Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-06-13 / 47. szám

Melléklet. .Békésmegyei Közlöny" 40. szám. 1886. ha az nincs, bizony könnyen megtörténhetett volna. Parlamentek és a sajtó egy része nem nagyon gondolta meg a konfliktusból az egész birodalomra háromolható hátrányokat, legtélebb is az egyéni és pártérdekeket tartották szem előtt. Magyarország érdekét pedig semmi nem világithatná meg jobban, mint a Lajthán tuli sajtónak a magyar túlsúly ellen intézett támadása, s az a zsarnokság, melyet Tisza, a mindenható miniszterelnök a birodalom másik felének érdekével szemben elkövet. Eltekintve pedig attól, mennyiben jogosultak a támadások és mennyiben nem : annyi világos, hogy a magyar érdekekkel szemben álló eszmék, az erős Tisza kormány helyett egy gyengébb kormányt sokkal szivesebben látnának. Ez pedig sokkal hathatósabb argumentum Tisza mellett, mint a magyar ellenzéki sajtó kiabálása Tisza ellen, s nagy útbaigazítás azokra nézve is, kik az ország érdekét az ellenzéki pártvezérek érdekeitől megkülönböztetni nem tudják. A mi érdekünk nem az, hogy lajthántuli érdekellenfeleink kezére játszunk mint azt a Tisza lemondásával az ellenzéki pártvezérek érdeke magával hozhatná, Más szóval: az ország érdeke és az ellenzéki pártvezérség érdeke határozott ellentétben áll egymással. A szenvedély, a mi pedig a felzuditott tömeg felett uralkodni szokott, nem volt jó tanácsadó soha, de az a sajtó sem az ám, mily vértkorbácsoló czikkeivel folyton és folyton a tömegre kívánhatni s a miben a mi magyar ellenzéki sajtónk a hányszor alkalom kínálkozik reá, mindannyiszor exczellál. Soha egy ellenzéki lapban nem olvasható egy mérsékletre intő komoly szó, hanem mindig a hecz, mindig a legfelsőbb húrt szakasztó tónus. De minr dig, mindig, kivétel nélkül. Es hogy ezt mindig, és kivétel nélkül a haza érdeke kívánja ugy, azt csak nem hiszi el okos ember. . . — Az országos erkölosnemesitö egyesület érdekében a belügyminiszter, a következő körrendeletet bocsátotta ki: Budapest fővárosban „országos erkölosnemesitö egyesület" czim alatt egy egylet alakult, mely nemes czéljául „az erkölcsiségnek és a vallásosságnak, nem különben a hazaszeretet és a testvériségnek ugy a magán- mint a közéletben való előmozdítását ós terjesztését" tűzte ki. Ezen nemes czélok, melyeknek elérésére minden honpolgárnak törekednie kell, kívánatossá teszik, hogy az egyesület ugy a hatóságok, mint a közönség által pártolásban rószesittessók, felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy az egyesületet tagok szerzése s fiók egyesesületek alakítása körül buzgó támogatásban részesítse s társadalmi uton is odahatni igyekezzék, hogy a közönség az egyesület törekvéseit felkarolja. Budapesten, 1886. óvijun. hó 2-án. Tisza. — A büntető törvénykönyv átdolgozása. Fabiny Teofil igazságügyminiszter a Csemegi-fóle büntetőkodex átdolgozását tervezi. Főleg a vagyon elleni bűntényekre, csalásra stb. valamint a börtönügyre vonatkozó paragrafusok lesznek a hazai viszonyoknak megi elelöleg átdolgozva. Politikai hirek. * Országgyűlés. A képviselőház csütörtöki ülésében a vámtarifa-javaslat feletti általános vita a zárbeszódek előadása után véget ért s megtörtént a névszerinti szavazás is, melynek eredménye az, hogy a törvényjavaslat 151 szavazattal 113 szavazat ellenében, tehát 