Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-06-24 / 50. szám

Melléklet. .Békésmegyei Közlöny" 40. szám. 1886. szellemi és gyakorlati tevékenységét. Ilyen indítvány ez évben csak egy érkezett be, Zlinszky J. tagtársunktól, mely az aranykának kötelező irtására megyei szabályrendeletet kieszközölni sürget. Az elfogadott indítványnak a kötelező aszatolással megbővitve formulázott alakban benyújtására egy bizottság szóllittatott fel. összefüggésben áll ezzel azon eljárásunk, mely szerint a kormány által véleményezés végett leküldött mezei rendőrségi törvényjavaslat tárgyában hosszas beható bizottsági tanulmáuy után megjegyzéseinket illető helyre felterjesztettük. Bakay Nándor kendertermelési szakbiztos ápril 12-iki választmányi ülésünkön érdekes és tanulságos előadással világította meg a kendernek jelenlegi okszerűtlen termelését és a helyébe léptetendő jövedelmezőbb uj eljárást, mely előadása egyleti értesítőnkben is világot látand. A jász-nagy-kun-szolnok megyei gazdasági egylet egy figyelemre méltó indítványt terjesztett egyletünk elé. Javasolja .ugyanis, hogy ugy a kiállítók és közönség érdeklődésének, mint az eredményt biztosító dijaknak magasabbra emelése czéljából a szomszédos szolnok, csanád és békésmegyei gazd. egyletek közös nagy versenyeket rendezzenek. Választmányunk késznek nyilatkozott ezen ép oly fontos, mint nehéz kérdés felett tárgyalásokba ereszkedni. Egyletünk ugy az apczi aratóversenyen, 1885. jul. 6-án mint a gazdasági egyletek szövetkezetének, 1885. okt. 3-iki és 1886. máj. 16-iki nagy gyűlésen képviselve volt. A sovány eredmény országszerte ismeretes. A hazafias szellem egyletünknek mindenkoron egyik éltető rugója volt s késznek találta közhasznú áldozatokra. Ezen szellemből folyt a csabai ipartanonczok munkakiállitásának 25 írttal történt díjazásán kivül azon ténye is, mely szerint az erdélyi közmivelődósi egyletnek javára, annyi lélekemelő példa után buzdulva, az egylet is, pénztárának szerénysége daczára, 100 frtot adományozott. Az idei teendők sorában, miután egy község sem vállalkozott helyi kiállítás rendezésére, M.-Berény kivételével, mely azonban a békési rendszeres kiállításnak közelségére való tekintetből tervétől utólag szintén elállott, csupán a Békésen okt. 3. és következő napjain tartandó 5-ik rendszeres nagy állatkiállitás, megbővitve termény-, gyümölcs- és háziipar kiállítással magaslik ki és a békési tagoknak mellette nyilvánuló lelkesedése folytán fényes sikerrel is biztat. Ezenkiviil eddig csupán a mai nap délutánján tartandó rendes tavaszi lóverseny van kilátásban, melyhez az állam dijakul 160 írttal járult. Kelt B.-Csabán, junius 14-én 1886. Beliezey István, elnök. — Az uj közigazgatási törvény folytán a belügyminisztérium teendői igen nagy mértékben meg fognak szaporodni. Ennek folytán az ügyosztályok egészen uj beosztása terveztetik, még pedig akként, hogy az osztályok száma egygyel szaporittatik. Tekintve a pénzügyi helyzetet, egyelőre az uj osztály a jelen állomány keretében fog lehetőleg minden személyszaporitás nélkül eszközöltetni. — A királyi kúria birái körében ez év folyamán lényeges változások, illetve nagyobb előléptetések várhatók. Hét-nyoloz biró szándékozik törvényszabta szolgálati éveinek letelte folytán magát nyugdíjaztatni. Némelyek már beadták, többen még ez év folyamán szándékoznak nyugdíjazási kérvényöket benyújtani. F»olitikLai Ilire i*.. * A herczegek kiutasítása. A franczia szenátus megkezdte a herczegek kiutasításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Jules Simon ellenzi a javaslatot. A kiutasítás — úgymond — semmi által sincs indokolva. A köztársaságnak csak saját hibáitól kell félnie. Nem a herozegek, hanem a kommune fenyegeti veszólylyel az országot. * Angol választási mozgalmak. Az angol választási mozgalom megindult, a lapok telvók választási beszédekkel és manifesztumokkal, Morley szombaton Bradforban beszélt s ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy Nagybritánia addig, a mig Írországgal tisztába nem jön, nem bocsátkozhatik nagy külföldi vállalatba. A csabai közúti lóvonatu vasut létesítésének módozatai. A várandó forgalom. Egy előző cztekben kifejtettük a lóvasut létesítésének általános módozatait. A jelen sorok czólja: kimutatni, hogy a létesítendő lóvasut minő forgalomra számithat. A várandó forgalomnak alapját főképen a vasúti forgalom képezi, a miért számításunkat az 1885. évi vasúti forgalomra alapítottuk és igy kétségtelen, hogy számításaink nem csalnak. Megjegyezzük azonban ez alkalommal, hogy a vasúti forgalomnak is csak azon része vétetett tekintetbe, mely esetleg a közúti vasútnak is nyújthat forgalmat; mindazon szállítmányok tehát, melyek előreláthatólag a közúti vasúttal nem fognak szállíttatni, a számításból egészen kihagyattak. A forgalom kétféle: a) a személy- ós podgyász-forgalom, b) az áru forgalom. A)*A személy-ós podgyász-forgalom. Minthogy Csaba állomás ,'a vasúti hálózatnak egy ijóczpontját kópezi, sok oly utas is érkezik ide, ki 3gy csatlakozandó vonattal azonnal tovább indul; ezek tehát számításba nem vehetők, ós igy a személy forgalomnak is csak fele jöhet, mint csabai helyi forgalom tekintetbe. — Azonban az eredményezett csabai helyi I forgalmat sem számithatjuk teljes számban, mivel minién utas a közúti vasutat nem használja, de ha hozzá számítjuk viszont a helybelieket, a kik naponta a volatokhoz kijönnek, nem különben a városi forgalmat a rasuttól a ligetig ós vissza: a csabai helyi forgalmat alapul véve biztosan számíthatni arra, hogy a helyi for1 galomnak 2/,-e, vagy az egész forgalomnak '/

