Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-01-04 / 2. szám

B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 2. szám. Vasárnap, januárhó 4-én. BÉKÉSHEGYEI KÖZ LÖN V. Politikai, társadalmi, közgazdászat! és vegyes tartalmú lap. JYleg Jelenik. hegenként kétszer: vasár-nap és osütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ hslyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : Egész évre . • . 6 írt Fél évre . 3 „ Évnegyedre 1 „ M kr. Lapunk számára hirdetése!: felvételére fel van jogositva : HAASENSTEIN és VOGLER ezég, Bécs, Prága, Budapesten, Németország és Svájez minden fővárosaiban. Szerkesztőség : APPONYI-utcza 891. számú ház, hová a lap szellemi részét illető minden közleményt ozimezni kérünk. Üiadóiiivütal: Kiahid-utoza 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. <&pható a nyomdájában és Lepage Lajos]] könyvberesKedésében. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában, és Biener B. ur nagytözsdéjében, Ugyanitt nirdetések is ei fogadtatnak: vidéken a postahivataloknál 5 kros poitautalvannyal. A hirdetésekért járó iisszeg helyben fizetendő Előfizetési felhívás KÖZLÖNY politikai, társadalmi, közgazdasági ée vegyes tartalmú lap 1885. évi Xll-ik évfolyamára. Előfizetési dij : Egész évre . . 6 frt. Félévre ... 3 frt. Évnegyedre . . 1 frt 50 kr. Az előfizetési pénz a kiadóhivatal, Povázsay testvérek könyvnyomdájához kéretik czimeztetni. B.-Csabán deczember hóban. A „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatala. M-s el regalejog osonkítist, ki a jogosult beles^jszésévol már szeszes italokat ? Kedves barátom ! Megbocsátasz, hogy igénybe veszem b. lapodat e kérdés vitatásával, — mely inkább szaklapba tartoznék,— de lapod megyei közlöny lévén, speczíalis megyei ügyeket benne megvitatni — még ha jogiak is — helyén valónak tartom. Alkalmat erre Békésmegye közigazgatási bizottságának 1884. évi decz. 19-dikén hozott törvényt ós miniszt. rendeletet sértő határozata ad. A feltett kérdésre az 1876. évi 59,560. szám alatt kelt miniszt. rendelet b) pontja világosan ós határozótA „BEKfiSMEGY

EI KÖZLÖNY" 1MAJI. TJj évre. — Zengedezi Ifj. Presak György. — A novi

1) zesztendő meggyute hád vigre, Hej sok szem tekinti ilyenkor az ígre. Im is felpillantok, is az áldást kírem, Magam javulását erősen Ígérem. Hozd meg zuj zesztendő a gabona árát, Is nyisál meg nekünk a bőségnek tárát, De mi nekünk juttya: másoknak is jusson, Is ne marakogyunk a szíp közös jusson. Lássa be a paraszt, kinél penyáz*) vagyon, Hogy a marha, szvinya,*j csag mulandó vagyon. Viselheti nadrág, birhatya nagy telket, Csag Bzegim maragya, ha nem táplál lelket. Zide hallgasátok jov békési tó tok ! Ne vessen tirátok a fösvénység fótot. Kenyveket, zujságot jól megbecsüljétek, Kis pénzen drága kincs abbűl begyül néktek. De a ki ugy beszél mint valami kofa : „Hlasznikot"') a kízbe ne vegyétek soha. Ki magyarra uszit a tót-nyelvü magyart : Rátok is osak feni, higyjétek, az agyart: 1) Uj. Z. Pénz. 3. Malaoz. 4. Panszlro szellemű tQusig. tan „nem

