Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-08-29 / 69. szám

„Békésmegyei Közlöny" 52. szám. 1886. i azért is kétségtelen, mert hiszen régi igazság, hogy „nem az iskola — hanem az élet számá­ra kell nevelni — oktatni." Az iskolák elöljárói, igazgatói, tanárai- ós az ifj. önképzőkörök elnökei tehát kótsógenkivül helyesen cse­lekesznek, ha egyetlen kedvező alkalmat se mulasztanak el arra nézve, hogy a tanuló ifju<4g lelkében „mz e. m. k. e." iránt való érdeklődést ós szeretetet fölkelt­sék ós gondosan ápolják ! Ilyen alkalmak példa okáért — a többi között — az iskola évnyitó ünnepólye. Valljon nem lehetne-e az ország összes magyar ajkú tanuló ifjúságának az „e. m. k. e." iránt való figyelmét előre oda terelni, hogy az óv végén — a szorgalom — jóviselet, önmunkásság megjutalmazásául kiadatni szokott dijak bármily cse­kély °/ 0 -át ezen egyesület oltárára tegye ? ! . . . Hi­szen az ifjúság könnyen tud lelkesülni azért ami szép ós nemes, s nincs is éppen mindenik reá szorulva a ju­Uloinkóppeu nyert legutolsó fillérre is. A megjutalmazott egyénre nézve az egynehány forintnyi pénznél többet ér az elismerés ós a dicsőség, mely a pénzbeli jutalmazás által csak alakot nyer. — És ez az elismerés — ez a dicsőség nem fogna-e még fokozódni az által, ha a jóviselet — szorgalom és önmunkásság jutalmául nyert összeg egj­rószót — a helyett, hogy a mint rendesen történni szokott iskolatársaival elmulatná ——" clZ jjö. k. m. e."-nek ajánlja fel ós igy nemes előmozdítására szenteli. ? Azonban mi sem sokat adunk arra az igy be­jöhető összegre, mert habár évek sorári ez is ezerekre nőhet — mégis csak elenyésző csekélység marad az. Am ennél sokkal többre becsüljük a paeda­gogiai jelentősógót s nagyobbnak ós fontosabbnak kép­viseljük azt az elvitázhatatlan erkölcsi hatást, mely szerint az ifjúság korán, még az iskola falai kö­zött megtanulna az egyesület iránt érdeklődni, — an­nak fejlődését figyelemmel kisórnó, azt sajátjának is te­kintené ós az iránta való jóindulatot ós érdeklődést magával vinné az életbe is ! Igy történhetnék meg aztán az, hogy a haza­szeretet ós a honfiúi áldozatkészség már az iskolákban fölvirágozván, az életben gazdagon hozná meg gyümölcseit. Ma már az iskolai takarókpénztárak szervezése is előre haladott. — Nem lehetne-e a tanuló ifjúság kö­zül a vagyonosabb szülők gyermekeire olyan irányban hatni,Ihogy félre tett ós megtakarított filléreikuek kama­tai — vagy egy kis rószecskójót a kultur egyesület­nek ajánlják fel ?! Nem lehetne-e a fejlettebb középis­kolai tanuló ifjak figyelmét fölhívni arra, hogy ha al­kalom nyílik — rendezzenek műkedvelő előadásokat, szavaló, zene- ós ónekestélyeket a kultur egyes ü­vériség nevében 15 évvel ezelőtt a legborzasztóbb bűn­tetteket követte el. Még 1884-ben állottak tuileriák rom­jai, ekkor azonban veszélyeztetve látták a környezetet e rengeteg hamvaskert által ós biztonsági tekintetekből le­bontották. Ma egy kert díszlik az emberi tévedések e szo­morú szinhe lyén. Egy épület meg fenáll ugy, — ahogy a kommüne ott hagyta a Oour des Comptes, a legfőbb szám szók rengeteg palotája. Osszefacsarodik szivünk ez óriási romok láttára. Mert a rombolás, mely ezen nagyszerű palotát tőnkre tette, közönséges módon hozzáférhető eszközök által soha nem vállhatott oly kireparálhatlanná, ha a jó kommünis­ták nem vesznek elö töménytelen mennyiségű kőolajat és azt bele nem fecskendezik az égő épületbe, ugy hogy abban a tűzvészen kivül még, robbanást