Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-09-09 / 72. szám

B.-Csabán, 1886. XIII, évfolyam, 72. szám.lfCsütörtök, szeptemberhó 9-én Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelen hetenként kétszer : vasárnap ém ostltörtökön. Előfizetési cLij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve , Egész évre • írt Fél évre 8 , Évnegyedre . 1 „ 60 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : HA.ASENSTEIN és V0GLER czég, Bécs, Prága, Budapest, Németország és Svájcz minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Szerkesztőség: Apponyi-atcza, 891. száma ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt czimeini kérünk. Kiadóhivatal: Kishid-uteza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Eyyei szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkereskedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyiltt ér"-ben egy «or közlési dija 85 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a postahivataloknál 5 kros postautalványnyal lehet elófiiatni. A hirdetésekért járó összeg helyben flsttendő. A csabai tűzoltó egylet érdekében. B.-Csabán, szeptemberhóban, (*) Ha figyelemmel kisérjük városaink rohamos fejlődését, s a pezsgő forrongó elevenséget, mely falai közt ól, a legszebb reményekkel kell gondolnunk a jövőre, mely oly sokat igér. A társadalmi tevékenység elég intensiv, maga a társadalom az állam hozzájárulása nélkül létesít intézményeket, melyek a polgárok szellemi haladását és anyagi boldogulását elősegítik. A vagyonfentartás, a Közbiztonság érdekében majdnem minden város létesít tüzoltó-egj leteket, melyek tűzveszélyek esetén a polgárok vagyonának, nem egyszer életének megmentésével megbecsülhetlen szolgálatokat tesznek. Ezért kell elismeréssel szólnunk azon városokról, melyek tűzoltó egyleteket létesítenek és ez által kiegészítik és teljessé teszik a városainkban észlelhető rohamos fejlődóst. Megyénk majdnem mindem városában van már tűzoltó-egylet. A min isz terium®csak nem rég hagyta jóvá a gyulai tűzoltók egyletének alapszabályait és szervezetét, mely képessé teszi az egyletet feladata megoldására: megmenteni tűzveszély esetén a polgárok életét ós vagyonát. Annál sajnosabban kell constatálnunk, hogy oly nagy népességű városban, miat Csaba nincs móg tüzoltóegjlet. Pedig égető szűkség van arra oly városban, hol a forró nyári napokban egymást érik a tüzesetek, veszélyeztetve ezrekre menő értékeket. Tudva van, hogy Csabán is volt már ember, ki fel tudta fogni [e kérdésnek fontosságát s lankadatlan buzgalommal alakított is egy tűzoltó egyletet, de ez egylet részint pártolás hiánya, részint pedig más okok miatt feloszlott. Szemben e ténynyel kötelességünknek tartjuk felhívni Csaba város lakosságának figyelmét egy tűzoltó egylet alakítására. Alkalmat erre az egymást órő tüzesetek szolgáltatnak, mert a tűzesetek alkalmával, minden s emtanu tapasztalhatta a tervszerűen működő tűzoltó egylet hiányát, a tüzrendószeti szabályok elhanyagolását. Nem soroljuk fel egy létesítendő tűzoltó egylet által nyújtott előnyöket, melyek ugy a város, mint a lakosok nyugalmát biztosítják, hiszen ezek oly ösmeretesek, hogy ezt minden ember tudja, minden ember ősmeri. S mi az oka mógis, hogy oly nagy városban mint Csaba, móg mindig nincs tűzoltó egylet? Nagyon