Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1885-02-12 / 13. szám
„ Békésmegyei Közlöny t t 14. szám 1885. Éppen ezt mondhatjuk a gazdaközönség hiteléről. Kimondhatjuk ós kimondjuk bátran, hogy a kereskedelem a gazdaságnál mivel sem reálisabb, s hogy a kereskedő fizetőképességét, meg a gazda fizetőképtelenségét egyedül az teremti: mert a kereskedőnek pénzforrása van, úgyszólván minden bank és pénzintézet az ő kezében van, s a mig magának hitelt nyit, azt a hitelt a gazdaközönségtől elzárja, s mikor ő ezen a módon fizetni tud, a gazda pedig nem tud, akkor a gazdát a fizetésre képtelennek állitja. Pedig ha a magyarországi kereskedők létező vagyonát a magyar gazdák vagyonával összehasonlitanók ós azt kutatnók, melyik részen több az adósság ? Hát ón azt hiszem, hogy a vagyonhoz aránylag a kereskedők adóssága sokkal magasabbra rúgna. Ámde van kereskedelmi bank, van iparbank, mely a kereskedelmi ós ipar érdekeket támogatja, de ugyan a gazdasági bank hol van? — A megszállott tartományokban ideiglenesen alkalmazott tisztviselők szabadságidejének ujabb meghosszabbítása tárgyában a pénzügyminiszter körrendeletileg tudatja az érdekelt hivatalokkal, hogy a megszállott tartományok közigazgatási szakában alkalmazott s megelőzőleg az osztrák-magyar monarchia területén katonai vagy polgári minőségben szolgálatban állott tisztviselőknek már eddig hat évig tartó szabadságidejét még egy évre meghosszabbítja ő felsége legfehőbrj elhatározása folytán. — Horvát közigazgatás. Zágrábban — mint onnan jelentik — hire jár, hogy a belső közigazgatás újjászervezésére vonatkozólag a kormány törvényjavaslatot dolgozott ki. Az uj javaslatot a magyar közigazgatási rendszerhez alkalmazkodik, a főispánt aliitván a megye és a közigazgatási bizottság élére, megtartva azonban a hivatalnokok Kinevezését. A tiszti fizetések leszállításáról, melyet Pejacsevich gróf alatt terveztek, szintén lemondott a kormány, valamint a törvényszékek és járásbíróság számát is aligha fogják apasztani. — A képviselőház keddi ülésében megkezdte a felsőház szervezóséröí szóló törvényjavaslat feletti vitát. Mely valószínűleg hosszura fog nyúlni, miután mellette 19, ellene szónok iratkozott fel már eddig is. Az érdeklődés minden oldalról nagy, maguk a képviselői padsorok Is látogatottak, a karzatok pedig tömve voltak, a főrendi karzaton számos főrendünek nem jutott ülőhely, ós ailva kellett a vitát hallgatniok. A javaslat ellen ma még csak az ellenzék egyik árnyalata lépett sorompóba. Szilágyi Dezső tört lándzsát a választási rendszer mellett, ós azt hisszük, hogy iia Irányi be is nyújtja külön javaslatát, ma mar előre látható, hogy a vita a kormányjavaslat ós Szilágyi indítványa körül fog forogni. JPolitiltai iiii-ott. * Párizs, február 9. Brióredel' Isle tábornok a következőket távirja Hong-Songból: A franciák február tí-át arra használták, hogy a kínaiak által minden küzdelem nélkül kiürített erődöket kikutassák s azután szétrombolják. Ez alkalommai katonáink roppant mennyiségű puskapor ós löszerkószletre.akadtak. A kómszeinlére rendelt csapatok konstatálták, hogy az ellenség teljes fölbomlásban futott meg Lang-Sonfeló. A fraucziák vesztesége aránylag czok csillogó szembogarába tekintve elragadt lelkem, s az Olympuson, a mithologiai istennők előtt képzeltem magamat ! A kősziv is meglágyulna ennyi kedvesség láttára, nekem pedig csak valamivel puhább szivem van, s mégis-mógis. De vigasztalom magam, nem csau én lettem átuatva, nagyon