Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-06-27 / 51. szám

„Békésmegyei Közlöny" 52. szám. 1886. i tosságát, de miután ennek teendője inkább csak negat i v, azaz csak éppen óvás, — mert az olyan óvóintózet, hol egy kis történetet, egy KÍS földrajzi, egy kis ezt, egy kis azt tanitanak s a gyermek zsenge lelket idő előtt megerőltetve azt eltompítják, nekem határozottan nem kell, — holott a tanitó ténykedése sokkal inkább positiv, azaz az isineret elemeinek beoltása s terjesztése mellett, a gyermeki kedély s jelemnek helyes irányban való fejlesztése, s mint ilyen, merem állítani, határozottan fontosabb. Ha tehát a tanítóknál az országos törvény előtt megjárja a 300 frtnyi minimum, — mi ugyan szép édes kevés — miért nem járhatná meg az óvósoknál is. Azután meg szívesen belátom, hogy azon felszerelvények, bútorok, játék — szemléltető — s foglalkoztató szerek, jó, ha ugy vannak meg, miként elővannak a szabályrendeletben irva, de ismét bátorkodom megjegyezni: valamennyi nem éppen okvetetlenül szükséges. Ennélfogva itt is csekélyebb mértéket lehetett volna alkalmazni s az i jtózkedés nem lett volna talán hatálytalan ugy sem, ha az mondatott volna ki, hogy az óvóintózetek a szükséghez képest szereltessenek fel, a mi az évi kiadást jóval lejebb szállítaná s nem egy olyan községben is, ahol a szabályrendelet követelményei szerint lehetetlen egy óvóintózet íelállitását lehetségessé tenné. Az óvóintózet igazgatására vonatkozólag nincs megjegyzésem, de nem hagyhatom megjegyzés nélkül az óvóintózet házi szabályainak azon számszerint 14-ik czikkót, mely igy szól: A „kisdedóvó intézet nyitva áll télen reggeli 8 ó r á t ó 1 '/, 12-ig ós délután V, 2-t ő 1 '/

2 5-ig; nyáron reggeli 7 órától i|, 12-ig ó s d. u. i|

t 2-től 6-ig." s itt vissza kell mennünk az óvóintózet czóljára. — Az óvóintézet czélja szerintem első sorban a gyermekek életének megóvása a veszedelembe-rohanás, — másodsorban, de nem kevesebb fontossággal, a gyermek lelkének megóvása a netán egyebütt űzött játékai közben zsenge szivére környezetéről reá tapadható káros befolyás elől. Az óvóintózetek tehát hivatva vannak azon szülőknek is, kik a megélhetés mindennapi gondjai mellett erre rá nem érhetnek, módot nyújtani arra, hogy gyermekeik biztonságáról gondoskodhassanak, s igy hivatva vannak a szülőinek, mint a gyermek első nevelőinek, helyét pótolni. A gazdagnak nincsen annyira szüksége óvóintózetre, ennek anyagi körülményei nyújtanak eszközöket arra, hogy gyermekét emberi hatalom határáig, megóvhassa; de szüksége ós pedig nagy szüksége van óvóintózetre a szegénynek, kivált annak, ki házán kivül két keze munkája után keresi kenyerét. Oh mily áldás az ilyen szülőnek egy óvóintézet, ha reggel azon tudattal mehet munkába, hogy mig ő fárad családjáért, gyermekeiért, ezek az alatt nem rohannak veszedelembe, hanem jó gondozás alatt állanak ; mennyire edzi e tudat az ő erejét s munkakedvét s mily nyugodtan tér ismét a munkából szegény hajlókába vissza. De már most kérdem, hol van azon napszámos apa vagy anya, ki oly óvóintózetbe adja gyermekét, a hol az óvós a szabályrendelet értelmében télen csak 8-tól 12-ig s d. u. 1I»2—Vjö-ig nyáron pedig 7-től 1/a 12-ig s d. u. Vi2-től 6-ig tartozik a gyermekre felügyelni, azontúl nem; pedig nyáron még 6-tól 8-ig két órán át ezer veszedelembe