egyszerű reá a felelet. Az ok egyszerűen a közöny s az egylet iránt a nép körében nyilvánuló ellenszenv. A közönynek reméljük, helyt fog adni az életre való mozgalom, melynek tényezőiassok lesznek, akiknek hivatásuk és kötelességük a város érdekeit előmozdítani, annak fejlődósét hasznos egyletek s intézetekkel biztosítani. Ha ezek sorompóba lépnek, az nem fog hatás nélkül maradni ós a közönség nem fog Késni egy oly egylet megalapításán, mely önfeláldozó müködósóvel megóvja a lakosok vagyonát ós életét ! A mi pedig a nép körében nyilvánuló ellenszenvet illeti annak okát igen is értjük. A nép megszokta a tüzeseteknél előforduló rendetlenséget, hogy kiki teszi azt, amit akar, oda megy, ott segit, ahol neki tetszik, saját belátása szerint. Nem akarja megszokni a rendet, a vezetők parancsszavát nem fogadja s a tűzoltókat ugy tekinti, — magának tartván fel a tűzoltás kizárólagos jogát, — mint az ő jogai gyakorlásába betolakodókat. Minden városban igy volt ez, ós sok idő kellett ahoz, mig a nép maga is belátta a tűzoltó egylet hasznos ós czélszerü voltát ós midőn az idő megszüntette a súrlódásokat, maga a nép is készsóggel közreműködött a tűzoltó önfeláldozó munkájában. Mi óvja mosc bekövetkező szerencsótlensóg esetében a lakosság vagyonát, életét ? Semmi, senki, egyedül az Isten. Az oltásoknál nincs semmi rend, csak zűrzavar. A gépeket nem tudják kezelni^ nincs ahhoz értő ember. Parancsnokolni pedig, móg ha vállalkoznék is arra -valaki, teljes lehetetlen, mert ki fogadná a parancsszót ? A tüzeseteknél csupán a tüz lokalizálására szorul a védelem a minek teljesítésével pedig ott, hol rendes tűzoltó egylet van, csupán a legvégső, a legrosszabb esetben elégesznek meg. A gépek is régiek, ócskák, primitívek, a mostani igényeknek nem felelnek meg. De maga az őrvigyázat is lanyha volt eddig Csabán. Csak a legutóbbi tűzesetre hivatkozunk, amikor az egész tető lángokban állt s már egész ember-csoport gyülekezett a vész színhelyére s csak akkor kezdette az őr félre verni a harangokat. Ezek, araim, tények 1 Pedig mind e bajokon nagyon könnyen lehet segíteni, csak meg kellene alakítani az önkéntos tűzoltó egyletet. Hisszük, hogy lesznek, kik a közérdek, a közbiztonság ügyét, sziveiken hordozva, ólóre állanának az egyletnek, azt ugy szellemileg, mint anyagilag támogatják, fölvirágoztatják. De mindenekelőtt, ós első sorban a városnak kellene tenni valamit. A város ma is tart A MBBKÉSMEGVII KÖZLÖNY" TÁÍiCMJA. A pusztai tűzoltóság * Irta : József fóherezeg. Hogy lehet pusztán, 1000 lakost tul nem haladó kis községben egyszerűen és kevés költséggel egy ozéljának mégis megfelelő kis tűzoltó csapatot felszerelni ? .ftzen kérdés fejtegetésébe azért bocsátkozom, mert a legnagyobb akadály ily testület szervezésénél a nagy költség főkép ott, hol kevés a vágjon és hiányzik a pártoló. Ez riasztja vissza a puszta vagy tanya birtokosát, a a község lakóit, a szép és hasznos eszmétől. Kis községben és pusztán vagy több közel egymáshoz fekvő tanyán egy 16 emberből álló, betanított és buzgó tűzoltó csapat a vész jnapján nagy áldás és tökéletesen elég a duló elem legyőzésére, főkép ha a többi lakosok támogatják. Ezen 16 tűzoltó a kővetkező rangfokozatból áll: 1 parancsnok, 1 csővezetö, 2 másKÓ, 4 szerelő, 8 szivattyús. Mivel a