Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-12-06 / 98. szám

I B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 98. szám. Vasárnap, deczemberhó 0-án. KÖZLÖNY ' Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: helyben aizhoz hordva vagy póítáa bérmentve küldve Kgész évre Pól évre Évnegyedre 6 írt. 3 „ 1 „ 50 kr. Lvoaak UÍHTÍ hir IPSÉIÉ': felvételére fel NI jigositva : HAASENSiaiN és V09LSR ezég, Bécs, Prás,v, Budapesten; Né­metország és Svájea minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. APPONYI-utoza, 891. száma ház,hová alap szellemi részét illető imudeu közleményt ozimezui kértlak. ££ia<ió hivatal: Siahid-atioza, 938. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok aem adafcaak vissza. Egyes szám ára 10 kr. {Kapható a nyoiadiban és Lepage Lajos ur köny; keresKedéalben Hirdetések jutányos ároa vétetnek fel. „N y i 111 é r"-bsa egy sor közlési dij» 25 kr. Előfizethetni helybea » kiadóhi va talban, Povázsay Testvérek nyon> dájábau és Biener B. ur nagytőzsdéjebea. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidé&en a póstahiva­loknál 5 krou poitaatalváiinyal lehet előfizetni. A hirdetésekért járó Ssizeg helyben fizetendő. Monarchiánk állásfoglalása. A berlini szerződésen ütött seb orvoslása czéljából Konstantinápolyban konzíliumot tartó díplomita-kuruzs­lók, mult szombaton vé&re beösmérték, hogy tudomá­nyuk hiányos. Az angol meghatalmazott Mr. White s az orosz nagykövet Melidoff, nézeteltérése kiegyenlithe­hetetlennek mutatkozott. A konferenczia feloszlott. A mit a berlini szerződést garantirozó hatalmak együttes működése nem vitt keresztül, t. i. a kelet paezifikálá­sát, azt siettetni fogja az Osztrák-Magyar birodalom ál­lásfoglalása. Bulgária fejedelme népével tudatta, hogy az ellen­ségeskedést az Osztrák-Magyar birodalomnak erélyes in­tervencziója következtébeu beszüntette. A győztes vezér hivatkozott arra, hogy Kheveuhiiller gr. a monarchia meghatalmazottja, a bolgár hadseregnek további előnyo­mulása esetére, osztrák-magyar csapatoknak Szerbiába való bevonulását helyezte kilátásba, vagyis, hogy a bol­gároknak a mi hadainkkal kellead szembeszállniok, ha rögtön nom fogadják el a felajánlott fegyverszünetet. Mi azt hisszük, hogy Sándor fejedelemnek a „vis­major'-ra való utalása nagyitás. Nem gondoljuk, hogy Khevenhüller gr. Szerbiának monarchiánk által nyúj­tandó direkt katonai segélyezéséről tett volna czélzást; azonban tudjuk azt, hogy bizonyos eshetőségekről szólva, hangsúlyozta azt, hogy a bolgárok további előnyomu­lása monarchiank érdekeivel jö:ine összeütközésbe. Különben, bármint lett légyen a dolog, annyi tény hogy: meghatalmazottunk közbenjárása a kivánt sikert eredményezte, s igy előre is már véget vetett azon vé­res harczoknak, melyek Szerbia délkeleti határvidékében dúltak. Nagyon alapos okunk van azt nem akarni, hogy Szerbia gyengittessék. — Nem tagadjuk, hogy a 'szer­bek jóakaratunkra bizton számithatnak, de azért nem viseltetünk ellenséges érzülettel a bolgárok irányában. Bajos volna most — a bolgárok hadiszerencsójóre való tekintetből — felhozni azt, hogy a „status quo ante" helyreállítható volna ós p;dig annál kuvésbé, miután a porta — ugy látsztk,' Auglia tanácsára — nem akar élni jogaival, illetőleg vonakodik a konferen­czia határozatainak végrehajtását foganatosítani. Mint szint vallottunk mi, ugy kellend már a leg­közelebbi napokban a többi nagy hatalmaknak is állást foglalni ós pedig határozottan, preczize. A bökkenő csak az, hogy nehéz lesz a berlini szerződésnek csak egy pontjától is eltérni, mert ez megtörténvén, e sokat em­iitett szerződés valamennyi többi pontozatai megtámad­tatnának. Kétségen kivül ezen körülmény indította a császári hatalmakat arra, hogy a jogalapról még egyet­lenegy, bármily alárendelt, vagy részleges ügyben sem térnek le. A berlini szerződés részbeni revíziója