Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-01-31 / 9. szám

,'Békésmegyei Közlöny14 4. szám. 1886. Ez a kéz még ma is irányozza Magyarország kormányának hajóját. Egy nagy politikai párt támogatása mellett Tisza Kálmán a Deák-féle eszmék megvalósításán dolgozik ós ha a közjogi alapon álló ellenzék organumai azt hirdetik, hogy ők a Deák-féle eszmék ós traditiók letéteményesei: mi azt kérdezzük, vájjon e párt tagjai képesek volnának csak megállapodásra is jutni a szabadelvű eszmék megvalósítását illetőleg az állam ós egyház közti viszonyokra vonatkozó kérdésekben ós egész nyugalommal kérdezzük, nem-e eme párt politikusai vetették fel az osztály-harczot, a szoczialisztikus velleitásokat, melyeket e párt szabadelvűbb elemei is nehezen tudtak öszszegyeztetni a liberalisinussal ? A nemzet többsége, ugy van meggyőződve, hogy a Deák-féle traditiókat a változott viszonyok közt Tisza Kálmán követi ós a mióta a „haza bölcse" letűnt a politikai küzdtórről, az ország többsége Tisza Kálmánt tekinti vezéréül. átadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, tőke-kamat I pénzkezelésről és szám viseletről szóló szabályzat értelmében és járadékadó czimón ügetett egyenes államadók után száza-1 Különített alapban keveltetnek, lókban vettetik ki. Az utalványozási jog az alispánt illeti. 2. §. Az 1-ső §-ban emiitett egy százaléknyi pótadó ki— A lelkészek javadalmazásának kérdése. Az elégte'enül javadalmazott lelkészek anyagi helyzetének javítása végett teendő intézkedések tárgyában -Trefort miniszter előterjesztésére a kormány vegyes bizottság kiküldését határozta el. — A főrendiház újjászervezéséről szóló törvény értelmében a kormány föl van hatalmazva ez óv folyamában öt uj főrendiházi tag kinevelését a korona előtt javaslatba hozni. A miniszterelnök ez idő szerint nem szándékozik e jogával élni, s igy e kinevezések valószínűleg csak a jelen ülésszak vége utón fognak megtörténni. A múlt, évben meghalt Ordódy Pál helyett a kormány az előbb emiitett ötön kivül még egy hatodik főrendiházi tagot, a törvény értelmében nem nevezhet ki — A horvát regnicolaris küldöttség tanácskozásait befejezte s Miskatovics előadót megbízta a hozott határozatok szövegezésével. Február vége előtt a regnicolaris küldöttség jelentése alig lesz hitelesítve A legfontosabb határozatok a horvát nyelvnek Horvátországban v:iló használatára, a közös minisztériumok horvát ügyosztályaira és az ország anyagi szükségleteire, nevezetesen vasutakra. és foly amszabályozásokra vonatkoznak. 3Poiitilfc©J lilx*ekL. * A ké viseló'ház már befejezte a közgazgasági tárcza költségvetéséuek általános tárgyalását. Hosszabb beszédet Láng Lajos ós Széchenyi Pál gróf miniszter tartottak. * A görök kormíny magatartásában váratlan fordulat nyilvánult. A kormány kijelentette volna, hogy meghajlik Európa akarata előtt, s az ország ügyeit legalább még bizonyos ideig vezetni fogja. * Határzár. A belügymioisztérium értesítése szerint a bolgár kormány köriratilag tudatta, hogy a szerb-bolgár határ a személyforgalomra nézve e hó 29-étől kezdve elzáratik. E hivatalos közleményhez megjegyezhetjük, hogy a bolgár kormány ez intézkedése szerb kormánykörökben nagy szenzáczit keltett. MEGYEI KÖZÜGYEK. I. Megyei pótadó. A megyei betegápolás alap javára megszavazott egy százaléknyi pótadó kivetését, behajtását ós kezelését a következő szabályrendelet szabályozta, melyet a megyei közgyűlés az 1875 évi III. törvéuyozikk 3 §-a alapján állapított meg : 1. §. Bókésmegye törvényhatósági bizottságának, 1885. évi szeptember hó 2l-én folytatva tartott közgyűlésén 227. bgy. szám alatt hozott határozattal a megyei betegápolási alap javára megszavazott egy százaléknyi pótadó, az 1885-ik évi földadó, házbéradó, házosztályadó, keresetadó, nyilvános szávetése alól mentesek: az állami hivatalnokok, a katona- es