Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1885-11-26 / 95. szám
B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 315. szám. Csütörtök, deczemberhó 10-én. I KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati ós vegyes tartalmú lap. • Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: halyben hizhuz hordva vagy póttia bérmentve küldve '. 6 írt. 3 n 1 „ 50 kr. Egész évre Fél évre Évnegyedre Lapunk snVnin hirletéía'; felvételére fel vau jogo?itva : HA.ASEN3TEIN és VOGLtíü czég, Bécs, Prága, Budapesten; Németország és Svájca minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Szerkesztőség : APPONYI-utoza, 391. száma ház,hová alap szellemi részét illető minden közleményt ozimeziai kérünk. HLiad.0 Hivatal: Kishid-utoza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyei szám ára 10 kr. IKapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkeressedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „N y i 111 é r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyom dijában és Biener B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések ii elfogadtatnak. Vidéken a póstahivaloknál 5 kros postautalvánnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért járó össze? helyben fizetendő. Elnöki beszéd, melylyel Göudöcs Benedek a békésmegyei régész-müvelődéstörtónelmi egyleti il-ik évi közgyűlést B.-tiyulán, 1885. november lö-én megnyitotta. Bonyhay Benjámin emlékezete. (Vége.) A közbejött elháríthatatlan akadályok azonban zsibbasztó hatással lóvén a község javára irányult nemes szándékú törekvéseire, ós igy igyekezetét sok irányban ineghiusulni látván az 1845-ik óv végén önként lemondott jegyzői hivataláról ós újra visszatért a megyei szolgálatra. Az 1846-ik óvi megyei tisztújításon több hivatalra kijelöltetett, s megválasztatása is szintén bizonyos volt, ö azonban az ellenjelöltek iránti tekintetből — a kijelöléstől visszalépett, mire a megye főispánja nemes jellemét bizonyító ezen magatartásának elismeréséül másnap megyei táblabírává nevezte ki. Az 1848. évben megyei árvaügyi számvevőnek s 1849-ben árvaügyi föszámvevőnek választatott meg, mely minőségben a megyei árvaügyek rendezésében nagy szakavatottsággal ós ritka lelkiismeretességgel jár el. A szabadságharczot követő abszolutizmus ideje alatt — habár mint lelkes érzelmű hazafi a hatalom embereinek szemei előtt gyanús ós üldözött egyén volt, a megyei árvaszéki ügyek vezetése körüli jártassága pótolhatlan lórón, mintegy reá kényszeríttetett a megyei árvaügyek főszámvevői hivatalanak ideiglenes tovább vezetésére, mit ő az árvák érdekei iránti tekintetből el is vállalt ós buzgón teljesített is, mindaddig mig hivatalától felmentetvén, Mezóberóny község kérelmére az ottani árvabizottmány jogtudós ülnöksógóre egyhangúlag meghivatott, mely állásban több éven at meg is maradt és jótékonyan működött. E mellett tevékeny részt vett a megye közgazdászati mozgalmaiban. Már a 40-es években tagja volt egy bizottságnak, mely egy a megyóa keresztülvezet') vasút létesítésének munkálatain dolgozott, a 60-as óvef:ban a báró Wenckheim László által megalapított Békésmegyei takarékpénztár létrejöttének egyik főórdeme őtet illeti, — ós nagyban befolyt az ujabb intézmény megszilárdulására. A megalakulás első éveire saját ga^lasági ügyeinek hátrányára a pónztárnokságot elfogadta, Mély vallásossággal párosult jámbor ós igaz keresztény hivő lelke nem csak dísze, do: egyik hatalmas támasza is vala a békés-bánáti rdf. egyházmegyének, melynek tanácsbirája ós az egyházmegye segódgondnoka is volt. Egyhaza érdedében, — a legválságosabb