Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-12-24 / 103. szám

" „Békésmegyei Közlöny" 85. szám. 1885. kivehet ebből a pénzből Nyitrán, Debreczenben, Erdélyben, vagy bárhol, anélkül, hogy eskomptálási, átiratási vagy egyéb költséget kellene fizetnie s viszont az. itt betett összeg gyarapítását folytathatja bárhol. Ez igen nagy előny az olyan betevőkre nézve, kik lakhelyüket gyakrabban változtatják, pl. iparossegédek, katonák, hi* vataluokok. Ue előny minden betevőre nézve. Ha valami útra kél, és uton legjobban vau szükség pénzre, a nála levő postatakarókpénztári betéti-könyv egyszerűen beváltható utalvány, melyre majd minden póstahivatalnál készpénzt kap. Előny végül az, hogy a postatakarékpénztárt betétek után nem követel az állam sem adót, sem illetéket, e betétek le nem foglalhatók ós azokra zálogjog nem szerezhető. a — — Osztrák-magyar vámértekezlet. A kereskedelmi mi. niszteriumban tegnap tsrtotta második ülését az osztrákmagyar vámórtekezlet. Az utolsó ülés holnap lesz, mely után a külügy miniszteri un ós az osztrák kormány képviselői visszautaznak Bécsbe. — A közigazgatási reform. A kormány felügyeleti jogának szabályozására vonatkozólag Grriin-wald Béla indítványa tárgyában az indítványozó ós Dárday Sándor mint előadó részvétele mellett a belügyminisztériumban tanácskozások folytak, melyek alapján a törvényhatóságokról szóló.törvényjavaslat több ujabb szakaszszal lesz k egószitve, melyek a közigazgatási bizottság legközelebbi ülése elé fognak terjesztetni. Politikai Hireit. * London, decz. 21. Ausztria-Magyarország, Nóinetés Olaszország a portának arra a jegyzékére, melyben ez fölkéri a hatalmakat, hogy a kelet-rumóliai kérdés megoldását siettessék, megküldték válaszaikat. Németország ós Ausztr a-Magyarország ajánlják a szerb bolgár háború megszüntetését, ós egyúttal arra utalnak, 'hogy a kelet-rumóliai kérdés megoldása újra szükségessé f}gja tenni a konferenczia összeülésót. * Nis, decz. 21. A katonai bizottság ma délután 2 órakor Pirotban Oerutti olasz delegált elnöklete alatt ülést tartott, melynek eredményét még nem ismerik, de bizonyos, hogy a bolgárok Pirotot és köroyókót ki fogják üríteni. A fegyverszünet létrejötte biztosan remélhető. A bizottság kedden visszatér Nisbe. Viszhang Bókésvármegye törvényhatósági bizottságának f. év deczember hó 17-én tartott renásivüli közgyűléséről'*) A megyeház tfrniében elnöklő főispán ur oly tekintélyes számból álló közgyűlést üdvözölt, mint a milyen tekintélyes szám, még egy rendes- ós tisztviselő választással egybekapcsolt közgyűlésen is elvétve fordul elő, mely szosatlan körülmény. Biztos jele annak, hogy a megye nagytermében egy nem mindennapi ese*) Közöljük, állandó gyulai tudósitónS ez elkésett közleményét, habár az emlékezetes közgyűlésről mult szununkban elé? kimerítő tudósítást hoztunk. Dá a . özgyülés a megye ujabb történetében annyira kimagasló pontot képez és mert épen a megyei szabadelvű pá

rt kivívott nagy sikeréről t»sz tanúságot, szükségesnek tartjuK a közgyűlés lefolyását minél hivebjen vissz .tükröztetni üa már jelenleg nem voltunk azon kellemes helyzetben, hogy azt gyorsiiói feljegyzéssel megörökítsük. Az ellenzéki sajtó szerint a szabadelvű párt e győzelmét „aimény fog történni. Ez tudvalevőleg nem volt más, mint az országos nagy politikának a inegye zöld asztala elé hozatala, melyre alkalmat adott egy, a magyar kor mány eluök Tisza Kálmán tízévi korinányzása;alkalmából Békésinegye törvényhatósága