jól hallám, midőn egy valaki igy szólt: Nagysád! Szemeinek bájoló tükrébe nézve önkénytelenül akarok térdre omolni előtte. — A tánczvigalom reggeli 7 óráig tartott, s határozottan állitom annyi elegancziával, s az illemszabályok oly szoros megtartásával törtónt, hogy a legszigorúbb mamák sem találnak belőle semmi lenyesni valót. A jelen volt szépek névsora betűrendben a következő : Bartóky Vilma ós Ilka, Brengel Hermiu, (Gyoma) FuckszEmma, (Kondoros) Harsányi Emma, Kováts Margit, (Nagyállás) Nagy Matild, (Békés) Rosenthal Berta, Stern Szeréna, (Gyoma) Szebeny Emma ós Mariska, Tóth Mariska, Ujházy Bella ós Vidosits Mariska úrhölgyek. A menyecskék közül: Ozenger Gáspárné, Klausz Lázárné, Szebeny Jánosné, Salacz Imréné (kinek pompás öltözékét s gyönyörü,virágcsokrát meg nem említeni megboesáthatlan hanyagságnak tartanok, mert ez valóban kiemelésre méltó) Újházi Sándorné, Harsányi Dánielnó, özv. Varga Andrásné, Fucksz Józsefnó Kondoros, Mózer Imréné, Róth L^josné, Rosenthál Gerzsonné, dr. Rutkay Sándorné, (Gyoma) Brengel Lajosné (Gyoma) Guzmák Jánosné, (H -M.-Vásárhely) Kalocsa jlstván nó, Jánosik Rudölfné, Serkédy Sándorné, (Szarvas) Salacz Lászlóné, (Nagyállás) Faludy Istvánné, (Gyoma) Vertán Józsefné, (Gyoma) br. Drechszel Rezsőné, Grim lz :dorné, (Gyoma) Stern Adolfné, (Gyoma) Bakay Gyulánó, (Décs) Medgyesy Józsefné. Ha valaki kimaradt bocsánat! r. 1. csekély : közülök huszonegyen estek el és százhatvanketten sebesültek meg. * Az olaszok Keleten. Most már a legvalószínűbbnek látszik, hogy Olaszország a Vörös-tenger dartvidékein okkupációkat fog eszközölni ós Angliának segítségére megy Szudánba a mahdi leveretósére. Olaszország e politikája egyelőre beláthatatlan következéseket von maga után. Szerencse lesz, ha nem vezet esetleg európai jellegű nagy háborúra. Olaszország ugyanis az okkupáczióval sérti a török szultán fenhatóságát, a mely alá tartozik Egyiptom ós a Verestenger partvidékei. Ezek okáért a politikai világ figyelme most lióma felé irányul, hol Anglia ós Olaszország közt most foly az egyezkedés, mely nemcsak nevezett két államra, hanem Európa békéjére is kihatással bir. (jöndöcs Benedek ur indítványa a Pantheont illetőleg Tekintetes Törvényhatóság! Hazánk állami fenállásának ezredéves évfordulója mindinkább közeledik. Nincs ugyan még véglegesen megállapítva ós elfogadva, hogy mely évben tartja az ország az ezredéves nagy ünnepélyt, mert a törtéuészek véleménye eltérő arra nézve, hogy honalapító őseink, mely évben kezdték meg s mikor fejezték be a honfoglalás nagy művét? — de a hazai ós külföldi történelmi forrásművek ide vonatkozó adatainak goudos egybevetéséből — legelfogadhatóbbnak látszik azon kritikai időszámítás, mely a magyaroknak őshazájából kiindulását 884-re, mai hazánk földjén való első megjelenéseket S89-re, a pusztaszeri első nemzetgyűlést és honszervezést 893-ra s végül a honfoglalás befejeztót 895-re teszi, s e szerint bármelyik közbeeső óv fogadtassák el véglegesen anynyi kétségtelen, hogy az ezredéves ünnepélytől legfeljebb egy évtized választ el bennünket. Nagyon is elérkezett tehát már az ideje, a midőn hazánk ezredéves fenállásának megünnepléséről s méltó megörökítéséről nemcsak eszméket cserélni, de a kivitelhez is hozzákezdenünk kell. E nagy jelentőségű kérdéssel egyesek, hatóságok, a hazai hírlapirodalom, sőt a nemzet képviselőinek törvéuyhozó testülete is, már több izben ós behatólag foglalkozott s arra nézve mindenkinek megegyező a