u-mel felel. Bókósmegye közigazgatási bizottsága — ellenére az alispánnak ezen miniszt. rendeletre alapított határozatának — Bigen"-nel felelt. Nem tudom az ügyészi előadmány hogy szóit, de felteszem róla, mint jogászról, hogy a korrekt jogi felfogást képviselte, — a mi ez esetben abszolúte nem lehetett más, mint a mit a törvény ós miniszt. rendelet megszab | A tényállás a következő : A szarvasi közbirtokosság 1880-dik évben az italmérést — ép ugy,mint Csabán, — többeknek haszonbérbe adta. A 24 kisebb korcsmát 24 szarvasi lakosnak 3 egymásután következő évre, a 3 nagyvendóglőt az italmérési joggal 3 külön egyénnek 6 egymás után következő évre. Az 1883-dik évben a kisebb italmérósi jogok haszonbórlete lejárván, azokat nem többé egyeseknek — ő tudja miért — hanem egynek adta ki; ez által azonban a nagyvendóglőbeni italmérósi jog mi változást sem szenvedett. A kisebb korcsmák együttes bórlője, valamint a nagy vendéglők bérlői gyakorolták italmérósi jogaikat minden föuakadás nélkül, mig nem egy szép napon a felhőtlen égből lecsapott a villám. A kisebb korcsmák bórlője rosz szemmel nézte, hogy a nagyvendóglők bórlőinek konkurencziája folytán ő a jó drágán fizetett bórletón veszteséget szenved, miután a közte ós a közbirtokosság elnöke Salacz Ferencz ur között.— ki egyszersmind szolgabiró ós ez ügyben első fokú hatóság — létrejött szerződós 4-dik pontjában ki lett kötve, hogy azon esetre, ha a nagyvendóglők jelenlegi Dérlőivel a szerződés bármi okból megszüanék, a közbirtokosság azt csakis a kisebb korcsmák bérlőjének adhatja bérbe, módot keresett a nagyvendóglők bérlőinek kedvét szegni, hogy igy azután azok is kezébe jussanak. És ez annál könnyebben sikerült neki, mert a kivel a szerződóst kötötte, — ós a ki erkölcsileg kötelezve volt őt támogatni, — az egyszersmind egy személyben a szarvasi járás szolgabirája, Salacz Ferencz ur. Azir hád azt mondok: hagyjátok tót-nyelvet I Rosz ruhát a jobbért minden okos elvet. Legyétek magyarok szivben, szóban, nyelvben, S se mint sok pán farár

6); papiroson, elvben. Hiszen tik mán tótul csag alig tugyátok, Magyar lete a szroz,

