Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-07-22 / 58. szám

„Békésmegyei Közlöny" 52. szám. 1886. i a mészárosok lejjebb szállították a hus árát, mig '. nálunk nemcsak bogy süket fülekre talált hason irányú felszólalás, hanem a verseny kizárásával annál jobban ragaszkodnak merev álláspontjukhoz. Pedig nagyon meg kellene gondolni a dolgot mészárosainknak, s nem hajtant a végletekre, mert mint értesülünk, mór is mozgalom indult meg egy fogyasztó szövetkezet megvalósítására, s biztos forrásból merítve mondhatjuk azt, hogy ha nem hagynak fel, —• ezen mivel sem igazolható, merev csökőnyössógökkel, — ugy várhatják a szövetkezet megalakulását, s akkor nem tudjuk kinek lesz oka panaszkodni, a közönségnek-e, vagy a mészárosoknak? — Tüz Körös-Ladányban. Levelezőnk a következőket írja: Szombaton déli 12 órakor vészharang üongasa rémité meg a lakosokat. A község közepén gyúlt ki egy gazda háza s el is égett a bozzá tartozó melléképületekkel együtt. Nagy veszedelem fenyegette az egész községet. Az erős szél gyorsan csapkodta s hordta a szikrákat a közeli házakra s csakis a lakosok erőfeszítésének kö; zönhetö, hogy a tüz lokalizáltatott. A tűznek majdnem emberélet is esett áldozatul, ugyanis egy szegény napszámost, Kaszai Andrást, — ki menteni segített az égő házból — a tetőzetről lecsúszó égő nád a házba szorított. Le szerencsére Ferencsik Károly ács azonnal kifeszité az abiakvasat, s igy az ablakon át sikerült megmenteni a szegény embert. A lakház biztosítva volt, de a takarmány nem s igy a gazda kára tetemes. — A csabai artézi kut fúrása ismét szünetel. Gold János kutmester, bizonyos körök protegáitja, élvezi a szünidőt, noha az uj garnitúra mar megérkezett, gépésze pedig, megszokva a nálunk divó patriarchalis viszonyokat, bizonyosan valamelyik pusztán csépeltet. Valóban nem lehet eléggé helyteleníteni, hogy mellőzve az általánosan előnyösen ismert s mondhatni egyedüli szaktórfit Zsigmondyt, Gold úrra bízták a kut furatását. Most e járványos időben, midőn egetö szükség van a tiszta s egészséges vízre, ép most teli azt nélkülöznünk. Ha tovább is igy folytatja Gold ur a munkát, less vizünk (ha ugyan lesz ós az egész munka dugába nem dől) —akkír amikor már elmultak a járványos idők. — Csaba rohamosan halad. Egyik épület követi a másikat s alig nyer befejezést egyik, mar is követi másik, igyekezve tuihaiadni a többit. A Murányi tulajdonát képező épület már a belejezóshez közeleg. Örvendünk, mert mig általa Csaba egy uj ós szép szállodát nyer, ad dig a csinos épület nagyban emeli a folyton emelkedő szép vasut-ntczát. * Vakmerő merénylet követtetett el Orosházán f. hó 14-én. Mint az „Orosházi Közlöny" írja, Friedmann Márkusz szobatestö ablakain fényes nappal, a délelőtti órakban forgó pisztolylyal belőttek. A golyó a lehúzott redökön keresztül hatolva a szolgáló fején levő kendőt átfúrva a házi asszonyt találta, azonban az erejét vesztett goiyó az asszonyon levő erős füzön megsiklott s az ajtóba ütődvén, erőtlenül esett a földre, ifogy ki volt a tettes, nem is sejtik. A megindított nyomozás móg eddig eredményre nem vezetett. — Gyújtogatás Gyomán. Diószegi József gyomai illetőségű kovács, állítólag mivel mostoha anyja Bogár Erzsébet örökségét kiadni vonakodott, f. hó 16-án éjjel mostoha anyja egyik szomszédjának melléképületét felgyújtotta, arra számítva, hogy a tüz anyja házát is el fogja pusztítani. A tüzet idejekorán észrevették ós sikerült azt lokalizálni. A tettes tegnap szállít tátott at a csabai jbirósághoz, kihallgatása után Pokorny László vizsgáló biró elrendelte a vizsgálati fogságot. — Névmagyarosítás. Keismann Zsigmond csabai illetőségű fiumei lakos vezetéknevét „ ltidó