is idéztek elő. Most már csak rövid idő kérdése, hogy mikor fogják ezen ro­mot is lebontani, mert vógromlásnak indul. Valami nyo­masztó érzés lehet az a Faubourg St. — Germain elegáns lakóira, díszes házsoraik közepette ezen szomorú emléket látni ós bizonyára fel fognak lólekzeni a szegény napszá­mos csapat láttára, mely hivatva leend, őket e rómjeltöl megszabadítani. A mulató Parist, nem igen volt alkalmam megfigyel­ni. Ezúttal bezárom rövid levelemet, ha legközelebb írok, talán ismét előveszem a szép Szajna várost, vagy pedig már Albion kormos színű fővárosa fogja tollamat foglal­koztatni. S M. let javára?! .. Hiszen az ilyen időtöltések által a lélek csak nemesedik ós ismeretekben is gazdagabb lesz. Nem fűzöm tovább gondolataimat, hanem azon óhajtással szakitom meg az elmélkedést, vajha hazánk­nak minden magyar tanintézete ós ifjúsága sietne az „erdólyrószi magyar közművelődési egyesület" alapitó tagjainak diszes sorába lépni! Vajha a magyar ifjúság szive ezen egyesülettel teljesen összeolvadna ! ! Osak akarni kell ós akkor a magyar nemzet élni fog s a „h a z a fényre derül" Dr. Bód Károly református kollégiumi tanár. — Az 1887. évi költségvetésben, melynek elkészítésén most dolgoznak, mint a bécsi Pol. Korr. értesül, az igaz­ságügyi s közoktatásügyi tárczára nagyobb előirányzat vé­tetett fel, hogy a régebbi kiadások, a budget tulló pése ós póthitelek igénybe vétele nélkül legyenek fedez­hetők. — Vilmos császár, mint egy berlini magántávirat je­lenti, távirt a czárnak, intézkedést kérve Battenberg Sán­dor fejedelem szabadon bocsátatásáórt. A német császár ez intervencziója állítólag Sándor fejedelem atyjának kérel­mére tőrtént. Ennek folytán érkezett Pótervárról üenibe az utasítás, hogy Sándor fejedelem azonnal szabadon bo­csátassék, Sándor fejedelem Beniben,már az orosz csendőrök hatalmában volt. t^olititvcil h.ii*o UL. * Politikai körökben az a határozott nézet van el­terjedve, hogy a bolgár események következtében a kele­ti kórdós rendeztetni fog annyiban, hogy Ausztri -Magyar­ország Oroszország beleegyezésével ennektálni fogja Bosz­niát ós Herczegovinát, viszont Oroszországnak teljesen tetszésére bizatik, hegy Bulgáriában mit csinál. * A bolgár államcsíny. A bécsi diplomaoziai körökben ugy vélekednek, hogy bár egész Bulgária Sándor fejedelem mellett nyilatkozott, még sem lesz reá nézve lehetséges újból elfoglalni trónját. Az uj helyzettel szemben egy kon­ferenozia összeülóse vált szükségessé és valószínű, hogy Bismarck ós Giers erre vonatkozólag fognak határozatot hozni Pranzensbadban. ME(J YE1 KÖZÜGYEK. A közigazgatási bizottság jelentése Békésmegye ál­lapotáról az 1886-ik ev első felében. (Folytatás.) 6. A véletlen halálesetekre v o n at k oz ó a d a­tok: Vizbe fult Békésen 3, Endródön 2, Gyulán 2 s Gyo­mán, Dobozon, Mezöberényben ós K.-Tarcsán egy-egy egyén, összesen 11-en. A február havi fagyokban megfagyott 2 egyén. A szülői gondatlanság áldozata lett 11 gyermek. Még pedig a kut melletti gödörbe, dézsába, stb. esett s olt veszett 6 gyermek, a bölcsőbe tűladfc 2 magára hagyott ártatlan cse­csemő, petróleumát ivott s ugy halt el egy kis fiúcska s a sertések'szakgattak széjjel egy kis gyermeket. Ez esetek feltűnően indokolják a megye törvényhatósá­gának ezen bizottság kezdeményezése folytán a községi kis­dedóvó intézetek felallitása tárgyában tett intézkedését s re­mélhető, hogy a már közel jövőben létesítendő kisdedovó in­tézetek a gyermekeknek ily nemil szerencsétlenségektől való megóvása altal elereudik az oly annyira kívánatos sikert. Veszett ebmarás három történt. Azok közül egy ha­lállal végződött. 