Békésmegyei közlöny, 1886 (13. évfolyam) január-december • 3-103. szám

1886-06-06 / 45. szám

B.-Csabán, 1886. XIII. évfolyam, 21. szám. Vasárnap, rnárcziushó 14-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY: Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelen hetenk.ént kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dLij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve . Egész évre . . 6 frt Fél évre , . . 3 „ Évnegyedre . . 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogosítva : HAASENSTEIN és VOűLEB ezég, Bécs, Prága, Budapest, Németország és bvájez minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Szerkesztőség: Apponyi utcza, 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. Kiadóhivatal: Kishid-utcza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage ;Lajos ur könyvkereskedésében. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyiltt ér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomligyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidéken a postahivataloknál 5 kros postau talványnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért jaró összeg helyben fizetendő. Á telekkönyvek rendezése. (dr. F. I.) Egy igen fontos é3 következményeiben messzeható törvényjavaslatot fogadott el a képviselőház pártkülönbsóg nélkül. Ez a telekkönyvi betéteknek £a földadókönyv ós az állandó kataszter adataival megegyező szerkesztéséről és a telekkönyvi rendeletek pótlásáról szóló törvényjavaslat. A törvényhozás az uj törvónynyel egy régen érzett reformot valósit meg, a mely a dologi hitel megszilárdulását, tehát a földbirtokosok legvitalisabb érdekeinek előmozdítását fogja eredményezni. Es mintán a vidéken a dolog természeténél fogva főleg a hosszabb lejáratú reális hitel vétetik igénybe ós a rövid lejáratú személyi hitel csak a kereskedő osztályra lehet üdvös ós haszonhajtó: e törvényjavaslat különösen a vidék szempontjából bir kiváló foutossággal s ez eléggé indokolja, hogy azok után, a mik a törvényjavaslat tárgyalása alkalmából a képviselőházban ós a napi sajtóbm elmondattak, mi is lehetőleg röviden méltassuk e törvényhozási alkotást. Tudva van, hogy e törvényjavaslat még Pauler minisztersége alatt készült, ós hogy azt az igazságügyi bizottság a legbehatóbb kritika alá vette. Meglehetősen átdolgozott alakban fogott hozzá a kópvisólőnáz a javaslat tárgyalásához. Az igazságügyi tárczát mar az uj igazságügymiuiszter Fabiny Theofil Képviselte, ki ez ügy tárgyalása alkalmából szólalt fel első izben a házban. ; Valóban jó ómen az uj igazságügytniniszter működésére nézve, hogy parlamenti szereplését nem nagyhangú programmal ós fényes Ígéretekkel, hanem az emiitett törvényjavaslat szakszerű fejtegetésével kezdte. Kifejezést adott annak, hogy a jogbiztonság, a jogrend szilárd megállapítására az ingatlan vagyon tekintetében fog e törvényjavaslat szolgálni, ha törvónynyó válik ós nem zárkózott el azon igazság elől, hogy jogiállapotaink sok tekintetben nagy b izon y talanságban vannak. A „BÉKÉSMEGYEI KÜZL(M" TÁRCZÁJA. Ifjúkori emlékek. — Epizódok a szabadságharczból. — Irta: Zlinszky István. Hát a kik most jól megnéznek, talán el sem hiszik, hogy én valamikor csinos karcsú gyerek voltam! Pedig hiába mosolyognak, mert ez nem mese. Igaz, hogy annak, a mit alább elmondandó vagyok már gyenge 38 esztendeje, s önök közül akkor még sokan nemcsak hogy nem gyönyörködtek ebben a gyönyörűséges világban, de még édes mamájuk sem ismerte a krinolint, s még kevósbbé a tournirt De nem bizonyítgatom tovább, a mit talán ugy sem hinnének el, hogy t. i. én akkorában csinos karcsú gyerek voltam, s amit ugy is tudnak, hogy biz a jó rógecskón lehetett, hanem áttérek a dologra. Az 1848-évben veszi kezdetét történetem, a mikor én 14 esztendős gyerköcz valók. Nem szükséges elmondánom, hogy ez a magyar szabadság újra ébredésének éve vala, tudja ezt ma már minden jóra való gyerek; nem is beszélek hát erre

