Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-02-08 / 12. szám

„ Békésmegyei Közlöny t t 14. szám 1885. bán Balázs, Szily László, Andreánszky Gábor báró, Hal­vax József. — Az öt éves mandátum. A kormány, a felsőház re­formjának letárgyalása után előterjeszti a javaslatot a képviselői mandátumnak öt esztendőre való meghosszab­bításáról. Politikai tiir*ok. * Törbk-olasz konfliktus. Arra a hirre, hogy Olaszor­szág megszállani készül a vörös tengeri kikötőket, a tö­rök porta körjegyzéket intézett a hatalmakhoz, melyben tiltakozik felsösógi joga megsértése ós minden területfog­lalas ellen. A porta egyúttal felszólította az olasz kor­mányt, hogy vonja vissza csapatait az okkupált helyről. Hire jart, hogy Olaszország megnyerte a hatalmak bele­egyezését a vörös tenger kikötőinek megszállására; e hir azonban alaptalan. A politikai világban feszült figyelem­mel várják a kényes ügy lebonyolodását. * Khartum elesett. Londonból febr. 5-röl távirják, a hadügyminisztérium jelentése szerint Wolseley tábornok azt táviratozza, hogy Khartum jan. '26-án esett taz ellen­ség kezébe. Midőn Wilson jan. '28-án a városhoz ért, az már az ellenség által volt megszállva. Erre Wilson meg­kezdte a visszavonulást, miközben az ellenség a folyó mindkét partjáról lövöldözte. A gőzhajók, melyekben Wil­son a legénységgel visszatért, a shablukai vízesésen alul törést szenvedtek. Wilson a legénységgel egy szigetre me­nekült ; fölvételükre gőzhajókat küldtek. Hogy Gordon tá­bornokkal mi törtónt, arról semmit sem tudni. Balog István költeményei. Nádor Kálmán könyvkiadása Budapest 1885. (Könyvismertetés.; (Vége.) Arany tanulmányozása, s közvetve az Arany mes­teri technikájának elsajatitasa nem megrovás, hanem di­cséretet érdemel. Nem utánzó ós nem másoló, hauem ta­nulmányozó. Tanulmány nélkül pedig még senki sem lett nagy emberré. Meg lehet adva a tehetség, de az magát csak ugy érvényesítheti valóban, ha a mi szép magába veszi, s eredetisége cselekvősége szerint felol­vasztja lelke titkos kohójában, mintegy szivvérévé ha­sonitja át. Ez igenis érezhető Balog költeményein. Hogy tanulmányoz nemcsak a forma tekintetében, haneui a nyelv eredeti szójárásainak, kifejezéseinek, szóval a nép geniusáuak is szorgalmas buvárlója az bizonyos. Vajha az ifjabb nemzedék költői tábora is ez irányt követné, nem lenne akkor anynyi sallang, bombaszt s auynyi sem­mit sem mondó szóhalmaz. Nem akarjuk különben ez­zel azt mondani, hogy költő tanulmány által is lesz, vagyis nem akarjuk kétségbe vonni amaz évezredek hosz­szusága által igazolt mondásnak „Poéta non üt sed nos­citur" igazságát; de azt határozottan állítjuk, hogy jó költő csakis tanulmány által lehet. Mert hát_ híjába a viszonyok is változnak az időben, s az a költő ki nem korának dalol, vagyis jobbau mondva, nem azért dalol, hogy a gyönyörködtetésnek a széppel való összeolvasztása mellett hasson is, s ha kell élvezve tanítson: nem költő, csak rimpengető. Balog költeményeinek egyik fő érdeme az, hogy a már-már divatból kiment nép-nemzeti érzelmeknek, a költészet örök szép tárgyainak hü kifejezője. Leszáll a legalacsonyabb viskóig, póriassá még sem válik soha. gyógyszerével; a ki nem nézi, hogy szegény ember-e az, a kin segíteni kell, vagy gazdag ; nagy tiszteletdíj néz-e ki, vagy a gyógyszerre is neki kell pénzt adni, hanem egész odaadás­sal uüzd az emberidég érdekében, s bár én alig ismerek or­vost, ki többet fáradna mintő, az anyagi jutalom, az elisme­rés vajmi szűk adagokban keresi fel. Dr. Télassy már a hatvanon tul van, de oly erőteljes, oly szívósan kitartó, hogy ifjabb kollegái, kik fiatalságuk, mo­dern nevelésüknél lógva egészen más fából táragvá.