Békésmegyei közlöny, 1885 (12. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1885-10-18 / 84. szám

B.-Csabán, 1885. XII. évfolyam, 103. szám. Vasárnap, deozemberhó 18-én. KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és osiltÖrtőkÖn, ELŐFIZETÉSI DIJ: hilyben házhoz hordva vagy póatán bérmentve küldve Egész évre . . . 6 írt. Fél évre . . . . 3 „ Évnegyedre . . . 1 „ 50 kr. Lapunk számára hirdetések felvételére fel van jogositva : HVStílNSraiN és VOGLER ezég, Bées, Prága, Budapesten; Néetors/.ág és Svájcz minden fővárosaiban is vétetnek fel hirdetések. Szerkesztőség : APPONYI-atoza, 891. számú ház,hová alap szellemi részét illető mmden közleményt ozimezni kérünk. ÜiacLó Hivatal: Kishid-utoza, 988. sz. ház, Povázsay Testvérek nyomdája. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes 8j;ám ára 10 kr. Kapható a nyomdában és Lepage Lajos ur könyvkeresKedésében Hirdetések jutányos áron vétetnek íel. „N y i 1116 r"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, Povázsay Testvérek nyomdájában és Biener B. ur nagytőzsdéjében. Ugyanitt hirdetések is elfogadtatnak. Vidésen a póstahivaloknál 5 kros postautalvánnyal lehet előfizetni. A hirdetésekért járó összeg helyben tlzetendő. A gazda-Kongresszus. (T.) Erről ugyan legjobb lett volna hallgatni, de mert szőnyegre került s a pártlapok diskuszió tárgyává tették, s egymásra kiabálták a pártoskodást, nem lehet, hogy hallgatással mellőzzük, nem pedig azért, mert az egyetlen szabadelvű párti lapnak, a „Nemzet"-nek valamennyi ellenzéki lap nekiförmed, s mert ki merte mondani az igazat, áskálódóuak nevezik. Pedig akár idecsürjük, akár odacsavarjuk, s akárhogy igyekezzünk is a lezajlott nemzetközi kongresszust azonképen feltüutetui, mintha az csak európai szempontból járt volna el ós pedig minden ellenzókies színezettől távol állván, azért tőle az ellenzéki színezetet elvitatni nem lehet. Mérsékelt ellenzékiek ragadták kezükbe az initiativát, azok vezették és forgatták azonképen, hogy a kormánynak minél kevesebb legyen belőle a dicsősége. Az eszmét ugyan a főldmivelési minisztérium adta hozzá, de mert szabadelvű párti gazda-klubb szervezkedve nincs, azok hozták létre, kik szervezkedve vannak. Részt vett benne az egész mérsékelt ellenzéki mágaási kar, s Apponyira egy jól szervezett tüntetés váraKozott. Pedig azokhoz képest, miket előtteszóló külföldi tudósok elmondtak, ő bizony nem sokat mondott, hanem azért megtapsolták tiszszer jobban, mint akármelyiket s páthosszal elmondott átalános nézeteiről, mint valami égi nyilatkozatról irtak az ellenzéki lapok. Hogy Apponyi képzett, sőt talán a tüfeör előtt beiskolázott szónok, azt nem lehet tőle megtagadni. Kiallása, orgauuma, elegáns magatar' tása, kiszámított mozdulata ós ünnepélyes komoly te kin tete hatással van a hallgatóságra. Mindeu szónak ura, s tudja, hogy melyiket hol kell alkalmazni, mily hangon ki mondani; egészen ellentótben azzal a másik, igazán nagy férfiúéval, a ki csupa egyszerűség, csupa természetesség mindenféle pathosz és plasztikailag kiszámi tött magatartás nélkül. És hogy Apponyi a gyengébbek előtt nagyobb hatással beszélhet, mint Tisza, azt | megengedjük, de azok előtt, kik a fontoló ós bonczoló] ész hideg biztonságát bámulj ik, azok előtt mindig Tisza esz az ideál. Hogy azonban a gazda-kongresszusra visszatérjünk, nem helyeselhetjük ama pusztán az európai érdekekre ektetett eljárást, melyek mellett a magyar érdekek még csak szóba se jöttek, az ország pedig ezt várta, s ha csak ámítani nem akarjuk magunkat, a kongresszus eredményével megelégedve nem lehetünk. A helyett, hogy saját szorult helyzetünk felett