38 szótöbbséggel, általánosságban elfogadtatott a részletes tárgyalás alapjául s ennek folytán mind a két ellenzéki határozati javaslat elesett. Erre a képviselőház belement a törvényjavaslat részletes tárgyalásába is ós abban a II. czikk 24 osztályáig haladt. A névszerinti szavazást megelőzőleg tartott zárbeszédek sorát Láng Lajos előadó nyitotta meg, Apponyi, Enyedi, Beöthy ós Károlyi Sándor gróf ellenzéki képviselők beszédeinek fontosabb állításait választókos parlamenti modorban, de oly meggyőző alapossággal czál'olva, hogy a ház osztat an figyelemmel s gyakori élénk tetszéssel kísérte kiváló szakszerű előadását. * A bajor trónválság, A trónkérdós rég tervezett elintézése Bajorországban megtörtónt. II. Lajos csak névleges király többé, Luitpold bajor herczeg vette át helyette a regensséget; az uralkodást s a nagy eseményt a néppel proklamáczióban tudatta, melyben egyszersmind junius 15-óre hívta össze az országgyűlést. A proklamáczió szerint a nagy változás nem Lajos király beleegyezésével történt, az okmány kiemeli, hogy Lajos súlyosan beteg s hogy a nagy változás a királyi család kezdeményezésére történik. * Az angol parlament feloszlatása. Yiktoaa királynő mint Londonból távirják — beleegyezett a parlament feloszlatásába, ami móg e hó 25-én va^y 26-án fog megtörténni. A feloszlatás következtében uj képviselőválasztások lesznek, hogy a nép ítéljen az ir javaslatok felett. Ez aztán az alkotmányos élet. A csabai közúti lóvonatu vasút létesítésének módozatai. A mindinkább előre haladó korszellem ujabb meg ujabb vívmányokat hoz felszínre ós igy nem csoda, hogy mindenütt, a hol az emberi ész csak teheti, az ujabb találmányokat felhasználja czéljainak könnyebb ós sikeresebb elérésére. Az utóbbi időben különösen a közlekedés terén sok történt e tekintetben ós alig telik el nap, hogy a közlekedésügyi miniszter egy vagy más vasúti vonal tanulmányozására vagy építésére engedélyt ne adna. Ott a hol a viszqnyok megengedik ós a vidékre nézve czélszerünek mutatkozik, az érdekeltek létesítik a nemzetgazdászati tekintetben oly fontos közlekedési eszközöket ós ott, a hol azokból a capitalisták közvetlen anyagi hasznot is várhatnak: az idegen ós a vasút létesítése által különben nem is érdekelt tőke fog azok létesítéséhez járulni. Azonban e soroknak nem lehet czélja azt bizonyítani, hogy mennyire előnyös az országra ós a lakosságra ugy politikai, mint kereskedelmi tekintetben a vasutak "ejlesztése, mivel az már tények által be van bizonyítva. Czélunk csupán az, hogy e lapok olvasó közönségének, érdekelteknek ós érdeklődőknek kimutassuk, minő alapon volna létesíthető B.-Csaba városábau egy közúti lóvasut és hogy kimutassuk mennyire fejlesztené az a kereskedelmet ós forgalmat, mily előnyökkel járna az ugy a vállalatra magára, mint a nagy közönségre nózve is. Az első kérdés természetesen az, melyik utczában volna Csabán a lóvasut felállítandó ? A felelet egyszerű: Mindenesetre ott, a hol a kereskedelmi forgalom legnagyobb, ós a hol annak a jövőben való rohamosabb fejlődése is leginkább várható. Ennélfogva a létesítendő lóvonatu vasútnak kiinduló pontja a magyar államvasutak indóháza volna. A létesítendő közúti vasút akkóp volna berendezendő, hogyaz ugy a személy-, mint az áruforgalmat közvetítse, mivel csak ily módon várható azon anyagi eredmény