időben is mindig faradhatatlan buzgalommal működött. Mint népies író is,' különösen az 50-es években, derekas tevékenységet fejtett ki, müvei a hazaszeretet, vallásosság, erényes munkásság, erényes, muukás életre való buzdítás nemes eszmeit hirdették:, keresetlen egyszerűséggel, a nemes kedély megnyerő őszinte hangján, kiadott müveinek bevételét rendesen nevelési czólokra, iskolai jutalmadra, szegeny e gyha za^ felsegélyezósóre forditá. Mnnkatársa volt az 1858—02-óvben a »Vasárnapi Újság" czimü lapnak is. Az 1874-ik évben kiadott „Jótékonyság lantja" czimü népies költői elbeszélésének jóvedelmeböl befolyt 275 forintot, a villám altal sújtott mezőberényi templom javára adományozta. — Élte utolsó napjaig irt, nagyszerű aphorismái mindannyi tüsrei magasztos bölcselmi gondolkodásának ós tisztuit jó ízlésének, felemlíthető e helyett, hogy Mjzőberónybdn, Petöti. ós Jókai, hazank legelső irói, kikkel a legjobb viszonyban volt, mindketten laktak nala egyideig. Osaladi élete póldauykópe volt az önfeláldozó hitvesi hüsóg ós gyöngéd szeretetnek. 1881-ben ülte meg boldog hazassaganak 50 éves arany menyegzőjét forrón szeretett kedves neje, ma már gyászba borült özvegye; Kuczián Katalinnal, mely alkalommal százakra menő sürgöny és üdvözlő irat érkezett hozzájuk, jeléül áz irántuk oly szóles körben nyilvánuló köz becsülésnek. A magánéletben mindenkivel szemben nyájas, barátságos, őszinte volt ós szelid előzékeny; alázatos modorával mindenkit megnyert, lekötelezett. Tisztelték, becsülték ós szerették is őt főuraink épen ugy mint az egyszerű nép, melynek javára oly sokat fáradott, — s a vármegyében nem volt ismeretesebb, rokonszenvesebb alak, mint a tiszteletre méltó galambősz öreg ur. Egész élete a közjóra s mások boldogitására volt szentelve; — szóval, tollal, áldozatkózsóggel fáradt és tett mindenütt, hol csak használhatott, önzetlenül, hivalkodás nélkül. Nevét nem hirdetik ugyan nagyszerű tettek, rendkívüli alkotások, de mint ember csupa és egész jellem volt. — Bókósmegye törvényhatósága méltán örökitó meg emlókezetót, midőn a f. óv. szept. 21-ón tartott rendes közgyűlésén Szentandrási István m.-berónyi megyei bizottsági tagnak egyhangúlag elfogadott indítványára 222-ik közgyülósi szám alatt a megyei jegyzőkönyvbe iktatta, hogy „a megye közönsége fájdalmas részvéttel vesz tudomást Bűnyhay Benjámin, — a közügyek sok ágában jeleskedett veterán s utóbb megyei árvaszéki tiszteletbeli ülnök elhunyta felől, — e részvétet jegyzőkönyvbe igtatja s arról az elhunyt fórüa özvegyót jegyzőkönyvi cziKk közlése mellett értesíteni elhatározta". Bonyhay Benjámin elhalálozása egyletünkre nézve érzékeny és fájdalmas veszteség. A megye közművelődésének, — félszázadon át nálánál alig volt lelkesebb bijnoka s közművelődési egyletünknek a boldogult kezdettől fogva egyik munkás ós legbuzgóbb igazgató választmányi tagja volt. Évkönyveink több általa irt érdekes müvei gazdagodtak. Midőn tehát főbb vonásaiban felelevenítjük a munkás életnek kópét s a közjó ós közművelődés érdekében oly nemesen működött lelkes hazafit, nemes szivü emberbarátot követésre móltó például állítjuk elénk: kegyeletes érzetünk mély ós igaz részvétével tesszük le elismerésünk koszorúját elhunyt jelesünk sírja fólé, kinek legyen áldott emlékezete!!! A „BEKMM mimr tamaja, uyöry Vilmos emlékezete. Felolvastatott a békésmegyei régész-mdvelődéstörténelmi egyletnek ii.