honvédtisztek, a törvényhatósági tisztviselők ós hivatalnokok, a községi elöljárók, s a néptanítók hivatalaiktól járó fizetéseiktől illetőleg nyugdijaiktól, valamint a lelkészek is azon javadalmaiktól, melyeket kizárólag az illető egyház közsógbeu viselt lelkészi hivataluk utén éheznek*. Ellenben, az önálló s illetve a községhez csupán közigazgatásilag csutolt pusztákra nézve, a községi adok viselése tekinteteben az 1876. évi V törvónyczikk 33-ik §-ának 5-ik bekezdésében és a 38-ik §-ban biztosított kedvezmények, e törvényhatósági pótadóra n<m terjednek ki, vagyis ezek állami adója, a törvényhatósági pótadó kivetési alapjába teljes összegeben felveendő. 3. A pótadónak az egyes községekre s B.-Gyula rendezett tanácsú városra való kivetését a megyei számvevőség az egyénenkénti kivetést pedig az adókivetóssyl foglalkozó községi közegek s községi jegyzők személyes felelősség mellett teljesitik. A megyei számvevőség a községenkinti sommás kivetést elkószitvéu azt a megye alispánjáíioz bemutatja, ki is e sommás kivetést az egyénenkinti kivetés eszközlése vegett az illető járási szolgabirák (polgármester) utján a községeknek megküldi. A községi elöljárók (adóügyi közegek) a kivetési alap egyénenkénti összeírása alapjan a törvényhatósági pótadó kulcsát kiszámítják, s azt községi közköltségek módjára a megterheltető 1885. évi a lók aranyában kivetik s a községi költ ségvetés külön rovatában kitüntetik. 4. §. A 3 § szerint teljesített egyénenkénti kivetési muokálat az egyes községi irodában előre kihirdetendő 8 napon át közszemlére kiteendő, mely kitétel után 8 nap alatt a magát tulterheltnek vélt fél az egyénenkénti kivetés ellen a megyei közigazgatási bizottságnál felszóllalhat. Hogy kihirdetés, mely napon es miként történt meg, és üogy továbbá a kiveted munkalat, mely 8 napra tétetik ki ós hogy végre a felszólamlási határidő, melybe a kitóteli 8 napból nem számíttatik be semmi, mely naptári nappal jar le, az elöljáróság által a lajstromra is feljégyzeudő es aláírással igazolandó. A felszóllamlás az illető községi elöljáróságoál nyújtandó be, mely azt a kivetési lajstrom kivonatával s a lajstromra vezetett hirdetés bizonylat másolatával felszerelve, a felszóllamlás érveire vonatkozó jelentés kíséretében, a járási szolgabíró utján haladók nélkül a közigazgatási bizottság elé ter jeszti. A közigazgatási bizottság határozata ellen további felfolyamodásnak nincs helye. Azon tévedések, melyek egyed üJ a százalék hibás kiszámításából erednek, a felszóllamlásra kitűzött határidő lejárta utan is kiigazíthatók. 5 §. A törvényhatósági pótadó könyvelését és nyilvántartását egyeníint a községi elöljárók, summásan pedig, vagyis községenkint a megyei péuztári tisztség vezetik. A pótadó egyénenkénti előírása a községeknél az egyenes adók fókönyveben (B. tabella) történik, mig a sommás lóirásra (a megyei főpénztárnál) megtelelő rovatokkal külön főkönyv nyittatik. 6.§ A kivetett törvényhatósági p. adó a felszóllamlási határidő b'jártat Követő első adóesedóbessógi határnapig szállítandó be. Ezen hataridők február, május, augusztus és novemberhó 15-ik napjaiban állapíttatnak meg. 7. §. A törvényhatósági pótadó kivétel nélkül a községi elöljáróságnál fizetend) le, mely e felől külön bevéteiezesi naplót vezet, a teljjsuett befizetéseket pedig az adózók részére, ennek rendes adókönyvecskéjebe nyugtatváuyozza. 8. § A megyei adók bihajtásanál az 1883. XLIV. t. cz. rendeletei irányadók. 9. §. A köísegek által beszedett törvényűatósági pótadó mihelyt a befolyt összeg 50 frtot elér, a megye alispánjához ellen nyugta kiséreteben terjesztetik be, s részükre viszont a pénztári tisztség által nyngtatványoztatik. 10. §. A pótadók befizetésének eredményéről a megyei pénztári tisztség, a főszámvevő ellenjegyzésivel, a hátralékoknak községenként való kitüntetése mellett a megye alispánjahoz mindeu óvaegyed utolsó napján jelentést tenni köteles, ki a hát-alékos községek illetőleg elöljárók ellenében a SZÜKSÓgesnek mutatkozó intézkedéseket haladéktalanul megtenni tartozik. 11. §. A kivetatt l°/