<, s a huma­nizmust a tiszteletdíj szerint mérik, vajmi sokat tanulhatnának tőle. Még néhány évvel ezelőtt nagyon ismeretes volt az 6 kedólyessége ; gyakran rendezett mulatságokat, s fárasztó napi teendőjei daczára ő volt azoknak éltetője; sőt még most, ha résztvesz a társaságokban, most is a régi víg, kedélyes ember. Szarvas városának több mint 30 éve rendes, s Békés­megyének tiszt, főorvosa. Csak egy Hibáját vethetni szemére az orvos urnák, nem azt, hogy politikai meggyőződése a szélsőségek felé hajlik, ha­nem azt, hogy ezen politikai meggyőződésével nagyon is élén­ken lép a küzdtérre, s a szélsőbal egyik legizmosabb, legtevé­kenyebb matadorjaként ismeretes, ami orvosi praxisára, orvosi renomejára nagyon rosz hatással foly be. Nézetünk szerint egy oly állást betöltő egyénnek, — legyen bár mi az 6 benső meg­győződése, — soha sem szabad a kortesszerepre vállalkozni. Különben nem akarunk ez által az orvos ur megyőződésére és eljárására nyomást gyakorolni, csak jelezni aüartuk az ez irány bani közvéleményt. Valaki. nem ól a fellegek honában, nem csapong a túlvilág kö­dében, mégis költ mindig, amit ir, az költészet. Erről tanúskodnak a kis kötethez mórt nagyszámú dalai. Szel­leme frissegóse, üdesége különösen ezekben kulminál. Ugy tetszik, mintha már nagyon sokszor hallottuk volna ezeket, midőn olvastuk, mintha dallama is fülünkbe csen­gene, egyszeri olvasás után csaknem könyvnélkül meg­tanultuk. Honnan van ez ? Talán valóban ismeretes ver­sek ezek. — A szellem igen, mert ... a népét, s ez a szellem megfelelő alakba öntve — hat ránk az új­donság varázsával. Nem is kell válogatni ezekből mind­egyik oly szép. Üssük lel a könyvet, s ha e fajtára nyi­ik olvassuk, ime itt van a 26-ik lapon. „Juhász legény furulyái a domb mellett, Selyem nyája szanaszélyel legelget, Tul a dombon számadó szép leánya Ablakából hallgat a bus danára Juhász legény fujja-fujja bus dalát. Szóké kis lány ugy hallgatja oda át, Az a nóta azon a kis furulyán, Tudja ő, hogy mért szól olyan szomorán. Juhász legény mi bajod vin fiacskám? Mondd el nekem segíthetek rajta tán. Piros arczád napról napra halványabb, Talán bizony hijja van a lalkának. Számadó ur nincs hiba a faliamba, Az egészet tegnap vettem csak számba, Tudja Isten más bajom van énnekem . . , . Szőke lányát Kiinondhatlan . . . szeretem ! Nem sorozható szorosan véve a dalok közé ; de tár­gyánál s hangulatánal fogva itt emiitjük meg a 105 lapon levő „számadó" czimü verset, melyet e nembeli költeménye legjobbikának vélünk. Valódi tragi-komedia ! Balog egészséges világnézletónek több nyomára aka­dunk költeményeiben, de a hol az alkotás is oly remekül nyilatkoznék, talán egybeu sem, mint a 112 1. „Haj­léktalanok" cziinü költeményben, mely ha jól emlékszünk e lap hasábjain látott először napvilágot. Valóban remek e költemény alkotása, mely ha jól tudjuk -— különben a tárgya is mutatja — az Oroszországban megindult antiszemita mozgalomra czélozva Íratott. Szép az a pár­beszéd, mely az apa és fia között folyik. Az apa min­dig mást beszél, soha sem arra felel, mit fia kérdez, s mégis mindig ráillik. Igy alkotni nem kis feladat. Kevésbé sikerültnek tartjuk szorosan [vett alkalmi verseit, igy . a 32, 34, 91 lapon levőket. Kifogást azon­ban ezek ellen is csak annyiban tehetüuk, a mennyiben a költészet határát átlépve dogmatikai kérdésekkel fog­lalkozik, s megoldása nem az általános emberi hiten alapul. Azonban