u-ra változtatta. fölkarolt naponkint több mint húszezer példányban megjelenő napilapunk a hasznost a mulatságossal, mert a politikai és társadalmi kérdések pártatlan, komoly és beható fejtegetése mellett a Pesti Hírlap Kiváló súlyt fektet a mulattató elemre, s ez épen az, miben egy más magyar lap sem versenyezhet vele. Ehez járul az összes napilapok közt kétségtelenül leggazdagabb hir-rovata s a sok eredeti távirati tudósítás; mind oly előnyök, melyeket az olvasóközönség nem becsülhet meg eléggé s mégis könnyen hozzájuthat, mert a Pesti Hírlapnak rendkívüli elterjedése mellett rendkívüli az olcsósága is: egy hóra 1 frt 20 kr., negyedévre 3 frt 50 kr., s az előfizetés a hó bármely napján kezdhető. Mutatványszámokat is küld a kiadóhipatai (Légrády testvérekBudapest, Nádor-utcza 7. sz. egy hétig ingyen ós bórmentve.) irüdaiom es művészet. * Ráth Mór budapesti könyvkiadó vállalatában legújabban a következő müvek jelenlek meg: Stukesp.ire színmüvei Fordítják többen. Bevezetésekkel s jegyzetekkel ellátta Csiky Gergely. Javított kiadás. Közei 600 illustratióvai. Második füzet. Egy tüzet ara,40 kr. Életemből. Igaz történetek. Örök emlékek. Humor, Útleiras. irta Jókai Mór. Első füzet. Ára 40 kr. B. Eötvös József összes munkái. A karthausi. Kilen czedik kiadas. Első füzet. Ára 40 kr. A törvényeknek első raagu szakféríiak altal kommentált külön kezi kiadásai: a) 1886. évt XXI. t. cz. A torv óayhatóságokról. Jegyzetekkel Utalasokkal es magyarázatokkal ellátva az - imeleti a gyanorlati té ren elismert'szaktekiulély által. Á

ra 50 kr. bj 1886. evi XXII. t.cz. A községekről. Ugyané szerzőtől. Ára 60 kr. c) 1886. évi XXIII. t. cz. A közigazgatási tisztviselők a segéd- es kezelő sz emélyzet tagjai elleni fegyelmi eijaiáaról- Ugyaae szerzőtől. Ára 60 kr. d) 1886. óvi XX. t. cz. A népfelkelésről. Ugyané szerzőtől. Ára 20 kr. * Á Pesti Hirlap a közönség által oly igen kedvelt, közhasznú rovatait juliushótól kezdve ism-st gyarapította egygyel, ugy tiogy ma má

r minden szerdán Kertészeti Újság, minden pénteken Gazdasági Újság s legújabb minden csütörtökön tíazi Tanácsadó czimü melléklapokkal jelenik meg. Igy «gyt.8Ui ezau, a magyar közönség altal oly példátlan mórvbon Közgazdaság. A szabályos vetés, mint a jó termós feltótele. (Első Közlemény.) A figyelmes szemlélő előtt különböző vidéken bebizonyult, íogy a legbővebb magvetés mellett is jó magház hiányában ritkulnak ki többnyire a vetések; tulsürüségük is többször okoz csekély termést, de nem annyiszor, mint a növény hiány, mely minden körülmények között káros. Haszoutalanná teszi talajt, a beruházást, költséget ós faradsógot; akadályozva van a tenyészmarha alományának emelése is, ha a szántóföldek termése által nem segélyezhető. Midőn a szántóföld nemcsak magas árának kamatjába, sok befektetésbe és műveleti költségbe kerül, több aiót is kell már érte fizetni, a mellett a termény ára alacsony: ideje hogy a gazda legalább a szabálytalan vetósrendszerbel az emberi mulasztások folytan elterjedt azo.i káros rendetlenségedet szüntesse be, a melyek a vetésben levő üres ós tulvetett foltok altal 20—30%-ival apasztják a talaj különbeni hozamát, némelykorjaz egész termes is megsemmisül a növények általános tulsűrüsóge miatt ós a sok millió holdra menő hazai ter mőföldön évenként is megdöbbentő terméscsökkentóssel károsítják a közönséget. Mégsem külömbözteti meg a legtöbb földmivelő a nö vény hiány nugy hézagait a növény ritkán állásától, vagyis azou hasznos közeitől, a melyeknek szabályos egyenlősége a növónyfejlődésre szükseges, sőt móg sokszor termes fokozó is a kapásnövéuyeknól az egyenlő köz, akkor is, midőn a növények ritkábban állíttatnak mintkellene, miglen a szabály talau nagy hézag a gyomnál az általános tulsürüség a szalma termelésnél egyebet nem