Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám
1886-01-28 / 8. szám
,'Békésmegyei Közlöny14 4. szám. 1886. A vidéki bankintézetek 1884-ben (1885-ről még hiányzanak az adatok) átlag ll 3/» százalék osztalékot fizetnek, ellenben a takarékpénztáiak átlag 21.4 százalékot, egyesek és pedig 47 takarékpénztár tizetett többet mint 25 százalákot és 12 volt olyan, mely részvényeseinek 50 százalékot juttatott. Es itt meg kell jegyeznünk, hogy ha,bár az alaptőke nem nagyobbittatott is, az osztalék évről-évre növekedett és pedig volt az osztalék 1876tól 1885-ig átlag: 18-3, 17 9, 18-8, 19-3 20-3, 20-5, 21-2, 20-8, '214, E számok még rohamosabban emelkedtek volna, ha számos takarékpénztár, melynek részvényei nem voltak teljesen befizetve, nem kért volna utólagos tőkebelizetést, minek következtében ez intézeteknél a reá következő évben a száza léktétel csökkent. Ha szemügyre vesszük a takarékpénztárak statisztikáját, még egy sajátságos következményt vonhatunk le abból. Létezik összesen 388 takarékpénztár (ámult évi alapitásokat ide nem értve), ezeknek rész vénytőkéje 17.042,500 forint és takarékbetéteik 1884-ben 209.589,424 forintra rúgtak. Minden szépités daczára kissé merész vállalat ily óriási takarékbetétek gyűjtése, mert számolni kell bekövetkezhető válságos viszo nyokkal, oly időkre, melyekben egyszerre felmondják a betétek nagy részét. A válságon kivül más körülmények is óvatosságra inthetnék a vidéki pénzintézeteket. Itt van pl. a póstatakarékpéntár. Igaz, hogy mi az uj intézményt veszélytelennek tartjuk a magántakarókpénztárakra nézve, veszélytelennek, mert nem nyújt alkalmat nagyobb betétek eszközlésére, továbbá, mert a kamatláb aránylag alacsony és végre mert a kotmány különös tekintettel volt a takarékpénztárakra az által is, hogy egyelőre többnyire oly helyeken állította fel a postatakarékpénztárt,, hol nem kell konkurálnia magáutakarékpénztárral. De azért az a körülmény, hogy létezik egy állami takarékpénztár, mely a betevőnek a legteljesebb garancziákat nyújtja, „De kérlek benneteket hígyjétek el. Igy törtónt szavamra mondom" bizonyítgató Ervin, különben akár hiszitek, auár nem, nekem mindegy. Micsoda bolond beszéd az tőled Pepi, hogy tanát állítsak elő, mikor tudod hogy nem lehet" méltatlankodott Ervin ur. „Uraim, ha megengedik" — szólalt meg Ervin hátamegett egy nagyon komoly sőt haragos kinézésű iiatal ember a ki a másik ablakközből kelt fel, a hol fekete kávés csészéje üresen állott s a hol már vagy egy félórája látszólag az „ Egyetértést" olvasta,-— én ezennel bizonyítom a Kövesi ur által mondottak valóságát" s mielőtt Ervin urnák ideje lett volna a sejtett bizonyíték elől félre húzódni —. olyat csattant simára borotvált ábrázatja jobbfelöl, hogy római antik orra szinte a bal ábrázatjához támaszkodott a nem, várt és kevésbé gyöngéd simogatástól. Pepi, Nusi, Muki, ijedve ugráltak fel s néma rémülettel néztek e rohamos bizonyítási eljárást. „Tóni! ezért számolni fogsz! ordított a rajta vesztett Szeladon. „Bendelkezósóre állok" felelt amaz ós engedelmet kérvén a kellemetlenségért az asztaltársaságtól, komolyan elhagyta a „Sidoat." Másnap reggel 9 öltést tett a párbaj ervos E r ?' n antik római orrán, a mely a szabályos formájából e műtét folytán természetesen sokat veszetett és az időtől megszűnt főfőbüszkesége lenni Ervin űrnak, sőt fájdalmasan keile tapasztalnia azon végzetes befolyást, melyet nevezett orra későbbi szerelmi kalandjainak sikertelenségére gyakorolt. elég ok arra, hogy a magántakarékpénztárak igyekezzenek a maguk részére is fönntartani a betevő közönség bizalmát, sőt ezt lehetőleg fokozzák. Nézetünk szerint a pénzintézetek országos egyesülete, a legjobb utou halad, hogy e czél el legyen érve. Az által, hogy a pénzintézetek önmaguk kérnek törvény által megállapított szabályzatot, hogy önmagok szándékozzák az ehez szükséges anyagot összegyűjteni és a törvényhozás rendelkezésére bocsátani, legvilágosabban dokumentálják, hogy számolnak a megváltozott helyzettel és fejlődésüket és prosperálásukat nem féltik egy, az országgyűlés által megállapított takarékpénztári regulativtől sem. „M. P.