rohanhat a gyermek. A szegény szülő, — mert a szegény embernek nincsen ám cselédje — maga elvigye 8 órakor gyermekét, 11-kor menjen érte, délután újra felvigye s fél ötkor hozza haza, akkor szegény feje ne menjen napszámba, hanem csak ide oda hurczolja gyermekét. Ez oknál fogva a községi, nem a nagyvárosi- vagy jobban mondva un — óvóintézet ezen házi szabályaiban ugy hiszem elég lett volna azt mondani: az óvóintózet télen-nyáron reggeltől estig nyitva áll, a mi nem zárja ki azt, hogy a ki akarja, délben is haza viheti gyermekét. Még egyet kell megemlítenem, a mi az óvó intézetek körül szintén nem utolsó tényező, — s ez az: szerényebb igónyekKel fellépő óvóintézetbe szerényebb ruha is megjárja, de az ilyen mindenféle szükséges és nem szükséges eszközökkel ellátott intézetbe már különb ruha is szükséges s hol veszi azt a szegény ember. Inkább nem adja tehát gyermekét oda. Sokat mondhatnók még e tárgyban s lehet, hogy lesz is még alkalom, mikor részletesebben is kifejtem nézeteimet az óvó intézetek, gyermek-kertek s gyermek-menhelyek felől. Egyelőre csak annyit akartam megemlíteni azon aggodalmam kifejezéseül, hogy tartok tőle, miszerint ezekkel a községi óvóintózetekkel is ugy leszünk, mint a hogy van egyik szomszédom a móhekkel: inig csupán zsúppal fedett méhese s vesszőből vagy kákából font kaptárai voltak, volt elegendő méhe is, móze is; de bántotta a hiúság: épített nagyszerűen berendezett méhest, csináltatott drága áron zirzon kap* tárokat a most már nincsen se méhe, se méze; — vagy hogy ismeretesebb póldárra mutassak, tartok tőle, hogy ugy leszünk a^ óvóintózetekkel, mint a hogy vagyunk Szegeddel, hol a nagy katasztropha után építettünk nagyszerű palotákat — persze adósságra —s most már azok a paloták üresen állanak. — Igy lesznek nekünk is drágán s nagy áldozatokkal felépített s berendezett óvói idézeteink s ki tudja lesznek-e gyermekeink bennők t És ez csupán csak azért, mert mindenben nagyot játszunk, mindenben körülményeink s erőnk latba vetése nélkül idegen példákat utánozunk, holott ha valamivel kevesebb idealísmussal, de több reális felfogással fognánk ehez vagy ahoz, a siker biztosabb volna Ezek után nagyon szeretném, ha valaki az óvóintézetekre vonatkozó s itt kifejtett aggodalmaimmal szemben, jobb meggyőződésre tudna hozni, de legjobban szeretném, ha maga az eredmény győzne meg arról, hogy aggodalmam alaptalan volt. Gajdács Pál. — Az erdélyi ipar irdekében. A Romániával folytatott vámháboru által fenyegetett erdélyi iparosok érdekében a kormány elvben elhatározta, hogy megad m nden vasúti tarifa kedvezményt, de erre vonatkozólag általános tételek nem állapithatók meg ; hanem a kormány minden egyes esetben a szükséghez képest, nevezetesen a nyers terményeknek az alföldről, valamint Orsován át Bulgáriából és Szerbiából Erdélybe, ós az ipar-czikkeknek Erdélyből Magyarországra ós Orsován valamint Zimonyon keresztül a Balkán félszigetre való szállításánál fogja engedélyezni a tarifa tótelek mérséklését. — A vámtarifa. Az osztrák kormány részéről eddig a vámtarifa törvényjavaslat néhány tótelének változtatása tárgyában a magyar kormányhoz mind e mai napig semmiféle átirat sem érkezett, minek következiében a két kormány közt erre vonatkozólag folytatandó tárgyalások időpontjának megállapításáról egyelőre szó nem lehet. lPoli.tilc.ai liix*e 14.. * A franczia trónkövetelők kiutasítása. A kormány nem értesítette hivatalosan a herczegeket a kiutasítás felöl, de egy rendörbiztos által tudatta, hogy kész időt engedni, ha még nem készültek volna el az útra. Napoleon Viktor herozegtöl sokan buosuztak el. Szalonjai tele voltak látogatókkal. A herc/eg beszédet tartott, melyben kijelenté, hogy fenntartja jogait és a írancziáknak mioden jot ígér. A párisi grófot ós orleu.