6-e igénybe " veszi a lóvasutat is. Miután pedig az őszes vasúti forgalom számítása. ink szerint 200,000 személyt tüntet fel, s ebből a csabai helyi forgalomra ennek felét, tehát 100,000 személyt számítunk. Már most föltéve, hogy az összes helyi forgalmat nyújtó közönség csak a/»-öde veszi igénybe a ló- 1 vasutat: a létesítendő lóvasuton a személy forgalom 1 40,000 leend, a miből egy személy jegyet 10 krjával számítva 4000 frt jövedelem áll elő. Az összes csabai podgyász-forgalom az 1885-ik I évben 8600 szállítmányt képezett 3500 mótermázsával. A darabok száma azonban mindig többet képezvén, mint a szállítmányok, összesen mintegy 10—12000 drbra r tehető ; ennek tehát csupán fele vétetik tekintetbe ós pedig a városi forgalommal együtt. Igy 5000 drb pod- ' gyász után a bevétel darabonkénti 10 krjával 500 frtot képez. Kiemelendő, hogy azon kózi podgyász, melyet az * utas könnyű szerrel az ölibe vagy az ülő padok alatt elhelyezhet, díjazás alá nem kerül. I

1 B) Az áru forgalom. A szállítandó árukat különféle czikkekre kelleti osztanunk azon okból, mivel a kocsiknak általuk vak használata is különféle ós ennek folytán a szállítási dij sem lehet egy ós ugyanaz. — Igy például egy üres hordókkal megrakott kocsi sem helyezhető egy fával vagy szénnel a teljes hordképességig megrakott kocsival egy sorozat alá. De ezenkívül az áruk értékére is kell ^tekinteni, mivel a csekélyebb órtókü áru nem birja el azon dijaztatást mint a nagyobb értékű, igy például kő ós bútor nem helyezhető egy sorozatba. Ez kópezi különben a vasúti ós gőzhajózási díjszabások alapját ós nézetünk szerint az egyedül helyes mód e tekintetben az, ha ezen uemzetgazdászatilag ós forgalmi-politikailag elfogadott elvet magunkóvá tesszük. Az 1885. óvi vasúti forgalmat alapul véve a következő eredményekre jutunk: Vegyes áruknál a tényleges forgalom 70340 mmázsa. A lóvasutnál a várható forgalom ennek 2/

3-ad részére azaz46,894 mmázsára tehető, a mi mótermázsánkint 8 krnyi dij mellett 3752 forint bevételt eredményez. A gabonanemüeknól a tényleges forgalom 297,500 mm; a lóvasutnál várható forgalmat ennek 50°/

0-ára 148,750 mmázsára számítjuk, a mi csak 3 krt számítva egy métermázsára, a vállalatnak 4462 forintot jövedelmezne. Epületfánál vasúti forgalom 40,200 mm, várható lóvasúti forgalom ennek 80

u/

o-a, a mi 3 krnyi dij mellett 960 forint bevételt tesz ki. Tűzifánál a tényleges vasúti forgalom 26000, a várható forgalom ennek 50°/

o-a kerekszámban 13,000 mm, a mi 3 krnyi dij mellett 390 forint bevételt tesz ki. A liszt ós korpában a tényleges vasúti forgalom 17000 mm,a várható forgalom ugyananuyi, a mi. 680 forint bevételt tesz 4 krnyi árszabás mellett. | A k ő s z ó u tényleges forgalma 26000, várható forgalma ennek 5 0%-a 13000 mm, a bevétel 4 krnyi dij mellett 520 forint. A mész tényleges forgalma körülbelül 12,000, várható 12,000 mm, 8 krnyi árszabás mellett bevótel 960 forint. Kőolaj tényleges forgalmi 3300, várható3000,mm, bevótel 8 kr. dij mellett 240 forint. Különféle tömegáruforgalma 12,000, várható forgalom 9000 mm, t.i. 2/