véleménye, hogy hazánk ezredéves fenállásáuak emlékét valami fönséges jelentőségű, nagyszerű műalkotás által kell megörökítenünk, de hogy milyen legyen tulajdonképen ezen ezredéves emlék ? ebben még nem állapodott meg határozottan a nemzet közvélemóuye. Midőn az országgyűlés a mult ülésszakban az „uj állandó országház" építéséről szóló tövéuyjavaslatot tárgyalta, azon ellenvetésre, hogy az oly roppant nagy öszszegbe — az előirányzat szerint 9Va millió, de a teljes felszereléssel együtt majd 15 millió frtba — fog kerülni: a többség a törvényjavaslat elfogadása mellett azzal is érvelt, hogy az ezredéves ünnepélyre ugy is kellene valami impozáns emléket állítanunk, s erre a czólra az uj országház majdan a legalkalmasabb leend. Hogy egy uj, állandó országházra, mely a nemzet méltóságának megfeleljen, szükség vau, azt én is elismerem, de e czólra részemről bőven elégnek tartottam volna az előirányzott összegnek felét is, mert az uj országház, bármily pompás ós nagyszerű lesz is, ezredéves emlékül nem szolgálhat, mivel nem fog nagy eszmét képviselni, nem fog az utónemzedékre lelkesítő hatással birni, mert végre is csak gyakorlati irányú, mindennapi használatra szánt ópitméuy. Szerény nézetem szerint: legdicsőbb, legfönségesebb lesz az ezredéves emlék, ha ez — örök emléke lesz azoknak, kik e hazát ezer éven át nagygyá, dicsővé tenni segiték saját nagyságukkal, saját dicsőségükkel. Állítson tehát a nemzet egy világra szóló dicsőcsarnokot, egy magyar Pantheont, mely mintegy jelképezze ós már messziről hirdesse a legnagyobb magyar beteljesült igéit: „Magyarország nem volt, hanem lesz!" Á világ legműveltebb nemzetei elfogadták ós többnyire meg is valósiták már ez eszmét; a franczia, az angol, a német nép nemzeti büszkeséggel eltelve, mutat a nagyjainak emlékét együttesen megdicsőítő nagyszerű csarnokra; kövessük tehát mi is e nagy nemzetek példáját! s csak akarnia kell a magyar nemzetnek s SZÍVÓS' kitartással kérni, sürgetni a közvéleménynek, s akkor az ezredéves ünnepélyre már állani fog — a hazaszeretetet s ősök iránti hálás kegyelet érzete által a nemzet közös templomává szentelt „Magyar Pantheon" s benne megörökítve mindazon jeleseinek emléke, kik a hazafiság, vitézség, tudomány, művészet, irodalom, ipar, gazdászat, kereskedelem szóval : a hazafiúi ós honleányi magasztos erények bármely terén, bármely ágában, a haza és nemzet javára, dicsőségére münkáltak, áldoztak, kitűntek, éltek és haltak,halhatatlan érdemeik által megörökiték s követendő például hagyták a késő utókorra nevöket, életöket, tetteiket. A mi pedig alkotandó „Magyar Pantheon" helyé* 1 illeti, erre legalmasabb, legszebb legfönségesebb helyül kínálkozik, az első magyar vértanű vérétől áztatott s róla nevezett Gellért hegy. Mintha a természet is arra alkotta volna, hogy a nemzet dicsőség-csarnokát viselje sziklaormán! Akkor lesz igazán páratlan a világon Budapest, egyik oldalán a folyvást szépülő, rohamosan emelkedő fiatal fővárossal, másik oldalán, a komolyan ós merészen emelkedő ősi sziklabérczczel, mely mint pont a sorok végét: zárja be a budai hegyeket, tetején a nemzet nagyjainak dicsőség-csarnokával, melyre büszke lelkesedéssel tekint egy ország szeme, s szemközt vele a megnagyobbított királyi várpalotával ós túlról az uj, fényesi országházzal, — mintha összeölelkeznének a mnlt ós jelen, egymást kiegészítő részei Magyarország nagyságának, dicsőségének. Az, hogy a Gellérthegy jelenleg hadászati czólokra alkalmaztatik: nem