Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1885-12-03 / 97. szám
B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 323. szám. Csütörtök, deczemberhó 10-én. Politikai, társadalmi, kozgazdászati ós vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenkéat kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ : hílyben házhoz hordva vagy póítiu bérmentve kiillve '. Egész évre . . . 6 írt. Fél évre . . . . 3 „ Évnegyedre . . . 1 „ 50 kr. Lapunk síimre úrletépek felvételére fel van jogoaitva : HAASENSTKLS és V0ÖLER ezég, Bóes, Prága, Budapesten; Németország és Svijea minden fővarosaiban is vétetnek fel hirdetések. Szerkesztőség : APPONYI-uúoza, 891. számú ház, hová alap szellemi részét üietö minden közleményt ozimezni kérünk. K-iacióliívatal: üishid-utoza, 938. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Séziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. jKapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkereskedésében Hirdetésak jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 ó r u-bgn egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom dijában és Biener B. ur aagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdatásek ia elfogadtatunk. Vidéien \ póatahivaloknál 5 kros poitautalvánnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért járó összeg helyben fizetendő. Pusztító betegség. Midőn Noé föltalálta, hogy miként lehet a szőllőből bort sajtolni, bizony nein igen gondolt arra, hogy e találmány hány és hány embert fog szerencsétlenné tenni. Ő maga is megbűnhődött, mert lerészegedett s midőu a földön fetrengett, kicsufoltaték. De ue hibáztassuk őt még se, mert ha ő nem, feltalálta volna más a borsajtolást, ós különben is — mértékkel használva — a bor inkább gyógyszer, mint méreg. Mohamed eltiltá hiveit a bor élvezetétől. Helyesen tette, mert a meleg éghajlat alatt s oly forró vérű népeknek, mint az ő követői, nemcsak felesleges, hanem határozottan káros a mámorító bontal. Ujabb időben azonban már a török nagyurak épen nem idegenkednek a bortól, sőt ugyancsak fogyasztják a pezsgőt, de a nép körében még mindig a szeszes italtól való tartózkodás, a józanság uralkodik. Nálunk l épen az ellenkezőt lehet mondani. Sem vallási, sem világi törvényeink nem tiltják a szeszes italok élvezését, de bizony népünk nem is nagyon idegenkedik tőle. Némely vidékeken már annyira elterjedt az iszákosság, hogy komoly aggodalomra ád okot. Nem szólanánk még az ellen, ha népünk csupán bort innék, — ámbár heves véralkatat tekintve, ez is tökéletesen felesleges, — mértékkel használva azonban nem káros, sem a lelket, sem a testet nem teszi tönkre. De hazánk legtöbb vidékén a nép alig fogyasztja a bort, bármily olcsó legyen az, hanem annál nagyobb mértékben issza a pálinkát, sőt olyau gyomor is vau elég, melyet már csak a tiszta spiritusz tud megcnklandoztatni. A tótok, szerbek, oláhok mindnyájan nagy kedvelői a pálinkának, ugyanez mondható a magyar köznép legnagyobb részéről is. A svábok még a legjózanabb életet é'ik, de épen azért ők a leggazdagabb is. Az az óriási vagyoni romlás, mely köznépünket a nyomor lejtőjére taszitotta, legnagyobb részben a pálinka-ivásuak tulaj donitható. Találó elnevezés a pálinkára nézve az, hogy „ernber-irtó." Valósággal az ! Mind a szellemet, mind a testet ugy elpusztítja, hogy a ki sokat élvezi, előbb utóbb nyomorékká válik. Arcza idő előtt ráaczokat kap, haja korán megőszül, térdei inognak, a lélek elbutul - s a testi és lelki romlással együtt jár az erkölcsi sülyedés is ! És a nép mégis azt hiszi, hogy a pálinka erősít. Igen, erősit egy pillanatra, legalább felvillanyozza az idegeket, de az utóhatás annál gyengítő bb, annál károsabb. Sok vidéken már a csecsemőt is pálinkával itatják a balga anyák, azt hivén, hogy ez által gyermekük erősödik, — pedig csak a meny angyalait szaporítják ez által I Az ujonczözas igen szomorú