ennek ellensúlyozására számos példát találhatunk, póld, „Ne csüggedj el mindjárt... mesrsegit az Isten: Keress vigasztalást s enyhülést a hitben" Hasonlóképen nem számithatjuk a jobbak közzé humo­ros verseit sem. Van érzéke a humor iránt, de az tagadhat­lan, hogy eredetiségének ez a leggyöngébb oldala, inig a satyra iránt, bár nem maró az, de komikummal vegyítve, mint azt az utolsó nagyobbszabásu „Bangó Bálint" költői beszélyben látjuk, nemcsak érzéke vau, hanem ha­tározott költői ér is nyilatkozik. Mi is abban a meggyőződésben vagyunk, mint egy vidéki (tul a dunai) lapban rá vontkozólag olvastuk, hogy Balog az elbeszélő költészetnek hivatott munkása. S jólesik hiunüuk, hogy e nemben még kiváló termékeket nyer tőle irodalmunk. Adja Isten. A 4ki Balog költeményeit megveszi: nagyon olcsón vásároló. Cs. P. MfíöVfíí HIREK. * Meghivás. A b.-csabai felsövógi tehénlegelő tár­sulat f. évi febr. hó 9-ón azaz hétfőn tartja rendes évi közgyűlését a „Zöldfa" (Hornyácsek) vendéglő nagyter­mében, melyre a t. részvényesek tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: Elnöki jelentés, számidások megvizsgálása, el­nök, pénztárnok, jegyző ós választmányi tagok választása. B.-Csaba 1885 febr 4. Harsan. Pál, elnök. Csarejs György, jegyző. — Sipos Soma szarvasi ügyvéd több költeménye olvastatott fel Budapesten a Kisfaludy-társaság legutóbbi havi ülésén, A ^felolvasóülés, mint rendesen, a m tud akadémia dísztermében tartatott, mely a nagyszámú díszes közönséget alig volt képes befogadni. Sipos Soma költe­ményeit Dalmady Győző olvasta fel. A felhangzó taps je­lezte az élénk hatást, mit a kitűnően szavalt költemé­nyek tették. — Mai számunk a költötöl egy korszerű köl­teményt hoz. — A b.-csabai földmivelö gazdák fiai is rendeznek e farsangon bálát, mely f. hó 15-én a „Zöldfa" vendéglő táneztermóben fog megtartatni. Belépti dij 60 kr. Kezdete 8 órakor. * B.-Gyulán f. hó 2-án a városháza nagytermében egy keresztülutazó, az Edison-féle hangiró (fouograph) gépezetet mutatta be, 40 kr. belépti dij mellett, mely na­gyon mulattató s tanúságos mutatvány, sajnos, kevés kö­zönséget hozott össze, amely körülmény talán inkább an­nak tulajdonítható, hogy a közönség nem volt kellőleg értesítve, Edison eme meglepő találmánya, méltán bámu­latra ragadja az embert, ós a hangiró, már is nagy szere­pet játszik a gyakorlati életben. * BekUldetctt. A bókósmegyei gazdasági egylet köz­hírré teszi, hogy a földmivelósi miniszter ez idén is 60-tól (00 frtig terjedő összeggel fogja segélyezni azon móntulaj­donosokat, kik hitelesen igazolni fogják,'hogy a gazdasági egylet által megvizsgált s alkalmasnak ítélt móneikkel a f. tavasszal iegalább 35 idegen kanczát, legfeljebb i frtig terjedő díjért- hágattak ós a mének tartására nézve az egy­leti elnökségnél B.-Csabán megtudható féltóteleknek magu­kat elávetik. E segélyben szegényebb községek, ménesben vagyistálóban tartott méneikórt is részesülhetnek Akik ezen állami segélyt elnyerni óhajtják, móneiket legkésőbben f óv febr. '20-ig Beliczey István főispán ur ö móltóságá­nál bejelentsók. Kelt Gerendáson febr. '2-ig 1885. Mokry Sámuel gazd. egyl. titkár. * A b .