0-»yi törvényhatósági pótadó czimón befolyt összegek a megyei pántári tisztség által a megyei Kelt Bókésmegye törvényhatósági bizottságának, B.-G lánt 1885. évi deczemberhó 17-ón ós folytatva tartott k gyűléséből. II. A vízjogi törvényhez. A belügyminiszter Bókésmegye közigazgatási bizottságát a következő körrendeletet intézte: A közigazgataei bizottságoknak a közmunka ós köziek désügyi minisztérium ügy köret érintő hatásköréről 1876. < >ztptemberhó 26-án 41221. szám alatt kibocsátott rendeletei mel megküldött utasítás határozmányai a vizjogról szóló 18k e v i XXIII. t cz rendelkezéseivel öss?hangzásba hozandó j vén az utasítás vonatkozó részének a szükséges módosítások tartalmazó szövege a közmunka és közlekedésügyi miniszt ur által a folyó évi deczembernó 12-ón 32370. szám ah hozzám intézett átirata nyomán a következő módon állapi tátott meg. 1. §. Az 1885. XXIII. t. cz. 51. §-a szerint a többe közt a vasúti átereszeken es hidakon az üzlet folyama ala szükségeseknek mutaiki zó valtoztoztatások elrendelése is a moi idézett törvény VI. fejezetében szabályozott eljárás megtartás után elsőfokban a törvényhatóság alispánját vagy polgaj mesterét itletvón, a közigazgatási bizottság részére a közműn ka ós közlekeeasügyi minisztérium ügykörére vonatkozók kiadott ntasitás 30 §-i akként módosittatik, hogy a vasuta által létesített üida* ós átereszek változtatása vagy áthelyezés feletti kérdésekben elsőfokulag az illető törvényhatóság alis pánja vagy polgármestere, másodfokulag pedig felfolyamodá eseten a közigazgatási bizottság határoz. 2. §. Az 1886. XXÍU. t. cz. 110 §-a szerint a közigaa gatási bizottság első fokban határoz mindazon kérdésekben melyek a viz retidezesi társulati védköteiesek, vegy egyél vízrendezési társulati védköteiesek. vagy egyéb vízrendezés munkálatok által védett csatornák, épületek, körtöltések, utai és vatutak aranylagos hozzájárulása tekintetében egyrészt s vi/rendezési társulatok, másrészt pedig a vedelemben részésült csatornák, epületek körtöltések, utak ós vasutak tulajdodonosai közt felmerülnek. 3. §. A közigazgatási bizottságok részére kiadott fentebb említett utasitas 36. §-a szerint az armentesitósi, vizazabályo^ zási vagy belviz levezetési ópitkezósek, nem különben mindennemű magan vizi ópitkezesek felett featanotí leiügyelati és ellenőrzési jog az 1885. XXlll. t. cz. 117. és 177. §§-ai alapján 1886. évi jaiiuarbo 1-tol kezdve megszűnik, s ezen nap. tol kezdve a Közvetlen felügyeleti, ellenőrzési ós intózkedóai jog az idézett törvényben megnevezett közegeket ós hatóságokat illeti. * , 4. §. Az idézett utasítás 37., 38., 39. ós 40. §§-ai hatályon kivül helyeztetnek ós az ott felsorolt összes ügyek az 1885. XXIII. t. cz. és az annak álapján Kiadandó aitalános utesitás üatározmányaiban megnevezett hatóságok illetékességei körébe utalnak, 5. §. A közigazgatási bizottság másodfokban határoz mindaz n ügyekben, melyekben az 1885. évi XXIII. t. cz. lo. szerint első fokban az alispán (polgármester) van hivatva natározni, amennyiben az idézett töryóny egyes megnevezett esetekben hatarozott kiveteít nem tesz. (1885. évi XXH1 t ez. 74. 108. ós 152 §§. 6. A Közigazgausi bizottságnak az 1876. VI. t. czikkOen körülírt altaláuos és közvetett felügyeleti joga sem az 1885. evi XXIil. t. cz. sem at annak alapjan kiadott vagy kiadandó utasitasok, sem végre a jelen rendelet által nem érintetik. Miről a közigazgatási bizottság tudomás és szoros miüeztartás végett oly felhívással értesíttetik, hogy az 1876. óv, novemberho 26-án 41,121. szam alatt magküldött szabályrendelet a fentebbiek ertelmebeu kiegeszitendo lesz. Budapesten 1885, deczemberhó 22-án. Tisza s. k. MEGYEI HÍREK. * Megyei közgyűlés Bókósvármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi február ho 4-ón s következő napjaia délelőtt 9 órabor a megyei szókház dísztermében rendkívüli közgyűlést fog tartani, melyro a bizottsági tagok tisztelettel meghívatnak. Targysorezat: 1. Küldöttségi jelentós a csabai ha lszer-készlet- raktár ügyében megajánlott peregyezsógre nézve. 