Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-09-12 / 73. szám

„Békésmegyei Közlöny" 52. szám. 1886. i A cholera az emberi testnek tőbb napon át tartó tökéletlen rosz éleuyitő processusa és létrehozatok a májmirigy fokozódott munkája következtében beállott mechanicai akadályok által. Mi által jön létre e rosz ólenyités? Először az által, hogy a levegő ólenye felhasználtatik nemcsak a benne élő állatok lélegzési functiója által, hanem elhasználtatik még a föld felületén esetlegesen beálló erjedési processusok által is. Mi fokozza a cholera fellópósónek lehetőségét. Először a forró napsugár

t másodszor a nedves talaj, 3-szor az esetleges szélcsend, 4-szer a talaj humus természete, 5-ször a földfelület, a hol ily erjedések létrejönnek, szegénysége növényi zöld levelekben, vagy általában szegény vegetatióban, 6-szor álló vizek a városok rosz hygieniceus viszonyai. Az emberek közül, kik birnak nagyobb dispositióval a cholerára 1 Azok, a kik életmódjuk által még rosszabb ólenyviszonyokat hoznak létre. Első sorban ide tartoznak a kis ablakokkal ellátott házak lakói , mint a pinczelakók, börtönök, kaszárnyák lakói. Továbbá azok, a kiknek életmódjuk által nagyobb mennyiségű ólenyre van szükségük : a szóneny ós lógenydus tápanyagokkal, alcohollal, szalonnával ós hüvelyes magvakkal táplálkozó munkásolt. Nagyobb dispositioval birnak azon egyének, a kiknél az ólenyitő zsigerek már betegek. Állapotuk következtében móg a legjobb levegő is kevés ólenynyel bir arra, hogy organisuiusok s zydaltassók. Ezek után kijelenthetem, hogy a cholera járványban észlelt tünemények az ón theoriámmal összevágnak a nélkül, hogy elismerném a cholera ragályosságát; a cholera nézetem szerint azért van ragályosnak elhíresztelve, mert több együtt lakó ember ugyanazon viszonyok mellett ós ugyanazon életmód mellett igen természetszerűleg áldozatul esik a kóruak. Vannak aztán oly tájékok is, melyek a cholera ellenében immunitással birnak. Ezek talaja legtöbbnyire homokos, kevés szónsavat kigőzölgő föld. Fekvésök magasabb a többi szomszódhelységeknól. Többnyire körül vannak véve óleuy t kisugárzó és szónsav emésztő erdők által, termesztenek nemcsak ki zárólagosan búzát, mely junius végén már meg van fosztva zöld levelétől, hanem termesztenek egész őszig levelét fentartó kukoriczát, czukorrépát, dohányt, szóllőt. Megyénkben Doboz ilyen eldorado, Pest körül ilyen hely Grö döllő, melyet a cholera érintetlenül h; gyott, Francziaországban ilyen Lyon városa, Az erdős tájékokat is inkább kerüli a pusztító kór. Merészen állithatjuk, hogy e században azért tett annyi pusztítást a cholera Európábau, mert uem tudta Európa megbecsülni erdeinek hygienicus hasznát. Valóban az erdők volnának legjobb quarantainek. S most szólnom kellene móg a therapiáról a pnservativ szerekről ós elő kellene sorolni a tapasztalati tünemények egész sorozatát, melyek az ón előadott elméletemmel összhangzásba hozhatók De tekintettel arra, hogy e czikk a laikus közönség asztalára is kerül s tekintve, hogy azokat az orvosok ós gyógyszerészek egyletében már agy is elmondtam e czikk keretében, mely amúgy is a kellőnél hosszabbra nyúlt, mellőzöm. Befejezem tehát soraimat. De szemben azon körölménynyel, hogy itt részletesen előadott theoriám egyenes ellentótben áll a hirneves német tudós Koch bacillus elméletével, befejezésül nem hallgathatok el egy pár meg jegyzést. S kérdem, mily módon hozhatják létre Koch bacil,usai a cholerát í Hány millió bacillus volna szükséges, hogy akkora mechanikus akadályok létrejöhessenek az etnberi organismusban, melyek előidézik acholerarohamot. Vagy ha nem mechanicus akadály következtében, hanem a bacillus valamelyik mirigyének mérges váladékának a b hatása okozza a cholerát, akkor hány bilio bacillus volna szükséges arra, hogy csak egy tízezred centigrm. bacillus méreg keletkezzék ? Es ha