7. A közegészségügyi állapot a lefolyt félév alatt nagyobb mérvű járványos betegségek által nem tá­madtatott meg. Békés, (Jsaba, Doboz, Gyula-Vári, és K.-Tarcsá közsé­gekben, valamint Vandhát pusztán a roncsoló toroklob lépett volt fel. Legnagyobb mértékben uralkodott e Kór a vandbáti pusztán, hol annak rövid lefolyása alatt 12, s dobozon hol 7 gyermek lett áldozata, Békésen 3, Csabán 5, Gyula-Váriban 3, K.-Tarcsán öt halálos végű roncsoló toroklob megbetegíilés fordult elő. Járványszerüleg lépett még fel a kanyaró Békésen és M.-Berenyben s a torokgyik Gyula-Váriban. Orosházán a hó­lyagos himlőnek esetei fordultak szórványosan elő. A vandháú nagyobb mérvű halalozások okául a pusztai cselédségnek a lakásokban való összezsufolása ösmertetvén fel, intézkedés történt, hogy az 1876. XIV. t. cz. ide vonatkozo szakaszai pontosan foganatosíttassanak s tapasztaltatván, hogy a 7 éven aluli megbetegült gyermekek gyógyítási kötelezett­ségére vonatkozó rendelkezések lelkiismeretlenül teljesíttetnem, az ellenőrzés kellő loganatositása s a büntetések szigeru al kalmazása az illetékes hatóságoknak különösen meghagyatott. Az Olaszországban mutatkozó ázsiai kolera ellem óvin­tézkedések rendeltettek el. Különösen figyelmébe ajánltatott az alsóbb fokú hatóságoknak a tisztaság íenntartása, a közhelyek fertőztelenitóse stb Járvány kórházak, hulla házak már eleve felállíttattak s mindazon intézkedések foganatosítása elrendel­tetett, melyek az általános kolera szabályzatban benfoglaitat­nak s melyek a mult években Pranczia- és Spanyolországban dühöngött kolera alkalmából a m. kir. belügyminisztérium ál­tal elrendeltettek. Az óvintézkedesek mikénti foganatosításának ellenőrzése czéljából a megye főorvosa a megyében koraia­kat tesz s megyénk alispanja is kiterjesztette figyelmét ez irányban rendes nyári körútja alkalmával. 8. 4 gyámoltak ós gondnokoltak létszámáról, az árvaszék tevékenységéről, a gyámpénztárak állásáról, a magán teleknél elhelyezett tókepénzekről, a gyámi hatóság alól felszabadult egyének számáról és vagyoni viszonyairól, valamint a jelentési kötelezettség nyilvántartásáról szóló kimu­tatásokat az I. minta szerint, szerkesztve a megyei árvaszék, az árvapénztáraik ö álló kezelésére jogosított községek s Bé­kés-Gyula rendezett tanácsú város részéről 3 dban tisztelettel ide zárjuk. 9. A lefolyt félév folyamán kót fegyelmi ügy tárgyaltatott: a) Bézy Balázs orosházai községi jegyző az adőkőnyvek rendetlen és szabályellenes vezetése miatt, a törvényben ós kor­mányrendeletben megszabott kötelességének hanyag teliesitó­séórt az 1876 óvi. V. t. cz. 18. §-a a) pontja alapján a megye alispánjának f. óvi 2186 sz. határozatával vétkesnek mondatott ki, s dorgálásra, 8 az eljárási költségek megfize­tésére ítéltetett. b.) Dáni Péter csorvási Községi biró ós Such Sándor községi jegyző az 1884. évi községi számadásoknak több rend­beli felhívás daczára el nem készítése, ts az uióbbi azonkívül hivatalos pénzeknek szabályellenes kezelés miatt a megye al­ispánja által fegyelmi uton veUesnek mondattak ki, 9 az előbbi dorgálásra s az eljárási költségek megtérítésére, az utóbbi 25 frt pénzbirságra s sziatóa az eljárási költségek megfizetésére iteltetett. Ez ügy felebbvitel folytán fegyelmi választmányunk másodfokú eldöntése alatt áll. Megjegyezzük