-.si herczegeket Eubau találta a kiutasitási hir. Napoleon Viktor* elutazásakor jelentéktelen botrány történt a pályahaznál. * A bajor válság. Irányadó helyen komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy modositsák a porosz-bajor katonai szerződéseket, melyek tudvalevőleg a bajor uralkodónak korlátlan haduri jogokat biztosit a bajor hadsereg fölött. E módosítás által a köteléket Bajororszag és a Németbirodalom között szorosabbra akarják fűzni. A csabai közúti lóvonatu vasút létesitésé nek módozatai. in. A várandó forgalom. Évi elegy bevétel ós kia dás v alam i n t tiszta haszon. A szemóly-podgyász ós áru forgalomból előáll az e lapok mult szamában kifejtettek alapján a következő bevétel: a) a személy- ós podgyász forgalomból 4000 frt. b) az áru fórgalotnból 12441 frt. tehát összesen 1Ö414 frt. Ezzel szemben állanak az évi kiadások, melyek meggyőződésünk szerint azók mazimuma gyanánt tekinthetők. Ezek: a) személyi kiadások. 1) egy üzletvezető 1200 frt 2) egy pénztárnok 800 frt 3) 3 kalauz egyenként évi 300 frt fizetés ós 100 frt ruhazatra 1200 frt 4) egy raktárnok évi 400 frt fizetés ós 100 frt ruházatra 500 frt 5) egy pálya felvigyázó 200 frt összesen 3900 frt. b) dologi kiadások. 1) Amortizatió 400 frt 2) helyisógbór, bolt és esetleg udvar. . 500 frt 8) pályafenntartás 500 frt 4) lótartás kocsisokkal 3600 frt 5) lókopás 600 frt 6) különféle és érték leírás . . . . 500 frt összesen 6100 frt. Főösszeg tehát 10,000; levonva ezen öszszeget az elegy bevételből marad 0414 frt. Ez lóvén a tiszta jövedelem, a vállalatba befektetett tőke 19%-ot gyümölcsözne a vállulkozóku-ik. Tekiutve már most számításunk alaposságát, melynél fogva a bevételnél lehetőleg kisebb, a kiadásnál azonban nagyobb tóteleket vettünk fel: bizonyos, hogy a szóban levő közúti vasút felállítása a mellett, hogy Csaba város haladásának ós fejlődés-képességének fényes bizonyítéka volna, egyszersmint a tőke elhelyezésre is igeu kedvező alkalmat nyújtana. Említést érdemel, hogy a már létesített közutat kevés költséggel lehetne a tégla égető helyekkel összekötni, mi a fokozatos építkezést csak növelné, de azonkívül a szép Széchenyi ligetet is nagyon emelné. Csaba város, mely szerencsés fekvése által már is izép fejlődésnek indult, ezen a mostani kornak megfelelő ujjitás által kiszámithatlanul sokat nyerne ós aztán méltán elvárható, hogy ciZ, cl mit már régebben megjövendöltek, teljesülni is fog, t. i. hogy Csaba város az alföldnek egyik központja lesz. Azt hisszük, hogy az előadottak által eléggé bebizonyítottuk, hogy mily előnyöket nyújtana a közúti lóvonatu vasút létesítése, miért is azt újólag Csaba város közönségének szíves figyelmébe ajánljuk, ismételve hangsúlyozván, hogy csak gyors cselekvés által lehet a lóvasut ügyében sikert felmutatni. Az építési üzem mikéntjére vonatkozólag csakis annyit óhajtunk megjegyezni, hogy ez későbbi kórdóst képez, miért is erről nem nyilatkozunk; de ha rákerül a sor. e tekintetben is kifejtendjük nézetünket. Most még a szükséges tőke beszerzését illetőleg van még pár szavunk. A szükséges tőke beszerzése. A pénzbeszerzós az esetre, ha a^ lóvasutnak ügyét nem magánvállalkozó, hanem egy részvénytársaság venné ke

