Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-03-29 / 26. szám

f

lBékésmegyei Közlöny" 79. szám. 1885. m gyűlés százszor türelmesebb és százszor lovagiasabb mint valamennyi európai parlament és még a legnagyobb ilynemű furcsaságokat is báránytürelemmel végig hallgatja, habár nem is hederit érdemileg reájuk és móg czáfolatra sem tartja ott senki sem érdemesnek, mert hisz az istenek is hiába küzdenének jly megrögzött előítélet ellen, mely a zsidóvallást nem akarja ismerni, azon vallást melynek tételei alapját képezik ma is minden egy istenben hivő nép vallásának! Tehát ne vétsége a Veres ur abbeli kívánsága, hogy a zsidók mutassák be hitvallásukat, mert azt mindenki ismeri, minden k^esztyón lelkész pedig s igy ő is tartozik az ismerni mint saját vallásának alapját, a mely hittételekből mo^ is. predikátiók, halotti beszédekre szöveget merit. melyeket saját templomában mindennap elmond hivef' 1 egyetemben. De méltánytalan is e kívánság, mert fennebb kimutattuk, egy hazai hitfelekezet win mutatta be soha hitágazatait a törvényhozását s ugy azt igazságosan a zsidóktól sem lehet kivánni. Egyébiránt ha Veres ur csak századrésznyire ura volna azon tárgynak, melyről szónokol, akkor tudnia kellene, hogy a magyarországi zsidórabbik 1844-dik évben Pakson tartottak egy gyűlést, melyen a hires akkori pesti főrabbi, Löw Schwáb, a szabadelvű többi rabbik többségének helyeslésével a következő a keresztyének ál tal is általános örömmel ós megelégedéssel fogadott hitvallási nyilatkozványt (confessio fidei) tette közzé : „A jelenlegi rabbigyülés szivéből indíttatva érzi magát vallása nevében isten és ember előtt kinyilatkoztatni és hitével megerősíteni: 1-ször. „Hogy minden zsidó vallása által kötelezve van, azon országot, melyet nekie az isteni gond viselés lakhelyül kijelölt, valódi hazájának tekinteni, hogy tehát mi, ez ország izraelitái, a magyar hazát a mi hazánknak tekinteni és szeretni, törvényeit, alkotmányát, intézményeit nagyra becsülni, jó és balsorsában osztozkodni, érdekeit minden erőnfcből előmozdítani, nyelvét körünkben társalgási és anyanyelvvé enni és a haza fentartására, ott hol szükseges, vagyonunkat és vérünket áldozni kötelezve érezzük magunkat." 2-szor. „Hogy az emberbaráti szeretet és igazság minden kötelmei, melyeket vallásunk minden követőjére ró, éppen ezen vallás erejénél fogva, egész terjedelmünkben és teljesen keresztyén testvéreik irányában megtartandók, sőt hogy a csalás, uzsora és minden más jogellenes cselekvény egy idegen vallásbeli ellen elkövetve, még inkább kárhoztatandó mint a saját zsidó vallásbeli testvére ellen elkövetett ily tett, mert az által a vallás kettős mértékben szentségtelenittetik és meggyaláztatik." 3-szor „Hogy az eskü lényege, szentsége és kötelező ereje egyes egyedül az Ur isten nevének a vallomás vagy igérettétel igazságára való hivatkozásban rejlik, hogy tehát teljesen mindegy, vájjon a sinágó gában vagy azonkívül, ezen vagy amazon külső ala kisággal tétetik le az eskü, hogy továbbá oly eskü alól, melynél második szem'ély is érdekelve van, legyen az zsidó vagy nem zsidó, a föld semmiféle ha talma, semmi titkos fenntartás, semmi imádság, szóval semmi a világon fel nem old és kötelezettségéből semmi el nem engedhető." 