részéről is üdvözlést javasló indítvány tárgyalása. Politikai pártok állottak egymással szemközt. Már jó előre Készen tartattak a, tüzes battériák mindkét ellenpárt részéről, s az indítványt tevő bizottsági tag: Nagy Karoly, indítványát támogató rövid prologjával, melyben kifejezést ad ama biztos reményének, hogy ez általa indítványozott üdvözlő felirat, mely min deu politikai partszinezet nélküli, a közgyűlés altalános érzületével fog találkozni, reggel egynegyed tiz órakor megadja a jelt a tüzelésre. Az elleaérvelést Kaviár Dániel bizottsági tag kezdette meg, erősen hangsúlyozván azt, hogy valahányszor a nagy politika a megyeház termeibe behozatik, az mindannyiszor a társadalmi nyugalmas élet rovásara szokott történni, — s annyival inkább helytelennek tartja annak behozatalai ez alkalombol, mert a szőnyegen levő indítvány, melylyel szoros kapcsolatban áll az országos nagy politika, elkésetten adatott be, a mennyiben a jubiláris ünnepélyességek mar rég lezajlottak. (Haviár eme beszéde alatt, az egyes nyomósabb részleteknél, gyakran lehetett hallani gr. Apponyi Aibert helyeslés nyilvánítását). — A midőn pedig szónok, a kataszteri ügyek s ebből kifolyó közterhek mibenallását kezdte bonczolgatni, ellenzéki álláspontjának indokolásául, elnöklő főispán ur kénytelea volt szólót figyelmeztetni, hogy ne térjen el oly messze e tárgytól, s ne igyekezzék a kedélyeket annyira felizgatni, a vitát oly igen élessé tenni. Szónok ellenérvelesét azonban tovább folytatja s beszédét azzal fejezi be hogy azért, mert a megye főispánjának állásaróh való lemondasa, ez indítvány eivagy el nem fogadásaval kapcsolatban áll, nem tartja indokoltnak, annak a közgyűlés által leendő eií'ogadasát, miért is keri annak a sorrendről levételét. Erre e megye főispánja kijelenti, hogy igaz ugyan, miszerint állásáróli lemondását beadta, de az sokkal magasabb horderejű s egeszen más körülményekkel all kapcsolatban ós a, szőayegen levő ügygyei semmi összefüggésben nincs. Utána Beliczey itezső bizottsági tag veszi át a zót, előre bocsájtváu, hogy ő bár határozottan kormányellenes politikai nézeteket vall, mégis tekiutetbe veszi, hogy múltban, a mikor nagy hazankha Kossutii L íjos 80 születés évfordulója alkalmából, épen ő volt szerencsés ^íditvanyt tenni, a uagy férfiúhoz intézendő felirat elogadása iránt, s ez a megye kózöusége altal egyhangúlag el is fogadtatott. Azért is azon biztos reméuyben tesíi azon pótiuditváiiyt, hogy emez udvOZLŐ feliratban határoz >ttan kie.uelve legyen, miszerint az távol all minden néven nevezhető politikai pártszinezettől, és hogy az tisztán az udvanassag, lovagiasság ténye. Az indítványt ily módositassal ajaulja elfogadásra. kalmi többsége' vivta ki. Hat az ily jelszavai szárnyra boesatása alkalmas Jehet arra, hogy az érzeüeny vere^eget es politiiai felsülést Kisse szebb szinben tüatesse fel, de a B.özvélemenyt azzal félrevezetni nem lehet és g o n d o I k o t o valaaztók előtt a szabadéivá part győzelme — az ellenzéki taviratok daczára is impmalin f)g. tígyébir.tut hosfy e szabadelvű pártnak nemcsak megye leruidben, liaueui a választókerületekben is többsége lasz, s hogy a Kic^iayeit „aUalmi többség* nem-e valódi, állandó többség, majd megmutatja^ — a valasztasoü:. Szer*. Dr. Kovács István a megye egyik legkitűnőbb szónoka veszi át a szót, s üdvözli azon kitűnő férfiakat, kiket nagy ritkán lehet látni a megye közgyűlésein, reá mutatván gr. Apponyi Aliért, Haviár Dániel