szivattyú hajtására és a viz szerzésére mindenhol elég erős fiatal embert találni, kik betanítás nélkül is egy szivattyús felügyelete alatt megfelelnek, 7 szivattyús a fontosabb mászó szolgálatra használható. * József főherozeg szakszerű fejtegetését az orsz. tűzoltó szöv. kőzp. bizottságinak küldte be, honnan azt közlés végett sikerült megkapnutxk, A felszereléshez kellenének: 1. ott a hol elég ló van és nagyobb a község kiterjedése, egy kisebb szívó- és nyomó kocsi-szivattyu, p. o. egy „major kocsi szivattyú," más helyeken, a hol kisebb a kiterjedés, egy két kerekű egyetemes taliga-szivattyu szélszerübb, melyet emberi erővel, vagy egy lóval vagy szamarakkal lehet vontatni. 2. Egy szerkocsinak átalakitott egyszerű lőcses parasztszekér, melyre 4 deszkaülés 10 — 12 emberre van alkalmazva és egy kis szerláda az első ülés alatt. Az ülések alá helyeztetnek el: 3 dugólétra és a kocsi oldalaira alkalmaztatnak vaskarikák, melyekbe nyelükkel dugatnak: 2 ásó, 2 lapát, 2 vasvilla és 1 csákány. A nagy tüzfejsze szíjánál fogva felakasztható ha nem veti egyik szivattyús a hátara. 3. Három 16 méteres törülő, melyek összegöngyÖlitve és régi zsákba vagy gyékénybe burkolva a szivattyú szekrényében vagy a szerkocsi ládájában .helyeztetnek el. 4 Az egyes tűzoltók ruházata és felszerelése. A két járműhöz kell két kocsis 4 lóval, a mi minden községben és pusztán található és ha a lakosok egyetértenek, minden napra meghatározhatják, melyik gazda fogja be lovát tüz esetén. Ha a tűzoltók maguk bírnak lovakkal, legjobb, ha ők vállalják el a fuvarozást. Yizszerzésre hála istennek a legtöbb, főkép magyarajku községben találkozik elég gazda, ki kádjában, hordójában szekérrel hozza a vizet, ha a tüz közelében ninos is síivattyuaásra való kut, vagy folyó. Van még egy nagyon buzdító, de nem okvetlen szükséges kiadás, t. i. tüz esetén egy kis pénzbeli segély, p. o. minden működési órára kivonult tűzoltóknak rangkülönbség nélkül 5 kr., minden 2 ló után óránként 20 kr., a munkaidő vesztés és rubarontás fejében. Ha számitunk tehát a községben évenként 2 tüzesetet, melyek 5 óra hosszat tartanának, akkor e működési dijak 16 emberre és 4 lóra 12 frtot tennének ki, a mi csak kitelnék valahonnan. Minden faluban és rendezett községben úgyis tartatik felváltva éjjeli őrség. Ha ez tüzet észlelvén fellármázza a tűzoltókat, nem is kell tűzoltó őrség, azonban nem árt, ha egy tűzoltó éjfélig, egy másik pedig éjféltől reggelig őrködik. Ámbár kis községekben és pusztákon mindenki tudja egyesek lakásait, mégis igen czélszerü, ha minden ház falára, hol tűzoltó tartózkodik az utoeai oldalon egy nagy T. O. van festve. Ez igen csekély kiadás és nagyon elősegiti a gyors riadót. A szerelvények és ruhanemüek beszerzésére nézve az orsz. tűzoltószövetség kőzp. irodája Budapesten a zöldfa-utczában szivesen ad felvilágosítást. Mindenesetre előny, ha találkozik a szegény községnek vagyonos pártolója, mint például egy ott vagy közelben lakó földbirtokos, a ki a hazafias vállalatot magáévá tévén élére áll, vagy lagalább a költségek részét elvállalja Van is hazánkban erre több helyen szép példa és annyi ur van, a ki a sportnak más, inkább mulatságra szolgáló ágiira annyit költ, hogy maradhatna abból annak egy kis réssé ezen emberbaráti tűzoltó intézményre is,