lehet akadálya a Pantheon ezen helyen való felállításának. Mi czólra való a Gellérthegyi erőd? Külellensóg ellen meg nem véd, nem használ, arra pedig még csak gondolni is vérfagyasztó, hogy gyilkos ágyúi a gyönyörű főváros, az ország szive, szemefénye, büszkesége rombadöntésére, védtelen népének legyilkolására ontsák valaha ádáz tűzőket! nem kell tehát félnünk attól, hogy a nemzet óhaja beteljesülhetlen, tulmerósz vágy, — inert felséges Királyuuk, a kinél Magyarországnak 3 század óta nem volt a trónon igazabb barátja, őszintébb jóakarója, a „legalkotmáuyosabb fejedelem" bizonyára nem fogja szivét elzárni egy ország hódoló esdeklésétől s a Gellérthegyi erődöt, az alkotandó magyar Pantheon számára legkegyelmesebben átengedi. (Vége köv.) MEGIEI HIREK. * Tiszteletbeli tisztviselők, a belügyminiszter rendelete értelmében állami hivatanokok nem nevezhetők ki törvényhatósági tiszteletbeli tisztviselőkké. A miniszter abból indul ki, hogy az államhivatalnok tiszti állásával járó kötelességei teljesítése által saját teendőit hanyagolja el. * A nagyváradi m. k. orsz. bábaképezdón az 1885iki nyári tanfolyamra a beiratások márcziushó 1 — 10-ig tartanak. Fölvétel végett szükséges okmányok: Honossági ós keresztlevél valamint erkölcsi s orvosi bizonyítvány. Kelt N.-Váradon, 1885. február 6-án. Dr. Konrád Márk, igazgató tanár. (r. 1.) A szarvasi jótékony nőegylet f. hó 15-én saját pénztára javára a „Bárány * vendéglő nagy termében zártkörű jelmezes tánczestólyt rendez. Belépti dij : szemólyjegy 1 frt 50 kr. Családjegy 4 frt. Kezdete 8 órakor. (r. 1) Szarvason szokatlan hangverseny volt a mult héten. A kis Kovács Dezső és testvére Ilka mutatták be czimbalmon, korukhoz képest igen meglepő ügyességűket. üilsö nap a caszinóban, második nap a „Bárány" vendéglőben, más alkalommal a „Korona" kávéházban, majd Majercsik János vendéglőjében játszottak, mindenütt szép számú közönség előtt ós minden ki elismerésével. A kis művészek közül Dezső 5, Ilka pedig 7 évesnek van mondva, s érdekes őket magánóletökben is megfigyelni. Sok érettség nyilatkozik gondolkozás módjokban, noha e mellett nagyon is élénkek, kivált a Dezső gyerek, mig Ilonka tartózkodóbb modorával s csinos alakjával is kedvesebb benyomást tesz. Apjok ós auyjok velők utaznak Pápáról. Előbbi ott szíjgyártó mester volt s egyszersmind kocsmája is levén, az ott játszó czigány zenészek gyujták fel legkisebb gyermekében — a tizenöt közül — a művészet isteni szikráját. Kívánjuk, hogy e szikra idővel világot beragyogó lánggá nöjjön. (r 1.) Szarvason f. hó 17-én a farsang befejeztével polgári bált rendez Sinkovics István a „Birány" vendéglő bérlője, saját helyiségében. Szemólyjegy 80 kr., családjegy 2 frt. E bálnak sikerét erősen reményijük, különösen a kedélyes oldaláról tekintve, mert hiszen farsang végével minden bálozó vesztét érzi. * Vizbefult lovak. Mezőberenyben • történt, hogy a napokban Varga András nevű gazda a Körösre ment két tüzes lóval ós kocsival homokot hordani. A Körös-parton — lovait ki sem fogva — kocsiját ugy állitá meg, hogy az hátuljával a vízre nézett. Midőn már jól fölrakott a a homokból: epyik lova a jég repedés hangjától megugorva megrántotta, a kocsit, mely a nagy tehertől nyomatva, vissza felé a lejtős partról ugy vonta magával vizbe a befogott 2 lovat hogy azok tüstént elmerültek, s a gazda szeme láttára fúltak be a szegény állatok. A lovakat csak másnap foghatták ki a Körösből. (r 1) Szarvason Marsai János müveit iparos f. hó