-Wyulán, novomber ló én tartott közgyűlésén. (Folytatás.) Az utolsó temesi grófnak, az akkor nen rég elhalálozott Tihanyi Ferencznek nagy miveitsógü özvegye felkérte Győryt, hogy nevelői, illetőleg felügyelői iniuőió'ben az ő költségén menjen ki Ferencz üával Berlinoe.Lwgyen mentora, vezetője, lelkesítője az egyetemen. Vele ment Konkolyi Tege Miklós is. Soha boldogabb ifjút nem láttam, mint Győry Vilmos volt akkor, mikor bizonyossá lett, hogy a külföldre mehet. Félévig együtt voltunk, úgyszólván együtt laktunk vele én és Benka Gyula, a szavasi fógymnázinmnak mostani nagyérdemű igazgatója. Alkalmam volt tapasztalni óriási szorgalmát, tanítvány ára fordított nagy ügyeimét; látni aggodalmait, és örömeit, hallani terveit ós reményeit; figyelemmel kísérni lépteit és egyetemi összeköttetéseit. Mondhatom, hogy nálánál kedveltebb magyar nem volt a német fővárosban. Nem szabad felednünk, hogy azon időtájban nagyszerű politikai változás ment végbe Németországban. A mostani Vilmos császár lett Poroszország királyává bátyjának haláia után. A porosEok Ausztria ellen voltak tüzelve, azt kiszorították a német Bundból, s helyébe a porosz királyság lett Németország központjává. Ekkor ktud.e meg Bemarok Németország egyesitésenek nagy munkáját. Bizonyos hazafias lelkesedé, volt tapasztainató egesz Németországban, maly aztán az osztrákok elleni kifakaiásokban is nyilvánult, ós minthogy épen akkor a magyaroknak is bőséges okaik voltak az osztrák kormány ellen tüntetni, nagyon könnyen kimagyarázható azon szívélyes előzékenység és őszinte rokonszenv, melylyel a magyarokat Berlinben fogadták. Bárhol jöttünk össze a német .atyafiakkal, mindenütt politizáltunk; ők is, mi is szidtuk csuíoltuk a zsarnok osztrákot, aki alkotmányt csak az olasz ós német vereségek után volt hajlandó engedni a magyaroknak. Egyikünk se tudta a németeket ugy feltüzelni, mint Győry Vilmos, az ő kedves modorával ós szellemes toasztjaival. 0 mindenütt szi vesen látott vendég volt. Tanítványa teljes szabiságot igényelvén és a főrangú németek társaságában élven, ritkán volt vele. Ez amennyire bántotta mint mentort, annyira hasznára lett mint tanulónak. Mert minden szabad idajót tanul nányainak ós sokféle barátainak szentelhette. Voltak neki rajtunk kivül, német, lengyel, angol, írancaia, olasz, amerikai, sőt muszka barátai is. Valamennyi közt legszellemesebb s ennél fogva Győry előtt a legkedvesebb is volt egy Kolli uevü muszka fiu. Győryt rendkívül érdekelték a muszka viszonyok, természetesen magyar szempontból. Tanárai közül leginkább azokat szerelte, akiknek eleven előadása volt. Az öreg Twesten, aki az ethikát adta elő, bő* beszédű selypes unalmas beszéde nem tudta őt lekötni. A historikus Rautner, ki a középkort magyarázta, elvesztette becsülését, mert az első órán a középsőn magyarosról elfogult gyűlölettel beszólt. Pipérnek egyházi archeológiája ós zsoltárok magyarázata tetszett neki. Michelet a legelista philosophus lelkesitőleg hatott reá; Trenddenburg száraz előadása, Nidner egyháztörténete unalmas volt előtte. Elllenben Droysen történelmi fejtegetései és tichottnak Kalevala magyarázatai elragadták öt. Ez utóbbi különösen azért volt kedves tanárunk, mert mint finnista, a magyar nyelvből is értett valamit ; s & feletti örömében, hogy bennünk magyarokban végre talált hallgatókra, oly lelkesen magyarázott, hogy vele együtt mind hárman vertük a padot elragadtatásunkban. Félévi együttlétünk után, miközben Győry beutalta Németes (Francziaországot, sőt Angliának egy részét is, szétoszoltunk. Ő Budapestre jött a nagynevű Szókácshoz segédlelkósznek; ón Szarvasra tanárnak; Benka még egy évig ott maradt a német földön. Eletünkben nagy fordulat állott be; kezdődött az élet komolyabb szaka, a hivatalos kötelességek teljesítése. (Folyt, köv.)