hozhat. A czólszerü vetésmivelettel és a növény tenyésztéssel nem foglalkozó gazdánál a pénzbőségnek ós a 1 eg c z ól sze r ü b b gazdászati rendszernek bem lehet sikere, annyise, mint primitív gazdászatnak, mely keveseb költséggel jar, nem okoz annyi kárt, mint növény nélküli költséges fólreudszabály. Hogy kellő növónylótszám nélkül nem lévén kihasználható a legkedvezőbb időjárás ós talajviszony s nem idézhető elő nagy termes, mely ha időszakonként is, egyedül adja a gazdászatot fenntartó olcsó tőkét a kis termésekre kell tá maszkodni a gazdanak, noha azok a folyó kiadásokat is alig fedezik, mégsem fektetnek elég súlyt a növények pontos előállítására. Sokan azt sem tudják, mennyi talaj terület szükséges egy növényre, holott annak számításba yétele nélkül nem állapithatja meg a gazda a növények egymástól való czélszerü íávolságat, a jó termes egyik biztositékát. Bármily módon törtenjók is a vetés, sorba vagy szórva, egy kalászos növényre legfeljebb 25 • cm. talajterület számítható, hogy 1200 • öles holdanként 158^500 növény lehetőleg meglegyen, ami 64 liter középnagyságú búzából ki is telik. <i vetőmag menuyiség megaatározásánál mégsem vetőmag számát veszi sok gazda zsinórmértékül, hanem bizonyos tömegének súlyát és űrmértékét, holott a könnyű ós az aproszemü magból 30—40°/

0-i v a 1 több esik a mázsára és az űrmértékbe, mint a súlyosabb, vagy nagyobb szem ü bői. 32000 aprőszemü 25000 középnagyságú, de alig 20000 na«:ys zemü buza megy egy liter be, ami egyenlő területbe vet ve nagy külömbsóget idéz elő a termésben, mert az aprószemü mag, ha szorult is kikél kedvező időben Minden csírázásra képes mag növényé vállhat a jó magházban, s tulsürüséget idózüet elő, Í roszb^n egyik sem lesz tartós növ ény. A csirá zásra képtelen mag bármire inkább fordítható, mint vetésre nemcsak kárba vész, hanem még csalódásokat is idéz elő vetőmag számának meghatározásánál. A holdanként megkívántató számtól nem lóvén szabad eltérni, a sorba vetéssel is csak annyiban történhet magmegtakaritás, a mennyiben nem kell azon feltevésből, hogy sok mag fedetlen marad és elpusz tul, a megkívántató számnál többet vetni. Különben annyi i kár a termésben a mennyi az eltérés a vetőmag kellő számától, meg akkor is, ha a kevesebb növényt nem gyom, ha nem sarjú hajtás pótolná, mert a sarjú által tulherheit magáoyosan álló növenyeknel a szem a tartós zsengós állapot miatt többnyire ugy megszorul, mint az általános tulsürüség folytán. A kalászos növény szereti különben társaságotés ha elég széles sorköz mérsékli csoportosságát, a kellő számban levő anyakalászok adhatják csakakorai és bi ztos nagy termést; bizonyították azt a legrégibb idő óta az élesormu szántás barázdáiban álló uövények bőtermósei, mert az anyanövónyek csoportos sorban léte folytán nem terjedhettek ugy el a sarjuhajtások, hogy az anya növényt elnyomják, csak elégséges sorközük nem volt az élesormu szántásbanaszórvavetett növényeknek, hogy sűrűségűket kellően mérsékelje és a légáramlatnak utat adva a világosság és melegség behatását is előmozdította volna, hegy még tusban kifejlődjék e hasznos elemektől a kalasz és ne törpüljön ott ugy el, mint a tulsürü ós összevissza álló növények közt stignaló légkörben a sor köz hiánya miatt történni szokott. Ezenkáros körülmények szolgáltak inditó okul a sorbavetőgópek fe 1alálására, mert a szélesebb sorköznek érezték hiányát a gazdák, nem a növenysornak melyaió szántásban s o h a s em h iá u y z o tt. A jó vetés egyik nagy akadályának, a száraz nagy göröngynek elhárítására sem minden gazda képes a könnyen vounató rogtörö henger hiányában. Az eddigi lassan haladó, sok vonó erőt igénylő, mégis csekély sulyiyal biró alacsony henger a portianyitásra ós a talajegyenlitésre