statisztikát tüntett fel arról, hogy népüük — mely nem nagyon régen egyike volt Európa legerőteljesebb .népeinek -—mennyire korcsosul. Délczeg legények helyett vézna, nyomorék alakok állanak a sorozó-bizottság elé, melyeknek jegyzőkönyvében e szó fordul legtöbbször elő : „uutauglich." A halvány, fénytelen szemek, a beesett mell, a vézna karok — mind csak a pálinka romboló hatására mutatnak. De nemcsak a férfiak, hanem a nők, leányok és gyermekek is átadják magukat a szesz élvezetének. Sok olyan lakodalmi menet lathato, hogy férd, asszony, leány, gyermek mind csupa részeg volt — s az asszouyok részeg fővel kontyhuilasig bokáztak. Hogy az erkölcsiségre nézve mily romboló hatással bir az ilyen mulatozás, azt felesleges illusztrálnom. A munkások is kikötik minden napra a pálinkát s ezt a leányok ós gyermekek is épen ugy elfogyasztják, mint a férfiak. Az iszákosság meggátlása érdekében van az államnak, mert népét a pusztulás szélére viszi. De hiába beszélnek az''ellen, hiába hivják fel a figyelmet rá, — nincs eredménye, mert a szeszes italokból nagy — jövedelme van az államnak I D. — A Tisza-jubileum. Tisza Kálmán tiz éves kormányzási jubileuma alkalmával az ünnepélyességek oly nagy mórvet öltöttek, minőre senki sem számított. Az ország legtávolabb részeiből is nagy számmal érkeztek üdvözlős, mi fényes tanúbizonyság^ annak, hogy az ország iegtávolib részeiben sem hiányzik Tisza Kálmán működése iránt az elismerés. — Erzsébet királyné, Rudolf trónörökös Fülöp Szász Kóburg herozeg, Kálnoky gr. ByU %ndt Rheidt gr. ós Kállay közös miniszterek, Mihxjlovics bioornok-órsei, Román Miron metropolita, Gautsch osztrák kultuszminiszter stb. táviratilag üdvözölték a miniszterelnököt. A tisztelgések hosszú sora szombaton vette kezdetét. Legelőször a ró.n. ós görogkatholikus püspöki kar jelentek meg. Vasarnap délelőtt első sorban a miniszterele teljes számban és a horvát bán, ezután a szabadelvű pártnak főrendi és képviselőházi togjai, az egyházak képviselői, a tudományegyetem tanácsa, a katonasag ós honvédség ós csendőrség, a minisztefiüínok személyzete, 3B megyei ós lri városi tjroényhaoóság küldöttei fogadtattak. Hétfőn a kir. főügyészség, a 48—49. orsz. honvédegylet központi választmánya ós számos egyletnek, testületnek küldöttségei, Köztük a békésmegyei szabadelvű párté, melyet Nagy Károly ur, árvaszéki einök vezetett, tisztelegtek. Az ünnepélyességeket a miniszterelnöknél adott fényes estély zárta be, melyen több mint kétezren vettek részt. — Az országgyűlés mindkét háza ked len ülést tartott. A képviselőház letargyalta ós elfogadta a „Temes-Bágavölgyi vizszabályozó társulat viszonyaijak rendezéséről-4 szóló törvényjavaslatot. A kormánypart óljenzósekkd fogadta Tisza Kálmán miniszterelnököt belépésekor. A pénzügyminiszter indemnity-javasla,ott terjesztett be, mely a pénzügyi bizottsághoz utasitt^tot. A főrendiház szintén tartott rövid ülést. Hétfőn az öt éves mandatum tárgyalására kerül a sor. — Tüntetes a horvát bán mellett és ellen. A horvát túlzó pártiak ismét vád ala helyezték Khuen Hóderváry gróf horvát bánt, mert osak most tűzte ki a választást a zágrábi első választási kerületben. Midőn az ellenzék ezt A „BMESMEGYE1 MIIÖM" TABCMJA, üjöry Vilmos emlékezete. Felolvasta Zsilinszky Mihály a bésásmegyei régész-müvelődéstörténelmi egyletnek B.