2. Alispáni jelentós, a De nincs senki. Egyedül van szobájában — de nem, Bincs egyedül, az a kép ott a falon oly szelíden mosolyog reá, oly biztatólág, oly bátorítólag tekint, hogy elfeledve mindent leborul előtte s hangosan zokogja: „Bocsáss meg Istenem nem, nem vagyok egyedül, velem vagy te, velem te szent 8ZÜZ." Az ajtó pedig nesztelenül felnyílik, s megáll ott egy rongyos kiéhezett alak. Arcza tápadt, szemei beesve, bajussza, szakálla rendetlenül. Ott áll az ajtóbau, s nézi azt az asszonyt. Ugy szeretne hozzá rohanni, térdre borulni előtte, lábát megcsókolni, s kérni: bocsásson meg. Da nem, nem tud mozdulni, lábai a földbe gyökereztek, s valami önsulylyal nehezedik reá, szemei pedig könnyekkel telnek meg. Könnyek ennak a lóriinak szemében, ki nem emlékezett, hogy valaha sirt. Majd mintha maga is megrestelte volna, igyekezett könynyeit letörölni. A nő a hidegre, mi végig vonult a szobában vrjszafordul. Meredten bámul az ablakra, nézi a könnyező fórfii, aztán elsikoltja magát: „Lajos" a eszméletlenül terült el a földön. A rongyo3 csavargó pedig hozzá ugrik, karjaiba veszi, •csókolgatja kezét, arczát s fuldokolva rebegi, Eiiz! Eliz! Meg'bocaáth&tsz-e ? Majd az ócska pamlagra fektető, gyorsan viszel locsolgatja az alélt nőnek homlosát, míg végre az magához tér. A férfi térdre bjrul előtte, s átkulcsolja a nő térdeit fájdalommal rebegi.: Eliz, az ég nevére, boczáss meg, felejtsd a multakat, vess fátyolt mindenre éu melletted leszek, örökre szolgád leszek, csak bocsáss meg." Eliz szelíden, megdic3Őülten néz reá, szeme könybe lábbad, s reszketve tagolja „Megbocsátottam rég, de a multat feledni nem tudom. Oh hagyj el, mert fájdalmamban meghasad a szivem." — De Eliz! kiált Lajos — az égre — itt megakadt a haogja. végig nézett önmagán, aztán -elugrott s hevesen folytatta — igen megöltelek, megöltem lelked s ón sokkal mélyebbre sulyedtem sem hogy magadhoz móltónak tarthass. — De ugy e nem átsozol meg'? Kórdé fájdalmasan. — Nem, nem átkozlak, megbocsátottam régen, feledj te, ha már ón nem tudok, válaszolt tompa hangon Eliz. — Feledjelek? N«m. Aidalak, de nem feledlek, morrnogá magában a férfi. Isten veled Eiizl zokogja, s össze-vissza csókolva Elizt, elrohant. Ki tudja hova rohan az elzüllött ember talán most bánja elősször azt amit tett, most bánja elősszór azt, hogy szerenCőéUöüuéf boldogtaiauuá tette egy nőnek eletet; talán csak most érzi azt, mit lelki furdaláenak neveznek 8 talán csak most tudja azt, hogy mivé tette e nőt. Eliz pedig banatosan néz a kitárt ajtón, a sötétbe nóí, vár, hátha vissza jő ? Majd az önvád furdalja lelkét, mórt is volt oly szívtelen, oly i egyetlen iránta, aztán lassan támolyogva oda megy az ajtóhoz, beteszi azt, a tűzre is vet egy pár hasábot. Feje fáj, ájulás környékezi, szive remeg, gyötri az önvád. Künn pedig csikorgó hideg van, fagy eróssen, zug a szólj hajtogatja, s tördeli a száraz ágakat, majd felfordítja a viskót. A viskótól nem messze pedig egy rongyos alak ül s nézi a kis kunyhót. Nem törődik a hideggel, pedig már karjai, lábai zsibbadtak s érzi a halál fagyos leheleteit. A viskóból pedig ki ki hallatszik egy sóhaj, e reszketeg hangok „L ajos, Lijos miért is jöttél?'' a szól felkapja s viszi tovább a rónára, még ott is súgja haogosan megerősödve, majd neki csap az erdőnek, s a reosegő glyaak között is süvölti: „Lajosi Lajosi miért is jöttél?" •IQ. Rákóczy Mihály.