4!, hanem egyenesen beleugrom az események közepébe, s kezdem ott, a hol a ráczok végezték, t. i. végeztek a közéjük szorult szegény magyar családokkal ! \ békés forradalmat, mely vérnélkülinek Ígérkezett, ugyancsak rutul mocskolták be félrevezetett rácz, oláh ós horvát testvéreink; igen testvéreink, de akkor nagyon is mostoha testvéreink valának oki a igy kénytelen volt a Ezen a bizonytalanságon van hivatva a jogélet egy jelentékeny részében segítem e törvényjavaslat s a miniszternek e javaslat tárgyalasa alkalmából mondott nyilatkozatai méltán jogositnak azon reményre, hogy a jogélet egyób részeiben, de különösen az igazságügyi adminisztratió terén fog korszerű üdvös, ha nem is nagyszabású reformokat létesíteni, melyek eddig is pénzügyi akadályok miatt maradtak el. A telekkönyvi ügy most létesített reformja egyébiránt nem ment ópen pénzügyi áldozatok nélkül; mert a telekkönyvek tervbe vett átalakítása az országnak egyelőre óvenkint 200,000 írtjába fog kerülni; de ez jelentéktelen azon nagy közgazdasági elönyökkel szemben, melyeket a telekkönyvi reform eszközölt. A kataszteri munkálatok, melyek az államnak milliókba kerültek eddig csak az államkincstárnak az adóképesség szempontjából voltak hasznára, de az adózóknak közvetlenül előnyére nem voltak. A midőn azonban a kataszteri felmérések ós birtokállapotok a telekjegyzőkönyvekben is felvétetnek ós ott is érvényesülnek, ez nagy mértékben fogja az ingatlanok értőkét növelni ós igy a kataszteri munkálatok és költségek nemcsak az adó növelésére, hanem az állampolgárok közvetlen anyagi érdekeire is fognak köz^hatni, mert azuj telekjegyzőkönyvek átalakítása folytán nem csak az ingatlanok reális értéke fog emelkedni, hanem miután maga a telekkönyv hitelesen fogja mutatni az illető ingatlanos térfogatát, értékét ós művelési ágát, azok tulajdonosa az eddiginél nagyobb hitelt fog igényba vehetni. Az eddigi telekjegyzőkönyvek mellett a legtöbb vidéken nem volt ritka eset, hogy a tényleges tulajdonos egyátalán nem vehetett földjére kölcsönt; mert nem volt azon helyzetben, hogy az átiratást eszközölje. Azért is igen czólszeru lesz az uj javaslat azon intézkedése, hogy a hagyatékok tárgyalása ott, hol hagyatékhoz ingatlan tartozik ós bizonyos határidő alatt a jogosultak önmagok nem rendelkeznek és a telekkönyvi átirást nem eszközük: az átírási eljárás hivatalból lesz megindítandó ós lefolytatandó. S tagadhatlan, hogy csak az által lehetforradalmi kormány ellenök — magyar katonaság nem lóvén, — nemzetőröket ós felkelő népet küldeni; mely hadat akkor bőrsereg ós kefönópnek csúfolták. Itt kezdődik az én vitézi pályám, a mikor is a börseregben dobossá lettem; de alig haladtam egy kiszolgált baka idomitó kezelése alatt annyira, hogy az alarmot el tudtam verni rózdobomon, midőn szükség lett tudományomra. Ugyanis a cserhát-vidéki ke fő nép érkezett falunkba mintegy 100 kocsin, kik a hazáért halni készülvén, jogosnak vélték, hogy a falubeli német korcsmáros ingyen lássa el őket étel itallal, s miutáu a német másként fogván fel a haza megmentésót, erre rá állani nem akart, tűzzel vassal neki álltak, s nemcsak öt, de egész házát, is össze törték, zúzták, s a pinezóben levő italt — a mi t. i. borral telitett gyomruk s üres kulacsaikba nem fórt, kifolyni hagyták, gyönyörködve annak csergedezósóben mint Petőfi Hiripi Gáspárja! . . . . Az örsereg kapitánya riadót parancsolt fújni — akarom mondani — verni, mire az örsereg elhányva kanalat és villát, — mert ép dél volt, — fegyvert ragadt, s az előre kijelelt helyre kirukkolt. Ez volt első csatám, melyből szerencsémre ép bőrrel szabadultam meg, do ha az az ütés, mely a nyakamban lógó dobot bezúzta, s melyet egy auazáórt halni ópen nem óhajtó részeg polgártárs valószínűleg nekem szánt, — engem ér vala, most