tanácskozva a nemzetközi initiativát kormáuyuakra bíztuk volna, a nelyett adjuk a jóakarót Európa gazdag ós müveit nemzetei számára, melyekuek viszonyaitól a mi viszonyaink nemcsak hogy elterők, de erdekeink is egészen különböznek egymástól. A mi konkurenciánktól a külföldi gazda épen úgy félhet ós fél, mint az összes amerikai vagy orosz konkurenciától^ sőt egy gazdaságilag előrehaladt Magyarország, mely a maihoz képest megháromszorozott mennyiségű 'ármányt vinet az európai piaczokra, a gazdasagi kuli a-teroa már-már megállapodott államokra nézve valósagos veszedelem. Hogy oeszólhetnek most mar a külfóidies a mi szempontunkból, s hogy lenetnek a mi órdeReinünek szószólói? Saját szempontjukból igen, de biz a hol érdekeink eltérnek, ott azonképen fognak mozogni, a mint nekk jobb. Éppen ezért volt a lezugott Kautz liyulaaak igaza, ki Európa különálló, s magannyi erdeieket képviselő nemzeteire nózve az atalános intézkedéseket lehetetleneknek tartotta. Persze, hogy nem aratott beszédével tetszést, a mennyiben a vizet a külföldiek malmára nem hajtotta, az ellenzék által kezelt kongresszus tetszetősségéből ós praktikusságából padig sokat levont, s azt valódi értékére szállította. Mondom, a helyett, hogy saját ügyünket, bajunkat tárgyaltuk volna, a felett tauaoskoztunk volna, beálltunk Európa doktorának, felcsőditettük a sok magyar gazdát német ós franczia szót hallgatni, s hazabocsátottuk őket a mint jöttek, a reménységnek minden biztató sugara nélkül. Halottam is nem egynek ajkáról a panaszt a felett, s nem egy mondta, se nem kettő, hogy ezt tudva, német szót hallgatni bizony nem jött volna Budapestre. De mirevaló is volt felcsőditeni ezeket a szegény magyar embereket., talán, hogy a mérsékelt ellenzéki európai nagyzázhoz nagyobb dekorácziót képezzenek ? Ez az a nagy lelkiismeretesség a magyargazda pénzét illetőleg, hogy jöjjenek fel mások érdekében elszórni ? Mert hiszen ha európai kongresszust akartak ama tudós gazda-urak, ám szedték volna össze magokat mint szereplőket ós szerepelni akarókat, de mire való volt oda az olyan, a ki beszédükből egy szót se értett? Avagy miért nem írták ki, hogy móg a magyar emberek is nómetúl fognak beszélni, ám megláthatták volna, hogy milyen lett volna a részvét, s hány maradt volna azok Közül, kik ezen az utón valósággal lefőzettek. Nem azt akarjuk pedig ezzel mondani, hogy mirevaló a nemzetközi kongresszus, hanem azt, hogy nemzetközi kongresszuson német szó vásárlására nem minden magyar embernek telik pénze, hanem tartották volna meg az urak a nemzetközi kongresszust maguk Közt, a mire pedig a magyar gazdákat felcsóditettók, abból csináltak volna „magyar gazda-kongresszust." Nekünk ógető szükségünk, égető teendőink vannak, azonfelül az európai érdekektől különváltak, magyar érdek ós szempontok, miken csakis egy magyar kongreszszus lett volna hivatva segíteni. És ha már a dolog igy törtónt, ha Apponyiók hót országra akartak szólni s neveiket hót országon akarták hangoztatni; ha a kormánytól jött eszmét ellenzéki színezettel igyekezték beadni a nagy közönségnek, beszólva ismét sokat és nem tóve A „B1ÜKESMEGYE1 KÖZLÖNY" TAKCZAJA, Budapesti tárczalevél. Budapest október 16-án. Nem volnék jóravaló pennás ember, ha nem Jókaival kezdeném meg e heti refarádámat, illetőleg a fekete gyémántokkal, melyeket egy, A-istotelesi szabályoktól megcsömörlött, feldühödt kritikushad izzó porrá akart törnil Nagy balgaságnak tartom, rózsaszín tárgyakat fekete pápaszemen át observálni — de ha már ugy cselekednek mübirák uraimék, akkor legalább a viszonosság kedvéért a feketét rózsás okulárén át vizsgálják. De hát kérem