« — Románia s a kereskedelmi szerződések. A román kormány csak az önálló vámtarifa számos tételének a kamara által való módosítása utáu fogja Francziaországg'al, Sveiccal ós Auszí;ria-Magyarorszaggal a szerződési tárgyalásokat megkezdeni. — A kiegyezés. A magyar miniszterek a hót végével Bécsbe utaznak a kiegyezési tárgyaiások folytatására. Hí, sikerű, a bank- ós vámkórdésekbeu megegyezésre jutni, a magyar kormány az erre vonatkozó törvényjavaslatokat h dadóktalanul az országgyűlés elé fogja terjeszteni. Az ülésszak vége felé kiküldhetők volnának a regnikoláris bizottságok a kvóta megállapítására. > JPolitilsL»i ixirofat. * A porta páoozélos flottát küldött Salonichi ós Prevesa védelmére a görögöd várt támidása ellen. Hírli,c, hogy Törökország ós Bulgária közt Görögország ós S erbia elljn véd- és daezszö vétség jött létre. * Viktória királynő az angol parlamentet a hagyományos, középkori színezetű szertartások közt nyitotta meg. A felsőház tagjai szokásos hivatalos egyenruhájukban gyűlt jk ös-ze. A királyi család összes tagju, három hölgy kivét; jlóvel, valamint a diplomácziai testület megjelentek. * Andrássy Gyula gr. interpellációja. A fóreudiház 25. ülésében Andrássy Gyula gróf interpellálta a miniszterelnököt, vájjon való-e, hogy Törökország ós a bjigár fejedelem között tárgyalások vannak folyamatban, melyek czólja, hogy a bolgár-seletrumóliai kérdés az ugynava^tt personál uuio alapján oldassák me*? Tisza miuiszoeretnök röviden anynyit felelt, hogy az iuterp jllaczióra érdemleges válasz ez órában nem adható, mert a kérdésre vo natkozó tárgyalások még folyamatban vannak. •Békésmegyeiek fővárosi egyesületéinek alakuló közgyűlése. — A „Békesmegyei Közlöny- eredeti tudósitasa. — , Budapest, 1886. január 24. A Budapesten tartózkodó bókósmegyeiek nagy érdeklődése mellett tegnap este 7 órakor az „Arany sas" szállóban volt a „Békésmegyeiek fővárosi egyesületéinek alakuló közgyűlése. Az egyesület ez alkalommal magát megalakultnak nyilvánította, s az egyesület ' élére oly férfiakat választott, kiknek neve kész programm a jövőre nézve. 1' « Zsilinszky Mihály, orsz. képviselő, mint az ideiglenes bizottság elnöke, a gyűlést megnyitva, rövid szavakban elmondja mint keletkezett a „Békésmegyei Kör"ből a „Bóüósmegyeiek fővárosi egyesülete" s kifejti, hogy inily sokat vár ez átalakulástól, fölkéri azután Grimm Zsigmondot, az ideiglenes bizottság titkárát, íogy olvassa fel a titkári jelentést. Csak,, inult év október hó 27-ón, mondja a titkár telentésében kezdte meg az egyesület ideiglenes bizottsága működését ós daczára a kezdet nehézségeinek szép tért hódított magának a rövid idő alatt, mert egyesek elkesültsége s a kitűzött szép czél már eddigelé több mint 100 tagot gyűjtött az egyesület zászlaja alá, köztük a főváros ós megyénk nem egy kitűnőségét. SÍ,legyen szabad e helyen is elismeréssel adózni Kulpin Fanny békés-csabai úrhölgynek, ki ügyünket magáévá ,éve, a legrövidebb idő alatt a legfényesebb sikert érte el. E buzgóság, e lelkesedós legjobban bizonyítja, hogy egyesületünknek van lótczólja. Itt aztán a titkári jelentós az egyesület jelentőségét fejtegeti, kimutatja, hogy a segélyezés ós a társadalmi élet terén mily üdvös üatást várhatni az egyesülettől, s kimutatja azt is, hogy az egyesület egyaránt érdekli a fővárosban ós a, megye területén lakó bókósmegyeiek^t. . Ezután a hivatalos rész következik. Az időiglenes bizottság igy folytatja a jelentós, melynek elnöki tisztjét Zsilinszky Mihály orsz. képviselő volt szíves elvállalni ós vezette azt meleg érdeklődéssel, semmiféle fáradságot sem kiméivé — ez ideigl. bizottság mult év októberhó 27-én tartotta legelső ülését. Ez ülésen mindenekelőtt az alapszabályok kidolgozása kerülvén szóba, egy 3 tagu bizottság kéretett föl, hogy szíveskedjék egy alapszabály tervezetet kidolgozni s azt az ideigl. bizottságnak