4-szer. „Hogy a zsidószülők kötelessége gyermekeiket polgári közhasznú foglalkozásra, névleg valamely művészet, kézműiparra, földmivelésre szorítani ás hogy csak a zsidóknak a polgári társadalomban eddig letező helyzete, a nehézségek, melyekkel a többi foglalkozások gyakorlásában találkoztak és még találkoznak, tekinthető okául annak, hogy a zsibiruskodás ós kiskereskedés náluk elterjedt; hogy tehát minden helyesen gondolkodó izraelita szent teendőjének kell tartania e ferdeség elhárításához minden erejével hozzájárulni,"*) No lám, 1844. évben nyilvánítják ki a magyar rabbik, tehát a legkompetensebb közegek ezen tano*) L sd: „Der jüdisoheKongressinUngar n,"' historisch beleuchtet von Leopold Löw. Pest 1871. Verlag yon L. Aigner. 206-108 lap íat, melyeket minden keresztyén is bizvást magáénak r vallhat; kinyilvánítják isten és ember előtt, hitül kel negerősitve, hogy a zsidó vallás nemcsak nem tar;almaz sem állami sem erkölcsellenes tanokat, de hogy ípen e vallás kötelezi a zsidót hazája iránti hűségre, /érének és vagyonának feláldozására, keresztyén feleiarátjai iránti kitűnő jó erkölcsre, s most 1885-ben 10 évvel később felkel egy orosházi lelkész ós valami iülönös figyelmet kérve szóról szóra ezeket mondja: ,És itt figyelmet kérek: ha abban a hitvallásba

n vi-| ágosan, félreérthetetlenül ^ és félremagyarázhatlanul olvasható lesz, hogy nem tartalmaz semmi állam — is erkölcsellenest, hogy a Talmud ós más régi korról fennmaradt vallási iratok vészes tanait nem tartja és nem tanítja: én leszek az első ki rászavazok, hogy 1 az a vallásfelekezetet törvényesen be kell venni." Megtörtént, régen, mert nyilt könyv a zsidó biblia, mely elolvasható; megtörtént zsidórabbik által az is már 40 évvel ezelőtt mit

(Veres ur óhajt de hát Veres ur kutat, és azért nem tud semmit mindezekről, azonban mégis hivatva érzi magát hozzászólni. Most bizonyosan sietni fog hamar bevétetni a a zsidókat törvényesen. Azután az sem rosz, mikor azt mondja szóról szóra a kutató, tudós és azon tárgyat, melyről beszél, a kimutatottak szerint oly alaposan ismerő szóao<, hogy „ha a'oban a hitvallásban világosan, félremagyarázhatlanul olvasható lesz, hogy nem tartalmaz semmi erkölcsellenest" sat. No iám, a zsidó hitvallásban olvasható legyen az is a mi nincs benne, amit nem tartalmaz! De erről és töbi. apróságról egy befejező közleIményben szólandunk. (Bef. közieiaéuy követte.) — A szered-galgóc

t{ vasút. A képviselőház pénzügyi bizottsága csütörtökön kezdte tárgyalni a szab. osztrákmagyar állam vasúttársaság vágvöigyi vonalainak Szered ós Galgócz-Lipótvár állomásai közt építendő összekötő vonaláról szóló javaslatot. Az előadó ajánlotta a javaslat elfogadását, minthogy a közlekedési ós a hadászati érdekek a szered-galgóczi vonal kiópitósót óhajtandóvá teszik, másrészről pedig sem a konkurenozia, sem a garanozia kérdése aggodalomra nem ad okot. — A főrendiház négy napi vita után pénteken befejezte a főrendiház újjászervezéséről szóló javaslat tárgyalását. Néhány teljesen lényegtelen módosítás kivételével a hármas bizottság javaslata elfogadtatott. Mint a bécsi Pol. Corr-nek budapesti jól értesült forrásból jelentik, Tisza miniszterelnök a módosított törvényjavaslat elfogadásából kabinetkórdóst fog a képviselőházban csinálni. JPolitilcai liireit. * Az afrikai kérdést most már Spanyolország is törekszik bonyolítani. Hóditó akcziót kezdett régi