keletkezik, akkor kérdem, hogy képes-e ezea parány, egy emberi organismust tönkre tenni ? Hanemann is azt mondaná, hogy ez nem igen Es ha még azt is tudjuk, hogy csak a belekben találhatók ezen bacillusok, és itt is csak szorgos keresés után, akkor bátran mondhatjuk, hogy a bacillus theoria nagyon is problematikus. Csakhogy a gyakorlati életben mindenki CR-ak a közfolyamatu pénznemeket gyűjti és ugy van az a gondolatok világában is : csak a közbecsü fogalmakat hiszszük el ós bizalmatlansággal viseltetünk az ezekkel ellentétben álló gondolkozással. MEGYEI KÖZÜGYEK. A törvényhatósági hitelintézet ügyéhez. i. - Küldöttségi jelentés. Méltóságos főispán ur! Tekintetes megye-bizottsági közgyűlés! A megye bizottsága f. óvi 16. bgy. száma határozatával az Ursziny Andor, Karassiay István, dr. Sseberéuyi Gusztáv, Beliczey Éezső ós dr. Szemián Káimán megyebizottsági tagok által törvényhatósági hitéiintézet létesítése iránt beadott indítvány tárgyalására, illetve a törvény hatósági hitelintézet eszméjének ós szükségességének tanulmányozására s a szükségesség felismerése esetén az intézet szervezési módozatainak megállapítására küldetvén ki: tisztelettel jelentjük, hogy megbízatásunkban eljártunk, s jelentésünket egyszersmind a következőkben terjesztjük elő: Beható eszmecsere, a törvényhatósági hitelintézet eszméjének több oldalú megvitatása, valamint a megyebeli gazdasági és hitelviszonyok taglalása után meggyőződésére jutottunk annak, hogy az aránytalan magas kamttlábnak leszállítása, s ezáltal a megyénkben is érezhető közgazdasági válságnak elhárítása, vagy legalább mérséklése czóljából a törvényhatósági hitelintézet létesítésére, melynek tervbe vett szervezete a fentebbi czól elérésére biztosítékot Játszik nyújtani, égető szükség van. A gazdasági válság nyomása megyénkben is érezhető. Különösen a mezőgazdák, kik pedig megyénk lakosságának legnagyobb contingenset képezik s az iparosok helyzete, az alacsony árak, s magas kamatláb következtében áldástalan termelés folytán, részvétet érdemlő. E helyzeten segíteni a törvényhatóságnak, mely az egyéni jólét egyesek által meg nem valósitható feltételeknek megteremtésére s az emberi fejlődés akadályainak elhárítására első sorban hivatott, képezi leiadatát. Különösen a közgazdasági válság egyik legfőbb okaként szereplő természetellenes hitelviszonyoknak orvoslába igényli jelenleg a törvényhatóságok közreműködését. A kamatlabnak egy idő óta egész Európában mutatkozó gyors hanyatlása, mint a hullámok gyürűíése elhatott hozzánk is, s éreztette áldását azokkal, kik ahhoz hozzá juthattak, sajnos azonban, a legszegényebb, a jelzálogi biztosítékot nyújtani nem képes 8 az arra leginkább rá szorult osztály abban eddig éppen nem részesülhetett. Pénzintézeteink a kamatlábat a ír tel általános olcsóbbá tótele daczára le nem szállították, s a közönség az olcsó hitelhez, mely pedig a javak forgalmára, s a vállalkozási szellemre éltető hatása folytán a gazdasági válság megoldásának legtöbb tényezőjéül tekinthető, nem juthatott. Ily körülményék között a közönség jólétének megóvása és emelése tekintetebői az egyesek és társulatok érdeklődése hiányában a törvényhatóságnak feladaiává lett oly intézmények lótósitésére törekedni, melyek által a bankhitel az alsóbb osztályok minden rétegeire nézve hozzáférhető leezen, hogy annak áldása megyénk, s annak szegényebb osztályaira is ki terjesztessék. Az inditványbeli törvényhatósági hitelintézetet e ezé elérésére, a legjobb eszközül ösmertük fel, Az abb:»n lefektetett, s minden nyerészkedést kizáró alapelvek biztosítékul szolgálnak, hogy közvetítője, s megterémtője leend az a lehetó legolcsóbb hitelnek, fejlesztője a takarékosságnak, rugója a vállalkozási szellemnek s éltetője a közgazdaságnak. Ezen okoknál fogva a törvényhatósági hitelintézet szükségességének megállapitása után az indítványban