-Gyulán, t38">. november 15 én tartott közgyűlésén. (Folytatás.) Orosházának az előtt is jeles papjai voltak; de soha oly összeillő és kitűnő lelki atyái nem voltak, mint most. Migor a testalkatra is egyforma, zömök és szellemes két papjukat, Győryt ós Torkost együtt látták, vagy csak emlegették is, mindig büszkék voltak rájuk az orosházi hivek. Györyuek finom, fővárosias modora eleinte feltűnt a népnek; sokan nem is akartán biuDi, hogy az a szívesség, az a nyájasság, mellyel hiveit elhalmozta, őszinte legyen. Idő kellett hozzá, mig meggyőződtek az őszinteség mély ós igazvoltáról, amikor aztán rajongó szeretettel vették körül, kivált az asszonyok. „De szépen beszél ez a mi tiszteletes urunk, — mondák — a beszéd úgy folyik ajkáról, mint a méz; még a legistentelenebb ember is szívesen hallgatja." Nincs is az a szép és találó hasonlat, melyet az orosháziak papjokra nem alkalmaztak volna. „Olyan a lelkem — mondák naivul az idősb parasztasszonyok, — mint a király, nem lehet neki ellent mondani." „Olyan mint az angyal, szárnyakon repül magosan, mégis tudja, mi vau az emberek szivében." Mikor egyszer azt kérdeztem egy orosházi embertől: meg vannak-e elégedve az uj papjokkal? ez azt felelte: „A mi Győry tiszteletes urunk olyan, mint a jó bor; ha sokáig élvezi az ember, elbódul tőle s mindenre késznek erzi magát, dá aztán gyakran meg is kívánja." Ezek ós hasonló nepits kifejezések, melyek iránt Győrynek erős érzéke volt, jobban jellemzik az ö szónoklatát, mint azt en tehetném. Beszédei eszinékbdn gazdagok, formára nézve mintaszerűek voltak. Jeles tiszttársai Között seuki sem tudott oly ügyesen alkalmazkodni hallgatóságának értelmi es erkölcsi fokához, miut Győry. Orosházán a köznép észjárását tanulmányozván, oly targyakat ós felosztásokat, oly szónoki aiakzatokat használt, melyek a nép ügy elmét valóban lebilincselték. Budapesten a műveltebb közönség igé nyeihez .alkalmazkodván az evangyeliujji igazságait a legmagasabb költői nyelv alak, iában kedveltetó meg. Amit kevés szónok ért, hogy t. i. az ertelem aital felfogott igazság a sziv meleg érzelme által megszentelve hasson az akaratra, azt Győry mesterileg tudta előidézni. Lelkesedésre es nemes cselekvésre birni hiveit; viszszatartani a csábítás ördögeitől az ártatlanokat: bűnbánatra es jó útra visszatéríteni a tévelygő bűnösöket; ez volt az ő legszentebb törekvese. És ha elérte czólját, ha megnyert egyegy rosz embert, ha sikerült a szivét megnyitnia, örült mint a gyermek, ha ajándékot kap szülőitől. Csak egy példát hozok fel erre. Karácsou előestejón történt, hogy Budapesten a kerepesi-uti börtönben a raboknak piódikált. Szép családja, eleven gyermekei otthon várták a kis Jézus ajándékait; köztük néhány jó barát, akik boldog ünnepet jöttek kivánni az aranyszájú papnak. A mint visszatérve szobájába lépett és üdvözlő barátait, összekulcsolt kezekkel mondá: „0 istenem; csak dicső ez az én mesterségem! Megríkatni az átalkodott gonosztevőt, meg. rendíteni a kemény szivet, - látni, hogy borultak oda elébem azok a megrögzött vén gazemberek, forró könyhullatással áztatván palástom szegélyét: ez a legédesebb elegtétel, ami az embert érheti." És neki sokszor volt ilyen fenséges elégtétele, Sokszor örömkönyeket sirt ő híveivel, akiket megáldott, különösen az úgynevezett konfirmáczió alkalmával, melyet ő a családok legnagyobb ünnepévé tudott átvarázsolni. Látni keliett őt dyenkor tanítványai között az ő boldogságot sugárzó arczával, áldást osztó kezével és ihletett, vigasztaló és lelkesítő beszédével I Van Tegnérnek egy költeménye, mely épen a konfirmáczió ünnepét rajzolja mesteri vonásokban. Ezt olvasva ott látjuk Győryt lelki szemeinkkel, amint a vallás eszméit csepegteti az ártatlan gyermeki szivbe. Minden gyermeknek életviszonyaihoz alkalmazott gyönyörű versecskét készített és adott át ilyenkor, mely vezércsillagul volt szolgálandó az élet nehéz utain 1 Valóságos apostolnak tűnt fel ilyenkor. „Híveinek bizalmas barátja, szerencsétlenségükben testvéri osztályosa, ki nemcsak erkölcsi, de szellemi életük irányítását is gondjai közé sorozta, s művelődésük ügyét lelkén hordozta. Örömben kedves jó barát, vidám társaságban szikrázó elméjű mulattató; ünnepélyes lakomáknál páratlan toasztozó. Ott, ahol a gyász beköszöntött, a szelíd vigasztalás apostola vala; ki valódi részvéttel szivében, a vallás malasztjával ajakán hinni, bizni, az élet terheit zúgolódás nélkül viselni tanította a kétségbeeső t.*