-gy ulal kereskedő ifjúság önképző és sególyzö egylete f. hó 7-én, tegnap tartotta a korona vendéglő ter­meiben első tánczvigalmát saját könyvtára javára. Az ér­deklődés ós- előkészületekből itólve, Gyulán ez évi far­sangon talán ez leend a tánczvigalmak — koronája. * itővid ismertetés. Az 1. endrödi temetkezési egyletről. Alakult 1879. decz. 7-ón 177 taggal. Mint minden újból, ugy ettől is kezdetben tartózkodott a nép, de belátván hasznos voltát, sietett fölkarolni. Az alakitas körül tevé­keny résztvett: Venczák Mátyás ós Balia Mátyá:-, őszin­ték akarvan lenni: nem mulaszhatjuk el beismerni: Schief­ner Ede öngának ezen egyesület felvirágoztatását czólzó erdemét. Azt hiszem e két szóban pártolta ós ajánlotta eléggé kifejezem működését. Nem kell hozzá több kommen­tár! Öt éves ezen intézmény, s már is teljesen virágzik Nagy buzgalommal karolta föl Venczák Mátyás, mint kezdettől fogva egyleti elnök, ki ingyen viselte, viseli ós igórte viselni hivatalát. A tiszteletdíjban lölajánlott 50 Irtot szegény tanulók tanszerekkel való segelyezósre tette alapítványul. — Az egylet tagja 1000. Folyó év jan. 11 ón megtartott választmányi gyűlésen mondatott ki, hogy az öt évet betöltött tagok az eddigi 10 kr. helyett ezután a halottért csak 5 krt. fizetnek, AZ öt évnél fiatalabb tagok azonban továbbra is (még az öt évet be nem töltik) 10 krt. fizetnek. A pónzszedö szolga fizetése egy-egy ha­lott után 6 frt helyett 10 írtban állapíttatott meg. Az egylet tőkéje 3268 frt 38 kr., kötvényekben kint van a ta­goknal 20 ftjával 3050 frt, a pénztárban jelenleg van 218 frt. 38 kr. Egy-egy halott temettetósórt kezdetben 20 frtot, ma 50 frtot fizetnek. A választmány 22 tagból áll Soraiban találjuk: Szebeny János ós Ujházy Sándort. Az egylet jelenlegi tisztviselői: örökös elnök: Venczák Má­tyás; alelnök: Hidly András; jegyző: Vidovits Antal, ki szintén alakulástól kezdve tevékeny, buzgó tagja s tisztvi­selője az egyletnek; pénztáros: Szilágyi József, ellenőr : Csuvár András. Egy nem tag. * A szeghalmi hölgyek f. óv íebruárhó 12-ón a kaszinó termeiben zártkörű pikniket rendeznek. Belépti dij személyenként 1 frt, 3 tagú családjegy 2 frt, 3 nál több tagu családjegy 3 frt. A tiszta jövedelem a kaszinó könyvtár ja­vára fog fordíttatni. Kezdete 8 órakor. * iz Artézi kúthoz közel állunk már mi csabaiak. Egy ízben jeleztük, hogy a város képviselő testülete egy ártózi kútnak a kifuratását rendelte el. Egy, a testületből ezen ügy kivitelére kiküldött bizottságnak szorgalmas fáradozása folytán a munka megkezdésében már közel va­gyunk. E hó 3-án tartott képviselői ülésén a kut helye ki lett tűzve, ós pedig e czólra, amint azt évekkel ezelőtt ajánlottuk volt, a legalkalmasabb a r. kath. ós az ev. temp­lom közötti vásártér. Ezen ülésen elhatároztatott az is már, hogy a nevezett kut kifuratását Gold János a m. k. állami vasutak kutmestere eszközli, kivel a szerződés a napokban már megköttetik, és pedig oly formán, hogy a munkálatoknak mielőbb megkezdje. — Zsigmondynak, az ártózi kutak nagymesterének ajánlatát, kénytelen volt a képviselőtestület elejteni, és pedig azért, mert ez Gol_ dónál közel 10,000 írttal drágább volt. Gold János, bizo­nyítványai szerint, már több ártózi kutat furt ós pedig sikerrel, s igy megbízható. Azt pedig, hogy qualitás és quanlitás tekintetében mely pontról lehetne elönyöseb­ben 8 forráshoz jutni, maga a nagymester se tudhat­ja. A szerződés feltételeit, ha az tudomásunkba jutott, közölni fogjuk. Most csak egyet jegyezünk meg. Terv szerint, a felesleges víz a legközelebbi uton a Körösbe volna levezetendő. Részünkről ezt a tervet nem helye­selhetjük, nem különösen mióta a h.-m.-vásárhelyi artézi kut felesleges vizének, a városon át, egészen a Tiszáig ve­zető fedett csatornáját láttuk, ahol több ponton nyitott nagy medréből veszi a lakosság nagy része a még min­dig kristálytiszta vizet, s nem kényteleu ezért nagy utat

Next

/
Thumbnails
Contents