alig ha részesülnék azon szerencsében, hogy önöket itt — untathassam 1 Ez az esemény annyira elkeserített, hogy azonnal lemondtam magas rangomról, mert ugy gondolkoztam hogy ha már hazáért halnom kell, történjék az nagyobbszerüen ágyú, puska vagy kard által, ne pedig egy kormos piszkafa legyen gyilkosom, miként hü társam a dobbal történt. sóges az, , hogy a mi a legjobban árt a nyilvánkönyvek hitelének — ne álljanak elő a tényleges állapottól oly lényegesen eltérő állapotok, melyek rendezése némely vidéken felemésztik magának az ingatlanok értékét. Ha tehát e javaslat törvónynyó válik biztosabb lesz az egyéni tulajdon, reális lesz a földhitel ós ott, hol az ujitások keresztűlvitetnek, véget fog vetni oly anomaliáknak, hogy a vevő a telekkönyv ben bisztában 50 vagy 100 holdat vesz és később veszi észre, hogy elődje tényleg csak 10 holdat birtokolt vagy megfordítva. Említést érdemel ós a mi viszonyainkat közelebbről érdekli, hogy e törvényjavaslat tárgyalása alkalmával Horváth Gyula felvetette a kórdóst, nem-e kellene a r e g álej og o k a t is a telekkönyvi átalakítások alkalmával bejegyzések tárgyává tenni. A létező pozitiv jog alapján, melynek alapját a telekkönyvi pátens képezi, a dolog tisztán áll. Eszerint a regálejogok nem képezik a bejegyzés tárgyát s miután az uj bítőtek is csak az eddigi bejegyzés tárgyait képező dologi jogokat fogják tartalmazni: A regálejogok ezután sem fognak nyilvánkönyvileg bejegyeztetni. Ha tehát ez irány ban a jelen törvényjavaslat nem nyújtott módot a javításra: okvetlenül kell más módot találni, hogy a regálejogok nyilvántartása — különösen ott, hol közbirtokosságok vannak — hi telese bb ek legyenek. Követeli ezt az a nem megvetendő órtók, melyet e jogok az állampolgárokra kópvise lnek, azon fontos szempont, hogy a regálék állami megváltása idején e tekintetben a jogállapotok rendezettek legyenek, de elementáris erővel követeli ezt nemzetünk hagyományos igazságórzete, melyről az igazságügyi Kormány vezetője, mondá kinek hosszú birói pályája folyamán alkalma nyilt azt megismerni ós teljesen átérezni is, hogy „a nemzeti szellemmel össze nem fér az igazság sértésének szótlan eltűrése." Már pedig az eddigi állapotok szerint a regalejoMikor szervezni kezdték az első 12 honvéd zászlóaljat Pesten, én is berukkoltam, ámde nem elengedő a honfiúi lelkesedés, oda kifejlett erős emberek kellettek, s én ettől messze voltam, el is küldtek Honvéd nem lehettem, de mi sem akadályozott, hogy az utczákon fel s le muzsikáltató jogász verbungosok közé ne álljak í oda is álltam pár magam korú diák gyerekkel, s naphoszszat tánczoltunk, daloltunk s csábítottuk a német mesterlegényeket a honmentök sorába; a itt nem is vallottunk kudarozot; ámde ennek is vége lett, mert a Iá. zászlóalj csakhamar teljessé lön. — 1849. elején gueriila lettem (a kiket a honvédon gúnynévén krumplicsösznek hittak), de mielőtt megalakulhatott volna a lovas század, már is viszáikodások támadtak a tiszti állomások betöltése körűi, s ez nékem sehogy sem tetszett, s bár a huszár volt ideálom, még is elhatároztam, hogy Pestre megyek, s beállok bakának .... Ukulva azonban az előbbi évben szerzett azon tapasztalatomon, hogy az ilyen magamforma ozingár legényt majd ismét elutasítják, protectiót szereztem; elmentem ugyan is egy idős rokonom Pichlet János őrnagyhoz, ki szerencsére térparancsnok volt, s ettől kértem ós kaptam egy olyan ajánlat télét, mely azt rendelte a sorozó tiszt és orvosnak, hogy ha csak valami nagyobb hibám nincs, be kell venni honvédnek. Nagy hévvel s erős elhatározással siettem a kijelölt helyre, mely egy kis ideiglenes kaszárnya volt, közel az apáozák zárdája és templomához. Büszke öntudat feszitó keblemet, hogy ón is azok ,kőzé vagyok lépendő, kik a haza szent szabadságáért küzdenek! A üelyszinón valók i beléptem a kapun, a hol oly látvány tárult