ós Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselő urakra, s azon meggyőződésének ad kifejezést, miszerint minden bizonynyal a rendkívüli közgyűlési tárgysorozatban felvett több érdekestárgy vonzotta őket körünkbe. Előtte szóló üaviár Dániel beszédét czáfolja. Törteueti adatokat boz fel annak bizonyítására, hogy a politikai hitvallás látszólagos megváltoztatása, ha az az illető hazájának felvirágoztatása javára történik, akkor ez önmegtagadási tény, nem hogy elítélendő, de sót érdemnek tudandó be. S mert épen ez az eset áll az üdvözlendő kormányelnök Tisza Kálmánnál is, ugyanezért az indítványt nemcsak elfogadja, de a lelke meggyőződéséből melegen ajánlja a közgyűlésnek. Tatai János felsorolja Tisza 10 éves kormányzása' alatt létrejött nagyobb mérvű alkotásokat a közgazdaság-az ipar-, s a népnevelés terén, melyek keresztülvitelére! minden esetre szükséges volt a közterhek emelése. De ez

! altal Magyarország mily óriási mértékben haladt előre, mennyire megközelíti a modern czivilizált többi államok aiiveitsóg, előrehaladottság tekintetében. Az indítványt elfogadja ós pártolásra ajánlja. Ezu'án következett a remek szónoklat, mely hogy valóban szép beszéd volt, azt a szónok ellenfelei is elismerték. Gr. Apponyi Albert a magyar parlament egyik kimagasló alakja, dr. Kovács lsiván azon iróniáitól epen nem ment megjegyzéseire válaszol elsőben, hogy mintha ő a mostani közgyűlés tárgysorozataba fel vett több érdekes ügyek megvitatása vegett jött volna le. Határozottan es minden tartózkodás nélkül kijelenti, hogy ó a maga részéről, tisztán a tárgysorozat első pontjában felvett, üdvözlést javasló indítvány — meg támadása vegett jölt le a közgyülesre és nem inasért, inert — amint mondá — egy iormany elnököt, 10 éves kormányzásáért, kinek intézkedéseivel, az o politikai népétéi homlokegyenest elleniéiben állanaí, nemcsak nogy, üdvözölni nem kivau, de minden alkalmat megragad arra nézve, hogy az ily neinii tüntetéseket, törekvéseket oit a hol csak modjabau áll, ineghiusitsou, ha bár !ez alkalommal meg van győződve arról, hogy íuinden itörekvése hasztalan leend, de azért ezt neki meg kellett teiuie sajat meggyőződésének megnyugtatására. Születésnapi, vagy inas egyóbb a inaganelet folyamán előforduló alkalmi üdvözletekhez, mint az udvariasság igaz híve, mindeiúor szívesen hoz^ájul, de Tisza Kálmán politikai, altala elitéit müködésenek 10 éves évfordulója alkalmabúi ezt tenni a magareszéről indokoltnak uein tartja, s mint kifejezó magat, az nem járja, hogy az ily nagy politikai nerdóseket elkedélyeskedjüK azzal, hogy mint proponálva van, tegyük meg minden politikai partszinezet nélkül, csupán udvariasságból. Különösen figyelmezteti a megyeközönségét, hogy a személyes cultuszig menni óvakodjék, meri mint feieiulité epen igy történt az az ország több törvényhatóságánál is, hogy az udvariasság köpönyege alatt, reavótetett, több ellenveleményes m^gye köiönsége is az üdvözlésre, o, melyből ott ós annak idejé:i, az illető érdekeltek mégis, politikai tőkét csináltak. AZ öreg Pulszky urat már ösmerem a Bolond Istókból. Akármit ir, mindig sok abban a bölcseség. Az öreg Pulszky tovább lát az orránál. S ezzel nagyoa sok van mondva. Ea csak azt csodálom, hogy amit ir, azt az orrával el nem törli. : 1 i. Egyszóval megszerettem a lapot s el nem tudnám hagyni semmi áron. Most ősz felé nagyon megromlottak a szemeim, 8 minthogy a „Pesti Hirlap" betili is nagyoa megromlottak, már-már az elválás küszöbén