ellenfele Marokkó ellen. A formaszerü hadüzenet ugyan móg nem történt meg, de egy mai távirat szerint a spanyolok megtámadtak egy marokkói várost. Nem szenved kétséget hogy az izlamot e ponton is le fogja győzni az európa kuitura. * Anglia és Oroszország közt a viszony ismét feszülttí vált. Az orosz kormány nem mutat hajlandóságot az angol felfogás iránt, viszont az angol kormányt megszálltf a harczias szellem. Nagy hadi készületeket tesz nemcsal Indiában, hanem Európában is. Számos hadihajó menet kész állapotba helyeztetett, az indiai csapatok mozgósításé • elrendeltetett ós a csapatok egy része már az afghán ha . tárokon áll. i MEG\EI HIREK. * Lóversenyt rendez a bókésmegyei gazdasági egy • let B.-Csabán 1885. május 25-ón a következők szerint: 1 - futamok a szokott gyepen d, u. 3 órakor kezdődnek. Ben ; dezö: Sztraka György. Pályahossza 1600 méter. Egyszer j körülfutás. Bejelentési határidő az urlovarokra nézve j verseny napja déli 12 óra a rendezőnél; gazdákra nézv a verseny kezdetóig ugyanannál. Helyárak: I. oszt. ülöhel ós körbelépés férfiaknak jelvónynyel 1 frt, II. oszt. ülő • hely 50 kr. Jegyek előre válthatók Vidovszky Károly ke t reskedésóben ós a helyszínén a pénztárnál. A bíróságot , helyszínén az egylet elnöke ós a rendező alakítják me£ . A futamok. 1. Mezei gazdák első versenye. Futhat csa bókésmegyei gazdának sajátnevelósü lova, 1-ső dij 8 a: 2-ik dij 4 ar. 2. Mezei gazdák második versenye, bár! által nevelt lóval, 1-sö dij 5 ar. 2-ik dij 3 ar. 3. Urlovai verseny. Telivórek kizáratnak. Urlovarok. Tót 5 frt. Tehc 4 éven alól 56 kg., 4 éven télül 68 kg. Első dij 20 a . második dij a tótösszeg, a meddig az első dij felét nei haladja. 4. Nyertes lovak versenye. Futhat az olsö óa mé odik futamban nyertes 4 ló. Dij az elsőnek 4 arany. 5. igasz-verseny. Futhatnak az első ós második futamnál Bsztett lovak. Dij az elsőnek 3 arany. Ezenkívül esetleg lakúit más futamok is megengedtetnek. Kelt B.-Csabán, íárczius 30-án, 1885. Beliczey István egyl. elnök. Mokry ámuel egyl. titkár. — BekUldetett: A b.-csabai polgári kör márcz. 15-iki itólyón a polgári kör házalapja javára a következők önányt adakoztak. Havran P. 1 frt, ifj. Salát Adám 1 frt, Timár ndre 1 frt, Povázsay Sándor 50 kr, Kaisch A. 1 frt, Borsildy K. 1 frt, ifj. Kvasz (Gy. 20 kr. Petrovics K. 1 frt> ,olkó Béla 1 frt, Povázsay Máté 20 kr, Kovács V. 50 kr, álentinyi J. tanár 1 frt, Lukács Endre 1 frt, Nemó 1 t, N. N. 50 kr. Vidovszky Károly 1 frt, F. K. 10 kr. .-Csabán 1885. márcz. 25. Tajber Gusztáv, pénztárnok. • Vettük Békés megye bizottsági tagjainak névsorát 385-ik évről. A 213 virilista közt első helyet foglalja el /odianer Albert 26,323 frt 47 kr. ós az utolsót Lipták L. ál 2ö5 frt 85 kr. óvi adóval. * Az ujonezozás Csabán f. hó 23-án kezdődött ós ígnap, 28-án fejeztetett be. Az eredmény — viszonyítva a legye többi járasaióhoz — kielógtönek mondható. Kivetteatt az ujonezjutaiók javára 94, a póttartalók javára 0, összesen 104. Besoroztatott a három korosztályból z ujonezjutaiók javára 80, a póttartalók javára 1, a hon•ódsóghez 1. Hátralék maradt a hadsereghez 14, a pótartalókhoz 9, összesen 23. — Megjegyzendő, hogy az en;edólyezett elmaradottak, idegen helyen előállítandó ós itóállitásra menők száma mintegy 140-re rug, ezekből a íadjutalók bizonyosan ki fog telni, ugy hogy a negyedik íorosztály Csaban jövőre sem fog előállíttatni. Az elért erednóny különben igy is körülbelül a legjobb a megyében, nert például Gyulán alkalmasnak találtak összssen 15-öt, jryomán 14-et. — B.