lehetet­len, gyökeres s általános revíziója pedig aggályos volna. Külügyórunknek nem csekély érdeméül rovható fel, hogy monarchiank állásfoglalása al'tal, alkalom nyilik a békés alkudozásokra. A keleti-kérdés gordiusi csomóját nem a kard vágja ketté, hanem a legközelebb érdekelt hatalmak kölcsönös megegyezése fogja — miut remél­jük megoldani. N. — A szászok és a magyar állameszme. Bausznern Gruidó orsz. képviselőnek mult hó 28-án Szent-Agotha ós Nagy S nk szász községek küldöttsége egy feliratot nyújtott át, a melyet min'egy 500 tözsgyökeres szász irt alá. E felirat helyesli Bausznern ama nyilt levelét, a melyet a nyáron a magyar kulturegyletek mellett intézett választóihoz. Tel­jesen osztják azon állitásat, hogy a szász nemzetiség osaK is a magyar állameszme alapján szervezett magyar állam védelme alatt tarthatja fönn magát. Örülüak rajta, hogy a magyarfaló szász atyafiak közül legalább egy kis résznek megjött végre valahára az esze. — A közigazgatás újjászervez ése. A képviselőház köz­igazgatási bizottsága csütörrsivon kezdette tárgyalni a köztörvónyhatóságokról szóló törvényjavaslatot. Tisza Kál­mán miniszterelnök kijelentette, hogy a javaslatot eiért nyújtotta be, mert óhajtja, hogy legalább általanosságbau elfogadtassák; oly formulazásra aajlaudó lesz, mely a biró­ságok függetlensége tekint3tó0en minden aggodalmat el­oszlasson. Tisza a kinevezési rendszert „szomorú kényszerű­ségnek" keresztelte el, szerinte kinevezéssel annyi magyar ember sem lenne hivatalban, mint amennyi választás in.í­lett sérelem nélkül van. Főczélja, hogy a kormány hatályo­sabban ellenőrizhesse a közigazgatást, Főispáni titkár nom lesz egyelőre minden megyében, mert ninosen rá pénz A történelmi fejleménnyel osak kényszerből kell eaakitani JPolitikai iiirek. * A magyarországi szerbek közt, egy temesvári távirat szerint, Krassó-Szoróny, j'Temes, Torontál és Bács-Bodrog­megyóküen nagy mozgalom van. Feltűnő számban men­nek ónkóuytesek Szerbiába. A kormánynak erről jelentés tétetett. * Bismarck és a keleti kérdés. Bismarck német kan­ozellár — mint már irtuk — nagy vitába elegyedett a né­met birodalmi gyűlésen a poroszországi kiutasítások ós ez­zel kapcsolatban a német császár és porosz király egymás­hoz való viszonyai fölött. Berlinben azt hiszik, hogy a kanczellár azért vetett véget oly izgatottan a vitának, ne­hogy nyilatkoznia kelljen a keleti kérdésben, illetőleg a német birodalomnak Oroszországhoz ós Ausztria-Magyar­országhoz való viszonyát illetőleg. * Az angol képviselőválasztások. A szerencse állandóan a szabadelvű ellenzék mellé szegődik az angol kép­viselő választásoknál. Legújabb jelentés szerint 234 szabadelvű ellenzéki, 176 konzervativ kormánypárti ós 16 parnelista választatott meg. Ha a szerencse tovább is ked­vep a stabadelvüeknek, ugy ekóp fog állani az arány: 320 A JÉKESMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRMAJA, üyöry Yilinos emlékezete. Felolvasta Zsilinszky Mihály a bésásmegyei régész-miivelődéstörténelmi egyletnek JB.-G-yulan, 1885. november 15 én tartott közgyűlésén. (Folytatás.) De nem csak a svéd költészettel foglalkozott 5, hanem a spanyol költészet is elbájolta. Gyönyörködött az éjszak és dói népeinek, költőinek Külömböző goudolkozásmódjában. Éj­szak ködös, homályos vidéke elandalító hatással van a lélekre; innét a svéd költészet borongó jellemvonása. Mig ellenben a déli spanyol és portugál vidék élénk, derült világa az ottani költészetnek is hasonló jelleget kölcsönöz. Csak az, a ki a ter­mészet tüneményei és a lélek hangulata közötti összefüggés mélységét képes kipuhatolni, tud igazán élvezetet találni az egymástól földrajzilag és szellemileg is távol eső népek iro­dalmában. Győry behatolt erős szellemével a svéd ós spanyol szel­lemi óriások lelkébe. A Kisfaludy-társaság ezt látva, megbízta őt a spanyol remekek lefordításával. Igy