szeretettel — micsoda okoskodás az, a fekete gyémántokat is ugyanciak sötét szemüvegen át uézik! Denique azért tapsban még sem volt hiány. A közönség, kivált a fiatalja nem rejté véka alá lelkesedése lángját Jókai előtt. De Jókai emlékezni is fog arra az estre, és Márkus Emilia is megemlegeti azt az estét. A szép, bájos Márkus Emmi, ki Jókai müvének hősnőjét személyesíti, valóságos boszorkányságot fejtett ki ezúttal játékában. Mert, hogy valaki szerepének utasítása szerint szőke avagy barnafürtü, kopasz vagy púpos legyen — az közönséges dolog. De már az különb virtus, hogy a szép Emilia dévaj, nefelejcskék szemeinek szerepéhez hiven olyan fekete volt a ragyogása, hogy egynémely rajongó uracska előadás Után hazaballagtában azt a nótát dudorászta, hogy: „Fekete szem éjszakája" azon csalóka hiszernben, hogy ő most a Márkus Emma szemeiről ábrándozik. Pedig üát annak a szeme olyan kék, hogy kékebb se kókl .... Magemlegetni pedig azért fogja e premiert, mert mialatt ő odabeun a azinpalon a Jókai fűíate gyémántjait adta, az alatt aa övet meg valaki elvette a kölcsönösség kedvéért. És kérdem ón — mórt ne legyen siabid egy jóaevelesü tolvajnak ily kedélyes alkalmi tréfa ekövetése ? ... . . , . Ha kuitiválója lennék az úgynevezett „szörnyszójátékoknak" azt mondanám, hogy Badapeitet e hátai her<»e</oviuának kellett volna nevezni — agy hemzsegett benne a sok herczeg. Itt volt Kazső trónörökös, a walesi herczeg, Vilmos poroiz herczeg, Frigyes fóherczeg, Cobarg herczeg. Don Miguel bragaazai herczeg Izuni! basi, az egyipto ni ex alkirály és kisóretebén Ibrahim Hulny hercieg s móg néhány exitikus herczegecsiíe! Sióval roppaatul elókelosködtünk e héten, móg a nemzeti színház is a bagdadi herczegnit adta! Razsó királyfi a „körösi lányt" daloltatta el Blahánóval, Izmail „Aidát" aditta elő az operában, Dm Miguel meg rókát hajszolt a megyeri határban. A herczegi sajgás azonbaa most már majdne n egészen szertefoszlott. De azért ne tessék hinni, hogy a fóherczeg Sándor-utcza is csak ennek okáért, csupa kollegialitásból lett hallgataggá az imént. Nem uraim, hanem igenis azért, mert honatyáink ismét pihenni tértek egy kis dalegált vakáczióra. Jöttek és elszéledtek, szaporáa miat a fergeteg. Mikszáth Kálmán, ki oly paszióval figurálgatja ki az ő „t. Ház"-át a „Pesti Hírlapiban, sarokba csapta kalamusát és búnak ereszté fejét. Nem csoda, mikor olyan kegyetlen kedribe volt és ime alig ejthetett azon a gyáva Házon egy pár derekas karczolatot 1... Os Budavárának o.iátrumáról kell még egyet-mást elmondanom. Beleütött a — közösügy] A nemzeti és a nópszinuáz mutyiban játszanak benne. Paulay, ki Madách nyomán színpadra szabta Ádám apánkat (az írás szavai szerint ugyan Ádám teremtve ós nem szabva lőn) tehát röviden ugyanaz a Paulay most a hamis Éveával trafikál odaát. (Ej, ej!) „Hát ti mit csodálkoztok azon, hogy a várszínházba is belecsapott a közösügy (átkoztassók az ö neve) — mordult fel Osanády bátyán* — hisz tudvalevő dolog, hogy Tisza Kálmán ur lakását várbeli palotájában egyenest folyosó köti össze páholyával a szomszédos színházban 1 Nos tudjátok-e már merről fú a szél? azon a folyóson keresztül szivárogtad át azok a dualisztikus elvek 1" Hátha igaza van 1 ... A vigadóban is történik valami. Élalaaas német művészek a csillagos ég titkait, jelenségei tárták föl gyönyörű optikai mutatványokban a közönség előtt, melyeket való ban érdemes ós tanulságos dolog megtekinteni!.,.))?» falragaszaik egy kissé piripocsósan lettek megfogalmazva. Nem furcsán hangzik-a, hogy a mennyei események bemutatását hír detik ökölnyi betüksel a nagyérdemű publikumnak. Ligeti Jenő,