3-ad rósz, a mi 5 kr. dij mellett 450 forint bevételt tesz ki. Ezen számítások, melyekben a várandó forgalom hozzávetőleg lett kiszámítva, — de az lehet nagyobb, de semmi esetre sem kisebb — szerény nézetünk szerint nem kifogásolhatók, még pedig azon oknál fogva nem, mivel miuden tételnél a lehető csekélyebb forgalmat rettük tekintetbe. Erre pedig a következő indokok szolgáltak u. m. a) A vegyes áruknál fel nem tételezhető, hogy aaok kirótel nélkül a közúti vasúttal szállíttatnának, mivel sok kereskedő oly helyen lakik, hogy szállítás igénybe vétele czélszerünek nem mutatkozik, vagy pedig saját alkalmatossága lóvén, avval szállíttatja. De részint azon körülménynél fogva, hogy a kereskedelemnek zöme a közúti vasut által érintett utczákban fekszik, bizton számítható, hogy a vegyesaru )sszforgalmának */

3 része a közúti vasútnak megszerezhető. b) A gabona forgalomnak csupán 50

u/„-a vagyis j • fele lett felvéve, még pedig azon okból, mivel igen gyakran . előfordul, hogy a pusztákról beszállított gabnanemüek a ! jármüveken közvetlenül szállitattnak a vasúthoz. c) Az ópületfáuak 80%-a számíttatott, de biztosan k feltehető, hogy minden üzletember felismeri a lóvasúti . szállítás előnyeit ós igy az egész ópületfa szállítására számithatnánk. d) A tűzi fának csupán 50%-a számíttatott, mivel többen a szállítmányozók közül más irányban laknak, a mely irányokat a közúti vasut nem érinti. e) A kőszénnél ugyan ezen okból csupán 50% számíttatott. f) a libzt ós korpának vagyis az őrleményeknek csaknem egész része számíttatott, mivel ez a gőzmalom tulajdonosok által már is biztosítva látszik. g) A mó&z és kőolajnak csaknem az egéáz rósze vétetett fel, mivel nagy előnyt képei ezen áruknak közvetlen bevitele az üzlet helyiségig. Végül h) a külöuféle tömeg áruknál u. m. vas, tégla, épületkő, cserépedény, káposzta, répa ós a többi áruk egész vaggouban szállítva, 757o-ig vétettek átekintetbe. Igy tehát a szállítandó áruk mennyiségét hozzávetőleg kiszámítván, még csakis a szállítási dijjak iránt marad néhány szavunk. A vegyes áruknál a jelenlegi fuvarosok által mótermázsánkint 10 kr. számíttatik, de oly esetben, ha csekélyebb mennyiség szállíttatik legalább is 50 kr. szedetik. Ezen okból a közúti vasútnál csak 8 kr. lett métermázsánként számítva 15 kr. legcsekélyebb illetékkel. A gabnanemünól 3 kr. számíttatott, megjegyezvén, hogy a jelenlegi fuvarárak 4—5 krt, de rosz időjárásban még többet is tesznek ki. Az ópületfa szállítása 3 krban állapíttatott meg mótermázsánkónt. Ennek közvetlen beszállítása az órdekelttkre nézve azonban másféle előnyöket is nyújt. Az őrleményeknél 4 kr. vétetett fel azon okból, mivel az összes mennyiség már előre is biztosítva látszik, A kőszén 4 krba számíttatott. A szállítmányozó azon előnyben részesül a szón közvetlen beszállításánál, hogy szállítmánya nem porlódik el a lerakás ós a szekérre való rakás által. A mész és a kőolaj 8 krba számíttatott ugyan, de szembeszökő az előny, melyben a vasúti kocsik közvetlen beszállítása által a felek részesülnek ós ezért ez nem képezhet kifogást; megjegyzendő, hogy hasonló dijj volna egyszersmind az egész kocsirakományokban érkező üveg ós porczellánra alkalmazandó. Ezek által indokolva hisszük az általunk ajánlott díjszabást, mert egyrészt a szállítandó czikkek értékére, de másrészt a jelenlegi szállítási árukra voltunk tekintettel. A vállalat bevételének ós kiadásainak részletes kimutatását, valamint a tőkebeszerzós módozatait egy külön czikkben fogjuk kifejteni. MEGYEI HÍREK. * Figyelmeztetjük olvasóinkat a lapunk homlokán olvashato előfizetési felnivasra és tisz-