nyertük tőle a leg­jelesebb spanyol színműveket; Moreto „Közönyt közönnyel" Calderon „Állhatatos fejedelem" ós „Az élet álom" czimű klaszszikus darabjait. Így nyertük Cervantes világhírű művét: „Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha kalandjait." Midőn 1872-ben az akadémia is tagjai közé sorozta, ott is „Spanyol romanezok" ismertetésével foglalta el székét. A mellett napvilágot láttak a „Granadai romáaczok," Kuneberg „Karácsony estéje" ós Teguóraek „Az urvacsorai növendékek idyllje," melyről fentebb a papi jellemvonások vázolásánál is megemlékeztünk. Azt lehet mondani, hogy nélküle m"g igen sokáig terra incognita lett volna a svéd ós spanyol költészet nagy közönségünk előtt. Nem kerülték el figyelmét a íranozia és angol irodalom remekei sem. Ő fordította le angolból Shakespeare „Szerelmes vándorát" és 83 sonettjét. Molierrel foglalkozva már nekem is kitűzte a lefordítandó darabot. Da ón, az egyszerű napszá­mos, örültem, hogy közvetítő .jelehetekaző szellemének, haegy-egy czikket kapliattam tőle a Bókésmegyei mivelődóstörténelmi évkönyv számára. Bizonyára egyik legszebb gyöngyét képezi évkönyvünknek az a kót értekezés, melyet Győry irt bele „A nők műveltségéről társadalmunk alsó osztályában" és „Báró Kötvös Józset szt.-tornyai magánya" czim alatt. Utolsó időben még kót uj tért ölelt fel ez eddigiekhez. Irt a színpadnak ós az eggháznak. Thalia papjai által is akart hatni a valódi pap, kit az életben úgyis gyakran összetévesz­tettek a színészekkel.*) *) Egyszer a vasúton együtt utazott Benedek Jóssef s^inószszel. A közönség Benedeket papnak, (iyőrit pedig sima borotvált arozáórt és göndör hajáért színésznek nézte. Amazt nagy tisztelettel megsüvegelték, emezt pedig kérdezték, hogy melyik színtársulatnál van szerződtetve. tersze, hogy volt nevetés, mikor az ő jói ad humorával előadta, hogy ő voltaképen nem színész, hanem pap ! Mikor nejével Orosházáról Budapestre költözött, sokan szinte Tha­Jia papjana!r gondoliák. Belép egy boltba, hogy sapkát -vegyen. — Nemde kérem, sz' iész az ar ? kérdé a kalapos. Aztán állan­dóan Utazik itt szerződtetve leaai, vagy oass vendege iereplésre jött ? Az altöldí, jelesül pedig az orosházi nép adta neki a anyagot azon néhány nópszmmü megírásához, mely a fővárosi népszínházban sikerrel adatott. Igaz, hogy még thaológus Ko­rában adták elő a legelső szinműkisórletót a uemzeti színpadon, gondolom „Gyula szellme" czim alatt, s mi barátai, a kar­zaton ugyancsak élénk tapsolásban adtuak kifejezést tetszésünk­nek ós büszkeségünknek a felett, hogy a mi kollegánk irta a darabot. Mindazáltal mivel csak a férfi kor termékeit lehet a színműirodalom magasabb mértékével mérnünk, az irodalom történétel .valószínűleg csak is a „Nótás Kata," „Öregbéres* „Jeles kompánia* czimű színmüvekről fognak megemlékezni. Ezeknek eióadasa nagy közönséget holott össie mindig, a mi biztos mértéke a darabok jelessségének, kivált, ha meggondol­juk, hogy semmiféle oly látványos pikantéria nincs bennók, melyhez a fővárosi közönség szokva van, Győry, mint tpap, a színpadon is oktatott. Egyszerű cselekmény alakjában tünterte fel a szép eletet cendes házi ós tanyai foglalkozásával, azok :í ­saival, erkölcseivel és szenvedélyeivel. A színre hozott kedv s alakok eredeti ószjárasa, töogyöseres keresetlen magyarságú oly kellemesen hat a kedélyre, mint mikor hosszú vándorló utáD, sok idegen vagy tajbeszód után egyszerre a hazai nyelv megcsendűlósét halljuk. — Ha volt is oly hallgató, a ki nem volt kielégítve, az csakis olyan lehetett, a ki a nép életét nem ösrneri, és a ki azokat a finom nyelvárnyalatokat és vo­natkozásokat, melyek Győry nyelvezetének eredeti szint köl­— Ogy gondolom, feleié 5 mosolyogva, állandóan szerződtettek A kalapos aztán még tollat is tűzött a sipkához a feletti öröm* jbeu, hogy umvés* kuadsuáafya volt.

Next

/
Thumbnails
Contents