feltüntetett intézet eszméjét általánosságban magunkévá tettük, s meggyőződésében annak, hogy hatása áldásos ós üdvös leénd, s hogy az az ellen fennforogni látszó akadályokat csak a kezdet nehézségei s a minden uj eszmével együtt járó idegenkedés képezik, meggyőződésében annak, hogy a nemes czólzatu indítványozók által felkarolt eszmének utat kellend törnie minden akadályok kö zött is: a törvényhatósági hitelintézet létesítését lényegében a tek. bizottságnak ajánljuk, s annak megalkotásához az általunk átdolgozott s alább közölt szabályzati tervezetet elfogadásra javasoljuk. — Ezen előterjesztésünkkel kapcsolatosan a hitelintézet létesítésének elhatározása esetére javasoljuk egy szersmind, hogy egyidejűleg az alapszabályzati tervezet 2. § ában emiitett 5°/o-nyi törvényhatósági pótadót is megszavazni, annak kivetése s behajtására vonatkozólag az állandó választmányt az 1888. óvi XV. t. czikkhez képest szabályrendelet készítésére utasítani, s a megye takarékpénztáriig' kezelt tőkéinek már idejekorán való felmondása iránt rendelkezni méltóztassék. Megkeresendők továbbá a megye felügyelete ós Kezelése alá helyezett alapítványok alapitói, illetve rendelkezó • si joggal felruházott utódaik, hogy az alapítványok értékpapírjainak készpénzre való váltását s a szervezendő hitelintézetben ekként való Kezelését megengedni szíveskedjenek. Ezekben foglaltuk egybe eljárásunk eredményeként jelentésünket. B.-Gyulán, 1886. aügusztushó 25. Jancsovics Pál, alispán, a küldöttség elnöke. Fábry Sándor, m. 1. alj., mint a küld. jegyz. II. A békésmegyei törvényhatósági hitelintézet alapsza* bály tervezete. I. Fejezet. Az intézet czélja, székhelye és czége. 1. §. Az intézet czélja betétek elfogadása által a takarékosságot fejlesztei i a tőkéknek minden nyereség kiz rásával s a lehető legolcsóbb kamatláb mellett való kikölcsöuzésével a megyei földmivelés ipar- és kereskedelem s általában a közgazdaság éidekeit előmozdítani, nem különben e menye összes alapjai és pénzkészleteinek betétként kamatozó"ag butos elhelyezést nyújtani. 2. §. Az intézet szókhelye B. Gyula. 3. Az intézet czége „Békósmegyei törvényhatósági bitelintéiBt", mely a b.-gyulai kir. törvényszéknél bejegyeztetik, II. Fejezet. Az alaptökéről. 4. §. Az intézet alaptőkéjét képezi Bókésvármegye közönségének B.-Gyulán 1886 évi hó napján tartott rendes közgyűlésében sz. alatt az 1883. óvi XV. t. cz. 9. 10. 13. §-ai rendelkezéseinek megfigyelésével megszavazott 5%-kos megyei pótadó, amely pótadóból befolyó összegen tul a megye felelősséget nem vállal. A megye közönségének eme a kir. kormány jóváhagyásával is ellátandó határozata az intézet igazgatóságának Kiadandó. 6. §. Ezen 6°/

0-os megyei pótadó egyelőrs be nem hajtatik. Mindazonáltal, ha az intézet érdeke ugy kívánná s tehát előfordulható szükség esetén az akár egészben, akár bizonyos rósíben bármikor behajtató, ,a mi felett az intézet választmány* szótöbbséggel határoz. Érvényes határozat hozatalra a választmány legalább 16 tagjának jelenléte szükséges. A választmány eme hatarozata a/onban a legközelebbi törvényhatósági közgyűlés elébe indokolt jelentés kiséretébeu tudomás vétel végett bejelentendő. 6. §. A pótadó behajtása iránti határozat végrehajtás végett a megye alispánjához terjesztendő be, a ki azt az erre vonatkozó törvényes intézkedések s nevezetesen az 1883. óvi XV. t. c. 12. §-nak és a megye e tárgyban hozott szabályrendeletének figyelembe tartásával foganatosítani tartozik. 7. §. A megy*} egyéb alapjai vagy pénzkészlete alaptőkéül semmi körülmények közt fel nem használhatók és a felelősség tekintetéből igénybe nem vehetők. Miután pedig az intézet kezelési ós egyéb költségei az üzleti óv nyereményéből lesznek fedezendők, a mely nysreség az év folyamán meg nem állapitható — e czélból az intézet igazgatósága feljogosittatik a megyei hazi tartalék alappénztárból nyilt számlára 12000 frtnál nem nagyobb összeget a betétek után járó kamat fizetése mellett kölcsön venni, mely kölcsön az üzleti ÓT lefolyta, illetve az intézeti számadások és mérleg jóváhagyása után az illető pénztárnak vissza lesz fizetendő. III Fejezet. Az intézet szervezetéről. 