állottunk, midőn egy nap, valami két hete annak, egyszer csak megjelent az ón kedves lapom megifjodva, ragyogó pompában. Megörültem neki. Mintha csak kitalálta volna, hogy válni akarok, hogy a szemem fáj. Örömömben elnatároztam hálából, hogy mint hajdan a jó öreg Zajtai István, betérek Budapestre s míglátogatom az újságomat. Egész csodákat hallottam a rotícziÓ3-gápekről, s lapomat most rotáeziós-gépen nyomják, az uj kornak eme csodáján. Nem kell már többé felhasitanom a kezemmel, fölvágva kapom, maga az a bolond rotácziós gáp metszi fel s olyan nyomot hagy, a merre vág, mintha ki lenne csipkézve. Előkelő dolog ez. A mi a dámánál a brüsszeli csipke, az a lapnál a megcsipkózett szélek. Egy szó mint száz, amit föltettem magamban, meg is cselekedtem; egy szép délután ott toppantam a „Posti Hírlap" műhelyében. Ott nagy előzékenységgel fogadtak. D; nekem mégis furcsán esett Mert én egeszen idegen voltam rájok nézve, ámbár egy cseppet sem éreztették velem, mig ők egészen ismerősek voltai, noha ón ezt nem birtam velők éreztetni. Hauem moudhatom, nagy változáson mentek kórósztül. Borostyáni szikár, halovány, Kenedi olyan, miut egy burkm iskolamester, Mikszáth hasonlít egy vidód fiatal prókátorhoz, Ejtvös Károly egy csizmadia atyamester benyomását teszi, Bjksics meg olyan, mint egy urasági nevelő. — Azt a nagy szörnyeteget jöttem megnézni — m )

a dám. Legott levezettek a földszintre a nyomdába s megmutatták az uj rotácziós-gépöket. Épen akkor is prüszkölt és dolgozott ez a rettenete < sárkány, mely zakatol, zug, köhög: papirost eszik ós kész újságot köpköd. üigy óriási papírtekercs áll előtte, melyből a „Pesti Hirlap" egy Dapra való mirden példánya kitelik, több mint húszezer. Ezt e papírszalagot húzogatja a nagy szörny, mint mikor a komédiás húzza a pántlikát, csakhogy az kifelé a gyomrából, ez meg befelé a gyomrába. A papírszalagot legelőször megnedvesíti egy helyen, aztán beljebb húzza s telenyomja az egyik oldalát, tovább csúszik az óriási pántlika s telenyomja a másik oldalát is, — most egy henger alá jön s a góp pgy éles késsel elmetszi (tud az a gép még tán gondolkozni isi épen olyan alakúra, a milyennek egy „Pesti Hírlap"-jak Ijuuie kell. Eizei tovább szalad a már tde nyo.nott papir (de .niudez lóhaialban töriénitj, mert egy készülék kettészakítja az elmetszett vonalon. Ezalatt egy másik készülék már meg is száiitotti a megnedvesedett lapot. Most egy lejtőre ér a már elvalt pddauy, hol valami gonosz gnóm egymásba rakja könyv-alakba. A lejtőnel lesuran az egymásba rakott példány, s egy tompa kés rácsap a közepére, mire összehajtok Kétrét, most inigiut tovább fül, mig egy másik nenger alá ér, a mely meginc összehajtja egyszer, akkor újra fdlszalad a lejtőre, a honnan a gép egy szájnyíláson át kihajítja a kész paldányt, mintha monda ia „Eredj a világba! Beszóld el mi törtónt." Ilyen csodilatos utat tesz nng e papir az óriási szörnyetegben s útközben újság lesz belőle. S mig a rettenetes ördögi mü, mely ezer meg eser sróf« ból, heDgerböl, billentyűből és tudja isten meg a gépész, mi mindenből áll, ezt nagy munkát oly őrült gyorsan végzi, meg arra is ráér (mint a nagy tarokkisták játékközben a p íinteket,) hogy azt is olvassa s jelzi, hány példáoyt lökött ki. Megcsóváltam a fejemet, s miu'án jó darabig megbámultam a gigászt, mely száz embernek a munkáját egymaga végzi óriás pontosságai ós bravourral, hazajöttem és most még kevesebbet értek hozzá, mint azelőtt, miko: még nem látUin,