zébe, a legczólszerübb módon oly formán volna elérhető, ha 400 drb részvény 100 frtnyi névértékkel bocsájtatnók ki, a melyekre egyelőre t. i. addig míg a vállalatnak arra szüksége leend, részletek volnának fizetendők. -Megjegyzendő, hogy előnyösnek mutatkozik, ha a pénzműveletet egyike a csabai pénzintézeteknek bizonyos előre meghatározandó csekély haszon mellett elvállalná. Az első lépések megtételére szükségeltető összeg biztosítására esetleg érdekeltek is ajánlkozhatnának. Megemlitendőnok tartjuk ez alkalommal egyszersmint azt is, hogy a pénzbeszerzós más módon is eszközölhető volna, például oly módon, ha egy tőkepénzes vállalat a felállítandó intézet jótállása mellett a szükségelt összeget törlesztés mellett előlegezné. — Igy van Eszéken is. Ezekben kívántuk előadni egy közúti lóvonatu vasútnak Csabán leendő létesítésének módozatait Reális adatokkal támogattuk fejtegetéseinket, melyek meggyőzhettek mindenkit arról, hogy egy lóvasut Csabán valódi szükséget pótolna és szépen jövedelmező vállalat volna. Ha közönségünk elég élelmes lesz jól felfogni a lóvasnt építéséhez kötött érdekeket, bizonyara nem fogja átengedni magánvállalkozóknak az abból kínálkozó hasznot, hanem alapit a lóvasut létesítése ós fenntartása czóljából egy részvénytársaságot, melynek prosperálása az előadottak után ós azou tapasztalatnál fogva, hogy a lóvasúti részvények mindenütt a legjobb ós legkeresetteb papírok szoktak lenni — bizton remélhető. A békésmegyei gazd. egylet közleményei. Jegyzökönyve békéimegyei gazd. egylet igazg. választmánya 1886. Jun. 23-án C»abán tartott Ülésének. Jelen voltak: Beliczey I. elnök, Beliczey R., Németh L., Bartóky L., Bimler P., VidovszKy J. ós K., Stark A., Sztraka Gy„ Bajcsy J., Plesch M., Zahoran P., Badics A., Fejér B., Sóhár K., Geis?t G. és Mokry S. 1. A megyei lóversenyek körül évről-évre sűrűbben felmeraló hiányok és igények tekintetbevételével a választmány Sztraka Gy. eln., Bimler P., Fejér B. és a titkárból álló bizottságot egy uj versenyszabályzatnak beterjesztésével biz meg és elrendeli, hogy minden verseny után anyagi eredményéről a legközelebbi választm. ülésen jelentós tétessék. Az idei jól sikeralt lóversenynek rendezéseért Sztraka Gy. tagnak köszönet szavaztatott. 2. A Clayton-fólft kévekötő és aratógópek ós egy 3—4 lóerejü gőzcséplővel leendő kísérletnek a közgyűlés által a választmányhoz utasított rendezésére vonatkozólag, helyiségül Beliczey I. elnök urnák szíves telajánlása folytán az ő Csaba melletti birtoka választatott s a nap kitűzése az igazgatóságra űzatott, a gépgyáros azonban felszólítani határoztatott, hogy a gépeket minden esetre jóval előre küldje le. A megejtendő fisérietet megfigyelendő s arról jelentést teendő bizottság a következő tagokból alakíttatott meg: Elnök Beliczey I, tagok: Szókács I., Winternicz A., Kh :rndl Gy., Zlinszky I., Szekér Gy., Piutér G., Hunyadi S., Fejér B„ Eimler L., Sztraka Gy., Zahoran P., Bartóky L, Lepény P., ifj. Gajdács J., Pleeoh