6j magyar a ruhátok. Magyar föld szántástul a kezetek kirges, Tótul nem tugyátok még ezt se, hogy: girhes. • Azir hogy az öreg Prosok Hurbanista; Zím, a fia vágyom magyar pedig csiszta. Jó tót zatyaflak ti is ugy tegyétek, Magyar anyaföldön magyarok legyétek. Pánszláv kancsukától ti jót ne várjátok ! Csak a magyar haza dérit üdvöt rátok, Szivben magyar írzís, ajkon magyar szó hordj, Tót pajtás ugy tegyed, mint ifj. Prcsok György*) Az érzéki észrevevésekről. Benka Gyulától. (Folytatás.) Futólagos összehasonlítást kellene még tennünk a felsorolt érzékek kölcsönoatása és egymást kiegészítő támogatása 5. Lelkész. 6. Sziv A jelen költeméuy a „Borszem Jankó" népszerű alakja Prosok G y ö r g y Írójának tollából eredt. Ifjú Prcsok György meg-meg fog ssóllalni lapunkban. Sierk. 1884-dik évi augusztus 7-ón a szolgabiró által kirendelt karhatalommal megrohanta a „Farkas"-hoz czimzett nagyvendóglő helyiségét, — tehát azon helyiséget, melynek italmérósi jogát, ugyanezen Salacz Ferencz szolgabiró ur mint a közbirtokosság elnöke a benne lakó Roszik Andrásnak bórbe adta, ós a csapszékben talált összes italokat — még azokat is, melyek hordóban csapon nem voltak — elkobozta. Á szolgabiró azon tónye, hogy karhatalmat adott egy oly helyiségben való italkobozásra, mely helyiséget ő maga, mint a közbirtokosság elnöke adott bórbe, ez oly flagrans törvénytelenség, melyért fegyelmi vizsgálat alá vonandó. Mert talán csak nem,tudta előzetesen a szolgabiró ur, hogy a csapszókben talált italok tulajdonjogát, az itczósnek fogja oda Ítélni! 1 Általános megbotránkozást ós felháborodást szült ezen tény a városban 1 Megfoghatatlan volt minden józanul gondolkozó ember előtt egy oly eljárás, mely segédkezet nyújt arra, hogy egyik bérlő a másiknál kobozhasson 1 Képzeljük csak, milyen hatással volna reánk, ha a csabai szolgabiró karhatalommal segódkeznóka „Fiume" vendéglő italainak elkobozására! No de nem azért osztogatták a boldog korszakban boldog, boldogtalannak az ügyvédi diplomát, hogy a rabulisták és a sophisták száma apadjon! Babulistikával ós sophismákkal, pedig fából vaskarikát csinálni igen könnyű! A beadott panasz folytán megejtett tárgyalás után Salacz Ferencz szolgabiró ur az elkobzott italok tulajdonjogát a csapszók itczósónek itólte oda, ennélfogva regálejogcsonkitásban vétkesnek mondja ki, az elkobzást jóváhagyja, az elkobzott italok a kisebb korcsmák bérlőjének tulajdonába adatnak, és birság ós költségben marasztalja. Nem akarom a határozat indokait itt bővebben taglalni, hisz ahhoz e lap kerete igen szűknek bizonyulna, a ki kíváncsi reá, annak szívesen rendelkezósóre bocsájtom a rabulistika e gyöngyeit! De a főindokot mégis ide iktatom, az pedig következőkből áll: Engel Dávid vagy további kutatásokra serkentő összeköttetésére vonatkozólag. Itt is érdekes tapasztalatok kínálkoznak. Nem vehet a gyermek tárgyat a kezébe, hogy annak hidege melege, nyirkossága, súlya, ellenállásra ne költse fel nála a szemlélkezés ingerét, s a tárgy szemmel felfogható ragyogása, szine, alaki tökélye, átnóztietősége ébreszt tetszést, ellenkezőleg nem tetszést, s a tetszés vagy nem tetszés hangol aztán rokonszenvre vagy ellenszenvre s ezen váltakozó érzelmek határoznak aztán további maguuktartása s elhatározása felett. A kis gyermek a mit kezébe vehet, azt szájába vissi, nyalja, azopja s izessége szerint tovább vizsgálja vagy eldobja s koppanásában, csengésében, 8zéttörésóben uj ingert nyer, a tárgy természetének kitanulására, s csaknem mindenkor egyenkint s egymás után, gyakran egyszerre összes érzékeivel mérlegeli, bírálgatja a vele érintkező s reá ható tárgyak érzéki természetét. így ós ekkép ezerféle tapasztalatokban gazdagodik az ő figyelő szelleme, mielőtt mind arról a mi reá hat, értelmesen szólni képes lenne. Dereng, alakul, fejlik a sokszerü külső érintésekre és hatásokra a tudatos belvilág a voltakópi ember s gyarapodó tudatossága szerint emelkedik több ós több önkéntességre, egyéni szabadságra, tőle kiinduló elhatározásokra ós munkásságra mielőtt sarkalatos ieladatairól, ezóljairól s isteni hivatással biró ember természetéről számolni birna. Így át ós átméregeti érzékeivel a térben és időben reá ható tárgyi világot; a legközelebbieket az érzés, tapintás ós izlés a távolabbiakat a szaglás hallás és látás által; a maradandókat az érzés iz* 4-