-tfyulán, a belvárosnak f. hó 26 — 27-iki holdviiágitotta éjjelét 1 ós 2 óra ^között erős robogással ógő nagy tüz fénye tette ijeztövó; a lakosságot pedig hangos harangzugások verték fel legmélyebb álmokból. Nagy tüz volt. — Városunk derék ópitö mesterének Scher Konrádnak, a belvárosban, a Komló-kert szomszédságában levő hosszú nádfedeles lakháza s mellókrószei lettek a lángok, — móg pedig mint alapos a gyanú, — gonosz kezek által gyújtott lángok martalékává. Azért mondhatni elfogadhatónak e feltevést, mert a tüz a kiskapu bejárata felett a ház ereszeténól ütött ki, de meg másrészt^ minő az oltáshoz sietett egy polgártárs állítja, egy ismeretlen embert látott szaladni a tűztől a Körös alján, ki azon kérdésére, hogy miért nem siet inkább a vész helyére ? azt válaszolta voina, hogy: „vannak már ott elegen." Ez a tüz keletkezésének első perczeiben törtónt. — Mindenesetre oly körülmények ezek, melyek a roszakaratu szándékos gyújtogatás esete mellett bizonyítanak. — jMeliókesen felemlítjük azon szárnyra kelt hírt is, hogy az uj ipartörvóny idézte volna elő e nemtelen bosszút. — A lakrészekbe nem hatolt be a tüz, de egy nagy kamarában felhalmozott élelmi szerek, háztartási és építészeti eszközök mind porrá égtek, sőt az udvaron elhelyezett ópületfák is égtek már, nemcsak, de a szomszédos Sai városi állatorvos házának zsindely tetejébe is bele kapott a tüz, melyet azonban sikerült nagy részben megmenteni. — Scher Konrád házának teteje biztosítva volt ugyan, de azért kára igen nagy. —A város tűzoltó fecskendőinek jókarban tartásáról ez alkalommal sem szólhatunk kedvezően. * „Ma gyar Styl" irta dr. Róthy László czimű füzet küldetett be hozzánk Budapestről. A fölötte diszes kiállítású könyvecske irója a nálunk jól ismert Róthy László, a b.-csabai polgári leányiskolának tanára ós lapunk munkatársa volt egy pár óv előtt. Azon alapelvből indulva ki, hogy a styl az egyéniség kifejezése az írásban is, azt fejtegeti, hogy a többi művészetekben, az építészetben sat. is meg van minden nemzetnek a jelleme, szokásaiból eredő styl. Hogy van-e magyar styl, azt feleli, hogy igen. Van egy alapvonása minden magyar alkotásnak „a magyar szűr himzósótöl Munkácsy művészetéig", mely csakis a magyart jellemzi, melyet „csak szivünk érez most" . . . de melylyel „móg nem tudunk beszámolni." —• A kiváló Iszóp nyelven irt füzetkót ajánljuk szives olvasóink figyelImóbe. Megrendelhető minden könyvkereskedés utján, ára I nincs kitéve. * A bókésmegyei takarékpénztár egyesület közgyűléséről lapunk legutóbbi számában a megyei hirek között I első helyen hozott közleményünket azzal igazítjuk ki, hogy az igazgatósági egyik állásra Ambrus Lajos ur is újra be I lett választva. — Hibaigazitás. Lapunk csütörtöki számának vezórczikkóben ismét egy értelemzavaró sajtóhiba maradt, mely egy egész mondatot órhetlennó tesz. A második oldalon, a második hasáb 3-ik bekezdésének 4-ik ós 5-ik sorában ez áll: „az üldöztetés folytán keletkeztek, ha társadalmi ferdesógei beismernék'" holott igy kellene lennie: „az ülI döztetés folytán keletkeztek társadalmi ferdeségéi, ha beismerIn^fc" sat*