elérése, a mely már magában biztosítja e vállalat fennállását ós további fejlődósét. Evvel szoros összeköttetésben áll egyszersmind a vonalnak meghatározása, a miért is a legélénkebb utak valamint azon helyek volnának a hálózatba vonandók, a melyek egy bizonyos forgalmat előre is biztosítanak. Ezekre való tekintettel a létesítendő közúti lóvonatu vasútnak, mint már említtetett, kiindulási pontja az indóház volna, a honnan a vasúti utczán végig haladva a piaczra kanyarodnék, innen pedig a Széchenyi utczán végig a kőhidon áthaladva a Körös csatorna parton a Rosenthal Márton gőzmalma előtti térre jutna, a hol aztán végállomását lelné. Az ily módon vezetett közúti vaspálya nem csupán a legélénkebb utczákat ós piaczot szelné át, de összekötné a vasúttal azon kereskedelmi főraktárakat és vállalatokat, a melyek a vasúti forgalom nagyobb részét nyújtják. Végül figyelemre méltó az is, hogy a város legkedvesebb helyét, a Széchenyi-ligetet ós a létesítendő uszodát is összekötné a várossal. A tervezett közúti vasút, mint már emlitve volt, főleg az áru szállítmányok forgalmát lóvén hivatva közvetíteni, e czóira még több összeköttetést létesítene, a mi által lehetővé tétetik az, hogy a vasúti teherkocsik ugy mint azok az álllomásra érkeznek, a czimzettek vagy feladók saját helyiségeibe küldhetők illetőleg megrakás végett oda állíthatók lesznek. E végett tehát létesítendő volna: 1. a vágány-összeköttetés a pályaudvarral, egy a m. államvasutak igazgatóságával közösen meghatározandó ponton; 2. több oly vágány bevezetés a főszállitást nyújtandó érdekeltekhez, a kik a^vasutí kocsikat udvaraikba vagy üzlethelyiségekhez kívánják vezettetni feltéve, hogy ezen czógek vagy az előállítási költségeikhez járulnak, avagy az intézet költségén is ha a bevezetést kívánó fél több évre kötelezi magát összes szállítmányait a létesítendő közúti vasúttal szállítani; 3. egy kirakó vágány a piacznak a Fiume szálloda felőli oldalán, mivel előre láthatólag a vonala másik oldalon fog rendeltetni, ezen vágány az cttani oldalon fennálló üzletek könnyű elérésére kívánatos. 4. ezenkívül szükséges leend a gyorsabb közlekedés elérése czóljából egy kitérőt a Tabáni- ós egyet a Köteles-utcza előtt létesíteni. — Mindezek összefoglalva — nem számítva a magánfelek részére építendő bevezetéseket, mintegy 3 kilométernyi vasutat képeznének. Hogy az esetleg felmerülhető téves ellenvetéseket előre is megczáfoljuk, szükségesnek tartjuk itt felemlíteni, hogy a bevezetendő vágányok oly módon lesznek fektetve, hogy azok a szekér forgalmat seininikópen (Folyt, a mellékleten.) sem akartunk kutyáinknál alábbvalók lenni, hát nem is ettük meg, hanem egész méltatlankodva szórtuk széjjel a táborban, muszka barátaink pedig szedegették fel ugy séta közben mint mi az epret szoktuk, s egész élvezettel ropogtatták. Lassú men tekben hajtottak Arad felé, s mi n m tudtuk mi leend sorsunk; egyik egyet, a másik mást gondolt, de mindannyian egyetértettünk, hogy semmi esetre sem visznek lakodalomba! . . Már látszott Arad vára, s annak mohos sánczai ijesztöleg tekingettek felénk; busán gondoltuk, vájjon nem ott lesz-ó a mi temetőnk? .... Itt hosszú részletezésbe kellene bocsájtkoznom, ha el akarnám mondani, miként jutottam én Aradra, de hát nem akarván oly erős próbára tenni becses figyelműket, egyenesen