálandók a községi leltár sem a mult évben, bem a folyó évben újonnan nem szerkesztetett, a községi pótadók vizsgálatom napjáig, vagyis aug. hó 3-áig egyénenként ki nem vetettek, az egyes pénztárak pénzkészletei összesítve kezeltetnek, az egyik pénztárból a másik javára utalvány, Képviselő testületi hata' ozat és törvényhatósági engedély nélkül nagyobb kölcsönök vétetnek fel, a szabályozási pénztár követelései között több régi kötvény mint behajthatlan szerepel, s a követelések törlése iránt az intézkedések meg nem tótettek. A község a katona elszállásolási, betegápolási és közsógjegyzői nyugdijakból még semmit sem fizetett be. A közigazgatási ügykezelésnél a targymutató nem vezettetik Kapcsolatosa i az iktatóval, egyes ügyek a kitűzött időre nem intéztettek el. A községi bíráskodásnál a tárgyalási jegyzőkönyvekbe a felek elöadasai nem vezetettek be. A cholera elleni óvintézkedések mikénti foganatosítását is vizsgálatom tárgyává tévén, örömmel tapasztaltam, bo^y e részben rendelkezéseim kielégítő pontossággal végrehajtattak. b) Békés községénél megnyügvással tapasztaltam, hogy a pénzkezelés az elöljáróság s a szolgabíró rendszerint! vizsgalata által kellően ellenőriztetik, valamint hogy a községi s megyei pótadók ki vannak sgyónenkóut is vetve, helytelenítenem kellett azotiban azon eljárást, hogy a külön pénzalapok egy főnaplóban számoltatnak el, s a pénzkészletek tömegesen kezeltetnek. Ez eljárás folytán a pénzkészlettel nem biró alapok kiadisai, mint píldául a téglagyári, szegénypénzúri, s a magsári hid pénztár szükségletei más alapból fedeztettek. A kötelezvények között többet találtam, melyek egyedül kezesekkel voltak biztosítva. A kiadott lólevelek nem az előirt mi&ta szerint, hanem a marhás levelek könyvében tartatnak nyilván. Tapasztalván, hogy az élővíz csatornában az uradalmi gőzmalom tájékán kender aztattatik, intézkedtem annak azouaali iihányattatása, es az ottani áztatásnak jövendőben való eltiltása iránt. o), M.-Be.rénybeu a különböző czimü pénzalapok sxintón egy naplóban kezeltetnek, egyebekben ugy a pénzkezelést mint közigazgatási ügykezelést kielégítő rendben levőnek találtam. (Folyt, köv.) Levelezés. M.-Berény okt. 12-ón 1886. Az itteni izr. hitközség, a közelebb mult izr. ünnepek alkalmával, szép bizonyságát adta vallásos és magyar hazafias érzületének az által, hogy — miután rendes lelkésze nincs — az ünnepi beszédek tartása caóljából, a b.-pesti rabbinus-képző intézet igazgatóságától, egy fiatal papjelöltet kért kebelébe kiküldeni, a két elem teljesítve lett. A fiatal kiküldött, ünnepi beszédeit a csinos imaházban, — mindig magyar nyelven tartá. Az úgynevezett „hosszú napon" — szombaton, nekem is alkalmam volt beszédei egyikét hallgatni, s igazán lelki örömmel hallgattam ! Az eszme-gazdag, s szonoki melegséggel előadott beszédben, a vallásos hif, jog, törvóny, társadalmi tend, s hazaszeretet erejét, nagyságát ós fenségét meghatóan ecsetelte buzgó hallgatói előtt. Végül, buzgó imában kórt áldást a királyra, hazára, mindenrendü hatóságokra és a hitközségre. — Elö8meróst érdemel csekély nézetei ós véleményem szerint, a jeles magyar-zsidó pap jelölt, — az áldozatkész hitközség, — valamint az ily hazafias érzületű apostolokat nevelő budapesti rabbinus képző intézet is 1 — Szentandrási István. MEGYEI HÍREK. * Csaba magyarosodása érdekében S i m k ó István b.-csabai tanítónak lapunk mult osütörtöki számában emlitettt kitüntetése felhívta lapunk egy ev. vallású olvasóján sk figyelmét a csabai egész tanítói karra ós hozzánk intézett soraiban felveti a kérdést, hogy menynyire baladhatott volna Csaba magyarosodása, ha a tanítói kar minden egyes tagja képes lett volna oly eredményt elérni, mint a kath. tanítók — „Nem vonjuk — irja olvasónk — ez által kétségbe, hogy az evang. tanítók nem volnának jó hazafiak, vagy legalább, hogy az ev. tanítók között is ne volnának olyanok, kik szivük melegével re óhajtanék városunk magyarosodását, de tényként keil elfogaduunk, hogy az ev. tanitrk — kevos kivétellel — elö.rt szolgálati kötelezettségük pontos betol*