hatástalan lóvén akkor marad el a talajporhauyitas ós a czélszerü vetés, mikor a legalkalmasabb idő lenne kivitelére. Az eke ós a talaj külömben sem mindig alkalmas a jó magházra szántáshoz, mely késedelmes ós költséges. A magháznólküli szántásoknál jedig fedetlen marad a vetőmag egy része; igy lesz temérdek üres és a mellett tulvetett folt a vetésben, bő magvetéssel pedig sokszor általános tulsürüség. A magtiáz hiányával lévő szántások értékesítésére ós a sorköz létesítésére hivatott Garrett-féle sorbavetögépek sem feleltek meg a hozzájuk fűzött igényeknek; jól mivelt talajon is csak a keskeny vaganyba vetesnek tették eleget, figysorjása rakják a vetőmagot a barázdába, kevés magot vethetnek soronként, igy teszik ki a magányos növéuyc a tulbokrosodas ós a gyom által való elnyomás veszélyének. Midőn a szélesebb közű sorba vetés czóljából kevesebb saruval bővebben kellene vetni, a hogy a holdanként megkívántató vetőmag száma ritkábban alló sorokbau is ki legyen, az elégséges vetőmagot kesieay^vágiuyba egymás mellé nuliajtják s Dem tesznek a miatt elég talaj kihasználást lehetővé, azért alkalmaznak most a vetőmag széjelebb osztása czóljából helytelenül több vetősarut a gépbe. Sűrűn állításuk miatt 10—12 cm. keskeny közű vetés féle terelték a sorbayetést, a mi épen ugy kizárja a jégáramlatot ós a világosságnak a növények köze hatásat, mint a sűrűn összevissza álló szórvavetett növények. Laza talajon suly nélkül is mélyen vet a csuszvamüködő vetősaru; a gyökér ós a növény gyenge marad a vastag földtakaró alatt s könnyen kipusztul a fagytól. Agyagos éa nedves talajban hengerezós ós fogasolás utan is nyitva marad a csuszvavető saru barázdája, elromlik a hézagban a mag a férgek is könnyen rátalálnak az egysorba állított magra ós növényre, akadálytalanul pusztítják a tág vágányban. A gazt és göröngyöt az egymáshoz közel állított vetősaruk maguk előtt toljak. Két három ember erejét felülmúlja azt a gép haladásával nedves időjárásban ugy elhárítani, hogy barázdába tétessék a vetőmag. Nagy része a talaj felületén szoratik el, vagy csomoban marad el az összetolt gazon, holott a felszínen maradt magot í o ga s o 1 ás o k k a 1 sem lehet többé Helyükre tenni, mélyedésekbe tolu Ina k, a hol már e 1 ógsé gesen v an n ak, kárí tesznek vagy fedetlenül ós göröngy alatt is pusztulnak el. A nagy kétkerekű gópelőrész nehéz kormányzata külön e czólra egy erős embert igényel, költséges ós akadályozó a gép haladására. Mindezekszerint a nagy nehézséggel sok kézi és vonóerővel járó, sűrűn állított csúszva müködősaruval vetés nemmondható egyébbnek, mint költséges magelosztásnak mely sem a sorba vetés sem a szórvavetés' czéljának meg felelő nem lehet. Küadónyi Sándor. Hivatalosan jegyzett piaczi árak B.-Csabán 1886. Jul. 21-én. íoo kjll. o gr, a. \x \xOiN iciir l-ső rendii ll-od rendii Buza « 7.60 7.40 Árpa 4.50 4.40 Tengeri . • 4.50 4.40 Szalonna . . 88.— 37.— Sertés 36. — 34.— Leguj abbak. * Szerencsétlenség. A hrobitzi G-eigerhofban (Pardubicz) egy épülőfélben levő tehónistáló gerendázata leszakadt. Tizenhét munkás súlyosan megsérült. * Az angol kormány lemondása. A kormány tegnapelőtt délután tartott minisztertanácsban elhatározta, hogy azonnal beadja lemondását. * Bismarck herczeg találkozása Kálnoky gróffal, monarchiánk külügyminiszterével valószínűleg ma vagy pénteken fog Kissingenben megtörténni. Főmunkatárs : Felelős szerkesztő: Dr. Fáy Ignácz. Dr. Fáy Samu. Házbérbeadás va^y eladás. Telegraf-utcza 240-ik szám alatti ház, inely áll 1 korcsmai helyiségből, (uiely szükség esetén magtárnak is átalakítható) 5 szoba, 1 konyha, 1 éléskamra, 1 pincze és egy fáskamarából, SzentMihály naptól bérbe kiadó avagy örök áron eladó. Bővebbet ugyanott. 160.(3—2)