odavezetem önöket az Arad várát környező sánczokba, a hova minket is szállásoltak osztrák barátaink, kik Arad előtt a muszkáktól átvettek, s uram bocsá . . . . mint a birkát átolvastak. Az alsó sánczban már ekkor vígan ropogtatták a jó szénát hálátlan lovaink, melyek talán ösztönszerűen érezték, hogy sorsuk jobbra fordult. Mi ezen lovak mellé lettünk beosztva a németek által, kiknek móg is volt annyi eszük — pedig biz' isten nem volt sok! — hogy minket fárasztottak ezen szegény velünk együtt sokat szenvedett állatok gondozásával. Engem — hiába hivatkozván altiszti rangomra, egy vén liadeozky huszár mellé osztottak be, mint ujon-1 czot, no hát a ki hajdanában, mikor még a huszár lóháton ment az égbe is, ismerte a huszár életet, annak nem szükséges magyaráznom, hogy mi volt egy ilyen öreg huszár a regrutára nézve. Ha az öreg jó, kedélyes ember volt, s az ujoncz győzte garassal akkor az öreg atya, barátja, tanítója volt, ha azonban valami életunt, házsártos ember mellé | jutott, 8 még pálinkára valója sem került, akkor jaj volt a szegénynek, mert életének minden percze meg lett keserítve. Hát ilyen házsártos vén trombitás ló mellé rendelt engem a végzet, mely egy osztrák káplár személyében in. tézkedett sorsom felett!. . . „Nó kölyök! — ez volt első szava hozzám az én öregemnek, s azután jöttek a legszebb titulusok, melyek között a leggyöngédebben hangzott móg a „tintanyaló, ingyen élős kenyér gunyhó" stb. stb. Szóval az ón atyám felette mostohául bánt velem sorsüldözött fiával, nem volt elég, hogy a 4 lesoványodott gebét velem vakartatta, keféitette, hogy én jártam széna ós abrak ért, én etettem ós vezettem a Marosra itatni, ö pedig csak parancsait osztogatta huszár köpenyéből rögtönzött fejedelmi sátra alul, hol bodor füst felhőket erezgetve mocskos pipájából egész nap üldögélt, s mindazért folytonos szidás 8 ütlegelésseli fenyegetés volt jutalmam. No mondhatom, hogy zsarnokomat testemből lelkemből meguntam, és nem egyszer sóhajtottam vissza a jó muszkákat, kik oly barátságosan bántak velünk. Hanem hát jól mondja azt a magyar példabeszéd, hogy a hol legnagyobb a baj, ott legközelebb van a segítség. Egy szóp verőfényes délután, elvégezvén lovaim körül minden dolgot, az öregem ott szunyókált a köpönyeg alatt, egy eszmém támadt. Ugyanis eszembe jutott, hogyaz ón testvérbátyám, ki G-örgey hadtestében szolgált, bizonnyal a várban van becsukva a többi tisztekkel együtt ha ól, s ha netalán elesett volna szegény, megtudom tiszttársaitól és haza hirt viendek róla, mert én meg voltam bensőmben győződve, hogy bármily gonosz is a német, én mégis szerencsésen haza jutok. Meginstáltam tehát Gyuri bátyámat, — ez volt neve öregemnek, — hogy kegyesen engedné meg, pár órára a várba benéznem. Jól van, kölyök, az áldódat — monda — de ha 6 órára itt nem leszel, mikorra abrakolni kell, hát majd ón abrakollak meg ezzel a nadrágszíjjal. Én Ígértem, hogy pontos leendek, s ezzel a szándékkal is távoztam el. Gyerek észszel abban a hitben indultam meg, hogy én a várba csak ugy könnyedón bejutok, s ott még könnyebben találom fel az ón rég nem látott testvéremet, s valóban az volt szerencsém, hogy oly naiv voltam, mert ha fogalmam lett volna a nehézségekről, bizonnyal eszembe sem jut azt ,a kivihetetlennek látszó zseni streichot megkísérlem. (Folyt, köv)