8. §. Az intézet szervezete áll: a) a választmányból, b) az igazgatóságból, c) a felügyelő bizottságból, d) a községi elöljárókból. IV. Fejezet. A választmányról. 9. §. Mindazon jogokat, melyek a megye közönségét, mint az íntezet tulajdonosát illetik a törvényhatósági bizottság által 6 évben felerészben a legtöbb egyenes államadót fizető, másik felerészben a bizottság választott tagjaiból választott 30 tagu valas^tuláuy gyakorolja, meiy mint intézeti közgyűlés a megye egyetemét képviseli. Elnökét és helyettesét maga a választmány saját kebeléből választja. 10. §. \ választmány választ eaját időtartamára egy vezér-igazgatót, 4 igazgatót, 3 rendes és 2 pótfelfigyelőt, kik közül azouban a vez-rigazgatónak és a felügyelőknek nem kell törvényhatósági bizoítiági tagoknak lenni. 11. §. A választmány kebelében időközben megüresedett helyek a legközelebbi rendes törvényhatósági közgyűlés által töltetnek be a 9. §. szerint. 12. §. A választmany elnökének összehívására félévenként ül össze. A gyűlés tárgyai a meghívóban előre kiteendők, érvényes határozat csakis az ekként kijelölt tárgyak felett hozathatik, kivételnek e tekintetben oly indítványra nézve van helye, meiy egy ujabb közgyűlés összehívására tétetik. 13. §. á választmányt elnöke utján összehívhatja az intézeti igazgatóság, a felügyelő bizottság, ha a 24. §. szerint azt valamely fontos érdek ugy kivánoá és a megye alispánja is, ez utóbbi azonban csak abban az esetben, ha az általa tapasztal! hibák, vagy az üzletvezetésre vonatkozólag hozzáérkezett panaszok orvoslását az intézeti igazgatóság megtagadná. Összehívhatja végre a kir. kormány valamely tagjának az intezeti ügyvezetés megvizsgálására kiküldött közege is. 14. §. Határozat hozatalára legalább 11, oly esetben pedig, midőn a pótadó behajtása tárgyában tétetik intézkedés legalabb 16 választmányi tag jelenléte kívántatik. Ha ez a szám össze nem jön, 14 nap leforgása alatt uj választmányi gyűlés hívandó össze, mely ha ismét nem lenne határozat kepes, az e gyűlésre kitűzött tárgyak az e czélból a megye alispánja által összehívandó rendkívüli megyei közgyűléshez tétetnek át határozat végett. Szavazásuál az általános szó* többség, egyenlő szavazásnál az elnök szavazata d^nt. A jegyzőkönyv, melyet a vezérigazgató, mint előadó vezet, az elnök és kót választmányi tag által hitelesítendő. 16. §. A választmány határoz ; 1-fzör. Az igazgatóság ós felügyelők megválasztása, javadalmazása, elmozdítása és felmentése iránt. 2-szor. A számadások megvizsgálása ós & mérleg megitása felett. 3-szor. Az egyesülés felet, más intézet vagy társasággal. 4-szer. Oly cartei szerződések megkötése felett, melyek minden társasági ügyletnek közös haszonra vezetését czólozzák s nevezetesen azon bizományi szerződések felett, melyek az országos jelegű földhitelt nyújtó jeizálogintózetek a megye területén igényelt földhitel közvetítésének elvállalását ezélozzák. 5-ször. A raár megszavazott alaptőke mikor ós mily mérvben leendő behajtása iránt. Az alaptőke leszállítása vagy felemelése felett ellenben a választmány indítványa alapján a törvényhatósági bizottság határoz. 6-szor. A kereskedelmi törvényben körülirt szövetkezetek létesítése és támogatása iránt a mutatkozó szükséghez lépest. 7-szer. Az intézet feloszlása ós a felszámolók kirendelése valamint az alapszabályok megváltoztatása iránt. Erre vonatkozó határozatai azonban foganetosithatóvá c^ak a törvényhatósági bizottság ós a kir. földmivelés- ipar- és kereskedelmi miniszter jóváhagyása után válnak. lő. A választmány hatásköréhez tartozik ezeken kivül;