benyújtani. Az alapszabályokat Kidolgozó bizottság tagjaiul dr. Külfer Béla, Grimm Zsigmond ós Kemény Zoltán kórettek fel, kik is az alapszabályok tervezetével deczemberhó 7-én elkészülvén, a kész tervezetet az ideigl. bizottságnak beküldték, mely azt a közgyűlésen való tárgyalás alapjául elfogadta. A titkári jelentós még fölemlíti, hogy az egyesület rövid fennállása alatt már a jótékonyságnak is hódolt, egy szegény tanítójelöltnek adván vizsgálati dijához pénzt kölcsön. Reményiem — igy végzé a titkár jelentését, hogy egyesületünk még számtalan esetben fog derék és munkálkodó'embereken segíteni s reményiem, hogy viszont munkálkodó ós derék emberek egyesületünket nagygyá is teendik! A sorrend szerint most az alapszabályok megvitatása következett. Az egyes paragraphusok csekély változtatással fogadtattak el. Nagyobb nézeteltérés csak a 2. §-nál volt, mely azt írja körül, hogy kik lehetnek ai, egyesület tagjai. E páragraphusnál ugyanis Gö:idöcs Benedek, képviselő ós apát, azt indítványozta, hogy nők ne lehessenek az egyesület tagjai. A nemes apát kijelentette, hogy talán senki sincs a teremben, ki a nőknek nagyobb tisztelője volna, de ő azért mégsem óhajtaná, hogy a nők is tevékeny részt vegyenek az egyesületben. A nők érdekében szólottak Zsilinszky Mihály, Grimm Zsigmond ós dr. Bácskai Albert ós a nők diadalmasan meg is tartottak helyüket az egyesületben. • Az alapszabályok megvitatasa után Zsilinszky képviselő felajmlotta az elnöki széket Göndöcs képviselőnek miht korelnöknek s megkezdődött a választás. Elnöknek egyhangúlag Zsilinszky Mihály választatott. — Alelnökké szintén egyhangúlag Geiszt Gyula és Havi ár Dániel választattak. — Titkárrá Dobosft'y Ferencz választatott. — A választmány tagjai lettek Göndöcs, Hoitsy ós Veress képviselőkön kivül dr. Küft'er Béla, dr. Fehér Jakab, Kömény Zoltán, Steiufeld Vilmos, továbbá a vidéki tagok közül: Liuaer Károly (B.-Csaba), dr. Berónyi Ármin (B.-Gyula), Benka Gyula, (Szarvas), (a megválasztottak részletes ós teljes névsorát a legközelebbi számban közöljük.) Két indítvány következett most, az egyik, hogy nz egyesület a tél folyaman .B.-Csabán egy nagyobb szabású mulatságot rendezzen; a másik, hogy az egylet havonkénti összejöveteleket rendezzen a fővárosban. — Mindkét indítvány pártolólag áttétetik a vigalmi bizottsághoz, Ezzel a gyűlés végett ért ós kedélyes társas vacsora "következett. Toasztokban nem volt hiány. Göndöcs Zsilinszkyre emelte poharát; Steiufeld Vilmos Göndöcs képviselőre, Gyulaváros atyjára ivott, Zsilinszky pedig az egyesület javára emelte poharát. Éjfól már elmúlt, midőn a társaság, mely a legjobb hangulatban volt együtt, szétoszlott. X. y. Irodalmi pályázat a birtoktagositás haszna felett. Békésmegyónek a Körös folyók közt fekvő sárréti járásában több község határa még tagositatlan lóvén, ott a kisbirtokoknak a határ ellenkező oldalain 'egymástól távol ós szerte fekvő Siámtálaii, apró egyes részletein a gazdálkodás oly időt rabló, kezdetleges es csekély haszonnal járó; másrészt pedig a gazdák java által ott régóta pengetett tagosítás a határ i. illőn részeinek külön talajminősége (televény, szik, mocsár, nádas volta)' ós egyóbb körülmények miatt a kisbirtokosok e-lsó rétegében eddig oly leküzdhetlen ellenszem vei találkozik, hogy a bó k ós m e gy ei gazdasági egylet szüksógesaek találta irodalmi pályázatot Dyitni egy oly, 10 irott ívnél nem hosszabbra terjedő munkára, melyben, tekintettel a fenrajzolt sárréti viszonyokra a tagosításnak hasina szemben a nem tagositott eddigi állapotok hátrányaival és a nép alsó osztályában uralkodó előítéletekkel egyszerű, világos, népszerű nyelven és meggyőző modorban fejtegettessék. Ezen ispaczifi'ius tárgyú pályaműnek megbirálásánál & főszempontok leendenek: a tagosításnak 1. a fenrajzolt sárréti viszonyokra való tekintettel, 2. a köznép által könnyen érthető, qonzó, népies nyelven, B. az előítéleteket kimerítően tönkrecaíoló, a hasznos ellenben meggyőző modorban való ajánlása,