e helyütt, hogy Kurilla J. M. Mihály Endrőd községi állami adószedő az adokönyveKet meghamisí­totta és sikkasztast követett el. A kir. adófeiügyelőseg az adó­könyvek felülvizsgálása s a sikkasztas mérvének megallapitasa iránt kellőleg intézkedett. II. A magyar királyi pénzügyminisztérium ügykörében. Állami egyenes adótartozás fejében az 1886. óv első fe­lében 946.081 frt 12'/» kr- rovatott ki. Ehhez járulván az 1885 óv második feléről hátralékban maradt 214,032 frt 20 kr, az adótartozás 1160,112 frt 32 1/, krajczári tett ki. Ezen összegből felebbozés folytan 66,109 frt 98 l/ a kr. behajthatlan czimón 1310 frt 74 kr. s elemi csapások folyt án 62 frt 36 kr. összesen : 66,483 trt 08V a kr. töröltetvén, a valódi tartozás 1.092,630 frt 24 krban állapít­tatott meg. Ezen végtartozásból az 1886. óv első felében befizettetett 865,443 frt 53 1/* kr. ós igy a folyó 1886. ev masódk felére adóhátralékul átjött 227,186 frt 70 1/* kr. Ezen befizetési eredmenyt az 1885 óv első feléről szóló adatokkal egybevetvén kitűnik, hogy a befiretós a tavalyi hason időszakhoz képest 58,440 frttal kedvezőtlenebb, s hogy a hátralék 1701,160 frltal szaporodott. Békésmegye 39 adóközségében az adóelőírás rendszere­sen befejeztetett. A kir. adóhivataloknál közvetlenül fizető 2396 adózó 545,768 írt 09 krt, a községeknel fizető 67,923 adózó 546,662 Irt 15 krt tartozott adóczimén e félévben be­fizetni. A szolgabirák által 132 s a községek álul 22,163 zá­logolási eset foganatosíttatott. Ingók árverése 14 voit, Ingat­lan egy sem árvereztetett el. A hatósági közegek ellen a fe­lelősség egy izben sem mondatott ki. Egyenes adók kivetésének és behajtásának átnézete, továb­bá az adókönyvelós ós adóbehajtási eredmények és hátralékok egybe hasonlításáról szóló A B. C. mintájú Kimutatások ezen jelentésünk mellékleteit képezik. (Folyt, köv.) MEGYEI HIKEK. * Tartalékos honvódeink, kik a mult óv végé­vel lettek a közös hadseregből a honvédséghez áthelyezve, s a kik e hó 10-ón gyakorlatra Gyulára bevonultak, ujab­ban szabadságoltattak, s néhányat kivéve már meg is ér­keztek. — Szinószet. Szarvason Komlósy József színtár­sulata f. hó 26-án kezdte meg előadásainak sorozatát a „fiip van Winkle" czimü operettel. Ez egyszersmind be­mutatója volt a Komlóssy 36 tagból álló társulatának, melyről ezúttal még nem mondhatunk teljes bírálatot. Annyit megjegyzünk, hogy a férfi tagok mind órczes hanggal rendelkeznek, s hogy Juhász r.tka szép baritonja mindig élvezetessé teszi az operetteket. Péntekre „Ziiah herczegnő" tüzetett ki a drámai erők bemutatásául. A CS. kir. 101-ik számú csabai hadkiegészítési ke­rületi parancsnokság — a megye alispánjával egyetórtöleg az idei ellenőrzési szemlét megyénkben a követke­zőleg állapították meg: Októberhó 12., 13. 14-ón Csabán a csabai járósbeliekkel együtt ós pedig az 1876—1885. év­beliekre; B.-Gyulán okt. 10., U. ós 12-én ugyanazon év­beliekre ; Békésen okt. 14-ón ós 15-ónjBókósiek, míg Mezö­.Serényben okt. 16-án a mezö-berónyiek és k.-tarosaink; Gyomán a járásbeliekkel együtt okt. 18. ós 19-ón ; Szarva­son a járásbeliekkel együtt okt. 21., 22., 23. ós 24-óu ; végre Urosházán a járásbeliekkel együtt nov. 10., 11., 12. ós 13-áu eend. — Az utószemle pedig Csabán, Szarvas, Gyoma, ,3ókés és Gyulai járásokra nézve f. óv novemberhó 17-ón, Gyula (város) Orosháza ós csabai járásokra nézve (a fő­szemle, valamint az utószemle ie) nov. 18-án reggeli 8 órakor fog megtartatni.

Next

/
Thumbnails
Contents